Nógrád. 1982. június (38. évfolyam. 126-151. szám)

1982-06-29 / 150. szám

'A balassagyarmati Ipoly Bútorgyár szécsényi üzemében PANNI néven óvodai berendezési tárgyakat készítehek, melyek 15—20-féle variálható szekrényből állnak. Az eddigiektől elté­rően fóliabevonattal készítik az elemeket, mely tartósság szempontjából igen lényeges előny, s egyben esztétikusabb is a termék. A szekrénysor a TANÉKT-en keresztül rendel­hető meg, melynek végszerelését (képünkön) Barna Lászlóné és Zsidai Lászlóné végzi. — Fotó: Gyurkó — Vélemény a versenyről Rangjavesztett rangsorolás Az utóbbi egy-íkét évben, hármat értékelhetnek anya- különösen szakszervezeti ve- gilag. Ennyire van keret. Ez zetőktől, igen gyakran halta- talán kevés, és néha elkedvetle- ni, hogy a miunkaversenytoen nedóst okozhat. Ment az egyik bizonyos megújításokra egyre inkább szükség van, mert a — Gyakrabban kellene meg­kérdezni a kollektívákat? — Legutóbb én vettem részt a brigádvezetők: tanácskozá­moz gátam talán nem elég közelebb már legyintenek: frissen követte a gazdaságban „nem érdemes erőlködni”, évben ráhajt a brigád, akkor nem „jut” néki jutalom és leg- sán. Ott azt láttam, hogy ilyet nem évente egyszer, hanem végbement előnyös módosu­lásokat, a követelmények vál­tozását. A versenyben aktívan részt vesz OraveCz János, a VEGYÉPSZER salgótarjáni gyárának csoportvezetője. Az elismert szakember brigádve- zető-hélyettese a vállalati ki­váló címet. kétszer elért Nóg­rádi Sándor nevű, lakatosok­ból álló csapatnak. Így a jó munkás felelősségével, s az erőfeszítésükért elismerésben is részesült emberek önbizal­legalább negyedévenként kel­lene tartani. Vannak itt a gyárban, akiknek az lenne a dolguk, hogy megszervezzék.» — Más helyen inkább arra fajtából gádtag készül vizsgákra. Ugyanekkor itt vannak a ha­— , , , _,___„„„ „Ai» táridős munkák: a vizsgára m aival og ' ___ készülő embereket a többdek­— Nem erre gondoltam, hi­szen a verseny nemcsak pén­zért folyik. Hanem arra, hogy érdemes lenne-e a termelésen kívüli sikereknek nagyobb panaszkodnak, hogy sok rangot adni az értékeléskor? értekezlet_ Ebböl — Hát persze. A mozgalom- viszont kevés? hoz hozzátartozik még a mun- _ , - , ka utáni együttlét, meg akul- , ~ Ha turális vállalás. Most két bri- értéké nenk a brigá­dokat, mindenki tudna, mire számíthat, hol erősítsen. El­kerülhető lenne a sok sértő­dés, kiábrándulás. Az év vé­, ,, _ ívica^u-iu ctiinu’aicjtYicb <1 luuiuitca.- , , , * , menyet a negyvenkét eres, ^ keH ^totai Én azrt ter. gén mar nem lehet változtat- cfVAmICOT. mar T€lnotti0 ne* . . . . .................... m ® unrcomr 1 i i.1zvf,á-r> egy gyerekét már felnőtténe' velő férfi. — Egy vállalati kiváló bri­gád tapasztalja-e, hogy a ver­seny talán kicsit „elcsendese­dett”? — Észrevesszük, hogy a ko­rábbi időszakhoz képest elég­gé. Én úgy gondolom, hogy ez nem annyira a dolgozókon múlik. Hanem a mi szintünk­től „feljebb” egy kicsit egyol­dalúan nézik a brigád-mozgal­mat. Mi azt vesszük észre, hogy mintha csak arra figyel­nének"; hogy a társadalmi mű­szakok teljesüljenek, minél nagyobb legyen rajtuk a rész­vétel. Az értékeléskor meg csak a termelést veszik figye­lembe. Pedig a brigádmozgia- lom nemcsak a munkából te­vődik össze! A munka sikere sokszor nem is csak a brigá­don múlik. Mert ha kap egy csoport sok szalagmunkát, mint mi az utóbbi években, akkor tud teljesíteni és túltel­jesíteni. De ha nem ilyen fel­adatot köp, nem a kollektíva tehet -róla. És dolgozhatnak másfajta munkában is sokat és szorgalmasan. tanám jónak, ha az értékelés­kor egyharmad ré*zben ven­nék figyelembe a termelést, egyharmad részben az életmó­dot és egyharmad részben a kulturális tevékenységet. ni a verseny lendületén, — Hogyan lehetne a brigád- mozgalmat a minőségjavítás szekere elé fogni? — Ezzel kapcsolatban a — Hiszen elvileg nagyjából brigádmozgalomban nincs hi- így van... — Én tagja vágyók a szak- szervezeti bizottságnak is. Eddig azt láttam, hogy a meg­ítéléskor elsősorban az szá­mít, hogy mennyit termelt a kollektíva, részt vettek-e száz- százalékosain a társadalmi ba. A szervezésen kell javító' ni. Ez pedig nem a fizikaiak­nak a feladata... — Egyáltalán nem? — Nem. Ma már olyan fe­szesek a normák, hogy ha azo­kat az ember teljesíteni akar nek főleg arra kell ügyelni, hogy ne legyenek határidő előtti kéthetes kampányok. Mert ilyenek közben csúszik be könnyen a minőségi hiba. Molnár Pál műszakokban és kifizették-e S!,*,,;nie A szervezők­gyorsan a szolidaritási bélye­geket. Ezek természetesen fontos szempontok. De ahogy visszaemlékszem, a hatvanas években nemcsak ezeken volt a hangsúly. Hanem inkább azon, hogy az ember is, a kol­lektíva is példamutató legyen , értsen a szakmához, 1 ehess er rá számítani. Óvodaépítésről nem volt szó... — Talán nem is rossz, ha ilyen hasznos elemekkel ki­egészül a mozgalom... Nagyra tartjuk barátságunkat Interjú Poljeckov Vlagyimir Nyikiticcsel. az SZKP Kemerovo területi Bizottságának titkárával A napokban kemerovói párt­munkásküldöttség tartózko­dott megyénkben. Egyebek között tanulmányozták a nóg­rádi pártszervek és -szerveze­tek agitációs- és propaganda- munkáját, felkerestek ipari és mezőgazdasági üzemeket. A látogatás végén Poljeckov Vlagyimir Nyikiticcsel, az SZKP Kemerovo területi Bi­zottsága titkárával, a delegá­ció vezetőjével beszélgettünk tapasztalataikról. — Idén másfél évtizede, hogy Kemerovo és Nógrád megye között kialakult a testvérkapcsolat. Miként érté­keli az együttműködés e ti­zenöt esztendejét? — A Szovjet—Magyar Ba­ráti Társaság helyi szerveze­tei tizenhat éve alakultak meg Kemerovóban, a két nép kö­zötti barátság azonban régeb­bi keletű. Örömmel tölt el bennünket, hogy Nógrád me­gyével, az ittélőkkel tartal­mas és gazdag kapcsolataink alakultak ki, amelyért a két megye vezetői és dolgozói egy­aránt sokat tettek. Nem csak arról van szó, hogy kapcsola­erősítése internacionalista kö­telességünk. — A nógrádi dolgozók taink erősödtek, hanem széle- élénken érdeklődnek a keme- sedtek is. Eleinte a pártkül- rovői területen élők munkája, döttségek kölcsönös látogatá- életkörülményeinek alakulása melyek az legfontosabb feladatok? — Miként szerte a sa, eszmecseréje volt a jellem- iránt. Jelenleg ző, majd fokozatosan és fo- önök előtt álló lyamatosan terjedt ki együtt­működésünk az élet számta­lan más területére. Sokoldalú' ak például a kapcsolatok a k0' hászok, bányászok, építőmun- kások között, hasonló mond­Szov­Kulturális életünk jelentős eseménye ezekben a hetekben a Kis Színház vendégszereplé­se. Virágzó az amatőr művé­szeti mozgalom, az olvasáskul­túra. Ezek az eszközök is se­gítenek ideológiai munkánk­ban. Egyébként a közelmúlt­ban került sor hazánkban a helyi tanácsi választásokra. Kemerovóban kétmillió állam­polgár adta le szavazatát je­löltjeinkre, s szavazott ezzel a párt politikájára, amely iránt bizalommal van, s amely szolgálja népeink jólétének növelését és közös ügyünket, a béke védelmét. — Nógrád megyében gazdag programot bonyolítottak le. Milyen tapasztalatokat szerez­tek? — A delegáció tagjai először jártak Magyarországon. Eddig is sokat hallpttunk önökről, de más minderről személye­sen meggyőződeni. Sok dolgot láttunk, tapasztaltunk. Ami megragadott mindenütt: az egyszerű emberek nyílt, tiszta tekintete, a szocialista társa­dalom tagjainak kezdeménye­zőkészsége. Jj3 benyomást kel­tettek az önök ipari üzemei, a termelőszövetkezetekben, álla­mi gazdaságban tett látogatá­sunk nagyon érdekes volt, fő­ként a nagyüzemek és a ház­táji gazdaságok közötti kap­csolat. Minden bizonnyal jó néhány dolgot tudunk Keme­rovóban is hasznosítani. Igaz, jetunióban, így Kemerovóban országunknak, területünknek is az SZKP XXVI. kongresz- mások a sajátosságai. Csak szusa határozatainak végrehaj- egyetlen példa, a mi lakossá- tásán és a tizenegyedik ötéves gunk fele várósokban él, és a ható el a mezőgazdasági sző- terv célkitűzéseinek megváló- községek gondjai másként ve­vetkezetekről, állami gazdasá­gokról. Az együttműködés ki- szélesedett a tanácsokra, tö­megszervezetekre a kulturális életre is. Ennek szemléletes példája, hogy magyar rendező munkája nyo­sításán munkálkodunk. Köz- tődének fel, mint a sok kis ben olyan jelentős belpolitikai faluval rendelkező Nógrád me- eseményekre került sor ha- gyében. zánkban, mint a komszomol, Kedvező benyomásokat sze- a szakszervezetek kongresszu- reztünk a pártszervezetek te- sa, a Központi Bizottság má- vékenységéről is, ahogy igye- jusi ülése, amely hosszabb tá- keznek a dolgozókat legin­^ élelmiszergazdasági prog- kább foglalkoztató kérdésekre ta a Bánk bánt, amelyet ezt követően műsorra tűzött a moszkvai Kis Színház is. Ami­kor egy-egy küldöttség érke­zik önöktől, mi is őszintén be­ramot fogadott el, elhangzót- válaszolni, s amilyen fontos- teje Leonyid Iljics Brezsnyev ságot tulaidonítanak a politi- külpolitikánkat kifejező > be- kaj nevelő munkának, szódéi. Természetesen készü- Úgy érzem, látogatásunk tő­lünk a Szovjetunió fennállása vább erősítette a Kemerovo és __•• i __....I,...i.......r? -------- -------•* -------- ----- vriuu ciuauctic ct rvtriuei uvu ca i ÄSS hatvanadik _ évfordulójának Nógrád megyék közötti barát­gondjainkről, szívesen mutat­juk meg egyebek között a Nyugat-szibériai Kohászati Kombinátot, az AZOTT terme­lési egyesülést vagy a Rasz­megünneplésére is. A kemerovói munkások, mezőgazdasági dolgozók az idén is eredményes munkát padszkaja bányánkat. S azt végeznek, bizakodunk terveink hiszem ezek a tapasztalat- teljesítésében. Mezőgazdasá­cserék mind a két félnek gunk fontos feladata az állat­hasznosak. Nagyra tartjuk, ér- tenyésztés és növénytermesz- tékesnek ítéljük a Kemerovo tés hozamainak növelése, pól­ós Nógrád megyék közötti ba­rátságot, amelynek további dául a tej-, a tojástermelés fo­kozása. ságot, kapcsolatainkat. Az al­kalmat felhasználva engedje meg, hogy lapjuk hasábjain keresztül tolmácsoljam a ke­merovói dolgozók üdvözletét a nógrádiaknak, s kívánjak újabb munkasikereket — fe­jezte be a beszélgetést az SZKP Kemerovo területi Bi­zottságának titkára. M. Sz. Gy. Mindannyian vizsgáztak Hz első síküveggyártó szakmunkások A salgótarjáni síküveggyár- Az ÉVM lehetőséget terem- A vizsgán valamennyi ta- ban — az Üvegipari Művek tett arra, hogy az ágazati nuló (20) megfelelt az előírt segítségével — eredményesen szakmunkás jegyzékben szere- követelményeknek és tett ta- fejeződött be az országban peltesse a „síküveggyártó” fel- núbizonyságot egész éves először megszervezett felnőtt nőttszakmunkás-képzést, mely szorgalmas munkájáról. A síküveggyártó szakmunkás- nek megvalósítására a salgó- vizsga eredményétől függően képző tanfolyam. Ez ipartörté- tarjáni síküveggyárban kerül a hallgatók órabéremelésben neti jelentőségű esemény a sor. Ezzel lehetőséget adott a részesültek, és megnyílt a le- közel százéves gyár történeté- sok éves lemaradás csökkenté- hetőség további szakmai élő­ben, hiszen korábban az üveg- sére, e nagy múlttal rendelke- relépésük előtt, húzó, -vágó, és -feldolgozó ző szakma elismerésére. A üzemek területén nem volt le- kollektív szerződés gyári ,A következő években te­hetőség arra, hogy az ittdolgo- függelékében megjelölték azo- valpb folytatják a síküveg- zók szakmunkás-képesítést kát a munkaköröket, melyek gyártásban és -feldolgozásban szerezzenek. — Tehát .az értékelést kel lene valahogy tenni? — Nálunk harmincöt biri gád versenyez és csak tizen — Nem rossz. De néhány embert zavar, hogy az ilyen rugalmasabbá munkákat mások vállaljak el a mi nevünkben. Vállalná mindenki magától is szíves- örömest. De ne utólag tudja meg, hogy „vállalta”. Növényi hormonok Több növényi hormon is- a rügyekben télen. A hormo- meretes, amely a növények nők hatásának az ismerete növekedését fokozza, méghoz- gyakorlatilag igen fontos, mi- zá nem az egész növényét, vei így megfelelő adagolással hanem az egyes részeket kü- a kívánt tulajdonságú növény lönbözőképpen. Újabban meg- tenyészthető lei, pl. törpe fa, határozták a növekedést gát- amely nagy gyümölcsöket te­lő hormont is. Ez található pl. rém. 2000-ig betöltéséhez szakmunkás-bi­zonyítvány megszerzése szük- i séges. A tanfolyam 1981 szeptem­berében indult és tíz hónapig Eielmiszerhelyzet a világon Az emberiség fele napjaink- rulat esetén sem, hiszen az ban is csak nagy nehézségek összes technikai feltételek ren- árán és hiányos összetételben delkezésre állnak az embe- jut hozzá a táplálékhoz. Szin- riségnek az egyenletesen jó táp- te hihetetlen, de tény, hogy lálkozás megvalósításához, rossz termést hozó esztendők- Csupán azt kellene elérni, hogy ben sok millió ember esik ál- Dél-Amerika, Dél-Ázsia és Afrika népei a modern terme­lési módszerek birtokában ál­líthassák elő az élelmiszereket (műtrágyák, növényvédő sze­rek alkalmazása, öntözési le- zünk-e elébe? A FAO már hetőségek megteremtése, föld­dozatul az éhhalálnak. Pedig a század- és ezredfordulóra még jelentősen tovább nő a föld lakóinak száma. Vajon világméretű éhínségnek né­1960-ban meghirdette az éh­ség elleni nemzetközi össze­fogást, mely azóta számos ked­vező fordulatot eredményezett a népélelmezésben. művelő és halászati gépek, be rendezések birtoklása stb.). Jóllehet a világ jelenlegi fej­lett technikával megművelt vetésterületei és legelői is el­_ __, _____ láthatnák napjaink éhezőit. a .ojai nel azonban az élelmiszer-elosztás­ban még semmi nyoma a nemzetközi szemléletnek. gódnunk a föld lakóinak sor­sáért még négyszeres szapo­jelenleg még képzettséggel nem rendelkező dolgozók ré­szére e szakmát adó tanfolya­mok szervezését. így a VI. ötéves terv végére elérik, hogy mintegy 100 fő képesítést sze­tartott. Hetenként két napon rezzen, mind többen a terme- át részesültek a dolgozók álta- lés szempontjából fontos mun- lános és szakmai műveltséget kahelyeken megfelelő hozzá- gyarapító ismeretekben és értéssel, szakmai műveltséggel gyakorlati oktatáson vettek rendelkezzenek. Az Üvegipari Művek és a A tanfolyam a gyár és a 211. gyár vezetői azt vallják, hogy sz. Ipari Szakmunkásképző In- az előrelépésnek, a szerkezet- tézet szoros együttműködésé- váltásnak döntő feltétele, a ben valósult meg. Az előadá- műszaki haladással lépést tar­sokat és foglalkozásokat az tó képzettebb munkások szá- üzem és az intézet szakembe- mának állandó emelése, rei, tanárai tartották meg. , Külön elismerésre méltó, hogy ^ gyár az utóbbi években a tankönyvek, jegyzetek egy technikai, technológiai fejlesz- észét is a gvár szakemberei *f's hatására megújult, felis­a részét is a gyár készítették el. merték, hogy elsődleges fela­dat az emberi tényezők fej­tanfolyamon lesztése, mert csak ez biztosít- az alapa- hatja a termelés hatékonysá- keverékké- gának, műszaki színvonalának szítés, üvegolvasztás, üveghú- további emelését, zás, -letörés, -vágás, üvegmeg­munkálás folyamataival. S. I. A tanulók a megismerkedtek nyajj-előkészítés, NÓGRÁD - 1982. június 29., kedd '3

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents