Nógrád. 1982. június (38. évfolyam. 126-151. szám)
1982-06-23 / 145. szám
A hagyományokat felelevenítve szőlőtelepítésbe kezdett a nőtlncsi termelőszövetkezet. Szendehely határában erőgéppel sorközművelést végeznek, szártépőzéssel szorítják vissza a gyomokat. Simon Attila növénytermesztési főágazatvezető— képünkön — az idénymunkát, valamint a szőlővesszők fejlődését ellenőrzi. — kulcsár — A dekonjunktúrának jó oldala is van . Friss szemmel a inai valóságról Mérlegen az időnk A módosuló életmód Magyar alelnök az Európai Minőségügyi Szervezetben Tudnivalók Csehszlovákiába utazó turistáknak a 15—29 évesekre mindössze 29 perc. Ehhez még vegyük hozzá, hogy a tapasztalatok szerint minden tizenkilencedik férfi foglalkozik házépítési, -bővítési és -karbantartási munkával, minden tizedik pedig háztartási berendezését, járművét reparálja. Ez utóbbira egyébként évente 185 millió órát fordítanak, ami hozzávetőlegesen 80 ezer javító-szereló-kar- bantartó szakember munkaidejét teszi ki. Mindez összefogható azzal: dolgos nép a mienk, s nyakon ragad minden, a családi jövedelmet kiegészítő lehetőséget- A jövőbe pillantva kétségtelen, hogy a fő- foglalkozáson kívüli tevékenység tovább bővül. A kisvállalkozások a többletjövedelem szerzése előtt újabb kapukat nyitottak meg. A kulturálódás, szórakozás alapja Az életszínvonal jelentős emelése és megőrzése mögött tehát életmódunkban eme jelentős eleme, a 8 óránál lényegesen hosszabb, értékteremtő munka bújik meg. Ennek is köszönhető, hogy az 1977-est megelőző, 1963-as időmérleg óta jellemző fejlődésként a nemzeti jövedelem több mint kétszeresére növekedett; a mezőgazdaságban dolgozók aránya egyötödről mintegy egy- harmadra csökkent, a szellemieké viszont kevesebb mint húsz százalékról huszonhétre nőtt. Hasonló eredményt mutatnak az iskolázottsági mutatók is. Az egy főre jutó reál- jövedelem majdnem megduplázódott, s több mint kétszeresére emelkedett a vízvezetékkel ellátott lakások aránya. Mintegy tizenötször annyi gépkocsi van a lakosság tulajdonában, mint 1963-ban. A szabad idő eltöltése, a kulturálódás, a szórakozás, az aktív pihenés alapvetően az eddig vázoltakban gyökerezik. A munka teremti meg azt a jövedelmet, amelyből például — a létfenntartási szükségletek után — kulturális szolgáltatás, hazai vagy külföldi turistaút vásárolható. M. A. termékek előállítására sarkalljanak, a vállalatokat arra is kötelezzék, hogy a beépített alkatrészek élettartama is hosszabb legyen, s a gyártók megfelelő ideig az alkatrészutánpótlásról is gondoskodjanak. A szervezet egyik célja, hogy a fejlődő országok most kialakuló ipara is a mai kornak megfelelő termékeket állítson elő, s ebben tanácsadással, szakemberek kiküldésével segíti őket. Két egymással összefüggő tényező kényszerítette a Romhányi Építési és Kerámiagyár vezetőit arra, hogy friss szemmel újraértékeljék eddigi tevékenységüket, a tapasztalatok, jelzések függvényében újabb elképzeléseiket és tennivalóikat hozzáigazítsák a mai valósághoz. Az egyik: a kül- és belpiacon bekövetkezett dekonjunktúra. A másik: az új gyár, az R—III. felépítése utáni kötelezettségek teljesítése, amit a banki szerződés rögzít. ELLENLÉPÉSEK — A dekonjunktúrának nem csak kedvezőtlen hatása, de jó oldala is van, — vélekedik Kollár József, a gyár igazgatója. — Ugyanis ebben a szituációban ,a kedves vevő joggal lett igényesebb. Nekünk most, erre az újfajta magatartásra, követelményre kell mielőbb és méltóképpen reagálnunk. A piaccal kapcsolatos kedvezőtlen tüneteket már a múlt év végén érzékeltük, de hogy valójában milyen mértékű lesz ez, azt az első négy hónapban tapasztaltuk. Visszaestek az igények, csempefelesleg keletkezett, azaz meg-1 nőtt a készletállomány. Májusban viszönt előnyösen megváltozott a korábbi helyzet. Csempénk most is van, de most már nagyobbak az igények is. — Azonosak a korábbival a kívánságok, vagy más irányúak? — Más irányúak- Ugrásszerűen megnőtt a padlólap iránti kereslet. Kielégítése érdekébén még1 aZ év elején hozzákezdtünk az R—I. falicsempegyártó üzem padlólap gyártására való átalakításához. Az ezzel kapcsola-, tos munkálatokat egy hónappal korábban befejezzük. Az átalakítás során arra törekedtünk, hogy az innen kikerülő termékek magasabb színvonalúak, speciálisak legyenek, eltérjenek a korábbiaktól. Sajnos a bezúduló igényeket azonnal képtelenek vagyunk kielégíteni. A padlólapnál most az a helyzet, mint néhány évvel ezelőtt a csempénél: — Mindenki vinné, csak lenne elég... — érzékelteti a számukra előnyös, ugyanakkor gondot is jelentő kedvező pozíciót az igazgató. Az átállás, a jó minőségű termékgyártás feltételeinek megteremtése nem volt diadalmenet. A fejlesztés során nem várt kudarcok nehéz helyzetbe hozták mindazokat,, akik tudták és érezték, hogy a siker érdekében nagy felelősség hárul rájuk. Végül is sikerült olyan műszaki feltételeket teremteni, amelyek nem várt eredményekhez vezettek. Legalábbis eddig! — Nem szeretném elkia- bálni, de a minőségnél a vártnál kedvezőbb eredmények születtek — szól ismét Kollár József, majd így folytatja: — Az első sikerekből messzemenő következtetést nem szabad levonnunk. Határozott célunk a 80 százalékos I. osztályú arány elérése, illetve megtartása. — Előbbi elképzelésük megvalósítását az esedékes hitel- törlesztések is indokolják? — Nem! Az első osztályú részarány növelése elsősorban a piac megtartása szempontjából szükséges. A vevő ebből a szempontból vizsgálja, nézi termékeinket, számára ez a perdöntő. Ami pedig a gazdaságosságot illeti: e tekintetben a selejt csökkentése a legfőbb feladatunk. Jelenleg elfogadható szinten vagyunk. A legutóbbi értékelés szerint — május végén — 7 és 10 százalék között váltakozott a napi selejt. Ami örvendetes, hogy nem emelkedett 10 százalék fölé — mondja az igazgató. A bekövetkezett változás indokolja az újabb kérdést: — Az R—I. átállítása nem okoz-e gondot a falicsempe- igények kielégítésénél? EGYENSÜLYBA KERÜL — A piaci igények változá- sp azt is jelenti, hogy két- három hónapon belül egyensúlyba kerülünk a falicsem- pegyártásnál is, s megszűnik, illetve reálissá válik a jelenlegi készlet. Ugyanis az R—I- ben megvalósított padlólapgyártás havonta 60 ezer négyzetméterrel csökkentette a falicsempe-termelést. Mivel mi kereskedni akarunk, úgy döntöttünk, hogy továbbra sem várjuk üres raktárakkal vevőinket. Széles választékot kínálunk, a piaci igényeket igyekszünk gyorsan kielégíteni. Ezért a jövőben is 150 ezer négyzetméternek megfelelő készletet tartunk. Ez semmiféle zavart nem okoz gazdálkodásunkban. Sőt! Ha ellenkezőleg cselekednénk, akkor volna baj, — állítja határozottan Kollár József. — Az előbbi azt is jelenti, hogy a kért termékeket jó minőségben is megvásárolhatják a fogyasztók? — Igen. E tekintetben is jó időszakot élünk. Egy év alatt 20 százalékkal nőtt az R—IlI-ban az I. osztályú termékek aránya. A legjobb eredményt május utolsó hetében értük el; a 7ür— 75 százalék volt az I. osztályú csempék aránya. Ez az eredmény azzal magyarázható, hogy beértek azok az erőfeszítések, amelyeket eddig tettünk a műszaki berendezések biztonságos üzemelése érdekében — vélekedik az igazgató. NEM KELL SZALADOZNIUK — A jobb piaci pozíciónkat megteremtő, illetve segítő intézkedések közül ne hagyjuk ki a szervezeti változásokra vonatkozókat sem, — kér ismét szót az igazgató, majd így folytatja: — A termelés teljes előkészítésének és kiszolgálásának érdekében létrehoztuk a termelési főmérnökséget. Az új szervezettel elértük, hogy a gyáregységek vezetői, dolgozói azzal foglalkoznak, ami a feladatuk: a gyártással. Ma már nem kell semmi után sem szaladozniuk. Az eddigi tapasztalatok ezen döntésünk helyességét igazolják. Nagy feladatok hárulnak a kollektívára. Ennek teljesítése érdekében születnek a különböző döntések, intézkedések, amelyek egyúttal jól érzékeltetik, hogy a kívánt eredmények kiinduló- és végpontja a jól összehangolt csapatmunka. Az egykori partizánok hősi harcainak színhelyét keresik föl évről évre a megyénkbe érkező úttörők. Az idén közel ezer pajtást várnak a KISZ Nógrád megyei bizottságának szervezői, s az útvonal: Szé- csény—Ráróspuszta—Ka- rancsberény—Salgóbánya— Bárna—Salgótarján. A „partizán-vándortábor” nevet viselő mozgalom az idén És önnek milyen az életmódja? Jó, avagy rossz? Gazdag, netán szegényes? A jelzők sehogy sem illeszkednek. A kérdésre nehéz a felelet Mintha maga az „életmód” is azon kifejezések sorába tartozna, amelyek közszájon forognak, ám pontos tartalmukat csak kevesen ismerik. Nem csoda. Meghatározásán még a szakemberek is vitatkoznak. A Szovjetunió Tudományos Akadémiájának szociológiai kutatóintézete által szervezett konferencián például az életmódnak több mint húsz különböző definícióját, ajánlották és alkalmazták. A honi kutatók közül Kulcsár Kálmán olyan rendszerként fogja fel az életmódot, amely mindennapi életünkben ismétlődő, lényeges tevékenységeinkben nyilvánul meg. Ezt a tevékenységi-magatartási rendszert a szociológusok a nap mind a huszonnégy óráját átfogó időmérleg-felvételek alapján vizsgálják. Arra keresnek választ, hogy milyen tevékenységekkel, kiknek a társaságában, hol töltjük a nap 24 óráját? Például munkaidő után a háztájiba, vagy kirándulni indulunk, a gyereknek mesélünk, vagy takarítunk, Brechtet olvasunk, vagy vodkát iszunk?,-. Mennyit dolgozunk ? Legutóbb 1976—77-ben, a népességünk összetételét jól reprezentálón, hétezer 15—69 éves állampolgárról készítettek időmérleg-felvételt. A szakemberek a tevékenységeket 100, helyszíneit 37, résztvevőit pedig 10 különböző típusba sorolták. A vizsgálat mélységére jellemző, hogy a kiválasztott napon a megkérdezetteknek mind az 1440 percét feltérképezték. És önnek milyen az életmódja? A válasz a feldolgozott mérlegekből, a mára helytálló következtetésekkel meríthető; Ezek szerint Magyarországon az aktív kereső férfiak 8 óra 24 percet, a nők 7 óra 40 percet töltenek főfoglalkozású munkahelyükön. Dr. Andorba június 15-én kezdődött, s a résztvevők nagy örömére két újabb bázishellyel gyarapodott, ugyanis Karancsberény- ben és Ráróspusztán táborozóhelyeket alakítottak ki, közel 100—100 ezer forint értékben. Az utóbbihoz különösen sok társadalmi munkát és segítséget nyújtottak a ka- karancslapujtői és a karancs- keszi KISZ-esek, valamint a litkei termelőszövetkezet. Rudolf és Falussy Béla e ténynyel kapcsolatban megállapítja: a műhelyekben, mezőgazdasági üzemekben és a szolgáltatásban eltöltött, a törvényesnél lényegesen hosszabb munkaidő legfőbb okát a túlórában kell keresni. Más elemzések szerint a szocialista szektorban dolgozó fizikai foglalkozásúak havonta átlagosan kilenc túlórát teljesítenek. Ez is magyarázza azt a lényt, amely szerint: az értelmiségiek munkaidőtartama 7 óra 45 perc, a szakmunkásoké 8 óra 26, a segédmunkásoké 8 óra 42 perc, a mezőgazdaságii gépkezelőké pedig 9 óra 28 perc. Jövedelemkiegészítés A főfoglalkozáson kívül az aktív kereső férfiak naponta 61, a nők pedig 52 percet töltenek további jövedelemkiegészítő munkatevékenységgel. A háztáji és kisegítő gazdaságok hozzávetőleges 2,7 milliárd munkaórát szívnak fel évente. Ugyanannyit, mint 1972-ben, holott e gazdaságok száma azóta 13 százalékkal csökkent Az összevetés jelzi, hogy az érintettek a korábbinál hosz- szabban időznek a kertben, vagy az állatok, az ólak, istállók körül, a megelőző időszaknál nagyobb termelési értéket állítva elő. A. foglalkoztatási átrétegződést is megvilágítja az a részletezés, mely szerint a 2,7 milliárd munkaóra 43 százalékát a munkásosztályhoz, 42 százalékát pedig a termelőszövetkezeti parasztsághoz tartozók dolgozták le. Sokan vannak tehát azok, akik a városi iparból viszik haza fizetésüket, s ugyanakkor a háztájiban mezőgazdasági munkásként gondozzák a növényeket, az állatokat. Az átlag mögé nézve a képhez az is hozzátartozik, hogy a vizsgált napon a kisgazdaságban ténylegesen dolgozó férfiak 1 óra 45 perc—4 óra, a nők 1 óra 21 perc—3 óra közötti időszakot szenteltek a háztájinak. Ugyancsak az időmérleg diktálja: e munkák zöme az idősekre hárul. Míg ugyanis a 60—69 éves férfiakra naponta átlagosan 118 perc esik, addig telményeknek megfelelő értelmezést kapott: a szabványoknak elsősorban azt a célt kell szolgálniok, hogy a különféle cikkek racionálisan, gazdaságosan készüljenek. A jó minőséget nemcsak a korszerűség, az esztétikus külső jelenti, hanem az is, hogy a termék mennyire tartós, mennyi energiát fogyaszt. A' szabványokat a nemzetközi szervezetben részt vevő országok úgy kívánják korszerűsíteni, hogy azok időtálló Változott a- Csehszlovákiába utazó egyéni turisták valu- taéllátása. Az érvényes útiokmányokon kívül a magyarországi valutakiváltó helyen előzetesen meghatározott összegű koronát kell vásárolni. Az előírt legkisebb összeg személyenként az utazás első napjára 150 korona, minden további napra 90 korona. A 10 és 15 év közötti gyermekeknek az említett összegek felével kell rendelkezniük, míg a 10 év alattiak részére nem kötelező koronát vásárolni. Az előírt pénzmennyiség meglétét a hivatalos valutakiviteli engedély alapján, a határon ellenőrzik. Ez az intézkedés nem vonatkozik a szolgálati célból utazókra, az utazási irodák által szervezett társasutazások résztvevőire, . a rendkívüli okok miatt utazókra, a devizamentes csere keretében utazókra — ha ezt igazolják —, a harmadik országban lakó magyar és csehszlovák állampolgárokra, azokra, akik autóbusszal, repülővel,' vasúton vagy hajóval Csehszlovákián átutaznak, valamint a kishatárforgalomban használatos útiokmánnyal rendelkezőkre. Akik személygépkocsival vagy motorkerékpárral utaznak Csehszlovákián át például az NDK-ba, azoknak minden Csehszlovákiába történő belépéskor minimálisan 180 koronával kell rendelkezniük. Célszerű tehát, ha legalább kétszer 180 koronát vásárolnak indulás előtt, hiszen visz- szautazásuk alkalmával az NDK—csehszlovák határon is kérni fqgják az átutazáshoz szükséges összeg hivatalos helyről történt megvásárlását, igazoló okmány bemutatását. Egyébként legfeljebb 50 forintos címletekben 209 forintot vihetnek magukkal a kiutazók, de ebből az összegből Csehszlovákiában legfeljebb 170 forintot válthatnak át koronára. (MTI) NŰCRÁD — 1982. június 23., szerda 3 — vcnesz — r Úttörők partizán utakon Hazaérkezett Amszterdamból Sütő Kálmán, a Magyar Szabványügyi Hivatal elnök- helyettese vezetésével a magyar küldöttség, amely az Európai Minőségügyi Szervezet konferenciáján vett részt. Sütő Kálmán — akit a mostani ülésen a szervezet nemzetközi kapcsolatokkal foglalkozó alelnökévé választottak — hazaérkezése után nyilatkozott az MTI munkatársának. Elmondta, hogy a nemzetközi tanácskozáson a termékek minősége a mai köveSzondázás a felhők felett A kazahsztáni glaciológu- sok helikopterre szerelt radar- rendszerrel szondázták a felhők feletti magasságokban elhelyezkedő, örökké átfagyott gleccsereket. A „visszhangot” szalagon regisztrálják- Ennek elemzése után megállapították, hogy minden gleccserben 10—15 millió köbméter kristálytiszta víz található. Az így kapott információk az öntözéses földművelés fejlesztéséhez, a térség éghajlatváltozásainak előrejelzéséhez szükségesek. /
