Nógrád. 1982. június (38. évfolyam. 126-151. szám)
1982-06-19 / 142. szám
ISáráimé, Király UnMoé, Holta«* Mátyáané <• M6o Király Lánlóné • load« árat csomagolj*. MÁTRAKERESZTE Alighanem az a nyugatnémet szakember, aki egy úgynevezett csúcsos, közepén lyukas kanállal' (vagy kollekcióval) ide érkezett, előzőleg összegezni volt kénytelen kereskedelmi tapasztalatait, Az ő kanala ugjrami* túlságosan modernre sikerült: műanyagból készültl Ide a Mátra «ivébe azért jött messzi főidről, hogy megrendelje állandó szériában a műanyag kanál bükkfából faragott pontos mé- sárt, amit azután a keresztesi faragók iköny. nyédén teljesíthettek' neki, A kanáldivat változhat — az angolok például kifejezetten az ovális tornát helyezik előtérbe —, de óbban mindenki egyetért a világon, hogy amíg less mit keverni a fazékban, addig a fakanál'utánozhatatlan, és nélkülözhetetlen... , * Bognár Sándor, a PásatxSI nagyfcőaaégt közös Tanáé« — oda tartozik Hasznossal együtt Mátirakeresztes — dolgozója születése szerint is keresztesi, de megmaradt lakóiként, tanácstagként is a szeretett Mátrakeresstesen. Ö így vélekedik a községről: «— Volt idő, amikor Hevessel szeretett volna egyesülni a község, ennek részben földrajzi oka, hogy léte a Mátrához kötötte, hiszen itt mindig is fával foglalkozott az ember. Nem is tehetett mást, meg aztán a többi „hutás” községhez tartozónak érezte magát, azokhoz, amelyek ma nagyobbrészt „odaát”, a hevesi oldalon vannak. De volt erőnek a vélekedésnek jövőt látó, vagy látni vélő oka is. Az, hogy a mátrai falvak üdülő- szerepének növekedésével talán gyorsabb fejlődést remélt a keresztesi nép a Heveshez tartozással. JŐ régen mindenki látja, hogy Má'tnakeresztes a kormányprogram részeként éppen úgy megkapja folyamatosan azokat a fejlesztési erőket például a KPM- utak, a közvilágítás korszerűsítésében, mimt a többd hasonló adottságú és jelentőségű köz- ség a Mátráiban! Keresztes soha nem volt önálló község a legutóbbi évtizedekben, hiszen korábban Hasznoshoz tartozott, de Pásztó társközségeként is a fokozatos fejlesztés eredményeit élvezi, ha mindez együtt is jár bizony a tejlődés, a nagyobb igények keltette gondokkal... * Hogy Bognár Sándor és mindazok, akik jól érzik magukat ebben a 440 méter magasan arne-anrá kígyózó, hegyre is felkúszmi kész ősi fészekben, nem szándékoznak közelebb menni a városiasodó nagyközséghez ez teljesen érthető. Aradként esetleg érthető az is, hogy azok, akiit Pásztón, Salgótarjánban tanulták az ipart, igyekeznek közelebb költözni a munkahelyekhez. A legutóbbi időszakban mintegy tíz család költözött nagyobbrészt Pásztora, mégsem kell attól tartani, hogy kihal a község. Körülbelül hatszázötven lakója közül egész családok foglalkoznék hetediziglem a fakanáll, a szaggató- deszka, a lapocka, a reggeliződeszka és még egy sor termék készítésével, saját gépeken dolgozva és még így Is solle kézi munkát hozzáadva az igazán fontos és szép termékekhez. Danyi Jánosné, az EMÉRT, az Erdei Melléktermékeket. Feldolgozó és Értékesítő Vállalat helyi vezetője gyors fejszámolás után megállapítja, hogy egy évben körülbelül kát- . millió (!) darab faterméket készítenek a keresztesiek, akik részben szakosodva, vagy kizárólag fakanalakat, vagy kizárólag lapockákat gyártanak és a családok úgyszólván legkisebb tagjai is bekapcsolódnak valamiképpen a munkába. Az (átlagos jövedelem három és fél ezer forint, de ezt családtagonként kell érteni és van, ahol öten-hatan otthoni munkával ennél jóvad többet is megkeresnek. Eredeti nevének — A Is óhuta —- értelme: „alul levő üveghuta”, vagyis volt egy Felső- huta is, amit ma Mótraszenlisíráuuafc ismerünk mér a hevesi oldalon, A családnevek • külhonból ideszármazott régi hutásmestereik, az ősök emlékét idézhetik annak, aki kíváncsi az eredetekre, a sok Holtner (talán vagy húsz ilyen nevű család él itti), a Hahók, » Pál csók, az Oldler, ez utóbbi esetleg Adler, Sas volt valamikor, mind ezt próbálja a maga csendes módján bizonyítani, De a mai keresztesiek érthetően elsősorban arra kíváncsiak, hogyan lehet a változó hagyományokat megőrizve tartalmason szegen, nyugodtan élni. A híres-neves .kövek” közé beékelődött, alpesi tájat megszégyenítő község minden percében, minden órájában lakott hely benyomását kelti és Ilyen értelemben minden más nógrádi községtód élőbb, elevenebb, hiszen itt majd minden háznál napközben is faragják a közelből és például a Süttő környéki erdőkből származó bükk őt. A hires kövek meg ezek: Bagolykő, Báránykő és az új életet, a falu legfiatalabb részét meg a nagyszámú üdülőteJket-házat nézegető Cső. kakö, annak közelében a Vékástó, amely nőm náfcyobb, mint egy teniszpálya és talán nőm is sokkal vonzóbb. Ami oda csalogatta és ott is tartja a sok ceglédi, budapesti üdülőt — az maga a táj, az erdő, a levegő, a látvány, a csend, s éppen mindez egyre kevésbé megszerezhető a városi ember számára. A tájat és az itteni életet tovább minősítő hm:- nosi víztározó azonban bizonyos korlátokat is szab például a terjeszkedésnek. Hasznos felé majd minden lehetőséget kihasználtak már. Az utóbbi kijelölt hat építési telek (kis túlzással) percek alatt gazdára lelt és újabbakat nemigen lehet találni kijelölésre sem, A hegyek felé terjeszkedésnek le határt szab maga a hegy, de éppen az önmaga megtartásában az önmagából adás, az áldozatvállalás és akarás példáját is ott találjuk a Csókakő tövében, az új falurészt szemlélve, eltöprengve azon, hogy bár paradicsomi állapotok közé kerültek a legfiatalabb keresztesiek szép házaikban, de paradicsomi olyan értelemben is, hogy nyaktörő hegyi út vezet csak ide. A tanácsiak mondják: készül a terv az út megépítésére, s elkészül majd az út is, amint elkészült sok más: korszerű bolt és vendéglátóhely, a vízelvezetés a Kékesi út felsőbb részeiben fedett csövön át (eddig a hegyről lefolyó vizek szabadon „jártak” az utcán) és megépül fölötte majd az út Is, sokat emelve a falu színvonalát,, összképét, az itteni élet minőségét. És bár itt soha nem okozott gondot a körzetesítés, mégis van abban valami megkapó, ahogy az „idősebbek", a harmadikos és negyedikes tanulók és persze szüleik, a faluközösség átadta egy óvodai csoportnak a helyet az iskolában. így már csak az első két osztály jár iskolába helyben, a többiek, mintegy kilencven (!) gyerek bizony felzsúfolódik a reggeli buszokra. Mert ast még senkinek sem sikerült elérni, hogy iskolabusz legyen ezen'a tájon! ,Az illetékes két Volán, a megyei és a szomszédos hevesi, valamilyen egyeztetése mindenképpen szükséges volna, de mielőbb, mert a keresztesi nyugalom és csend, a hely értéke csak addig érvényesül éppen a legkisebbek számára, amíg „bejön a busz reggelente”. Holtner Vince „lapockázó” kisüzemének legifjabb tagja az unoka, a Jácint, erős keresztesi fajta, maga a fáihoz szokott, életet őrzó jövő. T. Pataki László Képek: Kulcsár József Holtner Vince műhelyében készülnek a környékbeli éa sültei bükkből a szaggatódeszkák, a „lapockák”. ,ií MÉm* Uoltner Vince is régi mester. Korszerű bolt, vendéglátóhely nyílt nemrégiben.— A legifjabb mátrakereszte- siek közül való Ürmősi Jácint, aki kétévesen állandó, közvetlen közelségben cl a fa megmunkálásával nagyapja műhelyében.
