Nógrád. 1982. június (38. évfolyam. 126-151. szám)
1982-06-17 / 140. szám
Egy forradalmi életút tablója Száz éve született Geo?gi Dimitrov 3. Harc a törpe vádlókkal Dimitrov 1909-től 1923-ig az Általános Munkás Szak- szervezeti Szövetség titkáraként dolgozott. Lenint követve fellépett az értelmetlen háborúval szemben, részt vett a Balkáni Szociáldemokrata Föderáció és a Kommunista Internacionálé munkájában. 1923. június 9-én Cankov generális jobboldali államcsínynyel átvette a hatalmat Az ellene szervezett felkelés szeptember 23-án Vrescs községből indult és hamarosan az egész északnyugati országrészre átterjedt Dimitrov és Kolarov vezetésével nyolc városban és 440 községben létrehozták a munkások és parasztok forradalmi hatalmi szerveit amelyhez a fasizmusellenes középrétegek is csatlakoztak. Az élet igazolta a dimitrovi egységpolitika életképességét annak ellenére, hogy a bolgárok első népi-nemzeti antifasiszta harca akkor még nem győzhetett. Véres megtorlás következett, Dimitrov emigrációba kényszerült. A következő évtizedben Európa különböző városaiban; Moszkvában, Bécsben, Berlinben élit és minden erejét a bolgár, a balkáni, és a nyugat-európai kommunista és munkásmoz-' galom kibontakoztatására fordította A Kommunista Inter- nacionálé tekintélyes vezetőjeként nagy erőfeszítéseket tett a nemzetközi proletár egységfront létrehozása és a szövetségi politika kidolgozása érdekében. Három községből Lakásés útfelújítások Egy és negyedmillió forintba került, illetve kerüd az a felújítási munka, amelyet a legutóbbi hónapokban végeztetett el a Hcanökterenyei közös községi Tanács. A tekintélyes summa a tanács pénztárcáját könnyítette meg, de a mindenki által régen ólhajtott településfejlesztésért nem sajnálják a pénzt. Jelenleg fo lyik Mátranovákon egy pe dagóguslakás szépítése, fel újítják az orvosi Lakást és be szerelik az épületbe a köz ponti fűtést. Múlt hónapban végezték el az Ady Endre út aszfaltozását Nádújfaluban. Jánasaknán a Temető út kapott aszfaltborítást. Mátranovákon a Rákóczi út portalanítását fejezték be a közelmúltban a vizslási útkarbantartó költségvetési üzem szakemberei. A lakások és útfelújítások költségét a közös tanács fizeti. Vándorbékák Több ezer bélka zárta el az Utat a nyugat-oroszországi Berezsnoje falu határában. Ügy tűnt, ennek a húsz méter széles áradatnak nincs vé- Az erdő szélén kezdődött, átszelte a kolhozföldeket és eltűnt a látóhatár mögött. A gépek nem várták meg, míg a mocsári had elvonul, megfordultak és másik úton mentek be a faluba. A kétéltűek -áindorlásánalk bizonyára az élelemkeresés volt az okia, miután a Goriny folyó környékén a szaporodás lehetőségei tavaly kedvezőbbek voltak; igen sok béka kelt ki. így azután új helyet kellet. keresniük. A tudomány megállapítása szerint ilyen vándorlásokra leggyakrabban a naptevékenység évében kerül sor. 1981 alátámasztotta ezt a tényt. Amikor Hitlert 1933-ban Németország kancellárjává választották, első dolga volt lecsapni a haladó társadalmi mozgalmakra. Ennek előkészítéseként 1933. február 27- én éjjel — mint azóta ismeretes — a nácik felgyújtották a Reichstag épületét. Provokatív céljuk az volt, hogy a választások előtt a német nép, sőt az egész világ előtt kompromittálják a kommunistákat, megvádolva őket a bűntett elkövetésével. A Reichstag még lángokban állt, a vizsgálatot még el sem kezdhették, de a fasiszta sajtó máris tényként tálalta: „A gyújtogatás a kommunisták műve volt és egy nemzetközi kommunista felkelés jeladásának szánták”. Megkezdődött a kommunisták, szociáldemokraták, szak- szervezeti aktivisták letartóztatása. őrizetbe vették Di- miitrovot és két bolgár harcostársát is. Gőring monstre pert készített elő, amellyel a fasiszta terror a koncentrációs táborok felállításának szükségességét kívánta indokolni. A birodalmi rádió egyenes adásban közvetítette a tárgyalást. Göbbels a győzelem biztos tudatában rengeteg újságírót csődített üssze, a hamis tanúk sokaságát sorakoztatta fel. Tervük azonban csődött mondott. Dimitrov — aki válérvekkel, nagyszerű agitátorerényeket csillogtatva pontról pontra megcáfolja a vá<f képtelen állításait. Átlátva a fasiszták szándékain, nem védekezett, vádlottból vádlóvá lépett elő: feltárta a fasiszta provokáció céljait, s nevetséges helyzetbe hozta a német fasizmus főkolomposait. Emlékezetes záróbeszédében az alábbiakat emelte ki: „Védelmezem kommunista forradalmi becsületemet... Védelmezem életem értelmét és tartalmát... ezért akartam bebizonyítani, hogy a kommunista pártnak egy ilyen bűn- cselekményben való részvételhez semmi köze nem volt..." Tudta, hogy beszéde nemcsak a bíróságnak szól, hanem elsősorban a német kommunistáknak, ezért meghatározta közvetlen feladataikat: „Tömegmunka, tömegharc, tömegellenállás, egységfront, semmiféle kaland!” Dimitrovot bátor és következetes magatartása miatt, valamint a világ haladó közvéleményének tiltakozására harcostársaival együtt 1933. december 23-ári a fasiszta bíróság kénytelen volt felmenteni. A törpék vesztettek. Vasvári Ferenc lalta saját védelmét — a per (Következik: 4. Egység — Di- során higgadt alapossággal, mitrov szellemében) Személyszállító hajó a Tiszán Szolnokon, a Tiszatour Idegenforgalmi Hivatal és a MAHART összefogásával júniustól ismét közlekedik személy- szállító hajó a Tiszán. Elsősorban szabadidős-programokat és idegenforgalmi célokat elégít ki: a kiskörei vízlépcsőig, illetve a tiszakürti arborétumba, vagy a tiszapüspöki halásztanyára szállítja az utasokat. Esténként pedig, mint discó- jiajót a fiatalok vehetik igénybe. A képen: kirándulókat szállító Tihany nevű motoros vízibusz. Vélemények a versenyről Értékeljük a ..második műszakot" is! Kezdettől fogva közvetlenül kapcsolódik a szakszervezethez a munka verseny-mozgalom. így a szakszervezeti vezetőknek mind „rálátásuk”, mind „betekintésük” nyílik a brigádok és az egyének közötti vetélkedés mozzanataiba. Érdemes tehát megszívlelni, milyen újításokat látnak jónak a mozgalom fölélénkítésére. Szabó János, a Salgó• tarjáni ötvözetgyár szakszervezeti titkára, mint kétkezi munkás és mint edzett válla- lalati politikus egyaránt gyűjthetett tapasztalatokat a munkaversenyről. — Az ötvözetgyárban tapasztalhatók-e valamiféle lanyhulást tünetek a versenymozgalomban? — Nem nagyon. Mi elsősorban mennyiségi szempontok alapján termelünk, ebbe „belőttük” magunkat. Több üzemben a mennyiségi szempontok kezdenek a minőségiek mögé visszaszorulni. Nálunk — a minőségjavítás mellett — elsősorban a mennyiség növelésében van a ráció. Mert amennyivel több ötvözőanyagot termelünk, annyival kevesebb importra szőrül a magyar kohászat. Ehhez az elvhez igazodik a versenyimozga- lomn is. A brigádvállalásokat a vállalati tervből bontják le a kollektíváik. A tervben mi van? Az, hogy hány tonnát kell gyártani, milyen összetételben, milyen minőségben. Ehhez képest vállalnak ráadást a brigádok. Ez így megy hosszú évek óta. Űj vonás, hegy a brigádok fokozott figyelme kiterjedt az anyag- és energiatakarékosságra. Ez. tükröződik a felajánlásokban. — A nagyobb mennyiségre törekvő verseny kiforrott, hibátlan? — Vannak hiányosságok. Példáiul sok helyen hallani ma, hogy rugalmasak legyenek a vállalati tervek is és a brigádvállalások is. Ne okozzon nehézségeit az év közbeni változtatás és a versenycélok módosítása. — Az ötvözetgyárban erre szükség van? — Nálunk nem annyira, minit más üzemekben. De itt is lehetne bátrabban élni a pótfelajánlások lehetőségével. El kell érnünk, hogy a brigádok ne „kódexként” kezeljék az éves vállalást, amelynek minden betűjéhez, akár érvényét vesztette, akár nem, ragaszkodni kell. Hanem olyan dokumentumként, amely nem önmagáért való, hanem a tényleges sikerekért. — Itt-ott hallani panaszt arra, hogy egyoldalúan a termelést értékelik az illetékesek, s a tanulásra meg az életmódra kevés figyelem fordul. — Valóban nehéz mérni a versenynek ezt a két tényezőjét Különösen a kulturális rendezvényekkel vannak bajban nálunk a brigádok, mert sok a bejáró és műszak után indulnak a buszok; kevesen maradnak egy kiállítás, egy író-olvasó találkozó, vagy egy műsor kedvéért. — El tud-e képzelni olyan módosításokat, amelyek a mostanitól nagyobb lendületet adnak a versenynek? — A brigádok értékelésekor valahogyan azt is „jegyezni” kellene, hogy odahaza a „második műszakban” mit tevékenykednek a brigádtagok. Házat építenek, nyulat tenyésztenek, méhész- kednek, háztáji földet művelnek és így tovább. Mert ez a „második műszak” igen fontos a népgazdaság számára! — A városi embereket egy kicsit mintha hátrányba hozhatná ez a gyakorlat... — Nem biztos, mert egy várasd ember is segíthet példáiul a munkatársának, rokonának házépítésben. És ezzel értéket teremt. De különben sem hátrányba hozatalról van szó; inkább arról, hogy az otthoni, a népgazdaságban is hasznos munkavégzést a versenyben elismertessük ! — Ettől a módosítástól eltekintve: most hatásos-e az el - ismerés? — Kemény munkával elérhető rangokért ír elő a szabályzat csupán fejenként négy-, hat-, nyolcszáz forintot. Ugyanakkor vállalati célfeladatokért a megoldók egyedül tízezreket vehetnek fel. Megérdemelten, de az arányok nem egészen jók. Nagyobb jutalmat érdemelnek a munkaverseny győztesei... — A pénzkiáramlást nemcsak a segíteniakarás szabályozza. .. — Ha a munkaversenyben kitűzött feladatokat, vagy azok egy részét célfeladatként kezelnénk, több lehetőség nyílna az anyagi elismerésre. — S az erkölcsi elismeréssel minden rendben van? — Erről az jut eszembe, hogy a szekrényemben van egy nagy doboz brigádjelvény. Ezeken bizony nem látszik meg, hogy a „szocialista brigád” címet több éves kemény munkával lehet elérni. Nem fejezik ki a tiszteletet, az elismerést. A kollektívák "tagjai szebbeket érdemelnének. — A változtatásokkal együtt felgyorsíthatná-e a brigádmozgalom a korunkban kivált fontos megújulást a kollektíváknak, az egyéneknek? — Fel kell, hogy gyorsítsa, de ehhez azoknak is meg kell újulni, akik irányítóként foglalkoznak a munkaverseny- nyel. Nemrég egy tanfolyamon mondta az egyik tudós előadó, hogy egy fejlett gazdaságban az egyénnek ötször kell megújulni életpályáján.' Nálunk az ő vizsgálata szerint jóindulattal is csak kétszer. Molnár Pál Teherautók és vasúti szállítókocsik hosszú sora viszi a nógrádkövesdi kőbányából az építésre, útépítésre alkalmas anyagot a felhasználókhoz. — kJ — ÖNÁLLÓSÁG Az igazgatót telefonon másnapra rendelték be a minisztériumba. A tárca második számú vezetője így kezdte: „Értsd meg elvtársam...”, majd folytatta azzal, hogy három héten belül és soron kívül a vállalatnak húsz hidraulikus berendezést kell legyártani. Ha törik, ha szakad!... A példa a néhai Kohó- és Gépipari Minisztériumból való. Időközben ez a szervezet alapvetően megváltozott. Az épületre 1981 januárjában csavarozták ki az új táblát a felirattal: Ipari Minisztérium. A „cégtábla” cseréje mindössze néhány percig tartott. A tárcák összevonásának, az iparirányítás korszerűsítésének gondolata viszont esztendőkön át vajúdott. Ehhez mérve tehát rövid a születés óta eltelt tizenhét hónap. Annyira azonban nem rövid az idő, hogy a változások fő irányait észrevenni, értékelni ne lehessen. Éppen ezért az Ipari Minisztérium képviselői alkotmányos kötelezettségüknek is eleget tettek, amikor az eddigi tapasztalatokról beszámoltak az országgyűlés ipari bizottságának; és volt miről beszélniük. De kanyarodjunk vissza az írásunk elején említett példához. Megkérdezhetjük: berendeltek-e termelési utasításra mostanában vállalati vezetőket? A válasz: igen. Nem is egyszer, nem is kétszer. Hogy-hogy? — mondhatná bárki: az iparirányítás korszerűsítésének koncepciója a kivételes beavatkozást csak a közvetett eszközök alkalmazhatóságának híján, az elsődleges népgazdasági érdekek érvényesítésekor engedélyezi! Elmélkedhetnénk most azon, hogy mi számít elsődleges, másodlagos, vagy harmadlagos népgazdasági érdeknek. S azon is: végül ki, milyen fontossági sorrend alapján dönt a besorolásról?... Ám ennél lényegesebb összefüggésre utal a közvetlen utasítások jelenlegi gyakorisága. Rabi Béla államtitkár ezt így fogalmazta meg: „Az iparirányítás korszerűsítése a gazdaságirányítás reformjából következik, s az, mint tudjuk, 1968 óta váratott magára...” Az 1981-es intézkedés tehát lépéshátrányban történt. Olyan időszakban, amikor kettős szorításban élt a gazdaság, hiszen az egyensúlyi helyzet javítása, a fejlesztésre felvett kölcsönök törlesztése érdekében folyamatosan kellett növelni az exportot. Ugyanakkor viszont — s ez alól nincs kibúvó — a lakosság alapvető ellátása sem romolhat. Jellemző a példa: az új minisztérium nyakába szakadt a kohászat általános válságának a magyar ipart is elérő minden gondja, baja. De éppen az előbb említett okok miatt volt szükség a hatékonyabb irányításra, s az ennek a feltételeit megteremtő összevonásra. Ám ilyen helyzetben szinte óhatatlan a vállalatok gazdálkodási önállóságát csorbító közvetlen felsőbb utasítás, nem ritkán parancs... Most kétségtelenül az a legfontosabb, hogy az Ipari Minisztérium megfelelő összhangot, jó kapcsolatot alakítson ki a pénzügyi, tervezési szervekkel. Mondhatni úgy is, hogy legyen egyenrangú partnerük. Kézenfekvő persze, hogy az együttműködés eredménye nem a szándékon múlik. Magyarázatul annyit: a gazdaságirányítás egy-egy elemének reformja önmagában nem hozhat átfogó változást. A teljesebb harmóniához, az optimális működéshez, a változásokhoz hozzá kell Igazítani a szervezet többi részének tevékenységét is. Az iparpolitikai koncepcióról, s végrehajtásáról írta a tárca államtitkára: „Az iparpolitika megvalósítását széles eszköztárnak kell segítenie. A politikai döntéseken túl a közvetlen gazdasági döntések, a közgazdasági szabályozás egész rendszere, a gazdaság intézményrendszere, a kádermunka, és végül — de igazán nem utolsósorban — a dolgozók részvétele a döntésben és á végrehajtásban”. m. a. j NÓGRAD - 1982. június 17.. csütörtök 3
