Nógrád. 1982. június (38. évfolyam. 126-151. szám)

1982-06-15 / 138. szám

Kiváló társadalmi munkás Mint a nagyok TanuSéSsrigád A FÜTÖBER nagybátonyi gyárában dolgozik a 25 tagú Zsinkó Vilmos ifjúsági bri­gád, mely szakmunkástanu­lókból álL A leendő vasasok nem csak a munka, hanem a társadalmi érettség mércéjé­vel mérve is többet nyújta­nak az átlagnál. Eredményeik vetekednek bármely szocia­lista brigád vállalásaival. Szívesen végeznek társadal­mi munkát. Támogatják az öregek helybeli bentlakásos napközijét. Sokat segítettek a kerítés javításában, a kerti székek, asztalok rendbehozata­lában, s könyvespolcokat ké­szítettek az időseknek. Nem­csak dolgozni mennek a nap­közibe, de többen elbeszélget­nek az ott élő emberekkel, a FÜIŐBER-nél főképp az egyedülállókkal. Az ünnepi alkalmak egyikét sem hagyják ki köszöntés, virág nélkül. A maconkai óvoda is istá- poltjaik közé tartozik. Első­sorban karbantartást, javítást végeztek. Szakmáik szépsé­geit, lehetőségeit az általános iskolai tanulók között ugyan­csak népszerűsítik, segítve őket a pályaválasztásban. Az üzemben is igyekeznek helytállni a holnap hegesztő és lakatos szakmunkásai, sa­ját szintjükön újítási kísérle­tekben is részt vesznek. A gyár kollektívája szeretettel figyeli a fiatalokból álló bri­gád tevékenységét, s, amiben tudja, segíti a kollektívát Porított spenót A Mátraaljai Állami Gazdaság nagy teljesítményű szírijei komló­szárítói eddig az évből csak egy hónapig üzemeltek. A fóti Ag- roflórával kötött megállapodás eredményeként az értékes beren­dezések kihasználtságát már az idén megötszörözik. Az Agrofló- ra által felvásárolt és a sziráki szárítókban porított száz mázsa spenótot fóliazsákokba csomagol­va már el is szállították az NSZK-ba. — Ugyancsak NSZK megrendelésre ment ötven mázsa porított kapor — ez már saját termésből. Az állami gazdaság és az Agroflóra együttműködése ugyanis már az első szakaszban egymillió forintos többletnyere­séghez juttatta a pásztóiakat, ezért a kooperáció bővítése mel­lett döntöttek oly módon is, hogy a bérmunkában végzett szárítáa- csomagolás mellett megkezdték saját ültetvényeiken a gyógy- és fűszernövények termesztését. Az idén már összesen nyolovanhét hektáron. Hogyan fűtött az ősember? „Napkályha'* a lakásban Napenergiával fűtött lakóház Budapesten Nem árt tudni: hogyan fű­tött az ősember? Egy sötét színű követ kitett a napra, majd este begörgette a bar­langjába, ahol a kő visszaad­ta a magába fogadott hőt A napenergia-hasznosítás mo­dem változata: az üvegház­hatás. A magas frekvenciá­jú napsugarak csaknem száz százaléka áthatol az üvegen és felmelegíti a belső teret A visszasugárzott alacsony frekvenciájú hullámok nagy részét viszont levágja —: nem engedi át — az üveg. A napenergia passzív hasz­nosításával — az épület meg­felelő tájolásával, telepítésé­vel és az üvegházhatás fel- használásával — a fűtési energia akár felére is csök­kenthető. Számottevően nem nő az építési költség sem, amennyiben a terveket már e szellemben készítik. Az utó­lagos megoldások ugyanis költségesek és kevésbé hatéko­nyak, sőt leggyakrabban meg­valósíthatatlanok. Japánban — Magyarországgal azonos szélességi körön — már 0- energiás házakat is építettek. Ezekben minden fogyasztót napenergia táplál. Ilyen pél­dául a MITCHÜBICHI kí­sérleti épület Az angolszász szakiroda- kínban green bouse-nak (zöldháznak, azaz szollárium- rtak) nevezett megoldás az üvegház elven alapul. Lénye­ge, hogy megnyitják és üveg­gel fedik a lakás válaszfala­it és a födémet Annál több energia kerül a belső térbe, minél hosszabb ideig süti az üvegfelületeket a Nap. (Ezért jut fontos szerep a telepítés­nek.) Ráadásul tetőablakon át az északi fekvésű szoba is kaphat napfényt, vagy, a he­lyiségek egybenyitásával át­engedhető egyikből a másikba az ott képződött hő. A szollá- rium másik; változatában a sugárzást magába szívó sötét színű padló alá hőtároló anyagot — például követ — helyeznek. Napnyugta után a felmelegedett kő visszasugá­rozza a hőt, akár egy nap­energiával működő hőtárolós kályha. A napenergia aktív haszno­sításának leggyakoribb mód­ja a vízmelegítés, szakzsargon­ban: a melegvíz-készítés. Ez legegyszerűbben és legolcsób­ban az úgynevezett therm o- szifonos eljárással valósítha­tó meg. A rendszer egy fel­felé tekeredő csőkígyóból és a fölé szerelt tartályból áll A csőkígyóban felmelegedő víz az elnyelt hő hatására felfelé áramolva jut a hőszi­getelt tartályba. A keringés nyomán átlag 60 "C-ra me­legszik a víz. Borús napokra éjszakai árammal működő fű­tőpatront építenek a tartály­ba. Fejezzük be ott, ahol el­kezdtük: az ősembernél. Bár nem volt hőmérője, mégis tudta, hogy a barlang mele­gebb a föld felszínénél. Ma viszont megmérhetjük, hogy a földbe süllyesztett épület fala állandóan 15 °C-os. így té­len csak néhány fokot kell „rásegíteni” fűtéssel, nyáron viszont szolláriummal mele­gíthető a ház. Az ellenzők az­zal érveltek, hogy a lakó, ab­lakán kitekintve csak lába­kat és kerekeket lát, ez pedig rossz közérzettel jár. Az épí­tészek igazat adtak nekik, ezért az ablakokat — a felül­világítóhoz hasonlóan — ferde síkba helyezték, a járdát, ut­cát pedig kissé távolabb ve­zetik. A kettő közé növénye­ket telepítenek, ezek néznek be a föld alatti underground — ház ablakán, Németh K. Géza Időszámításunk előtt igen, ma nem? Drágák vagyunk mi kozmetikusok ? Szép nő: üde, friss, ápolt, elegáns, megjelenése kelle- mes. Időnként az utcán is látni ilyet, de inkább csak a té­vében meg a moziban. No persze, hisz ezeknek a hölgyeknek nincs más dolguk, minthogy reprezentáljanak, képviselve egész nemüket. És ebbe olyannyira belenyugszunk, meg ab­ba, hogy a dolgozó nőnek második, harmadik műszakja is van, hogy aztán megnézhetjük magunkat... Jánosi Zsuzsa a Salgótarjá­ni Szolgáltató Szövetkezet koz­metikusa: — J ártában -keltében, ut­cán, buszom milyennek talál­ja a nőket szakmai szempont­ból? Apró grimasz jelenik meg arcán. Felnevet és ebiből kide­rül, megvan a yéleménye. — Huszonöt év után min­den nőnek kéthetente kellene egy kiadós masszázs. A ránco­kat ugyanis nem lehet eltün­tetni, ha már megvannak. Csak megelőzni lehet. Ám er­re a nők töredék része figyel. Időnként meg kell tisztítani az arcbőrt — szakszerű keze­lésre gondolok, nem szappan­ra és vízre — erre sem kerí­tenek sort. Ezek természete­sek az arcbőr rugalmasságá­nak, szépségének megtartásá­ban, mégis elmaradnak. Sminkkel, festékkel nem lep­lezhető a mulasztás. Hát ügy is néznek ki a nők... — Egyébként ízlésesen fest­jük magiunkat? — Minimális azoknak a nőknek a száma, akik a min­denkori divat szerint smin­kelnek. A többségnek van egy kék festéke és egy zöld, az­tán az alkalomtól, a ruha és a szem színétől függetlenül azt használja felváltva. A szempillájától a szemöldökéig bemázoflja. És kész! Persze, hi­ába az érdeklődés, hiába ol­vassák el a Nők Lapjában, vagy a többi képes folyóirat­ban, hogy árnyaltan kell fes­teni, ahol szélesebb az arc, oda kenjék a sötétebb púdert, az arcpírt, ahol keskenyebb, oda a világosat. Olvasás után ezt nehéz megcsinálni. Ha egy­szer valaki megmutatja, te­szem azt éppen a kozmetikus, mindjárt más. De nekem még nem volt olyan vendégem, aki tisztítástól kikészítésig mindent kért volna. Sminke­lésre inkább esküvő, szilvesz­ter előtt jönnek a vendégek. Testápolásról az első írásos emlék időszámításunk előtt 1500-ból, az ősi Egyiptomból való. Ebers részletes kozmeti­kai tanácsokat jegyzett le. Ez a testkultúra, a kozmetika fejlettségére és elterjedt vol­tára utal. Mi a véleménye a házikozmetikáról? Ha törté­netesen valaki ért szépsége megóvásához, ma megkapja-e a hozzá szükséges szereket? — Rengetegféle szépség­ápoló kapható. De nem igazán jók. Ezen belül is a jók hi­ánycikknek számítanak gyak­ran. Még az üzletben is elő­fordul, hogy hiányoznak el­engedhetetlenül fontos szerek. Ügy segítünk magunkon, ahogy tudunk. Mert vendéget nem küldünk el. A patikában leiméretjük grammonként az alkatrészeket, s az üzletben egy kis rezsón megkotyvaszt­juk. A kapható készítmények? Ha valaki nem megfelelően használja őket, többet árt mint használ. Sokan azt sem tudják, milyen bőrük van. Ná­lunk a zsírosnak a száraz az ellenpárja, így aztán a víz­hiányos arcbőrt sokan zsíros krémmel kenik. — Crem 21-, Caloderma- kultusz van. Sokan külföldiről veszik borsos áron. Jók ezek a krémek? Vagy inkább csak divatosak ? — A kiszerelése kétségtele­nül szép valamennyinek. A Caloderma egyébként testápo­ló, a Crem 21 pedig hidratáló, azaz vizes. Rengeteg illatosító Barátságos főellenSr — A főellenőrt keresi? Igen, itt van, jöjjön útbaiga­zítom. Kedves, megnyerő [ egyéniség, jó munkatárs — mondja róla segítőkész kísé­rőm. Már a találkozás első pilla­natai igazolják az imént el­hangzottakat. Derűs, kiegyen­súlyozott alkatú ember Jeney Péterné, a Nógrád megyei Iparcikk-kiskereskedelmi Vál­lalat főellenőre. Közvetlensé­ge őszintesége szimpatikus az ember számára. A munkájá­ról beszélgetünk. A kereske­delem becsülete, megbízható­sága, hitele... — talán így le­hetne tömören jellemezni a szakma iránti elkötelezettsé­gének vezérfonalát. Felelős­ségteljes feladat hárul rá, hi­szen többek között a társa­dalmi, fogyasztói érdekvédel­met, az áruellenőrzést, a pa­naszbejegyzések vezetését kí­séri figyelemmel. — Szívéhez nőtt a pálya? — Igen. Nagyon megszeret­tem. Már 1961 óta itt dolgo­zom. Nem is vágyom másho­vá. Kezdetben boítelszámolta- tóként 1970—79-ig mint bel­ső ellenőr tevékenykedtem. Három éve pedig a főellenőri feladatokat látom el. — Hosszú volt az út idáig? — Bizony sokat kellett ta­nulni. Mérlegképes könyvelői végzettséggel rendelkezem, szakmai és politikai főiskolára jártam, nem beszélve a felső­fokú vezetőellenőri és egyéb jellegű tanfolyamokról. Tizenkét év úgyszólván állan­dó tanulással telt el. Munka­köröm mellett szb-titkár is­vagyok a vállalatnál. Igye­keztem mindig becsületesen helytállni azon a poszton, ahová állítottak. Két ízben kaptam meg a Kiváló dolgozó címet, ami úgy érzem, jelzi: megbecsülik a munkámat. — A sor még nem teljes, hiszen népi ellenőr is. — Esetenként már koráb­ban is részt vettem vizsgála­tokban. De folyamatosan 1971-től vagyok a balassa­gyarmati járási és városi NEB tagja, 1980 júliusától pe­dig a kereskedelmi szakcso­port vezetője. — Miért tartja fontosnak a népi ellenőri munkát? — A népgazdaság minden területén szükség van rá. Nem a felelősségrevonás, ha­nem az ellenőrzés az elsődle­ges. Könnyebben orvosolha­tók a hibák, ha idejében fel­hívjuk rá a figyelmet Nem szépítve a dolgot, hanem a maga valóságában kell meg­mutatni azokat Ez gazdasági és közösségi érdek. A népi el­lenőrzési munka elvégzésé­hez nélkülözhetelen a felké­szültség, a tájékozottság, a szabályok, rendeletek ismere­te, s nem árt a keúlő határo­zottság. — Saját munkaterületén hasznosíthatok-e a vizsgálati tapasztalatok? — Természetesen. Mert ro­konterületen dolgozom. A né­pi ellenőri tevékenység köz­ben már eddig is bepillant­hattam más kereskedelmi vál­lalatok, szövetkezetek életé­be, s az ott szerzett jó tapasz­talatokat igyekeztem felhasz­nálni a mindennapi munkám­ban. — Milyen emlékezetesebb vizsgálatokban vett részt? — Az áruellátást, a 44 órás munkahét bevezetésével kia­lakult helyzet vizsgálatát em­líteném elsőként. Az idén má­jusban elkezdődött a Belső el­lenőrzés végzésének helyzete az ÁFÉSZ-eknél és az ipari szövetkezeteknél című vizs­gálatot is nagyon fontosnak tartom. — Elfoglalt ember. Hogyan képes eleget tenni a felada­toknak? — Bizony szükség van a család megértő támogatására. Szerencsére a férjem, aki pe­dagógus és a most érettségiző fiam, nagyon sokat segítenek. Egyébként nem sok szabad időm van. Kikapcsoló lásra, legfeljebb a hét végén akad lehetőség. Bár otthonunkban, Balassagyarmaton most az építkezés köti le a családot. Olvasás és olykor-olykor egy kis kirándulás szerepel a prog­ramunkban. — A hétköznapok fárado­zását megszépítik az ünne­pek. Ennek egyik jele az áp­rilis 4-e tiszteletére kapott el­ismerés. — Nagyon jólesett, hogy gondoltak rám. Megkaptam a KNEB-től a Kiváló társadal­mi munkáért járó kitüntetést. Azóta többször is próbáltam áttekinteni eddigi tevékenysé­gemet De hát az emoer azért dolgozik, hogy egyszer összegezze az általa végzett munkát. Ha jól csináltam va­lamit, azt másoknak kell megítélni- Én továbbra is igyekszem becsülettel elvé­gezni a feladataimat. Dolgo­zom, mert arra a helyre állí­tott a bizalom. És akiben megbíznak annak többet kell adni önmagából is. Ez az én életszemléletem... Adorján László Befejeződött a kamillaszüret Befejeződött a kamillaszüret Észak-Magyarországon. A DROGUNION, tizenegy tsz közös vállalatának begyűjtő te­lepeiről összesen ötven vagon kamillát szállítottak a moho- rai feldolgozó üzembe. Először termesztett kamilla is beér­kezett Mohorára, mégpedig a Hajdú megyei Bárándról, ahol idén hetvenöt hektárról szüreteltek, jövőre pedig már két­száz hektár, más növénynek alkalmatlan szi&es területen termesztenek kamillát. A feldolgozás Mohorán folyamatosan történik, a szállítás pedig igazodik a szövetkezeti vállalat hagyományos NSZK és amerikai vásárlóinak megrendelései­hez. Három és fél vagon szárított gyógyászati kamilla a Fővárosi Gyógyszertári Központnak is jut, de Mohoráról látják el — Nógrádon kívül — Hajdű-Bihar megyét; állat­gyógyászati kamillát az ország valamennyi mezőgazdasági nagyüzemének szállítanak. Megkezdődött hat vagon ipari kamillafű feldolgozása. A legnagyobb vásárlója ennek is az NSZK, ahol a kamillafűből állítják elő a kozmetikai ipar számára értékes kamillaolajait. A moharai vállalat kamillából és más gyógynövények­ből idén negyvenkétmillió forint értékű árut forgalmaz, há­rommillióval többet mint tavaly. Termékei csaknem ki­lencven százalékát tőkésországokba exportálja. Ruha, kosztüm harminchárom szovjet városba Harminchárom szovjet városba exportál ruhát, kiskosz­tümöt, pongyolát a Páva Ruhagyár homokterenyei gyáregy­sége. A tavalyi húszmillió forinttal szemben idén már har­mincötmillió forint értékben. A gyáregység több mint tíz éve dolgozik szovjet megrendelésre, közös megelégedésre. Ennek egyik forrása, hogy Homokterenyén követik a szov­jet emberek vásárlási, öltözködési szokásainak változásait. A keleti szomszédunk megrendelésére készülő termékek ma a korábbinál korszerűbb szintetikus és pamut-szintetikus kevert összetételű hurkolt jerseyből készülnek. Homoktere­nyén tudomásul veszik továbbá azt is, hogy a szovjet nők sem szeretik, ha ruhájuk „szembejön velük” az utcán. Ezért a korábbi egyforma fazonú, tízezres nagyságú ruha-, blúz- megrendeléseket felváltották a változatos szabásminta sze­rint készülő kis sorozatok. A gyáregység igyekszik a foko­zódó követelményeknek megfelelni már csak azért is, mert a Páva Ruhagyár üzemeiben a nyártól új érdekeltségi rend­szer lép életbe. Elvetve az egyenlősdit, a vállalatnál képző­dő részesedési és a fejlesztési alap elosztásánál figyelembe veszik az adott gyáregység teljesítményét a külpiac által is elismert gazdaságosságban, minőségben, a megrendelések gyors, pontos kielégítésében. Zöldségtorony, virágoszlop anyagot tartalmaz, sokaknak ezért irritálja a bőrét. De biz­tosan akad, akinek hasznos ez a készítmény, bár a nálunk mindenütt beszerezhető Ní- vea krém is tökéletesen meg­felelne. Beszélgetés közben nincs élénk forgalom a kis üzletben, munkaidőben járunk. Egyet­len hölgy ül a kozmetikus] székben: fehér kendőbe bur­koltan, s arcát is vastag fe­hérség borítja. — Radír. Leszedi a bőrön feleslegessé vált felső réteget. Ezt minden vendégnél elvé­gezzük. Afféle alapművelet, mint fodrásznál a mosás. Ilyenkor tavasszal egyébként önmagában is bőrápolásnak számít. — Ennek az üzletnek, itt Salgótarján főutcája végén, milyen a forgalma? — Van dolgunk, de bírnánk többet is. Nézze, ez olyan do­log, hogy elég drágák va­gyunk. És ugyanakkor mellőz­hetők. — Drágák? Egy egészséges arcbőrű nő, aki nem speciális kezelésre jár, mennyit hagy önöknél havonta, ha ad ma­gára ? — Durván négyszáz forin­tot. De azt hiszem, Ilyen a gyakorlatban nincs. — Kozmetikusok között sem? A közmondás úgy tartja, varrónőnek a ruhája szakadt, csizmadiának a cipője lyukas. Hogy van ezzel a kozmetikus? — Valahogy úgy. Ahogy a varrónő és a csizmadia... Veszprémi Erzsébet A hajdúhadházi Bocskai Termelőszövetkezet egyik fó­liaházában különleges lát­vány fogadja a látogatókat: másfél méter magas, 30—40 centi átmérőjű fóliahengerek oldalán hoznak termést a zöldségfélék, pompáznak a virágok, az egyikben paradi­csom, a másikban paprika, földieper, saláta, portulácska és más, levelükkel díszítő nö­vények. Készítettek néhány vegyes telepítésű hengert is, A „torony” alsó részén zöld­hagyma, egy kicsit feljebb sa­láta, petrezselyem, majd pap­rika, sóska és karalábé dísz­ük. A fóliahenger oldalán a növény nagyságától függően kell sűrűbbre, vagy ritkább­ra vágni a nyílásokat, ide ül­tetni a palántákat, vagy a magvakat. NÓGRÁD - 1982. június 15., kedd 5

Next

/
Thumbnails
Contents