Nógrád. 1982. május (38. évfolyam. 101-125. szám)

1982-05-14 / 111. szám

Könyvön innen — Vajon olvasnak-e a mai gyerekek suttyomban, a alatt? Vajon mennyit olvasnak egyáltalán? De mikor van idejük? könyvön túl A gyerek iskolába jár. Az iskolában tanul. Van mit. Meg. tanítják olvasni is. A gyerek ■könyvtárba is jár. Olvasgat, foglalkozásokon vesz részt és könyveket kölcsönöz. Keve­sebbet, mint korábban... De ismerős-e igazán a könyvek világában, tudja-e, mit hol kell keresnie? „Átigazol-e” a gyermekkönyvtárból a fel­nőttbe?! Megszokássá, hobbi­vá válik-e az olvasás? A legtöbb gyerek eljut a könyvtárba. De maga az isko- ja is* Sok dologhoz itt állítják föl a mércét, itt talál a gye­rek mértéket. Nem mindig csak az elátkozott agyontele- víziózás fordítja el a gyereke­ket a jóízű olvasástól. Nagyon sok múlik azon, miként talál­kozik egymással az iskola és könyvtár. És ez nem a gyereken áll, vagy bukik! ☆ A közművelődés-közoktatás egymásra épülésének szüksé­gessége sokak számára érthe­tően itt a legnyilvánvalóbb, a népművelők kapcsolatte­remtő készsége e téren talán a legfejlettebb. Ha minél több olvasót szeretnének megnyer­ni, akkor nem várhatják öl­be tett kézzel, hogy a gyere­kek maguktól bekopogjanak: programokkal kell vonzani őket, minden könyvkölcsönzé­sen túli könyvtári lehetőséget felhasználni az olvasóvá ne­velésre. Igen ám, de a gyerekek jő része napközis, — úgymond az iskola kötelékébe tartozik dél­után is. nemcsak délelőtt ül a tantermekben. Ezért a pe­dagógusokon áll, vagy bukik sok dolog: akarják-e, tudják-e megtörni a merev órai kere­teket, együttműködnek-e a könyvtárosokkal a tanórai és tanórán kívüli nevelésben. Persik Györgyné, a salgó­tarjáni városi gyermekkönyv­tár igazgatója az elmúlt évek­ben sok tapasztalatra szert tett ebben a témában. — Meggyőződésem, ■ hogy mindennek a kulcsa a szemé­lyes kapcsolatok kibontako­zása! Mert lefektethetjük több oldalas szerződésben, hogy együttműködünk az iskolával — mit sem ér, ha elmaradnak a találkozások, beszélgetések. Akkor továbbra is párhuza­mosan folynak a programok, nem tudunk egymás elképze­léseiről, terveiről. Az iskolai könyvtárosokkal, az úttörő- csapatok vezetőivel, a napközi­sekkel a gyerekek érdekében feltétlenül egyeztetni kell eze­ket, hogy ne terheljük túl őket. Ne érezzék magukat itt is is­kolában, ám egészítse ki szó­rakoztatva nevelve, a gyer­meki kíváncsiságra építve a tanultakat a mi programunk. — Régi keletű, közismert a jó kapcsolatuk a szomszéd­ságban levő bázisintézmény­nyel, a Petőfi iskolával. Kik­kel dolgoznak még sokat „egymás kezére” ? — Közel van hozzánk a Mártírok úti iskola is, de nem számít a viszonylagos távol­ság a Gagarinnak és a Rákó­czinak sem. És az sem, hogy a legtöbb iskolában jó állomá­nyú saját könyvtáruk is van. A közösen megrendezett vers- és mesemondó versenyekhez, vetélkedőkhöz nemcsak jó helyszínt, hanem a felkészü­léshez megfelelő „hátorszá­got” tudunk nyújtani, segí­tünk az elmélyültebb kutatás­ban is. Nagy örömet jelente­nek látogatóinknak a zeneis­kolások minikoncertjei, ami­kor gyerekek játszanak gye­rekeknek. Két közösség — anyanyelvi és bábszakkör — is verbuválódott az ifjú olva­sókból. Mindig ünnepi ese­mény egy-egy író-olvasó talál­kozó, jól sikerült néhány rend­hagyó foglalkozásunk (példá­ul a Játsszunk utazást!). A hétköznapokon pedig egymás után jönnek a kihelyezett órák, napközis foglalkozások, az év­fordulóra, vetélkedőre készülő őrsök, az óvodás csoportok — Mennyire ismerik a könyvtárosok az új tantervet, a követelményeit? — Az iskolákkal együtt kap­tuk meg, tanulmányoztuk. A segítségünket azonban nem mindenütt fogadják el, nem mindenütt igénylik. A könyv­tárhasználati órák rendsze­resek, de a katalógushasználat ügyében hiába mentünk elé- bük. ajánlkoztunk, csak 44 is­kolai csoport jött el. Igaz, még Karancskesziből is jártak itt! Persikné mutatja alapos, gazdag munkatervüket. Meg­üti szememet egy idézet (Ba­lázs Mihálytól, aki az Orszá­gos Pedagógiai Könyvtár és Múzeum igazgatója): „Igyek­szünk még nagyobb hatásfok­kal, még eredményesebben dolgozni, mert a pedagógu­sok tanítanak, s hogy jól ta­níthassanak, ahhoz olvasni kell. Holnap többet, mint ma”. — Igaz, hogy kevesebb lett a kölcsönzött kötetek száma, ugyanannyi olvasó ellenére. De átalakultak, fejlődtek az iskolai könyvtárak. Otthon is több könyv jut a gyerek pol­cára. A gyermekkönyvtárnak úgy lehet megújulni, feladata­it teljesíteni, ha a szolgáltatá­sok iránti megnövekedett igényt minél jobban kielégíti. ☆ A gyerek tanul. A gyerek olvas. De közben ne feledjük: gyerek! Adjunk rá lehetőséget, hogy e két tevékenységet örömmel, a felfedezés izgal­mával végezze. Érdemes ezért együtt dolgozni könyvtáros­nak és pedagógusnak. Ez is az új tantervek érdekét — és a gyermekekét — szolgálja. G. Kiss Magdolna Csaknem száz bizonyítvány Bajban Mastroianni Marcello Mastroianni, világ­hírű olasz filmszínésznek fel kellett függeszteni új filmjé­nek forgatását, mert nem ren­delkezik Brazíliában munka- vállalási engedéllyel. Mast­roianni Jorge Amado brazil író regényéből készülő film egyik főszerepét játssza és en­nek nagy részét Rio de Janeiro közelében szeretnék felvenni. A híres olasz filmszínész tu­ristavízummal érkezett Bra­zíliába. A brazil törvények ér­telmében a filmsztárnak és a forgatócsoport további 7 olasz tagjának munkavállalásra is jogosító új vízumot kell kér­nie, ha folytatni akarják a film forgatását. HUMOR A rendőr bírságcédulát tr. A tilosban parkoló autós egy 50 márkás bankjegyet nyújt át. — Nem tudok váltani — mondja a rendőr, és sajnál­kozva vállat von. — Ó, tartsa meg nyugodtan — sóhajt fel az autós —: holnap úgyis biztosan megint itt parkolok... A falusi TIT-alapszerveze- tek között tevékenységével az egyik legismertebb a mátra- mindszenti, melyet Csomós Sándor általános iskolai igaz­gató vezet. Az 1158 lakosú községben rendszeresek az ismeretterjesztő előadások, különösen a mindennapi kul­túra témaköreihez kapcso­lódva. A termelőszövetkezet minden esztendőben több tu­cat előadásból álló sorozatot „köt le” dolgozói számára, ez­zel is gyarapítva mezőgazda­sági, termelői ismereteiket. Ugyancsak népszerűek a szü­lők számára szervezett peda­gógiai előadások, melyek nem­csak hasznos nevelési tanácso­kat adnak, hanem hozzájárul­nak az új oktatási dokumen­tumok jobb megértéséhez is. Igen figyelemre méltó, hogy a parányi községben az elmúlt Öt évben 98 feLnőtt szerzett ál­talános és középiskolai végbi­zonyítványt. Az általános is­kola nyolc osztályát összesen 65-en végezték el. Szivárvány Oj szovjet könyvkiadó kezd­te meg munkáját, amelynek feladata lesz a szovjet köny­vek bemutatása a külföldi ol­vasóknak. A kiadó neve: Ra- duga (Szivárvány). Feladata a soknemzetiségű szépiroda­lom, irodalomtudományi, mű­vészeti, nyelvészeti és turiz­mussal kapcsolatos könyvek megjelentetése. A Szovjetunióban és külföl­dön kiadványairól egyaránt jól ismert Progressz kiadó, a jövőben a marxizmus—leni­nizmus klasszikusainak, a szovjet társadalomtudományi, politikai és publicisztikai iro­dalomnak idegen nyelven való megjelentetésével foglalko­zik. Ez a kiadó ülteti majd át orosz nyelvre más országok politikai irodalmát. A Raduga könyvkiadó vál­lalat is nyújt szolgáltatásokat a szovjet olvasóknak, megis­mertetve őket a külföld szép- irodalmi, esztétikai és nyelvtu­dományi eredményeivel. Szépen magyarul — szépen emberül Ilyen szegények vagyunk? Bizonyára nemcsak nekem, hanem az olvasóknak is nemegyszer feltűnt már, hogy egyetlen cikkben, egy néhány perces rádióinterjúban, egy­más közvetlen közelében is hányszor ismétlődnek bizo­nyos szavak, főleg azok közül, amelyek valamilyen okból divatossá váltak. Egy rádióhallgató nemré­giben olyan újságcikket jut­tatott el hozzám — nem is hosszút, mindössze egyhasá- bosat —, amelyben nyolc elő­relépés olvasható. Egyszer sem fejlődés, haladás, korsze­rűsödés, javulás, növekedés, vagy más hasonló, hanem mindig csak előrelépés. Más­kor meg — ki tudja, hányad- magammal? — azért kapom fel fejemet újságolvasás, rádióhallgatás vagy tévézés közben, mert szinte záporoz, zuhog rám a sok tulajdon­képpen, látványos, felszámol, indul... Nem külön-külön buk­kannak fel — ha így volna, nem is lenne velük semmi bajom —, hanem többnyire csapatostul járnak: egyetlen cikkben négy-öt felszámol, egy röpke interjúban öt-hat tulajdonképpen. Ilyen rosszul állunk, ennyi­re szegények volnánk? Ijogy érdemben válaszolhassunk, vessünk még egy pillantást az említett példákra! (Csak zárójelben jegyzem meg, nem bármifajta szóismétlésre gon­dolok itt. Köztudomású, hogy egyrészt szakmai szövegek­ben, másrészt művészi alko­tásokban nagyon is nagysze­repe van az ismétlésnek. Szakszövegekben azért, mert egy terminus technikust a szakembernek általában nincs módja rokonértelmű megfe­lelővel felcserélni, irodalmi, költői, szónoki alkotásokban pedig azért, mert ott az is­métlés mint szóalakzat maga is fontos művészi kifejező­eszköz. Valójában ez is meg­érne egy külön cikket, de most legyen elég e sommás megállapítás.) Térjünk vissza tehát a pél­dáinkhoz! Az előrelépés-e le­ben bővelkedő újságcikket nem javítom, hiszen ponto­san nem is idéztem, szinoni­mákat pedig már írásom elején is soroltam az előrelépés-re. A tulajdonképppen semmivel sem több, nem is jobb, mint a lényegében, voltaképpen, igazában, alapjában véve, s ráadásul az esetek nagy ré­szében funkció nélküli, fölös­leges töltelékszó A látványos eredmények inkább bámula­tosak, ragyogóak, a látványos bukások ellenben csúfosak, elképesztöek, meghökken- tőek. Az sem kötelező, sőt nagyon is stílustalan, hogy mindig mindent felszámol­junk. Bátran mondhatjuk ehelyett azt, hogy a lázadást leverték, elfojtották, a kato­nai támaszpontokat megsem­misítették, a színvonalbeli különbségeket eltüntették, a szerződést felbontották. Végül korántsem szükségszerű, hogy már szinte az indulók üte­mére kopog, ismétlődik rit- musosan a tömegtájékoztató eszközök (sajtó, rádió, tévé) nyelvében az indul. Az adás, a tanév, vagy a tanfolyam már szinte sohasem kezdődik, mindig csak indul De indul a kiállítás is, ahelyett, hogy nyílna, megnyílna; ezenkívül szóváltás indul (holott: tá­mad, kerekedik), szélvihar in­dul (noha valójában kitör, ke­letkezik), a Duna a Fekete­erdőből indul, (holott onnan ered) stb. Az ember már-már haragra indul (azaz hogy: gerjed) e sok indul hallatán. Csakugyan szegények vol­nánk? Mint e kis eszmefutta­tásból is látható, nem sze­génység ez. hanem nyelvi restség, kifejezésbeli igényte­lenség. Ha megtanulunk kel­lőképpen válogatni szavaink kincsesházából, menten kide­rül, hogy nagyon is gazdagok vagyunk. Csak élni kell tud­nunk nyelvünk gazdag- 'iá­val! Dr. Grétsy László Fába vésett életképek Székesfehérvárott Nézem a vendégkönyvet, már utólag, amint végigjár­tam a kiállítást. Legalább százhúsz bejegyzés található benne, amelynek hitelességét ötszázötven aláírás bizonyítja. Megszámoltam! Volt benne rtehéz kézzel tollat fogó, vagy éppen gyerekes buzgalommal aláíró is. Egyben azért min­denképpen megegyező: lelke­sedéssel vallottak a látottak­ról­A vallomások: „Fent Zoltán, 1982. március 23. Gyönyörű alkotások; Kiss István, na­gyon nagy élmény volt; Dani Erika, nekem különösen a Szüret tetszett”. A lap alján: harmadik osztályos tanulók. Ezek és még hasonló be­jegyzések voltak találhatók ez év március végén és április elején Székesfehérvárott a helyőrség tiszti klubjában megrendezett idős Szabó Ist­ván szobrászművész kiállítá­sán — a szokásosan kitett vendégkönyv lapjain. Bárki megállapíthatta, hogy a klub emeleti galériájában megrendezett kiállítás tényle­gesen szép környezetet adott a művész harminc-egynéhány alkotásának, amely közül hu­szonöt figurális volt. Bizonyá­ra szívesen emlékeznek majd vissza a látogatók a Gurítón című kompozícióra, az életké­pek sorozatban kiállított Anyám, meg én, Palóc Ma­donna, Kaszafenő, Kistere- nyei menyecske és a Táncos­pár című alkotásokra. Székesfehérvárott a művé­szeteket kedvelő közönség ta­lálkozhatott a Nógrád megyei Cered községben 1903- au­gusztus 29-én született, a kö­zeljövőben hetvenkilencedik életévét betöltő és a nyólcva- nadikba lépő művész alkotá­sainak reprezentáns részével. A már említett vendég­könyvben nosztalgiával fűtött sorok futnak a fehér lapokon, egy régebben Nógrád megyé­ben élő és dolgozó pedagó­gus tollából: „Nagyon boldog voltam, amikor az újság hí­rül adta, hogy itt találhatók alkotásai.” Jó érzés volt újból látni ezeket az alkotásokat, talál­kozni velük. Mindegyik híra­dás a nógrádi falvakból, az ott élő parasztok, pásztorok, bányászok nehéz és teljes em­berséggel végzett munkájá­ról. Megörökítette a krónikás a régi időkben gyakran tra­gédiákkal terhes küzdelmei­ket, az öröm ritka pillanata­it. Munkásságában sajátosan ötvöződnek a realista képző­művészet, a magyar népi dí­szítőművészet és a kézműves­ség hagyományai. A kiállítás szöveges, fali bevezetőjében így fogalmazták meg a fába vésett szobrok jelentőségét: „A faszobor valahogyan min­dig is a legközvetlenebb mon­danivaló tolmácsa volt, mert készítője többnyire egyszin- ten állt azzal, aki igényelte, befogadta, élete velejárójá­nak tekintette.” És ez így is van­Kő-Szabó Imre 25 éves a Magyar Televízió. Ez alkalomból ötször 75 perces műsor készült Horváth Ádám rendezésében. A műsor má­tól péntek estenként kerül a képernyőre. A televízió válto­zó arculatát, a műsorkészítőket és televíziós személyisége­ket bemutató adások műsorvezető riportere Baló György, A képen: Lukln László, Forral Miklós, Kerekes János és Antal Imre a kamera előtt­KOSSUTH RADIO: 8-?7: Népdalkőrusok 8.4i: Skss Sylvia dalfelvételeiből 9.'’3: Miről Ír a Társadalmi Szem­le új száma? 9.33: Gyi, paci, paripa. 10.05: Képek és leiképek 10.35: „...a vágy, amely nem tel­jesült?” 10-10• lakatos György népi zene­kara Játszik 11.0,-: Gondolat 11.49: Londoni szenzáció. Részle­tek Kawan operettjéből 12.45: Hét végi panoráma 14.02: A századforduló színháza 14.34: A Dunai Vasmű üzemi tűz­oltóságának fúvószenekara játszik. 14.44: Magyarán szólva . . . 15.05: Faragó Laura és Lukácsi Huba népdalfelvételeiből 15.28: Hobbi Dominó 16.00: Mit üzen a Rádió? 16.35: Prokofjev: Péter és a far­kas. 11.05: A Himnusz és a Szózat keletkezéstörténete. 17-35: Magánerőből. 18.00: Nagykanizsai dzsesszhétvé- ge. 19.15: Vadnai Lászlő-est. 20.25: Operettkedvelöknek 21.30: Választóvonal 22.15: Tíz perc külpolitika 22.25: Közvetítés az ökölvívó VB- ről és a cselgáncs EB-ről. 23.00: Oj Zenei Ojság 23.50: Angelo Ephrlklan együtte­se Gesualde-madrigálekat énekel. 0.10: Melódiákoktól. 4 NÓGRÁD - 1982. május 14., péntek PETŐFI RADIO: 8.05: Az Izraelita felekezet ne­gyedórája. 8.20: Tiz perc külpolitika 8-38: Lassan kiéheztetni — Béke­kutatás Bajorországban. 8-53: Örökzöld dallamok 10.00: Zenedélelőtt 11-35: Tánczenei koktél 12.35: Édes anyanyelvűnk 12.40: Népi muzsika 13.15: Gyermekeknek 14.00: Kettőtől ötig... 17.00: Térkép és útravalő 17-30: ötödik sebesség 18.35: Válogatott felvételek 19-40: Nótakedvelőknek 20.35: Iránytű. 21.35: Pophullám 22.30: Igen is, nem Is. 23.15: Tavaszéji muzsika. MISKOLCI STÜDIO: 17.00: Hírek, Időjárásjelentés, tar­talomismertetés. 17.05: Péntek este Észak-Magyarországon. (A tarta­lomból: Házasság előtt. — A TA- SZI szolgáltatásai. — A logopédus tanácsai kisgyermekes szülőknek, — Közlekedj okosan. — Életképek a miskolci gyalogosforgalomról. — Hét végi programok Borsod, Heves és Nógrád megyében.) Szerkesztő Jakab Mária. A műsor telefon- ügyelete 35-510. 18.00: Észak-ma­gyarországi krónika (Békenagy­gyűlés Miskolcon. — Gyerekek nyári foglalkoztatása Miskolcon.) 18.25—18.30: Lap- és müsorelőze- tes. MAGVAR TELEVÍZIÓ: 8.00: Tévétorna (lsm.) 8.05: Iskolatévé. Fizika (ált. Isk. 8. oszt.) 9.35: Magyar Irodalom (ált. Isk. alsó tagozat). 10.05: Fizika (ált. Is. 7. oszt.) 10.35: Deltácska. 14.15: iskolatévé. Deltácska (lsm.) 14.35: Magyar Irodalom (ism.) 15.35: Fizika (ált. Isk. 8. oszt.) (lsm.) 16.00: Mindenki Iskolája. Kémia. 16.45: Hírek. 16.50: Countryzene, Zenés film. (lsm.) 17.05: őszi portré. Magyar rövid­film. 17-20: Reklám. 17.30: Keresztkérdés. 18.00: Ablak. 19.00: Reklám. 19.10: Tévétorna 19-15: Esti mese. 19.30: Tv-hlradó. 20.00: Delta. 20.25: 25 éves a Magyar Televí­zió. V/l. rész. 21.40: A hét műtárgya. 21.45: Brian Phelan: Váltóőrök. Színmű két részben. 23.00: Tv-híradó 3. 2. MŰSOR: 20.00: Huszárlk-brevlárlum 20.45: Tv-hlradó 2. 21.05: Diáktalálkozó. Dokumen- tum-rlportfllm. 21.30: Reklám. 21.45: Telesport. BESZTERCEBÁNYA: 18.00: Bratislaval magazin 18.15: Jugoszlávia. Ütifllm, 2. rész 18.40: Dokumentumműsor 19.10: Esti mese 19.30: Tv-hlradó 20.00: Formula t. Olasz film 23.25: Teletipp. 0.15: Hírek 2. MŰSOR: 20.40: F. Mendelssohn—Bartholdy: 4. szimfónia a-dűr 21,15: Időszerű események 21.45: A. Hvlzezdoslav: Ez ö. Kolinsky. Tv-játék 23.00: Dzsesszpódium MOZIMŰSOR: Salgótarjáni November 7.: 1 >­lamozi: Békabölcső, Dorotka és a strucc. Színes mesefilmsoi-ozatok. Háromnegyed 6 és 8 órától. Hegyi emberek. Színes. szinkronizált amerikai kalandfilm. Este 10-től: Rítus (18). Svéd filmdráma. — Balassagyarmati Madách: Arnyék- bokszoló (14). Színes, szinkronizált NSZK bűnügyi film. Fél 4-től: A hóhér testvére. Színes, szinkroni­zált NDK kalandfilm. Este 10-től: Hét tonna dollár (16). Színes ma­gyar filmvlgjáték. — Pásztói Mát­ra: Solo Sunny (16). Színes, ze­nés, szinkronizált NDK film. — Szécsényi Rákóczi: Tegnapelőtt. Színes magyar film. — Rétság: A macska rejtélyes halála (14). Szí­nes olasz bűnügyi film. Iskolarno- zi: Hex! a fogorvos. — Klstere- nyei Petőfi: ... És mégint dühbe jövünk. Színes olasz filmvísjáték. — Érsekvadkert: A koncert. Zenés magyar film. — Jobbágyi: Iskol*- mozi. Az aranyember. — Nagy- lóc: Biztosan ölő sárkány lady (16).

Next

/
Thumbnails
Contents