Nógrád. 1982. május (38. évfolyam. 101-125. szám)

1982-05-14 / 111. szám

Falklandl válság Némi remény a diplomáciában A szovjet űrhajósok életrajza Kölcsönös veszteségek a háborúban Javier Perez de Cuellar, az ENSZ főtitkára — miután szerdán ismét külön-külön tár­gyalt Nagy-Britannia és Ar­gentína megbizottaival — re­mi nyének adott hangot, hogy „a hét végére talán sikerül né­hány valóban pozitív ered­ményt elérni” a Falkland- (Malvin-) sziget''’: körül ki­robbant háborús konfliktus békés rendezésére irányuló erőfeszítésekben. A világszervezet főtitkára ú.isáeírók kérdéseire válaszol­va kijelentette: nem hiszi, hogv „az Atlanti-óceán déli térségében zailó harci cselek­mények döntően befolyásol­nák a békéltető tevékenysé­get”. Jelezte ugyanakkor, hogy az általa várt „pozitív eredmé­nyek” e'éréséhez további pontosításokat vár a brit és az argentin féltől, „nem a térség­ben folyó harci cselekmények­ről. ha.oem a békével kapcso­latos elképzeléseikről”. Nicanor Costa Mendez ar­gentin külügyminiszter szer­dán Buenos Airesben tartott sajtóértekezletén megállapí­totta, hogy az ENSZ-ben zaj­ló megbeszélések nagyon las­san haladnak, de tagadta, hog" azok zsákutcába jutottak volna. Buenos Airesben csütörtö­kön hivatalosan beielentették, hogy a Falkland- (Malvin-) szi­getek térségében szerdán le­zajlott újabb harcok során a brit erők lelőttek két argentin repülőgépet. A közlemény sze­rint a harcigépeknek előzőleg sikerült megrongálniuk két brit fregattot. Bejelentették azt is. hogy az argentin erők lelőttek egy Sea King típusú brit helikoptert. Szerdán éjszaka, Buenos Airestől mintegy harminc ki­lométerre megtalálták a brit ITV televíziós társaság há­rom munkatársát, akiket is­meretlen személyek raboltak el az argentin külügyminisz­térium közelében. Mindhár­mójukat kirabolták, elvették tőlük a filmfelvevőket és- a filmtekercseket is. Az argentin belügyminisztérium nyilatko­zata szerint az emberrablást azzal a céllal követték el, hogy „lejárassák Argentínát a világ közvéleménye előtt”. A három angolt még szerdán éjszaka fo­gadta Leopoldo Galtleri argen­tin államfő. Egy argentin kormányszó­vivő szerdán bejelentette: a katonai kormánynak nem áll szándékában engedélyezni, hogy „baloldali politikai” me­nekültek visszatérhessenek az országba. Helyi források sze­rint a kormány ezzel elsősor­ban a külföldön élő peronista irányzatú volt politikusokra utal. A kormányszóvivő cáfol­ta azokat a híreszteléseket, hogy az argentin kormány „hallgatólagosan” amnesztiá­ban szándékozik részesíteni a politikai menekülteket. (MTI) Tudományos ülésszak Dimitrov születésének 100. évfordulója alkalmából Georgi Dimitrov születésé­nek 100. évfordulója alkalmá­ból tudományos ülésszakot rendezett az MSZMP Politikai Főiskolája és az MSZMP KB Párttörténeti Intézete csü­törtökön a főiskolán. Az ülés­szakon részt vett Győri Imre, az MSZMP KB agitációs és propagandaosztályának veze­tője, Nagy Gábor, a Központi Bizottság külügyi osztályának helyettes vezetője. Jelen vol­tak a Bolgár Népköztársaság budapesti nagykövetségének, valamint a budapesti Bolgár Kulturális Intézetnek a kép­viselői. Az ülésen Szabó Józsefnek, a politikai főiskola rektorának megnyitója után Borsányi György „Dimitrov és a ma­gyar munkásmozgalom” cí­mű referátumában 1911-től a szakszervezeti titkárok buda­pesti nemze közi értekezleté­től követte nyomon Dimitrov és a magyar munkásmozgalmi vezetők szorosan összefonódó tevékenységét. Kiemelte a Kom internben folytatott nem. zetközi értékű munkásságát és részletesen foglalkozott a lipcsei perben tanúsított hő­sies magatartásával, illetve annak a magyar mozgalomra gyakorolt hatásával. Ezt követően Boncso Pen- csev Mitevnek, a Bolgár Nép­köztársaság budapesti nagy­követének előadása felidézte Georgi Dimitrovnak az életét, szólt azokról a kapcsolatok­ról, amelyek e küzdelmek so­rán Dimitrov és a magyar munkásmozgalom között ki­alakultak. (MTI) JÚNIUS 15—19. Világközgyűlés a békéért... A béke-világközgyűlés a mozgalom történetének eddigi legjelentősebb eseménye lesz mondotta Romesh Chandra, a Béke-világtanács elnöke. Romesh Chandra elmondot­ta, hogy egyfelől még sohasem előzött meg béke-világtalálko­zót olyan feszült nemzetközi helyzet, amilyen a jelenlegi, és az 1983-as esztendőt külön is kulcsfontosságúvá teszi a béke esélyei szempontjából az Egyesült Államok és a NATO által tervezel t nyugat-európai rakétaíegyver-telepítés, amely ellen a tiltakozó megmozdulá­sok párhuzamosan folynak majd a prágai közgyűlés elő­készítésével. Másfelől viszont a béke-világmozgalom sem volt még sohasem olyan erős, mint napjainkban. Fő céljáról sokat mond a tanácskozás újonnan elfogadott teljes el­nevezése is: Világközgyűlés a békéért, az életért, a nukleá­ris háború ellen. Anatoli) Berezovo), a Szo­juz T—5 űrhajó parancsnoka, 1942. április 11-én született az Oroszországi Föderáció déli részén, az Adige autonóm te­rület Énem nevű falujában. A középiskola elvégzése után Novocserkasszkban esz­tergályosként dolgozott egy kőolajipari berendezéseket gyártó üzemben. 1965-ben elvégezte a ka- csinszki katonai repülőaka­démiát. A szovjet hadsereg különböző alakulataiban szol­gált, s megkapta az „első osz­tályú repülő" minősítést. Berezovoj 1966 óta tagja a Szovjetunió Kommunista Pártjának. Az ürhajósegységhcz 1970- ben került, a Szojuz űrhajó­kon és a Szaljut űrállomáso­kon végzett repülésre képez­ték ki. Munkája mellett 1977- ben elvégezte a Gagarinról elnevezett katonai légügyi akadémiát. Áz új szovjet űrhajón im­már másodszor indult a vi­lágűrbe Valentyln Lebeqyev. A negyvenéves űrhajós moszkvai, szakmája repülő­mérnök és 1973 decemberé­ben, a Szojuz—13 űrhajó fe­délzeti mérnökeként töltött — Pjotr Klimuk parancsnokkal együtt — nyolc napot a vi­lágűrben. Lebegyev a moszkvai Ordzsonikidze repülöfőisko- lán végezte tanulmányait, majd ezek befejeztével 1966- ban került az űrhajózással foglalkozó kutatóintézetbe. El­ső fontosabb munkáit az űr- objektumok. leszállásának, visszatérésének problémái te­rén végezte. Mind naqyohb feladatokat kapott az új űr­hajók, űrállomások tervezésé­ben, számos újítását alkal­mazták és több találmányát is bevezették. 1972-ben került az űrhajós­egységhez. Lebegyev, aki el­ső kozmikus útjáért megkap­ta a Szovjetunió Hőse címet, a Lenin-rendet, továbbra is részt vett mind az új űrob­jektumok tervezésében és gyártásának irányításában, mind pedig a kozmikus prog­ram végrehajtásának szerve­zésében. Kiváló ismerője mind a Szojuz—I típusú űrhajónak, mind pedig a Szaljut—7 űrál­lomásnak. 1971 óta az SZKP tagja. (MTI) Egy provokáció kudarca Szicília tiltakozik Lengyelországban csütörtö­kön délben kudarcot vallottak azok a sztrájkkísérletek és rendbontási próbálkozások, amelyekre napok óta uszítot­tak a felfüggesztett Szolidari­tás szervezet illegalitásban működő szélsőségesei, vala­mint a Szabad Európa és más nyugati rádióadók. A „forgatókönyv” úgy szólt, hogy délben az üzemekben tartsanak negyedórás munka- beszüntetést, a városok utcáin pedig ugyancsak délben egy percre álljon le a jármű- és a gyalogosforgalom. Mint a PAP hírügynökség — fővárosi mun­katársaira és vidéki tudósítói­ra hivatkozva — csütörtökön kora délután jelentette, ku­darcot vallottak a szocialista­ellenes erők próbálkozásai, or­szágszerte mindenütt fenn­akadás nélkül folyt a munka, normálisan zajlott az utcai forgalom. Ezt Varsóban úgy értékelik, hogy a társadalom kifejezésre juttatta érettsé­gét, nem hagyta magát bele­vinni újabb provokációkba, mutatott rá a lengyel hírügy­nökség. (MTI) Három hét alatt több mint félmillió szicíliai lakos írta alá azt a petíciót, amelyben tiltakoznak a Comiso város közelében tervezett új NATO- rakétabázis megépítése miatt, A békéért és leszerelésért küz­dők szervezte akció mindenek­előtt az amerikai robotrepülő­gépeknek Szicíliába történő te­lepítése ellen irányul. „Jimmy Carter ibero-ameri- kai politikája jelenti annak a folyamatnak a csúcsát, amely­nek során Latin-Amerika ki­esett az amerikai stratégiából és a térség független államai magukra maradtak a konti­nensen kívülről támadó, nem­zetközi kommunista mozga­lommal szemben... ” Az el­veszett befolyást elemző mon­dat egy titkos tanulmányból származik. A nemzetközi saj­tó hosszú időn keresztül em­legetett egy m tikus „Santa Fő­bizottságot”, s annak egy na­gyobb lélegzetű tanulmányát. BRUTÁLIS ELVEK A dokumentumot, amelyet mé''' 1980-ban — az elnökvá­lasztási kampány során — ké­szítettek Ronald Reagan szá­mára, sokáig csak néhány em­ber ismerte. Brutális monda­tai igazán indokolták titkos­ságát; publikálása kellemetlen lett volna — azzá is vált ké­sőbb — a jeles szerzőgárdá­nak. Kikből áll a Santa Fé-bi- zottság. amely a jelenlegi la­tin-amerikai politikát kidol­gozta? Tagjai: Francis Bouchez, Roger Fontaine, David Jor­dan, Gordon Summer, Lewis Tabbs valamennyien a nyuga­ti part konzervatív politikai USA—Latin-Amerika: a Santa Fé-titok 3. Megszólal a harsona csoportosulásának hangadói. Kiemelkedik közülük Fontaine, áki Reagan elnök bukott kül­politikai tanácsadójának, Ri­chard Allennek a veje. Fon­taine! Latin-Amerikában úgy ismerik, mint a latin-amerikai szélsőjobboldali diktátorok ba­rátját, a floridai, kubai emig­ráció lelkes támogatóját. A fentiekből szinte törvényszerű, en következik a Santa Fé-bi- zottság koncepciója, azaz, hogy miként képzelik - el a nyolc­vanas évekre az USA latin­amerikai politikáját. „LAGYMATAG” ELNÖKÖK? A Santa Fé-bizottság aján­lásai természetesen nem ütköz­nek, hanem összhangban áll­nak a világ más régióira ki­dolgozott külpolitikai koncep­cióval. Egy sor tudományos alapítvány, magánegyetem kvalifikált, vagy kevésbé hoz­záértő szakértői dolgozták ki a Reagan-féle csapat számára azt a külpolitikai vonalat, amely egybevág az elnök kon­NÓGRÁD - 1982 május 14., péntek zervativ felfogásával. Mi a kiindulópont? Az, amivel Rea­ganinek az elnökválasztási kampányban sikerült legyőz­nie Jimmy Cartert. Az Egye­sült Államok második világ­háború utáni története — az egymást követő elnökök „lagy­matagsága” miatt — a kudar­cok története. Fiaskó volt a szocialista Kuba megszületé­se ugyanúgy, mint a vietnami háború elvesztése, vagy éppen az enyhülés időszaka — vall­ják a konzervatív szakértők. Szerintük az Egyesült Államok szinte minden kontinensen gazdasági, politikai és kato­nai pozíciót vesztett. Az ame­rikai kormánynak nem a befo­lyás hanyatlását kell megállí­tani, hanem offenzív politi­kával vissza kell szereznie a vesztett állásokat. Az „új amerikai külpoliti­ka” vezérfonala ezért az „ame­rikai érdekek védelme”. Ebbe a meghatározásba ugyanúgy belefér a nyugat-európai raké­tatelepítés, mint a karibi tér­ség amerikai „beltengerré” nyilvánítása, s főként az, hogy az USA-nak joga van fegy­veresen beavatkozni bárhol, hogy érdekeit megóvja. A San­ta Fé-dokumentum kicsit fel­lengzősen, de vészjóslóan fo­galmaz: „Eljött az ideje, hogy kezünkbe vegyük a kezdemé­nyezést. Immár elengedhetet­len egy egységes és globális külpolitika kidolgozása. Eljött az ideje, hogy megszólaljon a szabadság, a nemzeti méltó­ság és érdekek harsonája... A SALVADORI DALLAM A harsonát tavaly, az év elején — röviddel Reagan be­iktatása után — megfújták: a salvadori dallam szólt rajta... A salvadori szabadságharcot szánták a washingtoni külpo­litikai és katonai stratégák a legalkalmasabbnak arra, hogy .a Santa Fé-receptet beváltsák. Meghirdették a reagani meg­határozást, miszerint az USA nem ismer nemzeti felszabad! tási mozgalmakat, csak terro­rista csoportokat. A salvadori gerillák katonai megsemmisí­tése, s ezzel párhuzamosan „választás” a jobboldal ellen­őrzése alatt, az alkotmányos látszat megteremtése lett vol­na az a modell, amelyet már két évvel ezelőtt megfogal­maztak a kaliforniai szakér tők a még csak elnöki álmo­kat szövögető Ronald Rea- gannek... Major László Következik: Falkland esete ijyyelmeztet Tovább bővül a vállalatok hatásköre A Minisztertanács döntése értelmében az irányító szer­vek újabb jogköröket adnak át a vállalatoknak, tovább növelve azok önállóságát. Ez a folyamat már korábban meg­kezdődött: tavaly óta a mi­nisztérium helyett a vállalati vezetők engedélyezik, hogy dolgozójuk közületi gépkocsit vegyen igénybe hivatalos kül­földi útjára, a korábbiaknál magasabb összegig önállóan ál­lapíthatják meg a vállalati sze­mélyi fizetéseket, s nem a mi­nisztérium útján, hanem köz­vetlenül kérhetik a Fővárosi Tanács engedélyét dolgozóik budapesti ingatlanszerzéséhez. Az intézkedések beváltak, a vállalatok kevésbé osztják meg a felelősséget, s az irányító szervek is mentesültek több adminisztratív feladat ellátá­sa alól, nagyobb mértékben összpontosíthatnak a tényleges elvi irányító munkára. A Minisztertanács csütörtö­kön hozott rendeletéi is ilyen jellegű hatásköröket ruháznak át. Eddig az állami vállalatok csak a felügyeleti szerv en­gedélyével, illetve a pénzügy- miniszter előzetes egyetértésé­vel vásárolhattak bizonyos ér­tékhatár felett magánszemé­lyektől ingatlanokat, köthet­tek bérleti szerződéseket és szerezhettek be árukat. A jö­vőben ezekre nem kell enge­délyt kérni, s az ingatlanvá­sárlás feltételeit egységes jog­szabály írja elő. A vállalatok veszik át a karácsony és újév közti mun­kanapokat érintő munkarend­változtatásának jogkörét is: a jövőben azok a vállalatok is módosíthatják önállóan mun­karendjüket, amelyek eddig azt csak a felügyeleti szerv enge­délyével tehették meg. Eddig a miniszterek a hoz­zájuk tartozó vállalatokhoz ér­kezett panaszok, bejelentések intézéséről készített kétéven­kénti elemzésükhöz külön in­formációkat kértek a vállala­toktól. Ezután a rendelkezé­sükre álló egyéb, információk alapján készítik el az elem­zést, ilyen kötelezettségük töb­bé nem lesz a vállalatoknak. Több területen megszűnik a felügyeleti szervek közvetítő funkciója a vállalatok és egyes irányító szervek között. Pél­dául a mérnökök közgazdasági továbbképzését eddig a válla­lat javasolta, s ezt a javasla­tot a felügyeleti szerv a Mű­velődési Minisztériumnak, il­letve az egyetemnek továbbí­totta. Ezentúl a vállalatok mér­nökeiket közvetlenül az egye­temre javasolhatják. A Minisztertanács csütörtö­ki rendeletéivel összhangban miniszteri rendelet módosítja a vállalatok néhány — főként munkaügyi jogkörét. A jövő­ben nem szükséges a felügye­leti szerv engedélye a külföl­dön munkát vállalók itthoni fizetésének megállapításához, továbbá ahhoz sem, hogy az ösztöndíjjal külföldön tartóz­kodók itthon megkapják át­lagkeresetüket. A kollektív szerződéseket sem kéri be ezen­túl a felügyeleti szerv, azzal a jövőben csak akkor foglal­kozik, ha vitatott. Korábban a felügyeleti szerv állapította meg, hogy a dol­gozó másodállása összeférhe- tetlen-e a főfoglalkozásával, s adhatott ez alól.mentesítést. A jövőben — az igazgatók és igazgatóhelyettesek kivételé­vel — mindez a vállalati ve­zetők hatáskörébe kerül. Eredményesen gazdálkodtak (Folytatás az 1. oldalról.) nyugat-nógrádi térségi vízmű építése, amelynek kivitelezése 1977-ben kezdődött, s tavaly megtörtént a részleges üzem­be helyezése. Ezzel két telepü­lés vízellátását biztosították- A tervezett három törpe vízmű­ből kettő üzembe helyezésére is sor került, egy pedig az idén kerül átadásra. A működési költségvetés végrehajtásának előterjeszté­sekor a tanács megállapította, hogy a módosított 1,8 milliárd forintos kiadással szemben a teljesítés 1.7 milliárd forint volt. Így is 112 millió forint­tal több mint az 1980-as esz­tendőben. Ezen a téren az utak, hidak felújítása, karban­tartása, a közvilágítási és köz- tisztasági feladatok végrehaj­tása, a vízgazdálkodási célok javítása, az egészségügyi és szociális feladatokra fordított több mint 480 millió forint felhasználása volt a legfonto­sabb teendő. Gondoskodtak az időskorúak helyzetének javítá­sáról. A kulturális ágazat csaknem 648 millió forinttál gazdálkodhatott, de gondos­kodtak az óvodai helyekről, az általános iskolai napközi ott­honos ellátás javításáról is. Külön szóltak a tanácsülé­sen a társadalmi összefogás­ról- A megyében a lakosság, a vállalatok, a szövetkezetek, intézmények kollektíváinak önkéntes munkájából adódó összeg meghaladta tavaly a 263 millió forintot, az egy fő­re jutó megyei átlag eléri az 1098 forintot. Ezzel a megyék közötti versenyben az előkelő harmadik helyet foglalja el Nógrád. A vitában részt vett dr. Szittner András, a Salgótar­jáni városi Tanács elnöke, aki az eredményes gazdálkodás legfontosabb feltételének azt mondotta, hogy összhangban voltak a célok és a feladatok. Az 1981-es esztendő sikeres teljesítése jó átmenetet bizto­sított a középtávú tervhez, és megalapozta a VI. ötéves terv végrehajtását. Utassi Pál- né (Cered), három község fej­lődéséről adott számot. Kecs­kés Pál (Pásztó), a pásztói já­rás kulturális keresztmetsze­tét mutatta be- Dr. Győri Sán­dor a balassagyarmati járási hivatal’elnöke a többi között azt hangsúlyozta, hogy ki kell terjeszteni a megyei kezdemé­nyezést, amely a pedagógus- és orvosi lakások építésére vo­natkozik. A járás területén már hat ilyen lakás építésére tettek javaslatot a községek. Ondrék László (Salgótarján), a társadalmi munka szerepét hangsúlyozta. Kenyeres Pál (Nagybátony), a lakásmegol­dásra tett együttes intézkedé­seket hangsúlyozta. Márton Vilmos a számvizsgáló bizott­ság jelentését tolmácsolta. Az elhangzott javaslatokra Ro­masz Adolf, a megyei tanács tervosztályának vezetője adott választ. A megyei tanács ezután el­fogadta a megyei tanács 1982—1985. évi rendeletalkotá­si programjára szóló javasla­tot­Tudomásul vette a megyei tanács termelési, ellátási és idegenforgalmi bizottság mun­kájáról szóló beszámolót. Elfo­gadta az intézmények alapí­tásáról, összevonásáról, képzé­si profiljának megváltoztatásá­ról szóló jelentést. Módosította egyes tanácsi vállalatok alapító határozatait, majd személyi ügyeket tárgyalt. Marczinek István, a Hazafias Népfront Nógrád megyei Bizottságának titkára javaslatára a megyei tanács Havas Ferencet, a me­gyei tanács elnökhelyettesét a megyei tanács települési, kom­munális. környezet- és termé­szetvédelmi bizottsága elnöké­vé választotta. Felmentette a tanács Botka Miklóst a me­gyei tanács osztályvezetői tisztségéből, és kinevezte a Nógrád megyei Tanácsi Építő­ipari Vállalat igazgatójává. Devcsics Miklós bejelentet­te, hogy Osváth Sándor me­gyei tanácstag most ünnepli születésének 50. évfordulóját- Ebből az alkalomból a Kivá­ló társadalmi munkáért kitün­tető jelvényt adta át az ünne- peltnek. A megyei tanács ülése Dev­csics Miklós zárszavával ért véget.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents