Nógrád. 1982. május (38. évfolyam. 101-125. szám)

1982-05-09 / 107. szám

fitesztendős az Edzett Hiúságért tömegsportmozgalom Sok ezrek sportja, vagy kevesek Éppen öt éve annak, hogy 1977. május 8'án, az ifjúsági tömegsport fejlesztéséről szó­ló párt- és állami döntéseket követően bevezették az Edzett ifjúságért elnevezésű tömeg­sportmozgalmat. A nagy vá­rakozással kísért, s az addigi meglehetősen hiányos tömeg­sportmozgalmi munka jobbí­tását szorgalmazó akció tehát túllépett a „pályakezdés” évein. Kérdés, milyen taoasz- talatokkal — erről beszélget­tünk Bállá Árpáddal, a KISZ Nógrád megyei bizottságának honvédelmi és sportfelelősé- "el. — Tagadhatatlan, hogy szembetűnő változást hozott az ifjúsági ‘«megsport és tu­rizmus területén — mondot­ta. — Ez a forma megfelelő­nek kínálkozik arra, hogy szaporodjanak a helyi sport- események. követelményrend­szere és ösztönzése a helyes életmód kialakítását segítse, s mindez egy hosszú távú prog­ram keretében. Az elmúlt öt esztendő nógrádi tapasztalatai is azt mutatják, hogy „letisz­tult” ez a mozgalom, egyre inkább veszít a kampánysze­rűségéből, helyette a rendsze­res, folyamatos és tartalmas testedzés, sportolás lép elő­térbe. Ezek az általános be­nyomásaim, de azt hiszem, mindennél .többet mondanak azok a rendezvények, ame­lyek a tömegsportpolitikai céljainkat igyekszenek meg­valósítani. — Vegyük sorra, például az idei programokat, abból a szemszögből nézve, milyen ré­tegek sportolási lehetőségeit segítették? — A termelőszövetkezetek­ben, állami gazdaságokban, ÁFÉSZ-ekben dolgozó fiata­lok részére hirdettük meg a „legerősebb, legügyesebb” ve­télkedőket, melynek megyei döntőjére közel kétszázan ju­tottak el. A forradalmi ifjú' sági napok rendezvényein sok­ezren versenyeztek a külön­féle kupákért, labdarúgásban, kézilabdában és egyéb nép­szerű sportágakban, míg a tu­risztikát kedvelők a Fetőfi- emléktúrán, vagy a felszaba­dulási hálastafétán indultak. Az ipari tanulók a megyei szakmunkástanuló-napokhoz, a kollégisták a diákotthoni rendezvényekhez kapcsolódó sportprogramokon vettek részt, több százan. De volt hat- és öttusa, honvédelmi lö­vészverseny, 31 csapat részvé­telével Magyar Ifjúsági Ku­pa. .. és még akkor csupán a megyei versenyekről szóltam, holott a helyi rendezvények­nek is se szeri, se száma. — Azt hiszem, a számokat tekintve nincs is különösebb probléma, de vajon ezeken a rendezvényeken nem mindig ugyanazok szerepelnek. Vagy­is, csupán egy „aktív mag” lelkesedésének, sportkedvé­nek az eredménye a kétségte­lenül magas szám... — Noha néhol ez így van, ám a többségre nem ez a jel­lemző, hiszen éppen a tö­megsportmozgalom igazi cél­ját csorbítanák ezzel! A sportolási lehetőség nem a ke­vesek kiváltsága, hanem sok­sok ezer munkás- és diákfia­tal mindennapi tevékenysége, életmódbeli eleme kell hogy legyen. Minden törekvésünk, hogy minél szélesebb körben, s rendszeresen tudjuk „meg­mozgatni” a fiatalokat. Külö­nösen kedvező tapasztalataink vannak Salgótarjánban, a pásztói járásban, hogy még konkrétabb legyek: a Salgó­tarjáni Kohászati Üzemekben, az öblösüveggyárban, aztán Érsekvadkerten, Romhány- ban... Középiskolákban? Nos, a kötelező testnevelés miatt itt foglalkoznak a legtöbbet a sporttal, .de úgy érzem az iga­zi lehetőségekkel csak kevés helyen élnek. Pedig, ebben a korban válhat a diák termé­szetes és mindennapos igényé­vé a testedzés, s ha ez a megfelelő indíttatás, alapkép­zés hiányzik, később már na­gyon kevesen pótolják, leg­alábbis vizsgálataink ezt bi­zonyítják. — S különösen most, az öt­napos tanítási hét bevezetésé­nek küszöbén lehetnek nagyon fontosak a szabadidős-progra­mok, a sportrendezvények. — A közelmúltban részletes felmérést végeztünk a kiste- renyei gimnáziumban, a pász­tói Mikszáth Kálmán Gimná­zium- és Szakközépiskolában, a nagybátonyi és a salgótar­jáni szakmunkásképző intéze­tekben, azt nézve, hogy az öt­napos tanítás eddigi tapaszta­latai, hogyan jelentkeztek a testnevelésben és a tömeg­sportban. Ami a hét végi programokat illeti, sajnos kiváltsága ? kedvezőtlen benyomásaink voltak, hiszen nagyon cse­kély lehetőségük nyílik a diá­koknak ezekben a napokban a sportolásra. Az illetékesek azt mondják, hogy sok a bejáró, s a sportolási létesít­mények üzemeltetése nem gazdaságos... nem akarok mélyebben belemenni e • bo­nyolult témába, de követke­zetes álláspontunk, hogy a hét végi programokra az iskolák­nak, a művelődési szervek­nek, a KISZ-nek s egyéb ér­dekelteknek jóval alaposab­ban föl kell készülniük, a többi között az igények föl­keltésével, s a feltételek kor­látlan biztosításával! — Feltételek... évente meg­hirdetik a „Több sportpályát” akciót, milyen eredménnyel? — Nemcsak az új sportpá­lyák építését, hanem a meg­levők karbantartását, felújítá­sát is szorgalmazzuk az éven­kénti felhívásokban, melyet az SZMT-vel és a megyei ta­náccsal közösen hirdetünk. KISZ-szervezetek, szocialista brigádok, munkahelyi, lakóte­rületi közösségek neveznek be, évenként 25—30-an, s több tízezer forintos pályaépítési- korszerűsítési munkálatokat végeznek. A legjobbak között 125 ezer forintot osztunk szét, s ezt sportfelszerelésekre, ren­dezvényekre költhetik. Csu­pán ezen akció keretében az elmúlt öt esztendő során kö­zel másfél száz sportpálya építéséről kaptunk hírt. — Végezetül, hogyan fej­lesztik tovább a tömegsport­mozgalmat, milyen „finomítá­sok” várhatók? — Valóban, „finomításnak” nevezném teendőinket, hiszen az elmondottak alapján nincs szükség gyökeres változtatá­sokra. Sokkal inkább a bevált módszerek, ötletek szélesítésé­re, alkalmazására, a sporto­lási feltételek és lehetőségek bővítésére, s az ötnapos taní­tási hétre kell helyeznünk a figyelmet. Két nagyobb ese­ményre is sor kerül a közel­jövőben, az egyik a napokban rendezendő „győzelem napja” futóverseny, melynek fő szer­vezője a nemrégiben alakult, s nagy reményekkel induló Talpon Tarján klub, a másik a május végi megyei kem­pingtalálkozó. De itt kerül sor az egyetemisták, főiskolások VII. országos turisztikai talál­kozójára is augusztusban Sal­gótarjánban. Ez utóbbitól azt is reméljük, hogy a megyénk­ben kissé mostohán kebelt tu­risztikát, természetjárást nép­szerűsítse. Szép tájaink, tú­raútvonalaink vannak, jó len­ne, ha ezeket is minél gyak­rabban és többen keresnék föl, — mondta végezetül Bal­ia Árpád, a KISZ Nógrád me­gyei bizottságának munkatár­sa. T. L. Labdarúgás NB II. Már csak az A két Nógrád megyei csapat közül már csak az STC-nek van némi esélye a bentmaradás- hoz. Cserháti József szakosz­tályelnök az újabb, ki tudja hányadik, „legfontosabb” ta­lálkozó előtt így vázolta fel az NB II-ben maradás göröngyös útját. — Nem adtuk fed a reményt. Az öt mérkőzésből kilenc pont­tal bentmaradhatunk. Ehhez két feltétel szükséges. Az el­ső: az öt hátralevő mérkőzé­sünkből kilenc pontot kell sze­rezni. Minden hazai mérkőzé­sünket meg kell nyerni, ide­genben csak egy pontot veszít­hetünk. Természetesen az op­timális reményünkhöz még ar­ra is szükség van, hogy ellen­feleink keresztbe verjék egy­mást, és három-négy pontot leadjanak. Ma délután győz­nünk kell, ez, mint már any- nyiszor, a tavaszi idényben, gólképtelen támadósorunk Jubiláló játékvezetők A megyei játékvezető-bizottság­tól tudtuk meg a napokban, hogy a testületben öten tettek sikeres vizsgát, s kezdték meg játékve­zetői pályafutásukat. Közülük most hármat mutatunk be: Szopóczi Ferenc, aki NB I-es partjelző kerettag és NB Il-es já­tékvezető volt, hosszú ideig or­szágos ellenőrként is tevékenyke­dett. Jól érvényesítette tapaszta­latát, szakmai Ismereteit a nép­szerű sportágban, a labdarúgás­ban. Jelenleg a Mátra-csoportban az ellenőrző albizottság tagjaként látja el nagy lelkesedéssel a rá­bízott feladatokat. Bácskai János, a labdarúgást- kedvelők táborában — főleg az idősebbek körében — ma is jól Ismert sportember. Az apró ter­metű játékvezető hosszú ideig kemény kézzel dirigálta az NB 1-es, valamint az NB Il-es talál­kozókat. Biztos fellépése tisztele­tet parancsolt a labdarúgók előtt. Mintegy 30 évig a megyei labda­rúgó-szövetség Intéző blzottsá- ban, annak oktató albizottságá­ban munkálkodott. Az elmúlt években a salgótarjáni járási JB. oktató albizottság vezetője. Mun­káját többször részesítették elis­merésben, az MLSZ-től megkapta az aranylabdát és az aranysípot Is. Tadics Benedek nyolc évig ve- zezetett NB Il-es találkozókat. Hosszú ideig a megyei JB-küldő albizottságának a vezetője volt. Mintegy 24 éve az ellenőrző bi­zottságban végzi feladatát — köz- megelégedésre. A bemutatott labdarúgó-játék­vezetőkön kívül Ecker Kálmán és Mészáros János is 40 éves jubile­umát ünnepli. E két sportember a balassagyarmati járásban jelen­leg is aktív résztvevője a kollek­tív munkának. D. L. Teke Váltakozó teljesítmények KOSÁRLABDA NB II. Keleti csoport Férfiak: I. Alf. Olajb. 26 26­82 2. MEAFC 26 20 6 46 3. Salgótarjáni TC 25 19 6 44 4. Nyíregyh. MGF SC 28 16 12 44 5. Nyíregyh. TK 25 18 7 43 6. Kiskunt. L TSC 25 17 8 42 7. Vaskúti Bácska 28 14 14 42 8. DUSE 25 16 9 41 9. Hódmezöv. VSE 24 16 8 40 10. Szegedi P. 25 12 13 37 11. Szarvasi F. Sp. 27 7 20 34 12. Békési ÁFÉSZ 26 7 19 33 13. Karcag 25 5 20 30 14. Mezőb. ÁFÉSZ 24 5 19 29 15. Mezőtúri Főisk. 25 3 22 28 16. Leninv. Olefin. 24 2 22 26 Nők 1. Nyíregyh. TK 25 25­50 2. Bajai TK 27 23 4 50 3. MEAFC 27 21 6 48 4. Szarvasi F. Sp. 27 16 11 43 5. Eger SE 26 16 10 42 6. Mezőb. ÁFÉSZ 25 16 9 41 7. Salgót. TC 25 16 9 41 8. Szegedi TK 25 15 10 40 9. DUSE 25 14 11 39 10. Nvírpfryh. MGF se 28 11 17 39 11. Békési ÁFÉSZ 24 11 13 35 12. TörMks7. SE 25 7 18 32 13. Kisk»»”f Vasas 24 6 18 30 14. TTftdrrv v. VSE 24 3 21 27 15. T.eninv. Olefin 24 3 21 77 16. Karcag 25 ’ 25 23 Az NB Il-es tekecsapat-baj- nokság legutóbbi fordulójá­ban az St. Síküveggyár ideha­za mérkőzött a Bp. Hőerőmű ellen. Ezen a mérkőzésen Ja- kus J., aki az elmúlt hetekben jó formában játszott és több­ször ért el 500 fa feletti telje­sítményt, ezúttal nem szere­pelt. Mégis akadt tekéző — Ko- hut Károly személyében, — aki 501 fár ért el. Ö korábban huzamosabb időt kihagyott, s nemrégiben kezdte el újra a játékot. Teljesítménye tehát külön is említésre méltó. Az NB Il-es nők összecsapá­sában Somoskőújfalu hazai pályán 29 fával alulmaradt a Nyíregyházi Taurussal szem­ben. A vendégek teljesítmérye egyenletesebb volt. St. Síküveggyár—Bp. Hőerő­mű 7—1, (2779—2484 fa). St. Sík­üveggyár: Jakus L. 486, Kohut 501, Puszta 456, Csongrádi 418, Radics 472, Dávid István 446. Bp. Hőerőmű: Wondrák 382, Ledniczkl 441, Falvay 423, Woller 341, Márton 439, Hang 458. Somoskőújfalu—Nyíregyházi Taurus 3—5 (2150—2179). Nyíregyházi Taurus: Szirmai 392, Szentpéteri 350, Kiszely- né 383, Kiszely M. 344, Bro- zsekné 367, Lakatos 343. So­moskőújfalu: Szabó 393, Be- nyusné 342, Huszár 355, Cs. Nagy 363, Kormány 314, Oláh E. 383. Az NB Ill-ban ' a Mátrano- váki Vasas nagy küzdelmet vívott az Egri Forgácsoló együttesével. Végül a hazaiak nyertek. A Pásztói SE csapata Párádon szenvedett vereséget, amely lényegében várható is volt. Mátranovákl Vasas—Egri •Forgácsoló 5—3, (2382—2354). Mátranováki Vasas: Fodor T. 403 Stocek 375, ijí. Kecskés B. 384, Hegedűs 415, Nádasdi 412, id. Kecskés B. 393. Egri For­gácsoló: Szkovlán 407, Jezo- viczki 403, Vermes 365, Mohá­csi 399, Miskolczi 433, Lesz- kovszki 347. Paküse—Pásztói SE 6—2, (2319—2182). Paküse: Szokács 407, Nagy 355, Hadnagy 390. id. Gyányi 397. ifj. Gyányi 372. Nagy 398. Pásztói SE: Tóth 375, Győri A. 344, Kocka 403, Győri L. 366, Sirkó 324, Cse- mer 370. A tekézők kőiében évek óta beszédtárgyát képezi a sport­ág létesítményellátottsága. Egyre nehezebb e tekintetben a helyzet. Erről tanúskodik az a házibajnokság is, amelyet a STÉSZ kénytelen volt Péter- vásárán megrendezni pálya­gondok miatt. A szövetkezeti­ek háziversenyén ez volt a sorrend: 1. Tróján 236, 2. Szűcs 227, 3. Török 206 fa. Demény László STC-nek van némi reménye eredményességétől függ. Re­mélem, hogy a gólhelyzeteket kihagyó rekordereink a továb­biakban hálót zörgetnek. Az STC-nél az elmúlt vasárnapi csapat játszik egy kérdőjellel az alábbi összeállításban: Ro- thermel — Kruppay, Juhász, Kovács J., Babcsán — Zidó, Földi, Varga, Földházi (Balga) — Kovács I., Csernák. ☆ Nem a vasárnapi csatavesz­tés volt a sorsdöntő — mond­ta Czimmermann Gyula vezető edző, — már a budafoki találko­zó után éreztem, hogy felzár­kózásunk a negyedik helyre idegileg sokat kivett a csapat­ból. A BVSC elleni találkozó­kon a 8—10 kihagyott száz- százalékos gólhelyzet után a 88. percben elszenvedett vere­ség bénító pszichés sokkot je­lentett játékosaimra. Becsüle­tes helytállás mellett hagyott faképnél reményünk, a továb­biakban már csak egy felada­tunk lehet: még becsületesebb helytállással, szépen búcsúzni. Csapatot az MTK ellen még nem adhatok. Szombaton a 14 rendelkezésre álló játékos­ból négy kisebb-nagyobb sérü­léssel bajlódott. Remélem, mára összeáll a gárda és sike­resen helytáll. A ma délutáni NB Il-es lab­darúgó-mérkőzés előtt az STC atlétikai szakosztály^ 15 órai kezdettel pályaavató távolug- róversenyt rendez. A győze­lemnapi emlékversenyen jó' idő esetén érdemes korábban kilátogatni a Kohász-stadion­ba. A tarjáni atléták megkísér­lik a 750 centiméteres megyei rekordot megdönteni. (mátyus) El A SZABADBA! Vártúrák Nógrádban A hosszú tél, kellemetlen tavasz után május elejére az időjárás kellemesre változott és lehetővé teszi hosszabb tú­rák szervezését. Ezúttal a Nógrád megyei Természetba­rát Szövetség „Nógrádi vár­túrák” jelvényszerző mozgal­mának követelményeit telje­síteni kívánóknak adunk tú­rajavaslatot. A mozgalom jelvényét azok nyerhetik el, akik megyénk várromjai kö­zül legalább ötöt meglátogat­nak és a túrák során leg­alább 25 kilométer gyalogtú­rát teljesítenek. Részletes fel­világosítást, a megyei termé­szetbarát-szövetség ad. Címe: Salgótarján, Pf. 82. 3101. Te­lefon: 10-629. Ugyanitt igé­nyelhető a jelvény is. KIRÁNDULÁS AUTÓVAL Salgótarjánból a 25-ös fő közlekedési úton Ságújfalun át 31 kilométer után érkezünk Szécénybe. Közben elhala­dunk Benczúrfalva mellett, ahol érdemes megtekinteni a Bencúr-kastélyt, és a termé­szetvédelem alatt álló kas­télyparkot. Szécsényben láto­gassunk el a régi vár terüle­tére, a volt Forgách-kastély- ban működő Kubinyi Ferenc Múzeumba és a templom gó­tikus sekrestyéjébe, Rákóczi szobájába. Szécsényből 18 kilométer után érkezünk Balassagyar­matra, ahol tekintsük meg a Palóc liget természetvédelmi parkot és a Palóc Múzeumot. Balassagyarmat után öt kilo­méterre baloldalt az ipoly- szögi égerláp természetvé­delmi terület mellett hala­dunk el. Ipolyszög után a fő­útvonalról letérve Dejtár— Patak—Nagyoroszi útvona­lon érkezünk Drégelypalánk- ra, gyalogtúránk kiinduló­pontjára. SZONDI GYÖRGY NYOMÁBAN Drégelypalánkról a déli irányban vezető piros sáv jelzésű túrlstaúton négy és fél kilométeres, másfél órás kellemes, nem túl merede­ken emelkedő úton Jutunk a 444 méter tengerszint felletti vulkáni kúpon található vár­romokhoz. A várromoknál emléktábla hirdeti Szondi György és katonái 1552. évi hősi harcát, amikor a 150 íős őrség tízezernyi törökkel szemben vette fel a kilátásta­lan harcot. A romoktól gyö­nyörű a kilátás. Tiszta időben a zólyomi hegyek is elénk tárulnak. A romoktól a piros jelzé­sen térünk vissza Drégelypa- lánkra. Akik autóbusszal ér­keztek, azoknak célszerűbb az autóbuszt Nagyoroszi—Dré- gely-vár vasútállomásra elö- reküldeni és a kék turista- útjelzésen öt kilométeres sé­tával keleti irányba leeresz­kedni. Drégelypalánkról, illetve Nagyorosziból a 2. számú fő-, közlekedési úton indulunk Borsosberény, Nógrád vára felé. Száraz időben Borsosbe- rényből Diósjenőig egy rövi- debb, igen szép földúton Di- ósjenőre utazunk, ahonnét már csak néhány kilométer Nógrád. Autóbusszal, folytat­juk utunkat Rétságon át Nóg­rád községbe. Megyénk név­adó várához, a település te­rületén emelkedő hegyre ka­paszkodva félórás sétával ju­tunk. BANKON ÉS ROMHÄNYON át..; Nógrádból Rétságon át Sal­gótarján felé Indulunk, de Rétság után jobbra a Bánki- tó mellett elhaladva Rom­hány—Szente—Magyar - nándor útvonalon érkezünk Szandaváraljára. A település fölötti kettős hegycsúcs, ma­gasabb vulkáni eredetű ba­zaltkúpján állt egykor Szan- da vára, melynek ma már csak romjait találjuk. A Szanda-várhegy a Cserhát legszebb kilátóhelye. Nvugat- ra a Pilis, Börzsöny, észak­kelet felé a Mátra, Karancs, míg délre a Budai-hegyek tárulnak elénk. Gyalogtú­ránkat az országos kék turis­taút jelzésen déli irányba kezdjük, majd két kilométer után a Vári-tanyánál nyugat­nak fordulva kapaszkodunk az 528 méteres várheevre. Szanda váraljára visszatérve Szanda, Terény. Mohóra út­vonalon jutunk Balassagyar­matra, ahonnét a már ismert főútvonalon érkezünk Salgó­tarjánba. A látnivalókban gazdag kétszáz kilométeres utazást és 15 kilométeres gyaloglást jelentő túrát min­denkinek bátran aján'ha*iuk. Veres Mihály Sakk Rajt: május 16-án Az 1982. évi megyei sakk- onális Vízmű SE. Nagylóc— csapatbajnokságra nyolc Balassagyarmati SE., Kistere­együttes nevezett. A bajnokság nye—Pásztó, körmérkőzéses formában ke- II. forduló (május 30.): St rúl lebonyolításra. Síküveggyár—Pásztó. Kistere­nye—Nagylóc, Bgy. SE.—Re­I. forduló (május 16.): Céred gionális Vízmű SE. Cered— —St. Síküveggyár, Tar—Regi- Tar. NÓGRÁD — 1982. május 9., vasárnap 7

Next

/
Thumbnails
Contents