Nógrád. 1982. május (38. évfolyam. 101-125. szám)

1982-05-06 / 104. szám

Jogi tanácsadó Özvegyi haszonélvezeti jog MEGSZŰNÉSE P. Imre palotási olvasónk felesége édesanyja halálakor 1/4 házrészt örökölt, míg a másik 1/4 részt később szerezte meg örököstársától, vagyis testvérétől, így jelenleg édesapjával egyenlő arányú tulajdonosai a házas ingat­lannak. Édesapja anyja halálakor külön meg­állapodást kötött a közjegyzővel, hogy az örö­költ részre haszonélvezetet szerezhessen. Ezt viszont a birtoklapra nem vezették rá. Így erről csak 1982-ben a tulajdonlapról értesül­hetett. A tulajdonlapon közölteket a földhiva­talnál, mint törvénysértőt megfellebbezték éí kérték, a haszonélvezet törlését annál is in­kább, mert édesapjuk újból megnősült. Ala­pos volt-e a fellebbezés, illetve mennyi most egy falusi ház lakbére, kérdezi olvasónk. A Ptk. (1959, évi IV. tv.) 615. paragrafusá­ban foglaltak szerint a túlélő házastárs örökli mindannak a vagyonnak a haszonélvezetét, amelyet egyébként nem ő örökölt. A túlélő házastársnak ez a törvényes joga és nem szük­séges erről a közjegyzővel külön megállapo­dást kötni. Feltételezhető, hogy ez a hagya­tékátadó végzésből ki is tűnik. Meg kell je­gyezni azt is, hogy az ingatlanra vonatkozó legfontosabb adatokat nem a birtoklapon, ha­nem a telekkönyvben kell nyilvántartani, mint •hogy valószínű a haszonélvezeti jog is fel volt jegyezve, mert egyébként a tulajdoni la­pon sem szerepelt volna. Ezt a szabályt a Ptk. módosítására kiadott 1977. évi IV. tv. nem változtatta meg. De érin­tetlenül hagyta azt a szabályt is, mely szerint, ha a túlélő házastárs új házasságot köt, ha­szonélvezeti joga megszűnik. Minthogy édes­apjuk 1950-ben megnősült, már akkor egy­szerű telekkönyvi kiigazítási kérelemmel ezt a kérdést meg lehetett volna oldani. Sajnos ezt elmulasztották, így nem tudom mennyiben lesz eredményes a tulajdoni lap ellen beadott fellebbezés, mert az abban szereplő adatok nem törvénysértőek. Amennyiben azt telek- könyv-kiigazítási kérelemnek minősítik, ak­kor nincs akadálya a kiigazításnak. Ha nem, akkor pedig a kérelem még ma sem késő. Egy lakőház bérleti díját csak több felté­tel együttes megléte alapján lehet megállapí­tani. Minthogy ezeket nem ismerem, konkrét választ nem is adhatok. Joga van viszont a bírósághoz fordulni és kérni a lakbér meg­állapítását. GYERMEKGONDOZÁSI SEGÉLY MEGÁLLAPÍTÁSÁNAK MÓDOSÍTÁSA M. Józsefné horpácsi olvasónk 1979 szep­temberétől dolgozott, 1980 júliusában azon­ban megszülte első gyermekét. Munkáltatója, férje sorkatonai szolgálatára tekintettel, kérte a Munkaügyi Minisztérium engedélyét a gyes folyósítására. A kérelmet elutasították, mivel férje után a tanács már 2000 forint családi se­gélyt állapított meg, ami több mint a gyes lett volna. 1982 júliusában a második gyer­mek születését várják, augusztusban pedig férje leszerelésére is számítanak, amikor a családi segély folyósítását beszüntetik. Máso­dik gyermeke után ezek után megkaphatja-e a gyest, kérdezi olvasónk. Előre kell bocsátani, hogy meglátásom sze­rint első gyermeke után a gyest nem a férje után megállapított családi segély folyósítása, hanem a gyesre jogosultság hiánya miatt uta­sították el. Az akkor érvényben volt szabá­lyok szerint ugyanis a gyes előfeltétele, hogy az igénylő a szülést megelőző másfél éven be­lül rendelkezzen egy év biztosítási idővel (mun­kaviszonnyal). Olvasónknak ez nem volt meg és az iskolaidőből sem lehetett kiegészíteni, mert azt nem befejezte, hanem félbehagyta. Tévedésen alapul az a következtetése is, mely szerint a családi segély összege több mint a gyes lett volna. Ha ugyanis gyesre jogosult lett volna, akkor a gyes összegét a családi se­gélyből ki kellett volna egészíteni olyan ösz- szegre, mint amit egyébként is kapott. Az 1982. május 1-től hatályba lépett 10/1982. (IV. 16.) MT. sz. rendelet a gyes megállapí­tásához szükséges biztosítási idő tartamát a másfél éven belüli egy évről 270 napra csök­kentette, amely olvasónknak is bőven megvan. Ez azt jelenti, hogy 1982. május 1-től már első gyermeke után is jogosult a gyermekgondozá­si segélyre. Ettől az időtől kezdődően tehát már nyugodtan kérheti munkáltatóját, hogy első gyermeke után, annak hároméves kora betöltéséig állapítsa meg a gyermekgondozási segélyt. Természetesen ezt be kell jelenteni a tanács illetékes szervének, hogy a családi se­gélyt csökkenteni tudják. Látszatra ez bürok­ratikus eljárásnak tűnik, de valójában nem az, mert, ha most nem, férje leszerelésekor úgy is sort kell erre keríteni, ugyanis jó ideig még első gyermeke után is jogosult lesz gyesre. A módosító rendelkezés azt is jelenti, hogy má­sodik gyermeke után még kevésbé vitatható a gyesre való jogosultsága, így annak születésé­től már két gyermek után válik jogosulttá a gyesre. A szülési (terhességi-gyermekágyi) segély tekintetében olvasónknak választási joga van. Választhatja, hogy a szüléstől kezdődően már mindkét gyermek után gyest kapjon, amely­nek összege 800 plusz 900 forint, vagy tsz-ben 700 plusz 800 forint, de választhatja azt is, hogy terhességi-gyermekágyi segélyt fizesse­nek, amelynek összege legjobb esetben is az első gyermek után fizetett segély összege. Amennyiben viszont azóta lényeges bérrende­zések történtek, akkor az azonos munkakör­ben dolgozók átlagfizetését is kérheti. Ha vi­szont a terhességi-gyermekágyi segélyt vá­lasztja, a szülési szabadság idejére az első gyermek után sem kaphatja meg a gyest. Dr. Jónás Sándor i Az egészség érték 1 Táplálkozási szokásaink Ha a személy változik Húsbolt Kisterenyén Kisterenye vásárlóközönsé­Az utóbbi években egyre több szó esik táplálkozási kér­désekről. A tudományos folyó­iratok mellett a napi sajtó, rá­dió. televízió is foglalkozik táp­lálkozásunkkal összefüggő egészségügyi tudnivalókkal. Ez a témakör hétköznapi •életünkben azért jelentős, mert életmódunk változását legke­vésbé táplálkozási szokásaink követték. Sokan nem azért ét­keznek ésszerűtlenül, mert nem tudják mi a helyes. A legtöbb családban ragaszkodik vala­melyik családtag a régi szo­kásokhoz. A régihez való kötődés mel­lett kialakult az új életmódhoz nem illő helytelen étkezési rit­mus. Ez abban nyilvánul meg, hogy a reggelire nem szánunk időt és ezt az egészségtelen szokást a gyermekek is átve­szik. A reggeli nélkül elfo­gyasztott fekete kávé káros hatásáról jobb említést sem tenni. Az ízlésből eredő igények hatására közétkeztetésünk, sőt a vendéglátóhelyek étlap­ja sem mondható korszerű­nek. Az ízlés kialakulása a gyermekkorban kezdődik, ezért a szülői háznak döntő szere­pe van a jövő nemzedék he­lyes táplálkozási szokásainak kialakításában. A táplálkozá­sunk viszont befolyásolja egészségi állapotunkat, kiha­tással van születendő gyerme­keinkre, ezért szeretnénk né­hány dologra felhívni a figyel­met. Túl zsíros ételeket fo­gyasztunk, emellett hiba az is, hogy az értékesebb olaj háttér, be kerül. A fele esír, fele olaj arány az ideális. Sok húst és hentesárut eszünk. A húsok közül a zsí­rosabb sertéshús a kedvelt. A fehérjében gazdagabb, köny­nyebben emészthető baromfi­hús sokkal ideálisabb. A hal, a nyúlhús már nemcsak ízlés, de beszerzési kérdés is. Az állati fehérjék biztosításánál a to­jást, a tejet, a tejtermékeket háttérbe szorítjuk. Állati fehérjét általában — főleg húsból — elegendőt fo­gyasztunk, de nem folyamato­san. Az egyes aminósavak be­épülése érdekében naponta há­romszor, a fő étkezéseknél bi­zonyos mennyiségű állati fe­hérjére szüksége van szerve­zetünknek. Ez legegyszerűbben és legolcsóbban a tejes italok­kal, a tejtermékekkel oldható meg. Az iskolákban végzett vizs­gálatainkból derült ki, hogy a gyermekek nem szeretik a te­jet, a kefirt, a gyümölcs jog­hurtot sokan nem is ismerik. További tapasztalat, hogy sok kenyeret fogyasztunk és saj­nálatosan egyre emelkedik a péksütemények, továbbá a teljesen értéktelen keksz, ná­polyi, ropi fogyasztása. Egészségünk védelmében a teljes kiőrlésű búzából készült barna kenyér lenne kívánatos mind rost-, mind vitamintar­talmát tekintve. A szénhidrá­tok közül a főtt tésztákról is említést kell tenni. A főtt tész­ta amilyen olcsó, olyan érték­telen táplálkozás-egészségügyi szempontból, ugyanakkor a gyerekek kedvelik, mert ezt ismerik. Végül a főzelék és gyümölcs fogyasztására kell kitérni. A gyermekétkeztetésben tapasz­taltak alapján tudjuk, hogy a hagyományos módon készült (rántásos) főzelékeket a gye­rekek nem szeretik, a korsze­rű készítésűeket pedig nem ismerik. Így egyszerűen ki le­het mondani, hogy nem eszik n.eg, kár vele próbálkozni. A vendéglátó vállalat az is­kolai étkeztetésben komoly erő­feszítéseket tesz a korszerűen készített főzeléknövények meg­szerettetésére. Bölcsődében még nincs gond, de minél idősebb korosztályról van szó (főiskolások), annál nehezebb elfogadtatni a vitaminokban, ásványi anyagokban gazdag főzeléknövényeket. A gyümölcsnél már van elő­rehaladás. Itt inkább a minő­ség és az árak okoznak gon­dot megyénkben. Tudatosan kell a több gyümölcsöt adni a családok tagjainak. A gyere­keknek kora tavasszal, mikor leginkább pótolni kell a C-vi- tamint, cukorka, csokoládé he­lyett inkább vegyünk meg egy fej karalábét. Nyersen fo­gyasztva nemcsak életfontos tápanyagokat pótol, de rágás­ra is kényszeríti a gyereket. összegezve, arra szeretnénk utalni, hogy rajtunk múlik, miből, mennyit eszünk. A vá­rosi életmód több vitaminfel­vételt kíván, mint a nem zárt telepítésű, több mozgással já­ró környezet. Az élelmiszerárak emelkedő, sével nálunk is meg kell gon­dolni, hogy mire adjuk ki pén­zünket. Az okosan gazdálkodó és a gyermekek egészségéért felelősséget érző családok a tápanyagtartalomban gazda­gabb és sokszor olcsóbb élel­miszerekből állítják össze éte­leiket. Ehhez táplálkozási isme­reteinket bővíteni kell és tuda­tosan átalakítani étkezési szo­kásainkat. Dr. Csizmadia Irén megyei közegészségügyi felügyelő Húsvét táján ünnepi hangu­lat uralkodik városokban, fal­vakban, településeken. Így volt ez Kisterenyén is. Gon­doskodó arcok a szokástól el­térően más-más irányú moz­dulatokkal keresnek fel üzle­teket, amelyek dolgozói már igyekeztek idő előtt a kívána­lomnak, a tetszésnek megfelel­ni. A ruha-, illetve a textilüz­letek, valamint élelmiszerbol­tok hasonló szinten álltak, hogy vevőiket elláthassák. Módi '82 Nagy volt a sürgés-forgás a Salgótarjáni Ruhagyárban, miután megérkezett a televí­zió kocsija. Vámos Magda, a Magyar Divat Intézet vezetője „vezényelte” a tévéseket, és a manökeneket. Divattal fog­lalkozó, nagy televíziós mű­sor egy részét forgatták Sal­gótarjánban. „Főszereplők” a nyári kollekcióhoz tartozó női, lányka-, bébi- és serdülő­ruhák voltak, természetesen A festés, takarítás után elő­ször polcok kerültek a falak­ra. Melléjük képek, színes fi­gurák, aztán sorjában megér­keztek az asztalok, kis székek, a szemet és szívet gyönyör­ködtető játékok. Akik rakos­gatták, rendezgették, szépítet­ték a szobát és a berendezést, maguk is édesanyák, nagyma­mák. Nem pénzért, fizetségért, hanem megértésből, szerétéi­ből csinálták. Emlékezzünk csak, mennyi­re örült mindenki a Salgótar­ján szívében létrehozott gyer­mekmegőrzőnek. „Végre va- lahára” — mondogatták a kis­gyerekes édesanyák — „Vala­ki vigyáz a gyerekre, amíg vá­sárolunk, elmegyünk a fod­rászhoz. vagy hivatalos ügyet intézünk. Nem kell a gyerek­kel nyomakodni. idegeskedni, biztos helyen van, játékok kö­zött”. gét az élelmezésben egy újabb változás lepte meg, amit bi­zony Terenye szorgalmas né­pe régen várt: hogy olyan hentesáruüzlet (mészárszé­ket) lásson mint amilyet most láthat a Kossuth út 19. sz. alatt. Berendezetten áll, élénk a forgalom. A járdáról betekintők meglepő figyelem­mel látják az udvarias, ked­ves hangú kiszolgálást, a jár­dán menve máris közlik az mindenből a legdivatosabbat öltötték magukra a próbakis­asszonyok. Nyúl Gyuláné, a ruhagyár divattervezője el­mondta, hogy a színes, tarka anyagok, könnyű pamutból készült ruhák, a fodros, bod- ros, pettyes, csipkés holmik a divatosak Harminc-negyven ruhát választottak ki. Vannak olyanok is, amelyekből csak né­hány darabos széria készül. — 1. t. — Jöttek is a kuncsaftok. Volt olyan kismama, aki hetente rendszeresen beállított, má­sok egy-két órára hagyták ott szemük fényét. Vigyáztak is rá a városi népfrontklub asz- szonyai becsülettel. Délelőtt, délután ügyeletet tartottak. Így ment ez jó ideg. Mosta­nában meg az történik, hogy „elfogynak” a gyerek. Akikre régebben vigyáztak, iskolás­korúak lettek. A mostani anyu­kák talán nem tudják, hogy a gyermekmegőrző most is vár­ja a kicsiket? Pedig így van. Akik eddig szívesen csinálták, ezután is vállalják. Rakosgatják, töröl- getik a játékokat, a régiek he­lyett újakat hoznak. És sem­miként nem értik, miért nincs „forgalom” a gyermekmegőr­zőben. .. ismerősökkel a kellemes vál­tozást. Van a húsboltban áru — tőkehústól a finom cseme- gehús-készítményekig. Van! Van, mert van egy új mester, aki kereskedelmi szellemmel áldott. Az üvegesáruk beil- lesztetten díszelegnek a polco­kon, tisztaság tekint ki az üz­letből, mert rend a lelke min­dennek. Koós Kálmán Kisterenye Presszókávé helyett.. A megye vendéglátóipari forgalmának egy részét az ÁFÉSZ-ek egységei bonyolít­ják le. Egy közelmúltban ké­szült felmérés szerint a me­legkonyhás üzemeink aránya 13 százalék, jóval alacsonyabb az országos ÁFÉSZ-átlagtól. Magas az italbolt típusú üzle­tek részaránya és igen sok a negyedosztályú vendéglátói­pari egység. A forgalom ala­kulásáról el kell mondani, hogy 69 százaléka a szeszes­ital-értékesítésből ered. Az ételforgalomnál számottevő az előfizetéses étkeztetés, gondot jelent, hogy a melegkonyhá­val rendelkező üzletek nagy része távol esik a főútvonal­tól és az idegenforgalmi terü­letektől. Érdekes adat, hogy a presszókávé forgalma visz- szaesett, ugyanakkor népsze­rűbbé váltak az alkoholmen­tes üdítő italok. m. k. A havi fotópályázat eredményei A salgótarjáni József Attila Megyei Művelődési Központ fotóklubjának állandó pályá­zatára áprilisban 13 szerző, közel száz művet nyújtott be. A pályamunkák értékelésére szokás szerint a hó utolsó szerdáján nyilvánosan került sor. A fekete-fehér képek ka­tegóriájában Veres Mihály Radnóti I—IV tanulmánya kapta az első díjat. További díjazottak Környei Gyula' Akt és Pásztor című képei, Prakfalvi Endre- Múlt I—IV képsora, valamint Veres Mi­hály. Szécsényi mozaikok I— IV és Buda László/ Szentkú- ton című képei. Színesdia-ka- tegóriában Veres Mihály Dóm, Környei Gyula Tükrö­ződés, dr. Fancsik Jánosné* Karancs, dr. Fancsik János* Salgó-vár, Homoga Józsefi Téli táj és Ponyi József Vá­rosközpont című munkái kap­tak elismerést. v. m. Orgonalconcerf A salgótarjáni zeneiskolá­ban egyre rendszeresebbek az orgonakoncertek. Ez örvende­tes, hiszen szeptember óta orgonaoktatás is folyik ebben az intézetben, amivel az or­szág mintegy 130 vidéki ze­neiskolája közül csak a váci iskola dicsekedhet még. Az újabb koncerten május 7-én 18 órakor a zeneiskola orgona­tanára, Virágh András mutat­kozik be. Műsorán Bach-, Liszt-, Kodály-, Koloss-, és Langlaish-, művek szerepel­nek. Az előadóest érde­kességeként elhangzik Purcell C-dúr trombita-orgona szoná" tója, melynek trombitaszólóját Virágh Gábor játssza. A hangverseny a zeneisko­lai növendékek hangverseny­sorozatának része, de — mint mindig t- most is minden ze­nebarát számára nyitva áll- a koncertterem ajtaja. V. L. NÓGRÁD — 1982. május 6., csütörtök „Vendégszereplő" divatruhák A Salgótarjáni Tervező- és Építőipari Szövetkezetben már hagyománnyá vált, hogy a brigádok évente egy-egy szocia­lista ország életét bemutatják. Ez alkalommal a szövetke­zet kiváló brigádja címmel kétszer kitüntetett Egyetértés Szocialista Brigád Bulgáriáról készített kiállítást, melyet Nyikolaj Popov, a bolgár kulturális cs tájékoztató központ igazgatóhelyettese nyitott meg. A több tucat tárgyi ajándék, a filmek, s a mintegy kétszáz fotó színes képet ad az ott élő emberek mindennapi munkájáról, életéről. A ki­állítást május 8-ig tekinthetik meg az érdeklődők. Nem tudnák? Rakosgatják, törölgetik...

Next

/
Thumbnails
Contents