Nógrád. 1982. május (38. évfolyam. 101-125. szám)
1982-05-05 / 103. szám
Banki kényszerrel Ä nép! ellenőrök megvizsgálták Diplomával a szövetkezetben Kesergett a fiatal közgazdász: a közös gazdaság támogatásával végezte el az egyetemet, s még sincs esztendők óta képzettségéhez illő feladata. Amikor helyzetének okairól kérdeztem. elsőként a hajdan megbízhatósága miatt kinevezett felettese szakmai irigységét említette, aki (legalábbis szerinte) nem képes elviselni, hogy bárki többet produkáljon nála. Aztán sorolta azok neveit, akik tanfolyamon szerzett képesítésüknek, baráti kapcsolataiknak, vagy éppen annak köszönhették kinevezésüket, hogy sosem mondtak nemet az elnök elképzeléseire. A beszélgetés során a fiatal mezőgazdásznál alacsonyabb végzettségű szakembereknek is voltak olyan érveik, amelyek miatt a beszélgetés különös nemzedéki ellentétbe fulladt. Pedig ismerve a közös gazdaság eredményeit, tudta mindenki — legalábbis azok, akik képesek voltak felülemelkedni az önös érdekeken —, hogy abban a gazdaságban beosztásra és rangra való tekintet nélkül mindenkinek bőven jutna feladat. A mohácsi járási-városi népi ellenőrök a közelmúltban végeztek vizsgálatot a mezőgazdasági termelőszövetkezetek szakemberellátásának helyzetéről. Megállapították, hogy a szövetkezeti alapszabályokban (az idevonatkozó MÉM-rendelet alapján) szinte kivétel nélkül rendezték a munkakörökre vonatkozó képesítési előírásokat. Vagyis azt, hogy egyes munkakörökhöz milyen képesítés szükséges. Papíron tehát minden rendben van. Mert —, amint azt a vizsgálat megállapította — a népi ellenőrök néhol más követelménnyel találkoztak az alapszabályban, mással a szervezeti és működési szabályzatban és persze megint mást tapasztaltak a gyakorlatban. Nos, az alapkövetelmények tisztázatlansága aligha segíti elő a munkakörök tisztázását, a feladatkörök elhatárolását és az egységes követelmények megfogalmazását. Ennek káros hatását pedig elsősorban a gazdálkodásban érezni. Pedig az elmúlt években több szakember került a szövetkezetekhez. Az adatok szerint egy-egy felsőfokú végzettséggel rendelkező szakemberre 1110 hektáron folyó termelés irányítása, az állattenyésztésben pedig egy főre 18,4 millió forint termelési érték előállítása jut. Az elmúlt évek tapasztalatai egyértelműen bizonyították: azokban a gazdaságokban, ahol nagyobb számú felsőfokú végzettséggel rendelkező szakember irányítja a munkát, nagyobb a termelési érték, jobbak az eredmények. Mindez nem jelenti azt — szögezték le a népi ellenőrök —, hogy a felsőfokú végzettséggel nem rendelkező szakembereknek —, akik nehéz időszakban rátermettségükkel bizonyították alkalmasságukat — útilaput kellene kötni a talpuk alá. Kedvezőtlenebb a helyzet a számvitel területén, ahol az utánpótlás is hiányzik. A miniszteri rendelet megjelenése óta a szövetkezetek kötelezik dolgozóikat a szakirányú végzettség megszerzésére. De a munkavállalók sokkal inkább a felmentésre, mintsem a diploma megszerzésére törekszenek. Többnyire sikerrel, hiszen néhol az elnök, másutt pedig a vezetőség ad felmentést a saját utasításának a végrehajtása alól... Nos, az ilyen esetek aligha növelik a vezetők tekintélyét, nem biztatják a fiatalokat továbbtanulásra. Jobban kellene élni a tanulmányi szerződések kínálta lehetőségekkel, hiszen a tapasztalatok azt igazolják, hogy a számviteli képesítéssel rendelkező városi fiatalok közül — az ezzel járó anyagi, erkölcsi előnyök ellenére is — csak kevesen vállalják a vidéki életet. Persze, az előnyök sem mindenütt igazak. A népi ellenőrök találtak négy olyan fiatal értelmiségit, akinek a fizetése nem érte el a kötelezően előírt alsó bérhatárt. A mohácsi vizsgálatot érdekes adatokkal egészítette ki a Baranya meeyei Néni Ellenőrzési Bizottság: a megye 61 mezőgazdasági és halászati termelőszövetkezetében dolgozó elnökök közül 38 vezetőnek van felsőfokú vég. zettsége, mig az elnökhelyettesek 66 százaléka diplomás. Az adatokból következnek a tennivalók, hiszen a jövőben — a megye határain túl is — ügyelni kell arra. hogy a jelenlegi generációváltás idején mindenütt segítsék a fiatal szakemberek gyorsabb beilleszkedését. És .jobban kell támaszkodni a helyi fiatalok tudására, ambícióira. Mert bizonyára nem véletlen, hogy éppen a gyenge szövetkezetek vezető munkaköreiben dolgozó agrárszakemberek nem laknak a termelőszövetkezet területén. A „kijáró értelmiségiek” a tapasztalatok szerint nemcsak a gazdasági mun. kával birkóznak meg nehezebben, hanem a falu közösségébe, közéletébe sem tudnak beilleszkedni. .. Császár Nagy Lásztá ✓ U] műszer gyártását kezdték el Vasat vágnak Salgótarjánban vassal r Űj műszer gyártását kezdik meg ezekben a napokban az Írószer Szövetkezet salgótarjá. ni üzemegységében. A tarján! üzem tíz éve foglalkozik gépjármű műszerek gyártásával, ■ ahogy növekszik a gépjármű- ipar minőségi igénye, úgy növekszik az írószeresek tennivalója. Az új műszer Ikarusok, autók, tehergépkocsik, traktorok és más közúti járművek elektronikus fordulat- szám-mérésére, olajnyomás- ellenőrzésre, kilométerszámlálóra használható fel. Megbízhatósága, pontossága sokszoro. sa a korábban használt mérőműszereknél. A műszer lelke a lengőtékercses mérőmű, amelynek szereléséhez nagy pontosság, pormentes, tiszta környezet szükséges. A salgótarjáni gyáregységben felkészülnek arra, hogy e követelményeknek mielőbb megfeleljenek, Üj gépeket szereztek be az NSZK. ból, a veszprémi Bakony Művekből és a Műszeripari Kutató Intézetből. Átalakítják az üzemcsarnokot is, amelynek egyik részében csak ezeket a műszereket gyártják. Kezdetben évi 40 ezer darab újiajta mérőműszer gyártását tet^trik, a salgótarjáni üzemegységben. Két fontos és igen értékes géppel gyarapította a közelmúltban műszaki eszközállományát a salgótarjáni bányagép- gyár. Mindkét masina lemezek darabolására szolgál. Az NSZK-ból hoztak be egy Pl- korex márkájú lángvágót. A négy vágófejjel dolgozó gép akár nyolcvan milliméter vastag acéllemezek elvágására is képes. Az 1 millió 300 ezer forintot érő eszközt már üzembe is helyezték. Most készülnek az üzembe állítására egy több mint kétmillió forintot érő szlovák lemezvágó ollónak. A Márka üdítő Nógrádból Jövőre lesz tíz esztendeje, hogy megszületett a Márka üdítőcsalád, az Eger—Mátravidé- ki Borgazdasági Kombinátban. Azóta évről évre újabb tagokkal szaporodott az aműgy- is népes család. A kombinált öt termelőüzemében szőlő, meggy, málna, ribiszke, alma és különböző déli gyümölcsök fel- használásával gyártják és palackozzák a kedvelt italt. Tavaly áprilisban indult a Márka gyártása és palackozása az egri kombinát 2. számú pásztói üzemében, amely a megszűnt megyei szikvíz és szeszipari, vállalat termelőegységeként működött korábban. Múlt év novemberében jelentős rekonstrukciót hajtottak végre Pásztón. Ez év márciusáig pró. bagvártás folyt, de idénre már 13 ezer hektoliter Bdítő ital gyártása és palackozása szerepel terveikben. Tervezik, hogy hamarosan elkezdik 6 ezer hektoliter Karancsvíz gyártását. hatalmas berendezés egyes részegységeit is daruval emelték a helyükre. Ez az olló huszonöt milli méteres lemezek szabdalására alkalmas. Használatba vétele előtt a már elhelyezett gép fölé építik meg a nyáron a tervezett darabolóműhely egyik felét; e munkát a STÉSZ-szel együttműködve maga a bányagépgyár végzi el. Ez is egy módszer: RUHAKER Német, arab, dán vevík Április folyamán három országba exportálta termékeit a FI” Romhányi Építési Kerámiagyára, a belföldi termelésen kivül: A megyénkben üzemben nyugatnémet, dán, arab megrendeléseknek tettek eleget. A legnagyobb meny- nyiséget, több mint hétezer négyzetméter kerámialapot az NSZK-ba szállítottak. Ennél valamivel kisebb küldeményt indítottak útnak Szaúd-Arábiá- ba. A Dáijiába eljuttatott lapok felülete összesen négy és fél ezer négyzetméter volt áprilisban. A romhányi kivitel értéke igy az egy hónap alatt túlhaladta az ötvenezer dollárt. Űj névvel, emblémával Ismerkedett meg a vásárló a megye ruházati boltjaiban. A név RUHAKER, s a vevő legföljebb annyit tud még róla, valamiféle társulásról van szó. Három évvel ezelőtt kilenc megye iparcikk-kiskereskedelmi vállalata írta alá a társasági szerződést — azzal a céllal, hogy — hasonlóan a Centrum- és Skála-lánchoz — érdekkapcsolatot alakítson ki a tanácsi kiskereskedelmi vállalatok között. Ma már 15 megye tartozik a RUHAKER-hez. Dr. Institórisz Andrást, a Nóg- rád megyei Iparcikk-kiskereskedelmi Vállalat igazgatóját a társulás eddigi hasznáról, a választékban érzékelhető eredményéről kérdezzük. — A vállalatnak korábban is megvoltak a maga nagykereskedelmi és közvetlen termelői kapcsolatai. Mit tud ezen felül nyújtani a RUHAKER? — A mi évi ruházati forgalmunk 450 millió forintot tesz ki, a 15 társmegyéé viszont eléri a 12 milliárdot. Az egységes társasági fellépés folytán ez már olyan summa, ami a legnagyobb termelőknél is nyom a latban. Beszerezhetünk tehát olyan cikkeket is, melyekhez korábban nem tudtunk hozzájutni. — Például? — A társulás révén lettünk komoly partnere a Tisza Cipőgyárnak, a Hódmezővásárhelyi Divat Kötöttárugyárnak, a Pécsi Bőrgyárnak. Évi 60 ezer ruhát ad a RUHAKER-nek a Hegyaljai Ruházati Szövetkezet, noha addig semmiféle kapcsolatunk nem volt vele. Társasági tagként tettünk szert a pápai cipőipari szövetkezet lábKellemesen családiam az építőkben ÚJ formagyártó üzemrész szájízmillióért * A kivitelezd művezető és a beruházó műszaki osztályvezetője a napi problémák megoldásában dönt. Ha már megvan a pénz a beruházáshoz, ebből adódik a következő feladat; határidőre, jó minőségben, az előírt összegben megvalósítani. Vajon a Pásztói Szerszám- és Készülékgyárban folyó beruházásról, amely új formagyártó üzemrész építését szolgálja, mit lehet mondani? Felgyorsult a folyamat — Beruházásunk egy új formagyártó üzemrészt, a hozzátartozó szociális létesítményeket és egy modern tanműhelyt foglal magába. Ez utóbbi épületrész kétszintes lesz. A kötelező banki tartalékokkal együtt 110 millióba kerül. Az élelmiszer-csoma- goló üveggyártás fejlesztésének második szakasza cím alatt zajlik a fejlesztés. Az új üzemben készül majd az a sok forma, amit az orosházi és sajószentpéteri üveggyárakban használnak fel a konzervgyárak által kért üvegek gyártásához — foglalja tömören össze a beruházás lényegét Pádár Sándor, a gyár igazgatója. Az eredeti elképzelés szerint a beruházást 1983 harmadik negyedévére kellett volna befejezni. — Banki ösztönzésre, illetve kényszerre felgyorsítottuk az előkészítéssel és kivitelezéssel kapcsolatos folyamatokat. Ennek megfelelően alakítottuk ki az új határidőt: 1982. vége — folytatja az előbbi gozdola- tot az igazgató. — A beruházás kivitelezésében érdekelt partnerek Is tudtak Igazodni az új határidőhöz? — Igen. A terveket a Mátraaljai Szénbányák Tervező Intézete határidőre szállította. Kérésünknek megfelelően a múlt év novemberében felvonult a kivitelező, a szécsényi Építő- Szerelőipari Szövetkezeti Közös Vállalat — Az utóbbiak Is tartják az ütemet? — Igen. Elégedettek vagyunk munkájukkal. A formagyártó csarnok vasszekre- zete már készen van, most szerelik a darupályát a szociális rész alapozásán Is túlvannak. — Mikor kezdődik a technológiai szerelés? — A harmadik negyedév derekán Indulunk, utána fc> lyamatosan az év végéig befejezzük. — Ezt is külső segítséggel oldják meg? — Részben. A villamos munkákat a Mátraaljai Szénbányák petőfibányai üzemének gépüzemi dolgozói végzik a géptelepítést a levegőhálózat kiépítését a központifű- tés-hálózattal kapcsolatos munkákat saját erőből oldjuk meg, mert megvan hozzá a munkásgárdánk. belijeire, a szarvasi fehérneműkre, s ezúton jutott boltjainkba import svájci és osztrák farmer. — Hogyan kamatoztatja a társulás az egye« megyék helyi ismereteit? — A RUHAKER kapcsolatai nem elsősorban nagyvállalati jellegűek. Kisebb beszerzési forrásokat kutat fel, akár kisipari termékekre is üzletet köt Minden egyes megye saját gyárfelelősi kapcsolatokat ápol: mi az Ipoly Cipőgyár, a Salgó Cipőipari Szövetkezet, a. Palóc Háziipari Szövetkezet, a Budapesti Finomkötöttárugyár balassagyarmati gyára által előállított termékeket vásároljuk és részesítjük belőle a többi megyét is. Legújabban a Páva Női Ruhagyár jánosaknai telepét kerestük fel közös üzletkötés céljából. — Ezek után élhet a vásárló a gyanúperrel: nem lesz vajon uniformizált a választék az összes társmegye boltjaiban? — Semmiképpen. A helyi lehetőségek bevonása és az egységes fellépés csupán többlet— Az új csarnokba szükséges megmunkálógépek időbeni beérkezése mennyire van biztosítva? — A hazai gépek beszerzése nem okoz gondot, a szocialista országokból érkezők 95 százalékának a leszállítását határidőre Ígérték. A tőkésexportból származó gépeknél van gond. Az ehhez szükséges tízmillió forintot letétbe helyeztük. Ügy tudom eddig a kívánt gépekre konkrét szerződésünk még nincs. ígérték, nem jött meg Ügy tűnik, hogy a tőkésgépek beszerzésén kívül sínen halad a beruházás. Legalábbis ami a beruházó véleményét illeti. Vajon a kivitelező miként látja saját munkáját, milyen távlatokkal bíztat! Pálmány Boldizsár, az építkezés művezetője a következőket mondja: — Ütemben vagyunk. A folyamatos munkához megvan a létszáma is. Az utóbbi héten a csarnok tetőszer elésénél megakadtunk. Nem kaptuk meg Dunaújvárosból a trapézlemezeket. Pedig megígérték, hogy az első szállítmány után. két hét múlva küldik a többit is. — Miért nem kértek segítséget a beruházótól? — Szövetkezetünk vezetősége igyekszik megoldani ezt a gondot is. Egyébként nagyon jó a kapcsolatunk. Szarvas beszerzési alkalmat ajánl fel. A választás már minden megye saját joga és felelőssége, önálló üzletpolitikát ezután is foly- tatunk, a RUHAKER csak tot vább színesíti az üzleti válasz*, tékot. Az idei első fél évbeli például több mint 376 millió forint értékű ruhaneműt szerez be a társulás, aminek elosztása valamennyi megye számára ráadás. — Eddigi eredményei után képes-e a megújulásra a RUHAKER? — Számtalan alkalma van rá. A nagykereskedelmi vállalatoknál monopolcikkek forgalmazása ügyében lép fel, bővíti külkereskedelmi kapcsolatait is. Napirenden szerepel a Magyar Kereskedelmi Kamarai tagság, hasonlóan a cl- pősszakma társulásába való belépés Is. Egyik lehetőség sem a presztízsnövelést kergeti, hanem a választék gazdagításához keres új módszereket. — szenei! — Jánostól, a gyár képviselőjétől maximális segítséget kapunk. Minden apró részletet közösen megbeszélünk, a lehetőségeknek megfelelően döntünk. Érzem, hogy nemcsak nekünk, hanem a gyárnak is érdeke a beruházás határidőre és jó minőségben történő elkészítése. Ilyen jó együttműködéssel, ami köztünk kialakult, jókedvvel lehet dolgozni. Mert tudja, ha ellenszenves fellépést tapasztalunk, abból sohasem származik jól csak tolódnak a határidők. — Az építők kedvező munkájához hozzájárult az is, hogy kifogástalanul előkészített területet kaptak. Nem kellett szaladozniuk vízért, villanyért stb. — ve$em közbe. — Így igaz, erősíti meg az előbbieket a művezető. Közben megérkezik Szarvas János műszaki osztályvezető, aki személyesen is felelős a beruházás minden mozzanatáért, annak sikeres megvalósításáért. — Az újságokban nagyon sok rosszat hallottam az építőkről. Hogy jó órában mondjam, én kellemesen csalódtam bennük. Lelalábbis eddig. Remélem így lesz ezután is. Jól szervezik a munkát, a feladat elvégzéséhez előteremtették a szükséges gépeket. Az ütemmel és a minőséggel is elégedett vagyok A felvetődő gondokat gyorsan és közösen oldjuk meg. Legutóbb például a villanyszerelőink segítettek. Egyikünkben sem merült fel, hogy* kinek a számláját terhelje az elvégzett munka. Azt tapasztalom, hogy a kivitelezőknek is nagyon fontos a beruházás, jó minőségben és határidőre történő befejezést. Udvariaskodás nélkül A már jelzett gondok is utalnak arra, hogy viszonylag jól előkészített és jól szervezett beruházásról van szó, mégsem mondhatjuk, hogy minden úgy halad, ahogy a nagykönyvben elő van írva. Ami viszont megnyugtató, hogy napi munkájukból száműzték az esetleges egymásra mutogatást, a saját mulasztásukat takargató kifogásokat a felesleges udvariaskodást, és olyan konkrét intézkedéseket tesznek, amivel bizonyítják: nemcsak lehet, hanem szabad, illetve csakis így kell eredményesen beruházni. (renesz) NÓGRÁD - 1982. május 5., szerda n
