Nógrád. 1982. május (38. évfolyam. 101-125. szám)
1982-05-05 / 103. szám
VILÁG PROLETÁRJAI EGYESÖLJETEKI NOGRAD AZ MSZMP NOGRAD MEGYEI BIZOTTSÁGA ES A MEGYEI TANACS LAPJA XXXVIII. ÉVF., 103. SZÁM ARA: 1,40 FORINT 1982. MÁJUS 5., SZERDA Bástyák nélkül r" Ä megyei tanácsok az elmúlt év végén új munkaerő- prognózist készítettek, összesített információk szerint az idén a foglalkoztatás országos egyensúlya megfelelő lesz. Tizenkettő megyében —Hajdú-Bihar, Heves, Szolnok, Gsongrád, Bács-Kiskun, Békés, Győr, Sopron, Fejér, Komárom, Vas és Pest megyében — a munkaerő-kereslet és -kínálat várhatóan közelít egymáshoz. Nógrád, Somogy, Zala és Tolna megyékben változatlanul kiegyensúlyozott helyzetre, Budapesten és Baranya megyében azonban változatlanul munkaerő- hiányra, Borsod megyében kisebb, Szabolcs-Szatmárban pedig viszonylag nagyobb feszültségre lehet számítani. E felsorolás is jelzi, hogy a munkaerőpiacon uralkodó keresleti és kínálati viszonyok sokkal bonyolultabbak, mint amilyeneket éveken át megszoktunk. A korábbi időszakokat a munkaerő iránti feltétlen kereslet jellemezte, most viszont úgy tűnik, hogy a vállalatok válogatnak a munkára jelentkezők között. Tény, hogy bizonyos szakmákban sok munka- vállalónak elhelyezkedési gondokkal kell számolnia. A pályakezdő fiatalok egy részének elhelyezése például már most sem könnyű: az egy műszakos munkahelyet kereső nők egyre nehezebben találnak munkaalkalmat; nem beszélve a csökkent munkaképességűek foglalkoztatási lehetőségeiről. Tegyük még ehhez hozzá: a gazdasági szabályozók egyre több munkaerőt szabadítanak fel, s a nyilvánvalóan szigorúbb gazdálkodási feltételek ugyancsak szigorúbb munkaerő-gazdálkodásra késztetik a munkáltatókat! S a végeredmény: valószínű, hogy súlyosbodnak a foglalkoztatással kapcsolatos gondok! Ilyen körülmények között pedig minden eddiginél nagyobb és nehezebb feladatokkal keld megbirkózniuk a területileg illetékes tanácsoknak és szakigazgatási szervezeteiknek. Dolgukat nehezíti, hogy bizonyos körzetekben egyszerre kell megvalósítani a hatékonysági szempontból nélkülözhetetlen munkaerő-átcsoportosítást, illetőleg bővíteni az elhelyezkedési lehetőségeket. A kisebb településeken élő népesség megtartásának egyik feltétele, hogy mindenkinek munkalehetőséget kínáljanak a lakóhelyén, vagy annak közelében! A racionális munkaerő-gazdálkodás másik feltétele, hogy csakis a minden szempontból kedvező helyzetben levő körzetekben valósítsanak meg termelésbővítést Jelentő beruházásokat, s ha ezek működtetéséhez az adott körzetben nincs elegendő munkavállalő, akkor továbbra is szembe kell néznünk az Ingázásból fakadó gondokkal. Az Ingázást nálunk sokan afféle sorscsapásnak tekintik, noha az ingázásnak nyilvánvalóan racionális okai vannak. Ezért is döntött úgy az Állami Bér- és Munkaügyi Hivatal, hogy megvizsgálja a lakóhelytől távolabbi munkavállalás gazdasági és szociális feltételeit, körülményeit, egyéni és társadalmi költségeit. Tételezzük fel, hogy a vizsgálatok végül az ingázás körülményeinek javításához vezetnek majd. Ettől függetlenül, az adott területen élő népesség foglalkoztatási gondjainak megoldása — az érvény« párt. és állami határozatok értelmében — elsősorban a megyei tanácsok feladata. De milyen lehetőségeik, eszközeik vannak erre? Például a munkavállalók át-, illetve továbbképzésének szorgalmazásához és szervezéséhez? Ez ugyanis egyik alap- feltétele a munkaerő mobilitásának. Jelenleg mintegy 100 ezren járnak különböző képesítést nyújtó továbbképző tanfolyamokra, s ez önmagában is gyors változásokat idézhetne elő az adott területen foglalkoztatottak szakmai struktúrájában, mobilitási esélyeiben és lehetőségeiben. Csakhogy a megyei tanácsok munkaügyi osztályainak — megfelelő információk híján — nincs pontos áttekintésük e változásokról. A felnőtt munkavállalók szakmai képzésének, át- és továbbképzésének irányítása, engedélyezése ugyanis annyira bonyolult, hogy a legérdekeltebbek — a területi munkaerő- gazdálkodásért (elvileg) felelős tanácsi szakigazgatási szervek — aligha befolyásolhatják az oktatási munkát. Például minisztériumi elbírálás és engedély kérdése, hogy valamely állami vállalat szervezhet-e továbbképző tanfolyamokat olyan szakmákban, amelyek az Országos Szakmunkásképzési Jegyzékben foglaltatnak. A tanácsok csakis az általuk irányított vállalatok esetében engedélyezhetik e tanfolyamokat. A továbbtanulással kapcsolatos egyéni kérelmeket mindenkor az adott vállalat munkaügyi osztálya bírálja el, a tanfolyamon történő felkészítés engedélyezése viszont az illetékes minisztérium hatáskörébe tartozik. Kérdés, hogy ilyen körülmények között elvárható-« a tanácsoktól az eddiginél hatékonyabb és racionálisabb területi munkaerő-gazdálkodás? A válasz annyira egyértelmű, hogy a Művelődési Minisztériumban már dolgoznak a felnőtteket érintő szakképzés rendjének korszerűsítésén; az Állami Bér- és Munkaügyi Hivatal pedig még az idén megjelenteti a tanácsok munkaügyi szervezeteinek munkáját szabályozó új ügyrendet. De az ÄBMH szakemberei arra is figyelmeztetnek, hogy önálló gondolkodás és cselekvőkészség híján a jogszabályi rendezés nem segíthet. Más szavakkal: a megyei tanácsoknak meg kell barátkozni az önálló cselekvés gondolatával, még akkor is, ha az önállóság esetenként nem bástyázható körül központi jogszabályokkal. V. Cs. Budapestre érkezett Marian Orzechewski A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának meghívására kedden Budapestre érkezett Marian Or- zechowskl, a Lengyel Egyesült Munkáspárt Központi Bizottságának titkára. Kíséretében van Jerzy Majka, a KB információs osztályának vezetője, Jadwíga Tkacz, a KB ideológiai osztályának helyettes vezetője és Jan Lenarczyk, a KB külügyi osztályának munkatársa. A lengyel vendégeket a Ferihegyi repülőtéren Berecz János, az MSZMP Központi Bizottságának tagja, a KB külügyi osztályának vezetője fogadta. Jelen volt Marian Chruszczewski, a Lengyel Nép- köztársaság budapesti nagy- követségének ideiglenes ügyvivője, ___J _ S ajátos versenyforma a bányavállalatnál A nagy értékű gépek mind teljesebb kihasználására alkalmas munkaversenyformát dolgoztak ki a Nógrádi Szénbányáknál. A gép nagyjavítását végző és a masinával termelő brigádok kötnek egymással szocialista szerződést a munka elősegítésére. Meghatározott időre — három vagy hat hónapra — vállalják a termelők, hogy a gép üzemeltetéséhez a személyi feltételeket fönnakadás nélkül megteremtik. A szerelők pedig az adódó esetleges hibákat soron kívül kijavítják. Munka közben több alkalommal tapasztalatcserét tartanak, átadják egymásnak a lényeges ismereteket. Tavaly már volt néhány példa hasonló szerződés sikeres alkalmazására. Az előírt termelési terV'ek teljesültek a nagyjavításból kikerült gépekkel, ezért a vállalat mindkét csapatot tíz-tízezer forinttal jutalmazta. A munka ünnepe utáni első munkanapon Ménkesen kötött szocialista szerződést Fejes István javítóbrigádja és Bakos József Barna vágathajtó csapata. A vágatolók most kezdték meg a munkát egy fölűjítofct. F 6-os Jövesztő-ra- kodó géppel. Negyedéves szerződést kötöttek a tmk- sokkal; ha hajtási tervüket teljesítik, tíz-tízezer forint Jutalom üti markukat brigádonként. Ezenkívül fölbecsülhe- tetlen az az érték, amit a szerelőktől átvehető szakismeret jelent a mindennapi munkában a föld alatt dolgozók számára. Figyelemre méltó, hogy e sajátos munkaversenyf ormát a vágathajtásban alkalmazzák. E munka — különféle-korábbi döntések következményeként — meghatározó a vállalat jövője szempontjából. A hatásos ösztönzés révén most nem csupán a vájárok, hanem a szerelők Is érdekeltek a lényeges teendő sikerében. Májusban még két szocialista szerződést kötnek vágat- hajtók és tmk-sok között. Szorospatakon ugyancsak egy F fl-os jövesztő-rakodót helyeznek fölújítás után üzembe. Kányáson pedig egy 2 PNB 2-es rakodó kerül a vágatba „nagyjavított” állapotban. Felkészülés a BRG-ben A Budapesti Rádiótechnikai Gyár salgótarjáni gyáregységében, az 1982-es év a felkészít* lés jegyében telik el. Jövőre szinte valamennyi termékük helyett korszerűbb, minőségileg jobb típusok bevezetését tervezik. Ennek megfelelően intenzív gyártáselőkészííés folyik. Képünkön: Fekete Sándor az új FM 301-es adóvevő célműszerét készíti A HAZAFIAS NÉPFRONT TÁRGYALTA Társközségek „vezérei" Nógrádban Csaknem fiz évvel ezelőtt látott napvilágot az az új tanácstörvény, amely során megváltoztak hazánkban a közigazgatási viszonyok, a községösszevonások után új elnevezéssel, fogalommal ismerkedhettünk meg; „társközségek”. Mit is jelent mindez a gyakorlatban? Nógrád megyére vonatkoztatva azt, hogy 1978- ban 75 társközséget számláltak, amelyekben 57 ezer ember élt, az összlakosság csaknem 25 százaléka. Nem volt közömbös, és nem közömbös ma sem, hogy ezeken a kistelepüléseken, apró- falvakban, hogyan élnek az emberek, milyen a kapcsolatuk a székhelyközségbeliek- kel, vannak-e olyan irányító csoportjaik, amelyek vezérei, lehetnek a lakóhelyi szebb, jobb élet kialakításának? A Hazafias Népfront községi bizottsága, sajátos módszereikkel, tömegbázisukkal, alkalmasak e mozgósító szerep betöltésére? Négy esztendővel ezelőtt a megyei népfrontbizottság, 1982-ben a HNF megyei elnöksége értékelte a társközségi népfrontbizottságok közéleti tevékenységét, tegnap pedig Salgótarjánban a HNF megyei székházában és Balassagyarmaton ültek össze a témában illetékesek, a társközségi népfronttitkárok, hogy megvitassák a további tennivalókat, a legfontosabb feladatokat. Megállapították, hogy a községi népfrontaktívák lelkesen dolgoztak az elmúlt években, akcióikat a szövetségi politika jegyében bonyolították le, településfejlesztési társadalmi munkákat szerveztek, s eredményeik sokszor felülmúlták a nagyközségek, a székhelyközségek eredményeit. Jól sikerültek a demokratizmus nyílt fórumai, a falugyűlések is, ahol tanácstagokkal közösen olyan vitákat, beszélgetéseket bonyolítottak le, amelyek a mindenkit érintő témákat taglalták. Dehát melyek is a leggyakoribb gondok? Sokhelyütt a vízellátás, az áramszolgáltatás, az áruellátás akadozása foglalkoztatja a lakosságot, másutt az iskolakörzetesítésről kellett meggyőzni a szülőket, de foglalkoztak a községi népfrontbizottságok az ingázó munkások helyzetével, életkörülményeivel is. A további feladatok közül a legfontosabb, hogy a társközségek népfrontbizottságai kezdeményezzenek több helyi akciót, a tanácsi tervhez igazodó társadalmi munkát, erősítsék -kapcsolatukat a székhelyközség tanácstagjaival, népfrontaktíváival, és vonják be az ingázókat is — az ötnapos munkahét ezt lehetővé teszi — a településfejlesztési program megvalósításába. Táviratváltás a Nagy Földdel SALGÓTARJÁNBAN AZ EGYKORI PARTIZÁNRÁDIÓS Tatjána Ivanovna Duna)eva, a Nógrádi Sándor által vezetett egykori partizáncsoport rádiósa az MSZMP Salgótarjáni városi Bizottsága és a Magyar —Szovjet Baráti Társaság tagcsoportjai meghívására tegnap négynapos látogatásra Salgótarjánba érkezett. Az egykori partizánrádióst —, aki harminc éven keresztül Lvovban, mint körzeti orvos gyógyította betegeit — tegnap reggel Budapesten, a Kelet; pályaudvaron Buttyán Sándor, a salgó- gótarjáni városi pártbizottság munkatársa, Mondru László, a salgótarjáni öblösüveggyár MSZBT-tagcsoportjának vezetője és több más kedves vendég fogadta. Virággal köszöntötték a partizánt, majd ellátogattak az MSZBT központjába, ahol régi partizánokkal, egykori bajtársakkal találkozott Tatjána Ivanovna Dunáiévá. Ott volt az elvtársi találkozón Kurinszkij Sándor, Kerényl Dezső, György Béla, Papp Béla, a Nógrádi Sándor partizánegység ma is élő tagjai. Régi időkre emlékeztek ezen a délelőttön. Zólyomtól Karancsberényig vezetett a visszaemlékezés útja. Tegnap délelőtt a kedves vendéget a salgótarjáni öblös- üveggyár kollektívája nevében Krátschmer Lajos, az öblösüveggyár pártbizottságának titkára köszöntötte az elvtársi, baráti, családias hangulatban lezajlott beszélgetésen. A gyár fiataljai gyönyörű rózsacsokor, ral köszöntötték a partizán- harcok dicső rádiósát, majd beszámolót hallgatott meg a gyár női dolgozóinak életéről. Megtekintette a vendég a gyár mintatermét, a pártbizottság tanácskozótermében elhelyezett munkásmozgalmi falat, majd a művelődési házban szocialista brigádvezetókkel, elsősorban asszonyokkal, anyákkal folytatott bensőséges eszmecserét. Számos kérdést tettek fel Tatjána Ivanovna Dunajeva partizánnak, a körzeti orvosnak, aki bajtársaira emlékezve az elhunytakért könnyek között mondotta; „Legyen béke, boldogság a családokban”. A Magyar Népköztársaság Zászlórendjével kitüntetett szovjet partizánasszony ezután több szocialista brigád naplójába kedves szavakat írt. Többek között hangsúlyozta, hogy akkor a harc, most a munka frontja a fontos, s ott álljanak helyt asszonyok, anyák, férfiak egyaránt. A Nógrádi Sándor Múzeum és az egykori parancsnok nevét viselő szocialista brigád emlékkönyvébe a többi között ezeket írta: „Fejet hajtok a mi drága parancsnokunk dicső emléke előtt... ” A tízszeres élüzemmel kitüntetett öblösüveggyár kollektívája ajándékokkal kedveskedett a rádiós partizánnak. A délutánt a Magyar Honvédelmi Szövetség Nógrád megyei vezetőségének székházában töltötte Tatjána Ivanovna Dunajeva, ahol Szederjest Barnabás titkár, az MHSZ tevékenységéről. a fiatalok hazafias neveléséről, az ifjúság rádióamatőr-felkészítéséről tájékoztatta a vendéget.. Az egykori partizán a Karancs-tetőn levő rádióállomást is felkereste, ahol Bató András, a megyei rádióamatőrök vezetője köszöntötte. Éppen öt óra volt, amikor Tatjána Ivanovna Dunajeva leült az egyik rádió mellé. Ügy kezelte az adó-vevőt, mint ezelőtt harmincnyolc éve. Mentek a morzejelek, s egyszercsak bejelentkezett ismét a Nagy Föld. A Karancs tetejéről, csakúgy, mint 1944- ben . Karancsberényből. A könny most sem maradt el. A Nógrádi Sándor partizán- csoport egykori rádiósa ma folytatja salgótarjáni programját. Látogatást tesz a városi pártbizottságon, megtekinti a munkásmozgalmi múzeumot. Holnap a síküveggyárba látogat, pénteken a Salgótarjáni Kohászati Üzemek vendége lesz. ahol a többi között részt vesz a győzelemnapi megemlékezésen.
