Nógrád. 1982. május (38. évfolyam. 101-125. szám)

1982-05-05 / 103. szám

VILÁG PROLETÁRJAI EGYESÖLJETEKI NOGRAD AZ MSZMP NOGRAD MEGYEI BIZOTTSÁGA ES A MEGYEI TANACS LAPJA XXXVIII. ÉVF., 103. SZÁM ARA: 1,40 FORINT 1982. MÁJUS 5., SZERDA Bástyák nélkül r" Ä megyei tanácsok az elmúlt év végén új munkaerő- prognózist készítettek, összesített információk szerint az idén a foglalkoztatás országos egyensúlya megfelelő lesz. Ti­zenkettő megyében —Hajdú-Bihar, Heves, Szolnok, Gsongrád, Bács-Kiskun, Békés, Győr, Sopron, Fejér, Komárom, Vas és Pest megyében — a munkaerő-kereslet és -kínálat várható­an közelít egymáshoz. Nógrád, Somogy, Zala és Tolna me­gyékben változatlanul kiegyensúlyozott helyzetre, Budapes­ten és Baranya megyében azonban változatlanul munkaerő- hiányra, Borsod megyében kisebb, Szabolcs-Szatmárban pe­dig viszonylag nagyobb feszültségre lehet számítani. E felsorolás is jelzi, hogy a munkaerőpiacon uralkodó keresleti és kínálati viszonyok sokkal bonyolultabbak, mint amilyeneket éveken át megszoktunk. A korábbi időszakokat a munkaerő iránti feltétlen kereslet jellemezte, most viszont úgy tűnik, hogy a vállalatok válogatnak a munkára jelent­kezők között. Tény, hogy bizonyos szakmákban sok munka- vállalónak elhelyezkedési gondokkal kell számolnia. A pá­lyakezdő fiatalok egy részének elhelyezése például már most sem könnyű: az egy műszakos munkahelyet kereső nők egy­re nehezebben találnak munkaalkalmat; nem beszélve a csökkent munkaképességűek foglalkoztatási lehetőségeiről. Tegyük még ehhez hozzá: a gazdasági szabályozók egyre több munkaerőt szabadítanak fel, s a nyilvánvalóan szigo­rúbb gazdálkodási feltételek ugyancsak szigorúbb munka­erő-gazdálkodásra késztetik a munkáltatókat! S a végered­mény: valószínű, hogy súlyosbodnak a foglalkoztatással kap­csolatos gondok! Ilyen körülmények között pedig minden eddiginél na­gyobb és nehezebb feladatokkal keld megbirkózniuk a terü­letileg illetékes tanácsoknak és szakigazgatási szervezeteik­nek. Dolgukat nehezíti, hogy bizonyos körzetekben egyszer­re kell megvalósítani a hatékonysági szempontból nélkülöz­hetetlen munkaerő-átcsoportosítást, illetőleg bővíteni az el­helyezkedési lehetőségeket. A kisebb településeken élő né­pesség megtartásának egyik feltétele, hogy mindenkinek mun­kalehetőséget kínáljanak a lakóhelyén, vagy annak közelé­ben! A racionális munkaerő-gazdálkodás másik feltétele, hogy csakis a minden szempontból kedvező helyzetben levő kör­zetekben valósítsanak meg termelésbővítést Jelentő beruhá­zásokat, s ha ezek működtetéséhez az adott körzetben nincs elegendő munkavállalő, akkor továbbra is szembe kell néz­nünk az Ingázásból fakadó gondokkal. Az Ingázást nálunk sokan afféle sorscsapásnak tekintik, noha az ingázásnak nyilvánvalóan racionális okai vannak. Ezért is döntött úgy az Állami Bér- és Munkaügyi Hivatal, hogy megvizsgálja a lakóhelytől távolabbi munkavállalás gaz­dasági és szociális feltételeit, körülményeit, egyéni és társa­dalmi költségeit. Tételezzük fel, hogy a vizsgálatok végül az ingázás körülményeinek javításához vezetnek majd. Ettől függetlenül, az adott területen élő népesség foglal­koztatási gondjainak megoldása — az érvény« párt. és ál­lami határozatok értelmében — elsősorban a megyei taná­csok feladata. De milyen lehetőségeik, eszközeik vannak er­re? Például a munkavállalók át-, illetve továbbképzésének szorgalmazásához és szervezéséhez? Ez ugyanis egyik alap- feltétele a munkaerő mobilitásának. Jelenleg mintegy 100 ezren járnak különböző képesítést nyújtó továbbképző tan­folyamokra, s ez önmagában is gyors változásokat idézhet­ne elő az adott területen foglalkoztatottak szakmai struk­túrájában, mobilitási esélyeiben és lehetőségeiben. Csakhogy a megyei tanácsok munkaügyi osztályainak — megfelelő in­formációk híján — nincs pontos áttekintésük e változások­ról. A felnőtt munkavállalók szakmai képzésének, át- és to­vábbképzésének irányítása, engedélyezése ugyanis annyira bonyolult, hogy a legérdekeltebbek — a területi munkaerő- gazdálkodásért (elvileg) felelős tanácsi szakigazgatási szer­vek — aligha befolyásolhatják az oktatási munkát. Például minisztériumi elbírálás és engedély kérdése, hogy valamely állami vállalat szervezhet-e továbbképző tanfolyamokat olyan szakmákban, amelyek az Országos Szakmunkásképzési Jegy­zékben foglaltatnak. A tanácsok csakis az általuk irányított vállalatok esetében engedélyezhetik e tanfolyamokat. A to­vábbtanulással kapcsolatos egyéni kérelmeket mindenkor az adott vállalat munkaügyi osztálya bírálja el, a tanfolyamon történő felkészítés engedélyezése viszont az illetékes minisz­térium hatáskörébe tartozik. Kérdés, hogy ilyen körülmények között elvárható-« a ta­nácsoktól az eddiginél hatékonyabb és racionálisabb terüle­ti munkaerő-gazdálkodás? A válasz annyira egyértelmű, hogy a Művelődési Minisztériumban már dolgoznak a felnőtteket érintő szakképzés rendjének korszerűsítésén; az Állami Bér- és Munkaügyi Hivatal pedig még az idén megjelenteti a ta­nácsok munkaügyi szervezeteinek munkáját szabályozó új ügyrendet. De az ÄBMH szakemberei arra is figyelmeztet­nek, hogy önálló gondolkodás és cselekvőkészség híján a jog­szabályi rendezés nem segíthet. Más szavakkal: a megyei tanácsoknak meg kell barátkozni az önálló cselekvés gondo­latával, még akkor is, ha az önállóság esetenként nem bás­tyázható körül központi jogszabályokkal. V. Cs. Budapestre érkezett Marian Orzechewski A Magyar Szocialista Mun­káspárt Központi Bizottságá­nak meghívására kedden Bu­dapestre érkezett Marian Or- zechowskl, a Lengyel Egyesült Munkáspárt Központi Bizott­ságának titkára. Kíséretében van Jerzy Majka, a KB infor­mációs osztályának vezetője, Jadwíga Tkacz, a KB ideológiai osztályának helyettes vezetője és Jan Lenarczyk, a KB kül­ügyi osztályának munkatársa. A lengyel vendégeket a Feri­hegyi repülőtéren Berecz Já­nos, az MSZMP Központi Bi­zottságának tagja, a KB kül­ügyi osztályának vezetője fo­gadta. Jelen volt Marian Chruszczewski, a Lengyel Nép- köztársaság budapesti nagy- követségének ideiglenes ügyvi­vője, ___J _ S ajátos versenyforma a bányavállalatnál A nagy értékű gépek mind teljesebb kihasználására al­kalmas munkaversenyformát dolgoztak ki a Nógrádi Szén­bányáknál. A gép nagyjaví­tását végző és a masinával termelő brigádok kötnek egy­mással szocialista szerződést a munka elősegítésére. Megha­tározott időre — három vagy hat hónapra — vállalják a termelők, hogy a gép üzemel­tetéséhez a személyi feltétele­ket fönnakadás nélkül megte­remtik. A szerelők pedig az adódó esetleges hibákat so­ron kívül kijavítják. Munka közben több alkalommal ta­pasztalatcserét tartanak, át­adják egymásnak a lényeges ismereteket. Tavaly már volt néhány példa hasonló szerződés sike­res alkalmazására. Az előírt termelési terV'ek teljesültek a nagyjavításból kikerült gé­pekkel, ezért a vállalat mind­két csapatot tíz-tízezer forint­tal jutalmazta. A munka ünnepe utáni el­ső munkanapon Ménkesen kö­tött szocialista szerződést Fe­jes István javítóbrigádja és Bakos József Barna vágathaj­tó csapata. A vágatolók most kezdték meg a munkát egy fölűjítofct. F 6-os Jövesztő-ra- kodó géppel. Negyedéves szerződést kötöttek a tmk- sokkal; ha hajtási tervüket teljesítik, tíz-tízezer forint Ju­talom üti markukat brigádon­ként. Ezenkívül fölbecsülhe- tetlen az az érték, amit a szerelőktől átvehető szakis­meret jelent a mindennapi munkában a föld alatt dol­gozók számára. Figyelemre méltó, hogy e sajátos munkaversenyf ormát a vágathajtásban alkalmaz­zák. E munka — különféle-ko­rábbi döntések következmé­nyeként — meghatározó a vállalat jövője szempontjából. A hatásos ösztönzés révén most nem csupán a vájárok, hanem a szerelők Is érdekel­tek a lényeges teendő sikeré­ben. Májusban még két szocialis­ta szerződést kötnek vágat- hajtók és tmk-sok között. Szorospatakon ugyancsak egy F fl-os jövesztő-rakodót he­lyeznek fölújítás után üzem­be. Kányáson pedig egy 2 PNB 2-es rakodó kerül a vá­gatba „nagyjavított” állapot­ban. Felkészülés a BRG-ben A Budapesti Rádiótechnikai Gyár salgótarjáni gyáregységében, az 1982-es év a felkészít* lés jegyében telik el. Jövőre szinte valamennyi termékük helyett korszerűbb, minőségi­leg jobb típusok bevezetését tervezik. Ennek megfelelően intenzív gyártáselőkészííés folyik. Képünkön: Fekete Sándor az új FM 301-es adóvevő célműszerét készíti A HAZAFIAS NÉPFRONT TÁRGYALTA Társközségek „vezérei" Nógrádban Csaknem fiz évvel ezelőtt látott napvilágot az az új ta­nácstörvény, amely során megváltoztak hazánkban a közigazgatási viszonyok, a községösszevonások után új elnevezéssel, fogalommal is­merkedhettünk meg; „társ­községek”. Mit is jelent mindez a gya­korlatban? Nógrád megyére vonatkoztatva azt, hogy 1978- ban 75 társközséget számlál­tak, amelyekben 57 ezer em­ber élt, az összlakosság csak­nem 25 százaléka. Nem volt közömbös, és nem közömbös ma sem, hogy eze­ken a kistelepüléseken, apró- falvakban, hogyan élnek az emberek, milyen a kapcsola­tuk a székhelyközségbeliek- kel, vannak-e olyan irányító csoportjaik, amelyek vezérei, lehetnek a lakóhelyi szebb, jobb élet kialakításának? A Hazafias Népfront községi bizottsága, sajátos módszereik­kel, tömegbázisukkal, alkal­masak e mozgósító szerep be­töltésére? Négy esztendővel ezelőtt a megyei népfrontbi­zottság, 1982-ben a HNF me­gyei elnöksége értékelte a társközségi népfrontbizottsá­gok közéleti tevékenységét, tegnap pedig Salgótarjánban a HNF megyei székházában és Balassagyarmaton ültek össze a témában illetékesek, a társközségi népfronttitká­rok, hogy megvitassák a to­vábbi tennivalókat, a legfon­tosabb feladatokat. Megállapították, hogy a községi népfrontaktívák lel­kesen dolgoztak az elmúlt években, akcióikat a szövet­ségi politika jegyében bonyo­lították le, településfejlesztési társadalmi munkákat szervez­tek, s eredményeik sokszor felülmúlták a nagyközségek, a székhelyközségek eredmé­nyeit. Jól sikerültek a demok­ratizmus nyílt fórumai, a fa­lugyűlések is, ahol tanácsta­gokkal közösen olyan vitákat, beszélgetéseket bonyolítottak le, amelyek a mindenkit érin­tő témákat taglalták. Dehát melyek is a leggyakoribb gon­dok? Sokhelyütt a vízellátás, az áramszolgáltatás, az áru­ellátás akadozása foglalkoztat­ja a lakosságot, másutt az is­kolakörzetesítésről kellett meggyőzni a szülőket, de fog­lalkoztak a községi népfront­bizottságok az ingázó munká­sok helyzetével, életkörülmé­nyeivel is. A további feladatok közül a legfontosabb, hogy a társköz­ségek népfrontbizottságai kez­deményezzenek több helyi ak­ciót, a tanácsi tervhez igazodó társadalmi munkát, erősítsék -kapcsolatukat a székhelyköz­ség tanácstagjaival, népfront­aktíváival, és vonják be az ingázókat is — az ötnapos munkahét ezt lehetővé teszi — a településfejlesztési program megvalósításába. Táviratváltás a Nagy Földdel SALGÓTARJÁNBAN AZ EGYKORI PARTIZÁNRÁDIÓS Tatjána Ivanovna Duna)eva, a Nógrádi Sándor által veze­tett egykori partizáncsoport rá­diósa az MSZMP Salgótarjáni városi Bizottsága és a Magyar —Szovjet Baráti Társaság tag­csoportjai meghívására teg­nap négynapos látogatásra Sal­gótarjánba érkezett. Az egyko­ri partizánrádióst —, aki har­minc éven keresztül Lvovban, mint körzeti orvos gyógyította betegeit — tegnap reggel Bu­dapesten, a Kelet; pályaudva­ron Buttyán Sándor, a salgó- gótarjáni városi pártbizottság munkatársa, Mondru László, a salgótarjáni öblösüveggyár MSZBT-tagcsoportjának ve­zetője és több más kedves ven­dég fogadta. Virággal köszön­tötték a partizánt, majd ellá­togattak az MSZBT központ­jába, ahol régi partizánokkal, egykori bajtársakkal találko­zott Tatjána Ivanovna Duná­iévá. Ott volt az elvtársi ta­lálkozón Kurinszkij Sándor, Kerényl Dezső, György Béla, Papp Béla, a Nógrádi Sándor partizánegység ma is élő tag­jai. Régi időkre emlékeztek ezen a délelőttön. Zólyomtól Karancsberényig vezetett a visszaemlékezés útja. Tegnap délelőtt a kedves vendéget a salgótarjáni öblös- üveggyár kollektívája nevé­ben Krátschmer Lajos, az öb­lösüveggyár pártbizottságának titkára köszöntötte az elvtársi, baráti, családias hangulatban lezajlott beszélgetésen. A gyár fiataljai gyönyörű rózsacsokor, ral köszöntötték a partizán- harcok dicső rádiósát, majd be­számolót hallgatott meg a gyár női dolgozóinak életéről. Meg­tekintette a vendég a gyár min­tatermét, a pártbizottság ta­nácskozótermében elhelyezett munkásmozgalmi falat, majd a művelődési házban szocialista brigádvezetókkel, elsősorban asszonyokkal, anyákkal folyta­tott bensőséges eszmecserét. Számos kérdést tettek fel Tat­jána Ivanovna Dunajeva par­tizánnak, a körzeti orvosnak, aki bajtársaira emlékezve az elhunytakért könnyek között mondotta; „Legyen béke, bol­dogság a családokban”. A Magyar Népköztársaság Zászlórendjével kitüntetett szovjet partizánasszony ez­után több szocialista brigád naplójába kedves szavakat írt. Többek között hangsúlyozta, hogy akkor a harc, most a munka frontja a fontos, s ott álljanak helyt asszonyok, anyák, férfiak egyaránt. A Nógrádi Sándor Múzeum és az egykori parancsnok nevét vise­lő szocialista brigád emlék­könyvébe a többi között eze­ket írta: „Fejet hajtok a mi drága parancsnokunk dicső em­léke előtt... ” A tízszeres élüzemmel ki­tüntetett öblösüveggyár kol­lektívája ajándékokkal ked­veskedett a rádiós partizán­nak. A délutánt a Magyar Hon­védelmi Szövetség Nógrád me­gyei vezetőségének székházá­ban töltötte Tatjána Ivanovna Dunajeva, ahol Szederjest Bar­nabás titkár, az MHSZ tevé­kenységéről. a fiatalok hazafi­as neveléséről, az ifjúság rá­dióamatőr-felkészítéséről tá­jékoztatta a vendéget.. Az egy­kori partizán a Karancs-tetőn levő rádióállomást is felkeres­te, ahol Bató András, a me­gyei rádióamatőrök vezetője köszöntötte. Éppen öt óra volt, amikor Tatjána Ivanovna Du­najeva leült az egyik rádió mellé. Ügy kezelte az adó-ve­vőt, mint ezelőtt harmincnyolc éve. Mentek a morzejelek, s egyszercsak bejelentkezett is­mét a Nagy Föld. A Karancs tetejéről, csakúgy, mint 1944- ben . Karancsberényből. A könny most sem maradt el. A Nógrádi Sándor partizán- csoport egykori rádiósa ma folytatja salgótarjáni prog­ramját. Látogatást tesz a vá­rosi pártbizottságon, megte­kinti a munkásmozgalmi mú­zeumot. Holnap a síküveggyár­ba látogat, pénteken a Salgó­tarjáni Kohászati Üzemek vendége lesz. ahol a többi kö­zött részt vesz a győzelemna­pi megemlékezésen.

Next

/
Thumbnails
Contents