Nógrád. 1982. május (38. évfolyam. 101-125. szám)
1982-05-30 / 125. szám
VILÁG' PROLETÁRJAI PGVFSOtTETEKI1 NŐGRÁD A könyv és az irodalom ünnepe Az ünnepi könyvhét országos vidéki megnyitója Salgótarjánban AZ MSZMP NOGRAD MEGYEI BIZOTTSÁGA ES A MEGYEI TANACS LAPJA XXXVIII. ÉVF„ 125. SZÄM ÄRA: 1,40 FORINT 1982. MÁJUS 30.. VASÁRNAP Ballagó szakmunkástanulók Álljanak helyt a mindennapi munkában Szombaton két ipari szakmunkásképző intézetben ballagtak a végzős tanulók. A nágybátonyi 209. számú Zsin- kó Vilmos Ipari Szakmunkás- képző Intézetben délelőtt 9 órakor kezdődött az ünnepség. A francia női szabó, a vas- és féroszerkezeti lakatos, az esztergályos-bányaelektro- lakatos szakmák négy osztályának 95 tanulója búcsúzott az iskolától. A végzősök szószólója Jónás Ildikó, francia női szabó tanuló volt, míg a másodikosok nevében szakmatársa Hizsnyai Kata- talin vett búcsút a távozóktól. A szülői munka- közösség véleményét Fiikor Balázs tolmácsolta. Hantos Sándor igazgató beszédében — többek között — a mindennapi munkában való helytállásra hívta fel a végzős szakmunkástanulók figyelmét. A salgótarjáni 211. számú Ipari Szakmunkásképző Intézetben népes közönség gyűlt össze az ünnepség tíz órai kezdetére. Tíz osztály 322 utolsó éves hallgatója 24 szakmát képviselt. Nevükben Tolnai János gépszerelő-tanuló mondott búcsúszavakat, a másodikosok részéről Zoliéi Piroska ruhakészítő-tanuló szólt. Az intézet igazgatója, Horváth László méltatta a végzősök hároméves tanulmányi munkáját, s útravalóul több hasznos dologra hívta fel a figyelmet. Arra kérte tanítványait, hogy a munkában álljanak szívvel-lélekltel az új kézde- ményezések mellé, legyenek jobbak az átlagosan dogozók- nál. A hazaiiság fogalma — hangsúlyozta — ma nem jelent mást, mint a napi feladatok következetes, becsületes elvégzését. Azt várja az intézet tanári kara, a társadalom, hogy a végzett hallgatók igényes, önmagukkal szemben követelményeket támasztó munkások lesznek, jól hasznosítják a tanultakat, s folyamatosan megújítják szakmai, általános és politikai műveltségben ismereteiket. A kívánságok valóra váltása minden becsületes végzős erkölcsi kötelessége. Kórházi szakemberek nemzetközi tanácskozása Az esős idő ellenére nagy tömegeket vonzott a könyvnapi ünnepség Salgótarjánba st Tanácsköztársaság térre — kép: kulcsár — A magyarországi egészség- ügyi hálózatról, az integrált betegellátás különféle szervezeti formáiról szerzett tapasztalataikat személyes élményeik alapján rendkívül pozitívnak tartják azok a külföldi orvosok és más gyógyító szakemberek, akik részt vettek a nemzetközi kórházszövetség által hazánkban szervezett tanulmányúton. Az egyhetes szakmai program szombaton ért véget, s a Gellért Szállóban tartott záróülésen ezt az elismerő véleményt Miles Har- die, a Nemzetközi Kórházszövetség vezérigazgatója fogalmazta meg a tanulmányúton részt vett 35 külföldi szakember nevében. A vendégek 12 európai országból, valamint Ausztráliából és Indonéziából érkeztek, elsőrendűen azzal a céllal, hogy az egészségügyi alapellátás a kórházak, körzeti orvosok kapcsolatrendszerének magyarországi gyakorlatát tanulmányozzák. Azért esett a választás hazánkra, mert már jó hire van a gyógyászat nemzetközi berkeiben is annak, hogy eredményesen alakul nálunk a megelőzés és a gyógyítás egységes szervezeti rendszerének kialakítása. Somogy és Zala megyében, illetőleg dél-budai egészségügyi intézményekben tanulmányozták a külföldi szakemberek az integráció napi gyakorlatát. Tájékozódásuk alapján elismeréssel szóltak az ilyen irányú közvetlen együttműködésről, ám nem rejtették véka alá azt a véleményüket sem, hogy például az egészségügyi szakdolgozók, az orvosok nélkülözhetetlen segítői, szakmai felkészültségük és emberi helytállásuk alapján fokozottabb megbecsülést érdemelnének. Kitüntetett úttörők Ünnepélyes úttörő- és kisdobosavatás a gyermeknapon Szombaton a nemzetközi gyermeknap alkalmából megyénk számos településén, iskolájában kisdobos- és úttörőavatási ünnepségeket rendeztek. A gyerekek bensőséges rendezvényeken tettek fogadalmat, hogy mindenkor a kék és piros nyakkendő szelleméhez méltón tanulnak és viselkednek, megtartják a gyermekszervezet törvényeit, hűségesek lesznek a magyar dolgozó néphez és társadalomhoz, szocialista államunkhoz. Az avatóünnepségeken megjutalmazták azokat az űttörőve- zetőket, kisdobosokat és úttörőket, akik a tanév során a legodaadóbb és legeredményesebb munkát végezték. Megyénk több iskoláját, illetve úttörőcsapatát érte országos elismerés. A legmagasabb kitüntetésben a salgótarjáni, Budapesti úti Általános Iskola 843. számú Zrínyi Ilona Üttörőcsapata részesült: elnyerte a KISZ Központi Bizottság Vörös Selyemzászló Csillag elnevezésű kitüntetését. Ezt azok a közösségek kapják, amelyek előzőleg már kiérdemelték a Vörös Selyemzászló és a Vörös Selyemzászló Szalag nevű kitüntetéseket. Az újabb elismerő jutalmat és oklevelet Budai István, a Magyar Üttörők Elnökségének tagja adta át. Ünnepélyes fogadalmat 190 kisdobos és 174 úttörő tett. Kitüntetésben részesült a salgótarjáni síküveggyár is: folyamatos, a gyermekeket, ak iskolát, az úttörőcsapatot segítő tevékenységéért, a Gyermekekért plakettet vehette át képviselőjük. Alapítója a Magyar Üttörők Szövetsége. A gyár az alkalomból ajándékkal kedveskedett a gyerekeknek: az intézménynek ajándékoztak egy- egy festményt Lóránt János és Mustó János festőművészek műhelyéből. A salgótarjáni Jurij Gagarin Általános Iskola sikeres mozgalmi munkájáért elnyerte a Vörös Selyemzászló Szalagot, melyet Juhász András, a KISZ Nógrád megyei bizottságának első titkára nyújtott át. Balassagyarmaton szintén két úttörőcsapat tagjai örülhettek az országos kitüntetésnek. A Bajcsy úti Általános Iskola úttörőinek a Vörös Selyemzászlót Pintér László, a KISZ Nógrád megyei bizottságának titkára nyújtotta át. A Petőfi iskola csapata a Kiváló úttörőmunkáért kitüntetést kapta. A Nézsai Általános Iskola úttörőcsapatát a Kiváló úttörőmunkáért kitüntetéssel jutalmazták. A helybeli Május 1 Termelőszövetkezet kollektívája pedig a síküveggyárhoz hasonlatos, folyamatosan végzett gyermekeket segítő munkájáért megkapta a Gyermekekért plakettet. A kitüntetéseket Losonczi Tamás, a Magyar Úttörők Szövetsége országos tanácsának tagja adta át Ma délután Szécsényben tartanak kisdobos- és úttörőavatást, melyen a helyi Ku- binyi Ferenc Múzeumot tüntetik ki a Gyermekekért plakettal. Az elismerést Kovács Tibor megyei úttörőelnöktől vehetik át. Az elmúlt napokban volt dolguk bőven a könyvárusoknak, hiszen sokoldalú, tartalmas választékkal kellett felkészülniük a szombati eseményre, az ünnepi könyvhét országos vidéki megnyitójára. Persze nem tétlenkedtek mások sem, a közművelődési intézmények munkatársai, akik szintén tevékeny részt vállaltak és vállalnak a könyv és az irodalom ünnepének méltó megrendezésében. A salgótarjáni József Attila Megyei Művelődési Központ előtti téren 12 könyvárusító pavilont állítottak fel, témakörök szerint elrendezték a kiadványokat, s árusításukat a Táncsics Mihály Közgazdasági Szakközépiskola szívesen vállalkozó leányaira bízták. A megnyitó előtti napokban rekkenő hőséget kellett elviselniük az embereknek, az ünnepségen viszont már a hajnal' óta csörgő eső ellen kellett védelmet keresni. De az időjárás nem tudta megakadályozni a megnyitó sikerét, s a csalogató fúvós- és gépi zenére több száz könyvbarát, érdeklődő gyűlt össze a' kezdés időpontjában. A várossá nyilvánításának 60. évfordulóját idén ünnepelte Salgótarján yezetői és lakói nevében Kugal Tiborné, a városi tanács elnökhelyettese üdvözölte a résztvevőket. Külön köszöntötte az MSZMP Központi Bizottságának, a Művelődési Minisztériumnak, a Magyar írók Szövetségének, a szocialista országok kiadóinak, a Magyar Könyvkiadók és Könyvterjesztők Egyesülésének, a Művelt Nép Könyvterjesztő Vállalatnak, a megye és a város politikai, társadalmi A kisdobosok cs úttörők eskütétele életének vezetőit, jelenlevő képviselőit. Az országos vidéki megnyitó ünnepi beszédét Bernát György, a Magyar Könyvkiadók és Könyvterjesztők Egyesülésének elnöke mondta. Emlékeztetett arra, hogy ma már természetes, hogy minden településen szertartásos körülményeket teremtenek az ünnepi könyvhéten, mely nem kuriózumokkal, vagy káros tartalmú kiadványokkal vonzza a közönséget. Elegendő tartalmi vonzást jelent a humánum, a szakszerűség, a hasznosság, a szépség, az igényesség. A könyv, az irodalom leírható társadalmi folyamat részeként jutott erre a megbecsült helyre. A könyv születése, növekvő forgalma és a kiművelt emberfők sokasága között közvetlen összefüggés található. Bernát György szólott azokról a tendenciákról is, melyek egyre inkább meghatározzák, jellemzik az ünnepi könyvhét rendezvényeit. Erőteljesen megmutatkozik, hogy a könyvhét ideális alkalom az élő magyar irodalom és a közönség találkozására, egymásra találására, hasznos lehetőség a szomszédos népek irodalmának bemutatására, nemes értelmű nyitottságunk kifejezésére. A megnyitó után a közönség az árusítópavilonokat lepte el, s kíváncsian böngészett a kínálatban. Megjelent műveiket a helyszínen dedikálták: Csanády János, Cseres Tibor, Jókai Anna, Szeberényi Lehel, Vészi Endre, Gion Nándor, Ladányi Mihály, Vlagyimir Li- csutyin, Kelemen Gábor és Szepesi József. Kora délután könyv- és könyvművészeti kiállítást nyitott meg a megyei művelődési központ üvegcsarnokában Végh Miklós, a Palócföld főszerkesztője. Ezen az eseményen is Béres Ilona és Kovács István színművész működött közre, valamint a művelődési központ kamarakórusa. A téren az In- terfolk együttes adott hangulatos ízelítőt tudásából. A KGST-Ulésszakon hozott határozatok a megvalósulás útján A KGST-országok integrációs programjának elfogadása, vagyis 1971 óta a KGST- ülésszakok jelentősége is lényegesen tovább nőtt. Most már sorozatosan népgazdaságaink kulcságazatainak hosszú távú fejlesztési kérdéseit tűzik napirendre, szoros együttműködést, jó feltételeket teremtenek a kiegyensúlyozott fejlődéshez. Az ülésszakokon rendszeresen a miniszterelnökök vezetik a delegációkat, magas szinten vitatják meg a nagy jelentőségű kérdéseket, és hoznak határozatokat. Az utóbbi évtized KGST-ülésszakainak napirendjei is kifejezik, hogy a tagállamok az együttműködés hatékonyabb új formáinak kialakítására, a fejlődés közös új forrásainak megteremtésére törekednek, s kölcsönösen előnyös kooperációk, termelési és műszaki-tudományos együttműködések kiépítésére ösztönzik a vállalatokat, intézményeket. Az 1972. évi moszkvai ülésszakon még főként a komplex program megvalósításával kapcsolatos szervezeti intézkedéseket, munkaprogramokat tekintették át; 1973-ban Prágában már a sokoldalú integrációs intézkedések tervének kidolgozásáról határoztak, s itt fogadták el a magyar népgazdaság számára is oly jelentős orenburgi gázvezeték létesítésével kapcsolatos határozatot. 1974-ben a szófiai ülésszak alkalmából már aláírták a gázvezeték építésének általános egyezményét. (Azóta a vezeték felépült, és rendszeresen, nagy mennyiségben szállít szovjet földgázt hazánkba.) Az 1975. évi budapesti ülésszak a sokoldalú integrációs intézkedések tervének, továbbá a távlati együttműködési célprogramok kidolgozásával kapcsolatos határozatoknak az elfogadásával ugyancsak jelentős állomása volt az integrációs program végrehajtásának. Az ezt követő berlini ülésszak már megbízást adott a hosszú távú célprogramok kidolgozására, s azzal is nagy- jelentőségűvé vált, hogy itt fogadtak el dokumentumot az európai tagországok egyesített villamosenergia-rendszerének távlati fejlesztéséről. 1977-ben a varsói ülésszakon a célprogramok előkészítéseként különösen nagy hangsúlyt kapott a fűtőanyag- és nyersanyag(Folytatás a 2. oldalon)
