Nógrád. 1982. május (38. évfolyam. 101-125. szám)

1982-05-23 / 119. szám

A búza még nem szökkent szárba, a karancssági termelőszövetkezetben viszont már az aratásban részt vevő gépek javításával, karbantartásával foglalkoznak a szakemberek. A Ságvári Endre Szocialista Brigád tagjai — képünkön — Mizser Attila, Máth Zsolt és Baksa Sándor NDK-beli kombájnokat ellenőriznek. A műszakilag hibás alkatrészeket kicserélik, az arató-cséplő gépeket előkészítik a nyári munkára. — kulcsár — Parlament! számvetés Hogy ne maradjon írott malaszt... Beszélgetés Berki Mihállyal, a Nógrád megyei Tanács elnökhelyettesével Tíz esztendeje múlt, hogy az ifjúsági törvény megalko­tásával a gyárakban, az intézményekben rendszeressé vál­tak az ifjúsági parlamentek, amelyek a törvény időarányos végrehajtását, helyi alkalmazását hivatottak értékelni. Nem­régiben zajlottak le megyénkben is az ifjúsági demokrácia e nagyszabású fórumai, melyeken ezrek vettek részt, s mond­tak véleményt környezetük ifjúságpolitikai munkájáról, ^ a további teendőkről. Berki Mihályt, a Nógrád megyei Tanács elnökhelyettesét az ifjúsági pariamentsorozat főbb jellem­zőiről, e fórumok társadalmi-politikai tapasztalatairól kér­deztük. kai szembeni követelmények­kel. Erős hangsúlyt kapott a pályakezdés, az élet- és mun­kakörülmények, a lakáshoz jutás. Jórészt e témakörök­höz kapcsolódtak a hozzászó­lások is . . . — ... amelyek között né­hol az is elhangzott, hogy mi­előtt az újabb tennivalókat meghatároznák, értékelni kei­Alkotó ifjak a bányavállalatnál Tervező, filmes, diplomata — Nekünk van mit csinál- — Nálunk ez nem gond. Mi kumentációi alapján dolgoz­nunk. Igazi tervezőfeladatokat nem tervező „művészek” va- nak, nem indokolt ez a kő­kapunk, ki lehet élni a „rög- gyünk. Inkább a „gürimunka” lönbség. A másik oldal vi- eszméket”. De minden évben tartozik ránk. Amit tervezünk, szont az, hogy az üzemiek lé­célszerű keresnünk ilyen kü- annak a megvalósítását már nyeges időt töltenek a föld lönleges feladatokat is. Ezek- eldöntötték. alatt. Ha erre tekintünk, ak­ben van kiugrási lehetőség... A tervez6 kolIektívának a kor bizonyos megértéssel kell mostani díjnyertes pályaműn- .rma ,a ...2® fze" ío" ka a negyedik ilyen „megmoz- ]ovedelemkulonbseget_ - dulása” volt; a korábbiakkal fogalmaz pompás diplomáciái ’ erzekkel a mérnökember. SZÁZEZREKET MEGSPÓROLVA nem értek el sikert. Napi mun. kájuk viszont sikeres: a vil­lamos szakosztály évente mint­egy kétmillió forint értékű ter- „Műszaki tárgy” kategóriá- vet készít. Nem mindegy, mi- fean első díjat nyert a Nógrá- lyen díjázás fejében. Tóth Já- di Szénbányák Alkotó ifjúság nos évente mintegy nyolcvan­pályázatán a Tóth János irá- ezer forintot keres... „ARÁNYÉRZÉKSZERV” nyitotta tervezőcsoport a kö­zelmúltban. A fiatal műszaki­ak — a tervezőiroda munka­társai — villanyszerelők ok­tatótermének berendezését alakították ki tervrajzokon. A megvásárolható EVIG-beren- dezés másfél millió forintba ke. rülnek, Tóthék 300 ezer forin­tos költséggel fölszerelhető ter­met „álmodtak meg” a rajz­asztalokon. Munkájukért mint­egy ötvenezer forint tervezői díj járna pályázaton kívül. Így fejenként 3 ezer forint il­lette őket mint győzteseket. Ez is számottevő megtakarítás a vállalat szemszögéből. — A mindennapi munkában nem rejlik kiugrási lehetőség a tervezők számára? — Amit itt végzünk, csa­patmunka — feleli a 33 éves fiatalember. — Csak a válla­lati beruházók ismernek ben­nünket. — Mire jó itt az ismertség? — Egyszer készítettem egy filmet az akkori új gyártmá­nyunkról : a vagonvontató be­rendezésről. Több helyen lát­ták, például az OMBK-bemu- tatón is. Most a vezérigazgató megkért, hogy a kányási be­ruházási munkák dokumentá­lására is készítsek egy filmet. Ha akkor nem forgatok, most nem kaptam volna ilyen meg­bízást. NEGYEDIK PRÓBÁLKOZÁS — Miért jó egy mérnöknek, ha filmezhet? — Divatos szó: önmegvaló­sítás. Erre ad lehetőséget. — Hasznos-e, ha a tervező neve közismert a vállalatnál? — Nem a név a fontos, ha­nem az, hogy amit papírra vet, valósuljon is meg. Jó ér­zés, ha a gyerekemnek meg­mutatom: azt én terveztem. Függetlenül attól, hogy senki nem tudja más a szűk szak­mai körön kívül. — Általában egy ismert név jól jön ahhoz, hogy amit vise­lője papírra vet, valóra vál­jon. A vállalatnál számos kétke- — ... az üzemeknél dolgo- zi dolgozó végez átlagon felüli zók ennél tíz-húsz ezer forint- munkát. Arányos díjazásért, tál többet — fűzi hozzá a ma­gas, barna fiatalember. — A hangjából az cseng ki: ezt nem érzi egészen igazsá­gosnak... — Ha azt nézzük, hogy az üzemekben a tervezőiroda do* Több irányító is elsőrangú produkcióval rukkol ki. Ará­nyos díjazásért. Egynéhány alkotó műszaki is kiemelkedő teljesítményt ér el. Molnár Pál lene a korábbi parlamente­— Bevezetésül mindenkép- pen szavukra, véleményükre ken hozott intézkedési terv pen el kell mondanom, hogy nagy szükség lehet. A beszá- végrehajtását, az ifjúsági parlamentek im- mólókat és az intézkedési tér- — Volt ilyen is, de nem ez máron szervesen beilleszked- veket számos esetben a KISZ-, a jellemző! Igaz, a beszámo- tek szocialista demokráciánk a párt- és a szakszervezeti lók egy része nem elemezte intézményrendszerébe — vezetés véleményezte, kiegé- az elmúlt időszakot, sőt pél­hansúlyozta. szítette, értékelte. Mindezt dául a salgótarjáni Bolyai _ Kiváló lehetőséget ki- azért mondom, mert tapaszta- János és a kisterenyei gim­n álnak az ifjúságnak arra, lat, hogy, ahol jól előkészí- náziumok egy-egy osztály- hogy a közéleti szereplés al- tették a parlamentet, a doku- parlamentjén beszámoló sem fájával és ómegájával mégis- meritumok a valóságot megfe- volt . . ., de a beszámolók és merkedjenek, különös tekin- lelően tükrözték, ott nem tettel a jogok és kötelességek volt kétséges a fórum sikere összhangjára, kapcsolatára, és eredményessége. Nos, általában ezek a parla- — Gondolom, ez a megjele- mentek jó alapul szolgálnak nési arányokban érződött, ami a nemzedéki-szakmai párbe- azért is fontos, mert a két- szédre, s igazából ott nevez- három évenként rendezendő hetők sikeresnek, ahol érdem- parlamentek egyfajta ifjúság­ben és konkrétan képesek is ccntrikusságot képviselnek, s az intézkedési tervek túl­nyomó többsége az ifjúság helyzetét lényegesen érintő teendőket határozott meg. — Ha már az iskolákról esett szó, a KISZ Nógrád me­gyei bizottsága legutóbbi ülé­sén számos kifogás érte a di­ákparlamenteket. Hogyan íté­voltak tenni a helyi gondok, megoldásáért és a közös cse­lekvési összhang kialakításá­ért. — Már az elmúlt évek ta­pasztalatai bizonyították, hogy az itt elfogadott intézkedési li meg a megyei tanács akö­tervek az elkövetkező eszten­dők munkaprogramját jelen­tik. — A megjelenési arány kü­lönösen a termelőszövetkeze­zépfokú oktatási intézmények­ben tartott fórumokat? — Valóban sok gondunk volt e téren, de főként az oss- tályparlamenteknél. Itt for­demokratikus szereplésük e nőtt a korábbi évekhez vi- kezdeti próbakövét, ám a szonyítva hatvanhat, illetve gazdasági vezetés nem ritkán ötvenöt százalékos volt a a fiatalok komolyan veszik tekben és az egészségügyben dúlt elő, hogy az osztályfőnö­kök némelyike felületesen, lelketlenül vette e kérdést és perifériális témákra terelte a hangsúlyt. Ezzel nemhogy a „sulidemokrácia” gyakorló színtere sem lett a parlament, de még kiábrándítóan is ha­tott a tanulófiatalokra. Az is­kolai szintű tanácskozásokat afféle „kipipálandó” nyűg­nek tekintette, s ez bizony, jó néhány akkori fórum tartal­mát csorbította. Kérdés, az idén változott-e ez a szemlé­let, magyarán: megfelelő ran­részvétel ezekben az ágaza­tokban. Sajnos, nem mondha­tó el ez a kereskedelemről, ahol az Idén sem sikerült el­érni, hogy legalább negyed­részük jelen lehessen a par- got kapott-e az ifjúsági par- lamenten! De a negatív pél- már alaposabb előkészítés és lament? dák közé sorolható a VEGY- tartalmasabb munka jelle­— Eleve jó feltételt terem- ÉPSZER, itt 230-ból 103-an mezte, így felszínre kerültek tett a megrendezéshez, hogy jelentek meg, valamint a ká- a tárgyi, technikai, személyi korábban az MSZMP, a KISZ belgyár, ahol a 266 fiatalból feltételek javításának lehető- a szakszervezet, a szövetkeze- alig 130-an mentek el a ta- ségei, s egyéb lényeges kér­tek tartották kongresszusukat, nácskozásra. Persze, fölvető- dések. Ám, a vártnál ritkáb- melyeken nem mellékes té- dik a kérdés, hogy célszerű-e ban beszéltek a_ tanulóifjú­maként szerepelt az ifjúság, magas létszámú parlamenteket ság magatartásáról, nézetei­összehívni, ami a tapasztalat ről, az iskolai közösségek ki- szerint kevésbé felelhet meg alakításáról, az öntevékenység a tartalmas, érdemi munká- lehetőségéiről, s más, nem ke- nak. Véleményünk szerint vésbé fontos kérdésről, hasznosabb a kisebb, de — Hasonlók jellemezték a konkrétabb, operatívabb tó - többi ifjúsági réteg tanáesko- rum. zásait is? — Mennyire segítették az — Efféle hibák nem fordul­érdemi munkát a vezetői be- tak elő az ipari üzemi, a szö- számolók, s mi jellemezte a vetkezeti, s az intézményi vitát, a hozzászólásokat? parlamenteken. A munkásfia­— A beszámolók a koráb- talok összejövetelein a pálya- bi parlamentekhez képest kezdés, a bérezés, a szakem- többet foglalkoztak a gazda- bergárda megtartása, a kü­Ezzel mintegy „fölhangolták” a “fiatalokat a parlamentekre, ami aztán abban is érződött, hogy például minden ötödik résztvevő véleményt mondott, javasolt, bírált.. Az idén az előkészületek során nagyon odafigyeltünk arra, hogy a gyesen, a sorkatonai szolgá­laton levők, s az adott üzem­ben gyakorlatát töltő ipari tanulók is ott legyenek az összejövetelen, mivel egyaránt alakítói, formálói a helyi kö­rülményeknek, következéskép- sági kérdésekkel, nyu­Nemigen láttam még godtabb embert. Szinte rezzenéstelenül áll az indulásra váró terepjáró mellett, féloldalával nekitá­maszkodva annak oldalához, s olyan magától értetődő ter­mészetességgel osztogatja uta­sításait, mint egy háborús, mindent látó frontparancsnok. Ránézésre is érződik belőle a megfontoltság, a teendők pon- dem 1®T_e; tos tudása, s bár gyakorta le­Munkásarcok Akinek hátán nem futkos a hideg — Hogy így határoztam, so­sem bánom meg. Életem ér len embert sem ért baleset. Vélem, ez továbbra is így lesz! Bedepusztán, Kisbárkány mellett született Sándor Jó­zsef, s hogy villanyszerelő lett, az egy odavalósi ÉMÁSZ-os érdeme. Ö próbálta rábeszélni az akkor ott cseperedő három „ , fiatalt, menjenek villan ysze­ra cserzette a teli szel, meg a sem tudnám képzelni, hogy relőnek A trióból egyedül a tavaszi nap égető sugara. Kér- reggel hatkor bezáruljon mö- brigádvezető hajlott a szóra Jem is tőle: göttem a gyárkapu, s csakket­— Nem lenne könnyebb a tőkör nyíljon ki. Mondom, ne­törli a verítéket kopaszodó m^.nká.^ egy gyári villanysze- künk nem kenyerünk a kénye- *** ,eltem ebben homlokáról, ám látni: ez csak relo műhelyben. lem. Hívtak mar sok helyre, szakmaban ^ boldogít az < a melegtől van. — De. Biztosan! Csak én mondván, ne troger- ,udat_ hogy fiam is ezt a szak — Sosem volt ideges? nem arra születtem, hogy a kod], ne azz, ne fazz, de két- mát választotta> mindenféle — Amikor dologról van szó, jól fűtött műhelyben kezembe szer armyi sem hagy- rábeszélés nélkül. Pedig, fér­szinte egyetlen alkalommal vegyek egy-két csavarkulcsot, nam ltt az EMASZ-t. i-----n— se m. Ezt az állapotot én nem csavarhúzót, meg néhány al- — Pedig az már szép sum- engedhetem meg magamnak! kát részt és aztán végigsétáljak ma lenne! Tudja, mi, akik az elektro- az üzemeken, hibát keresve. — Az. Jelenleg huszonöt fo- mos áram voltjait és kilovolt- ®n kint a szabadban érzem rint nyolcvan fillér az órabé­jait zabolázzuk meg, tereljük jól magam. És ott azt hiszem, rém, erre még rájön a telje- ___^ ___ __ _____ „ okét” helyes vezetekre, nem maradandóbb munkákra tu— sítmenyert jaro pénz... Nem mostanság a fiatal, mert nem tévedhetünk! Elegendő csu- dók emléxezni. Mert tudja, kévés, szó, ami szó. És még— divatos szakma ez. Kevésbé pán egyetlen ezredmasodperc- milyen jó érzés, amikor vé- sem.,. ! bírják a mostaniak a nehézsé­nyi kihagyás; egy elnezett be- gignézek egy, az áltálunk fel- Cigarettával kínálom, de le- geket, a lemondást, a fizikai kötés, s maris megvan a baj. állított nagyfeszültségű táv- gyint. eletében csak két ujjon fáradalmakat. A gyerek pedig Mégpedig ez a legszömyubb, vezetéken, amelynek egy.egy is megszámolható csikket do- ennek ellenére követett engem, hiszen nagyon kevés ember oszlopa — példaként a Fülek- bottel. Ez jólesett! szíve tud elviselni csupán egy ről átjövő — több mint har- — Se az ital, se a dohány . t -h Vílnn..k kétszázhúsz voltos áramütést mincméteres. Pedig ezeket sok nem a kenyerem. S láthatja — mrt, a^ szerszámok készülé­fiasan bevallom, én azt sze­rettem volna, ha autószerelő­nek, va,gy karosszérialaka­tosnak megy. De hát ő döntött úgy, hogy apja nyomdokaiba lép. Pedig nem sok nálunk kézi munkával, sok-sok ideges- mutatja teste elé párhuzamo- Űjabb kolléga lép Sándor ség »el és erőlködéssel tettük a san kinyújtott két karját — a Józsefhez, az ÉMÁSZ szocia- helyükre. Hiszen ott, a völ- „munkaeszközeim” sem re- lista brigádjának vezetőjéhez, gyekkel, szurdokokkal, sza- megnek. s kér további utasítást a te- kadékokkal, sűrű. szinte átha- — Akkor sem, amikor a hu­repre kiviendő készülékek, tolhatatlan erdőkkel, bozó- szonötezer voltos vezetékhez szerszámok sorsát illetően. A tokkal uraló terepen kénytele- hozzányúl? válaszok tömörök, egyszavasak. nek voltunk a gépeket nél- — Sosem futkározott még — Látom _ mondom neki kü!özni- Nines az a kocsi, ame- félelemtől a hideg a hátamon. — , nem kenyere a sok beszéd. Wk feljutott volna oda. És Tudom, mit csinálok, s bízom mégis megcsináltuk. Tudja, társaimban, akiknek szava kék, szerelési anyagok, s a gépjárművezető int Sándor Józsefnek: indulhatnak! Előbb­re lép kettőt-hármat, s ígéri: ha legközelebb találkozunk, bevezet majd a feszültség alatt végzett munka rejtelmeibe is. Az nagyon komoly dolog, mondja, bár az sem gyerekjá­ték, ahová most megyünk. Rá Egyikőnfcnek sem. A sok vagyunk mi egyben segédmun- szent. Mert ha azt mondják, féz a fel®ttünk húzódó vil­szó csak komplikációval jár hat. Félreértéssel. Ezért be­vált szokásunk a rövid, tömör, a célt egyértelműen tisztázó feladatmeghatározás. Negyvenéves a brigádvezető, kasok, kubikusok, anyagmoz- hogy ez meg ez ki van kap- gatók, s ki tudná még kik is csolva, az úgy van. Sokat szá- egy személyben. mit nálunk az egymásra utalt­— Szóval, inkább a „szabad ság. A felelősségérzet a mási­élet... ” kért, olyan természetes, mint — Nekünk, falun pusztán a kétszer kettő végeredmé- de többnek nézné az ember, születetteknek inkább ez. A nye. Húszesztendős munkám Homloka ráncos, arcát barná- maga nehézségeivel együtt. El alatt a mi csapatunkból egyet­lanyvezetékre, amelyen fecs­kék csivitelnek. Húsz-harminc kis torokból száll a köszöntő ének. .. Karácsony György a fiatalok- lönféle pályázatok rendszere, az újítómozgalom szerepeltek a témák között. Míg az in­tézményi fiataloknál az ad­minisztrációs munkák csök­kentésén, a lakásgondokon, az anyagi és erkölcsi elismeré­sek jelenlegi gyakorlatán, sa továbbképzési lehetőségeken volt a hangsúly. Fölsorolni is nehéz lenne, mennyi haszno­sítható ötlet hangzott el, bi­zonyítva, hogy a fiatalokban számos „rejtett” tartalék van, felelősen gondolkodnak, s, ha erre lehetőségük nyílik, bát­ran cselekednek is a közért. — Befejezésül, hogyan fog­lalja össze az idei ifjúsági parlamentek jelentőségét, s mit tesz a tanács, hogy az el­fogadott intézkedési tervek ne maradjanak írott maiasz­tok, hanem mihamarabb meg­valósuljanak? — Summázva, azt mondha­tom, problémafelvető és a megoldást, a továbblépést se­gítő-kereső parlamentek zaj­lottak le az elmúlt hónapok­ban megyénkben. Ezek a fó­rumok jelentősen hozzájárul­nak a helyi teendők megvaló­sításához, s arra sarkallják az ifjúságot, hogy mind jobban kivegye részét ebből a mun­kából. Jelenlegi helyzetünk­ben különösen nagy szükség van lendületükre, fantáziájuk­ra, erejükre. Egyetlen józanul gondolkodó vezető sem nél­külözheti segítségüket, tehát közös érdek a cselekvési össz­hang! Ezért is fontos, hogy, ahogyan mondta: ne marad­jon írott malaszt az intézke­dési terv. Ezt az állami • és a pártszervek rendszeres ellen­őrzéssel, törődéssel igyekez­nek segíteni. Hiszen, igazából csak az intézkedési tervek kö­vetkezetes megvalósítása ál­líthat ki a parlamentek mi­nőségi végbizonyítványát. Tanka László NÖGRÁD - 1982. május 23., vasárnap

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents