Nógrád. 1982. május (38. évfolyam. 101-125. szám)

1982-05-20 / 116. szám

Jogi tanácsadó SZABADSÁG MÉRTÉKE GYES UTÁN Gy. Aladárné sásújfalui olvasónk 1978. december 21-től veszélyeztetett terhességgel táppénzes állományban volt 1979. április 17-én bekövetkezett szüléséig. Azt követően a szülési szabadságát, majd gyes idejét töltötte mindaddig, amíg gyermeke a 3 éves életkort be nem töltötte, vagyis 1982. áp­rilis 17-ig. Betegség miatt 1978-ban három napot a fizetett szabadságából nem tudott kivenni. Amikor a gyesről visz- szament, vállalata közölt?, hogy a három nap elévült, azt már nem kaphatja meg. Szeretné tudni, hogy a gyes-időre melyik szabály szerint kell a szabadságot kiszámolni? A munkáltató tévesen számolta és adta ki a szabadsá­gát. Bár alapvető szabály, hogy a szabadságot esedékessé­gének évében kell kiadni, de előfordulhat, hogy akadályoz­tatás miatt nem tudják az esedékessége évében kiadni a szabadságot. Ilyen akadály lehet a vállalat részéről a mun­katorlódás, a dolgozó részéről a betegség, a tartalékos kato­nai szolgálat, vagy szülési szabadság, illetve gyermekgondo­zási segély ideje. Ilyen esetben a szabadságot később, az akadályoztatás megszűntét követő 30 napon belül ki kell adni. Nem vitás, akadályoztatásnak számít, hogy levélírónk előbb betegállományban' majd szülési szabadságon volt, ezt követően pedig gyermekgondozási szabadságát töltötte. Egyértelmű tehát, hogy a betegség miatt ki nem adott szabadságnak törvényes akadálya volt. Ez tehát nem évül­het el. Nyilvánvaló tévedés az is, hogy 1979-ben figyelmen kívül hagyták a betegállományban töltött időt, amely ugyancsak fizetettszabadság-szerző időnek számít, vagyis, a szülésig, azaz 1979. április 17-ig betegállományban töltött időre az évre esedékes arányos szabadság ugyancsak megil­lette volna olvasónkat. Ezenkívül ugyancsak jogszabály alapján a gyes-időre ‘ (legfeljebb egy évre) a teljes fizetett szabadságra jogosult olvasónk. Minthogy az akadályoztatás csak a gyesről történt visszatéréskor múlt el, ezeket a sza­badságokat az előbbi időben ki sem lehetett volna adni. Azt viszont tudni kell, hogy a régebbi időre megállapított illetve megállapítható szabadságokat a régi szabályok sze­rint kellett kiszámolni. Tekintettel azonban arra, hogy a munkában töltött idejét -nem. ismerem, a szabadságra jogo­sult napok számát pontosan nem határozhatom meg. Ezt Olvasónknak magának kell kiszámolni. Ha ezt követően is úgy érzi, hogy a szabadságnapok számával megrövidíthet­ték, jogosan fordulhat követelésével a vállalati munkaügyi döntőbizottsághoz és kérheti fizetett szabadsága napjainak módosítását. ÁGI VAGYON ÉS KÖZSZERZEMÉNY M. Józsefné salgótarjáni olvasónk szeretne hajadon nagy­korú lányának saját tulajdonú családi házat vásárolni. Azt hal­lotta viszont, hogy, ha férjhez megy, bizonyos idő eltelte után jövendő férje is tulajdonosává válik az öröklakásnak. Leánya jövendőbelijét még nem ismerheti. De előfordulhat, hogy erre érdemtelenné válik. Nem szeretne egy ilyen em­bernek családi házat vásárolni. Vajon tényleg igaz ez, kér­dezi olvasónk. Olvasónknak nincs oka aggodalomra. Családjogi törvé­nyünk szerint a házasság megkötésével a házastársak között a házassági életközösség idejére házastársi vagyonközösség keletkezik, vagyis a házastársak osztatlan közös tulajdona mindaz, amit a házassági életközösség fennállása alatt akár együttesen, akár külön-külön vásároltak, kivéve azokat a vagyontárgyakat, melyek valamelyik házastárs különvagyo­nához tartoznak. A családjogi törvény szerint elsősorban az számít különvagyonnak, ami valamelyik házastársnak a há­zasságkötéskor már megvolt. Ha tehát olvasónk még a há- zasságkötés előtt kívánja leányának a családi házat megvá­sárolni, annak tulajdonában a jövendő férj csak akkor ré­szesülhet, ha annak egy részét a felesége, vagyis még olva­sónk nagykorú leánya a férjére átruházza. Az átruházás, beleértve az ajándékozást is, házastársak között azonban csak közokirat útján, vagyis a közjegyző által készített ajándékozási szerződés, vagy bírósági döntés alapján érvé­nyes. Ha azonban a családi ház vásárlásával leánya férjhez- meneteléig vár, és akkor ajándékozza leányának, rosszabb esetben az öntől kapott pénzen leánya vásárolja, függetle­nül attól, hogy a tulajdonjogot teljes egészében leánya ne­vére írják és férje követeléssel lép fel, külön kell bizonyí­tani az ajándékozás célját és származását. Vagyis azt, hogy a vagyontárgy különvagyonnak, .vagy közszerzeménynek számít, ez esetben tehát a bírósági eljárás nem kerülhet el. Javaslatom ezt követően csak egy lehet, éspedig, hogy leányának még a házasságkötés előtt vásárolja meg a csa­ládi házat, mert az biztosan különvagyonának számít, ami­nek tulajdonjogában férje bármennyi idő elteltével sem ré­szesülhet. Dr. Jónás Sándor Játszóhoz Pasztán ma Levelezőink jelen ik Lemaradás Nógrádkövesden A nógrádkövesdi vasútállo­más szállítási feladatai -között jelentős szerepet játszik a kőbánya, az erdészet és a Magyarnándori Állami Gaz­daság iyen irányú igényeinek kielégítése. A legtöbb kocsit termékei szállítására a kőbá­nya veszi igénybe. A tavalyi éves terv 245 ezer tonnájával szemben 31 e ezer tonnát szál­lítottak el. Jakubecz József állbmásfőnök azonban az idei 330 ezer tonnás tervet már nem érzi reálisnak, nem lát lehetőséget rá, hogy teljesit- .sék. Míg a múlt esztendő el­ső három hónapjában több mint 66 ezer tonna követ in­dítottak, addig az idén ebben az időszakban csak 41 ezer tonnányit, tehát a korábbinál jóval kevesebbet. A csökke­nést a hosszú fagyos tél, az ezt követő karbantartási mun­ka, valamint a vállalatok diszpozíciója, az anyag foga­dása egyaránt befolyásolta. A rossz indulás után április eredményei biztatóbbak: egy hónap alatt, közel 24 ezer ton­nát mutatnak, s a május is jónak mutatkozik. Mindezek ellenére aggodalmaskodnak a megemelt terv miatt. Az aggodalmon túl az állomás három brigádja mindent meg­tesz, hogy a nehézségek el­lenére teljesítse a kitűzött fel­adatot. Az állomáson az utóbbi időben javulnak a munka­körülmények is. A váci pá­lyafenntartás nógrádkövesdi V. főpályamesteri szakaszá­nak dolgozói megkezdték az elavult iparvágányok felújí­tását, s így remélhetőleg az őszi sárban, téli fagyban nem kell a vágányok között víz­ben. jégen botladozni munka közben a vasutasoknak. Ugyancsak a munkakörülmé­nyeket javítja, hogy a dolgo­zók megkapták a szükséges védőöltözetet. Az állomáson tehát az idén jobb körülmé­nyek között, vállalásaik je­gyében igyekeznek baleset- mentes jó munkát végezni a vasutasok. Szűcs Ferenc Az egészség érték1. Á koszorúsér-betegségek és az életmód Az ötnapos munkahét be­vezetése óta rendszeresek a hét végi gyermekprogramok a pásztói Lovász József Mű­velődési Központban. A „nagy játszóház” néven községszerte mind ismertebb rendezvény nemcsak passzív élményt nyújt, az óvodás és általános iskolás korú gyermekek ma­guk is aktívan részt vehetnek a foglalkozásokon. Szakkép­zett pedagógusok, iparművé­szek irányításával a legkü­lönbözőbb anyagokkal fej­leszthetik kreativitásukat Képünkön: Székely Éva ipar­művész, a Népművészet ifjú mestere agyagformálásra ta­nítja az apróságokat. Fotó: F. Tóth József Az orvostudomány fejlődése jelentős eredményekhez veze­tett a szívbetegségek gyógyítá­sában is. Például a veleszüle­tett és szerzett billentyűhibák optimális időpontban történő műtéti megoldása sok ember életét hosszabbítja meg, nem egyszer munkaképességüket is helyreállítva. A koszorúsér-betegségek gyógyításában elért eredmé­nyek sajnos, nem ennyire ked­vezőek. A szívizominfarktus és egyéb koronáriabetegségek száma még mindig növekszik, magas a halálozás az intenzív koronáriaőrzők létrehozása el­lenére is. Világossá vált, hogy áz orvostudomány önmagában nem képes felszámolni ezt a betegséget. A hangsúly világ­szerte a megelőzésre terelő­dött, ez pedig mindannyiurik közös feladata. A megelőzés lényege, hogy a koszorúserek megbetegedéseihez vezető „rizikótényezőket” maximáli­san igyekszünk elkerülni. Nézzük, hogy melyek azok a tényezők, amelyek fokozzák a koszorúsér-betegségek kiala­kulásának kockázatát, és mi­lyen lehetőségeink vannak a kockázat csökkentésére? 1. A vér magas zsír-, első­sorban magas koleszterintar­talma az érelmeszesedés ki­alakulásának egyik legfonto­sabb tényezője. Helytelen táp­lálkozási szokásaink eredmé­nyeként bőségesen juttattunk szervezetünkbe koleszterint. Az állati eredetű zsiradékok, belsőségek, tejszín, zsíros sajt, vaj, tojás sárgája különösen sokat tartalmaznak ebből a káros anyagból. Az alkoholfo­gyasztás is emeli a vér ko­leszterintartalmát. Jóval egészségesebb az étrendünk, ha az előbbi élelmiszerek he­lyett a növényi olajokat, so­vány húsokat, zsírszegény te­jet. sajtot, túrót, joghurtot, gyümölcsöket, zöldségféléket fogyasztjuk. 2. A dohányzás. A dohányo­sok rizikója a koszorúsér- megbetegedésre kétszerese a nem dohányzókénak. Három­szor nagyobb a kockázatuk azoknak akik napi 20 ciga­rettánál többet szívnak. A vé­dekezésnek egyetlen módja van, a dohányzás teljes el­hagyása. ' 3. A kevés mozgás, a csök­kentett fizikai igénybevétel is rizikótényező. A munkahelyre gépkocsival járó, szellemi munkát végző városi emberre különösen leselkedik ez a ve­szély. Megyénk hegyei, szép tájai mindannyiunk számára felkínálják az erdei túrák, ki­rándulások lehetőségét. A test­edzés egyéb módjai: a rend­szeres torna, kocogás, kerék­pározás is mindenki számára adott, csak élni kell vele. Igen egészséges fizikai igénybevételt jelent az úszás, de a kerti munka is. 4. A magas vérnyomás alapvető rizikófaktor, csaknem mindig gyógyszeres kezelést igényel. A kezelés beállítása az orvos feladata. Hatékony, különböző hatásmechanizmusú gyógyszerek állnak ma már rendelkezésünkre, melyekkel eredményesen kezelhető ez a betegség. Gyakran tapasztalha­tó hiba, hogy a vérnyomás normalizálódása után a gyógy­szer szedését időlegesen, vagy hosszabb időre is elhagyják. A beállott gyógyszeradagot rend­szeresen szedni kell! Csak a kezelőorvos utasítására lehet csökkenteni, vagy növelni a gyógyszeradagot! 5. A cukorbetegség és az ér­betegségek közötti kapcsolat régóta ismert. Jelentőségét alá­húzza, hogy gyakran okoz a vérben koleszterin- szint-emelkedést, hajlamosít elhízásra. Kezelése diétával és gyógyszerekkel történik. Dié­tahiba vezet általában a vér- cukorszint megengedettnél na­gyobb eltéréséhez ez pedig erősen fokozza az érszövődmé­nyek kockázatát. 6. Az elhízás jelentőségét az adja meg, hogy hajlamosít a Pénz a fagylaltban cukorbetegség, a magas vér­nyomás és az emelkedett vér­zsírtartalom kialakulására. A szükségletet meghaladó kaló­riabevitel elhízást eredmé­nyez. A bőséges szénhidrát (cukor, méz, sütemények, tész­ták, kenyér stb.) és állati zsi­radékok fogyasztása különö­sen csökkent testmozgással pá­rosulva kórosan növeli a test­súlyt. 7. A modern kor embere számos stresszhatásnak van ki­téve. A felgyorsult életvitel, az urbanizáció, munkahelyi és egyéb konfliktushelyzetek hat­nak ránk, Szorongó személyi­ségtípus esetén a környezet stresszhatásaira könnyebben alakul ki. szívizominfarktus. Gyakran vezet .konfliktusheiy- zethez a rendezetlen családi helyzet, s a képességeknek, il­letve képzettségnek nem meg­felelő munkakör. 8. A koszorúsér-betegségek gyakran mutatnak családi hal­mozódást. Talán öröklődő be­tegségről van szó? Ritkán elő­fordulnak olyan öröklődő be­tegségek, melyekre a vér emelkedett koleszterin- és zsír- tartalma a jellemző. Ezekben a családokban természetesen a koszorúér-betegség is gyak­rabban lép fel. Rendszerint nincs genetikai ok a betegség családi halmozódása mögött. Arról van csupán szó, hogy a szülők helytelen életmódját, egészségtelen táplálkozási szo­kásait gyermekeik is' átveszik. Gyermekeink egészségéért nagy a szülők fele­lőssége, hiszen tőlünk tanul­ják meg mindazt, ami később káros szokásukká válhat ne­kik is. Valamelyik generáció­nak meg kell kezdenie az egészséges életmódra való át­térést, hogy a káros szokások „öröklése” megszakadjon. Mi­ért ne lehetne ez a generáció a mai felnőttnemzedék? Dr. Végh György Nem azért az egy forintért... A panaszos kérte,, az új­ságban ne szerepeljen a ne­ve. Nem úgy hívják, tehát ne­vezzük K-nak. Ilyen alapon azonban a megbírált vendég­látó intézmény nevét sem il­lendő kiírni, nevezzük tehát az egyszerűség kedvéért K-nak ezt is, A valóságban más a neve. Beállított a szerkesztőségbe K., a panaszos és kedélyesen elmesélte, hogy egy nappal ez­előtt a K presszóban fagylaltot vett, s az egyik gombócban fo­gyasztás közben egy össze-visz- sza verődött forintosra akadt. A forintos az most épp nincs nála, de a felesége mondta, miért nem jött rögtön pana­szával a szerkesztőségbe... — Na és mit mondott a K. üzletvezetője, mikor kifogásá­val hozzá fordult? — Nem fordultam én sen­kihez... Miért? Kellett volna? — kérdezi K., a panaszos ár­tatlan szemekkel. — Nem tu­dom én kérem, nem szoktam én p: naszra menni... Telefon a K presszóba. Nem tartják lehetetlennek az ese­tet, bár eddig még soha ilyen nem fordult elő. Ki fogják vizs­gálni, sajnálják, hogy a kár­vallott nem fordult hozzájuk. Egyrészt kártalanították vol­na, másrészt nem mérték vol­na tovább a pénzzel „szennye­zett” árut. K., a panaszos kedélyesen címet ajánl: „Háromforintos fagyi — kettőért”. Én közben elgondolkodom. Természetes, högy minden kedves olvasónk­nak szíves örömest segítünk — indokolt esetben. De kér­jük azokat, akik hozzánk for­dulnának, előbb a hivatalos úton, módon próbáljanak ér­vényt szerezni igényeiknek, követeléseiknek. Nem azért az egy forintért, de rengeteg felesleges munkának, kelle­metlenségnek. dupla, tripla ad­minisztrációnak vehetik így elejét! — gáspár — Köszönet a gondosságért Kallóról érkezett öreges betűkkel rótt levelet hozott Káliéról a posta szer­kesztőségünkbe. Örömmel adunk helyt a köszönősorok­nak azért is, hogy példát ál­lítsunk; egyszerű eszközökkel milyen nagy örömet lehet szerezni az idős embereknek, akik a mi jelenünkért egy éle­ten át dolgoztak. Tisztelt Szerkesztőség! Meghívót kaptunk helybeli nyugdíjasok, egy kis összejö­vetelre. Össze is gyűltünk a gyönyörű pártházban, fönn az emeletén, ahol fogadtak bennünket. A i gyönyörűség'ől nem tudtak szóhoz jutni. Az asztalon illatozó lila orgonák, sütemény, kóla, bólogató tar­ka tulipánok, körülöttünk na­gyon kedves pedagógusok, és aranyos úttörők sürgölődtek, Papp Károlvné iskolaigazgató vezetésével. A drága kis isko­lások kétórás műsort adtak, felei thetetl né téve szá­munkra ex a napot. Nagyon szépen köszönjük a helyi pártszervezetnek, a termelő- szövetkezetnek, a tanácsnak és mindenkinek aki a szerve­zéshez hozzájárult.' A többi káliói öreg nevében is: özv. Koncz Istvánná Brigád a gyerekekért Nagy a készülődés a BRG salgótarjáni gyárában. A Dé­ri Miksa ifjúsági brigád tagjai — talán a maguk nem túl rég volt gyermekkorát nem feled­ve — kezdeményezték egy közös gyermeknap megrende­zését. A javaslathoz csatlako­zott a gyáregység valamennyi brigádja, s megnyerték a mozgalmi és gazdasági veze­tés anyagi és erkölcsi támo­gatását. A május 30-ra terve­zett rendezvény színhelyéül a kazári völgyet szemelték ki a szervezők. Itt zajlanak majd a versenyek, vetélke­dők, itt mutatják be a KISZ- fiatalok azt a kulturális mű­sort, melyre a felkészülést már megkezdték. A gyer­meknapra nem csak az üzem­ben dolgozók csemetéi hiva­talosak, a Déri brigád megin­vitálta a Nógrád megyei Gyer­mek- és Ifjúságvédő Intézet salgótarjáni otthonának lakóit is. Bakonyi Józsefné BRG Salgótarján Megjelent az autóklub új kiadványa Az autóklub-irodákban meg­vásárolhatók a változatlan for. mában kiadott Autóval, mo-. torral külföldre című kézi­könyvek, amelyek nemcsak az utazási előkészületekhez ad­nak hasznos tanácsokat, ha­nem segítséget nyújtanak a külföldi tartózkodás során is. Ez évben a kézikönyvek vá­sárlói díjmentesen Világjáró ABC-t és változásjegyzéket is kapnak, így a legszélesebb kö­rű és legfrissebb információk birtokában tervezhetik meg utazásukat. A kiadványok is­mertetik a hazai útlevél-, vám- és devizarendelkezéseket, a műszaki hiba és baleset esetén külföldön szükséges teendő­ket, a Magyar Autóklub szol­gáltatásait a külföldre utazók részére (hitellevelek, alkat- rész-utánküldés, gépkocsi-ha­zaszállítás, szolgáltatási utal­ványok), a biztosítási lehető­ségeket. Tájékoztatást adnak az európai országokban érvé­nyes vám- és devizarendelke­zésekről, az eltérő közlekedé­si szabályokról, a műszaki hi­ba, vagy baleset esetén segít­séget nyújtó intézményekről, a segélyhívó telefonszámokról, az országúti segélyszolgálat rendszeréről. A szállodák, mo­telek, kempingek jegyzéke, az úthasználati díjak, kompkölt­ségek, az alagutak és hidak igénybevételi díjai átfogó in­formációt nyújtanak a gon­dos felkészüléshez, továbbá el­kerülhetővé teszik külföldön a felesleges kiadásokat okozó szálláshelykeresést. A kiadvá. nyok számos egyéb tudnivalót is ismertetnek. (Lehet-e gépko­csiban aludni, hogyan lehet sürgős üzenetet továbbítani, ajánlott és elkerülni ajánlott hágók.) k. *. I \

Next

/
Thumbnails
Contents