Nógrád. 1982. május (38. évfolyam. 101-125. szám)
1982-05-18 / 114. szám
Megyei vadászfórumok Irta Koller Mihály, a Magyar VadászszBvetség föíithára Az elmúlt esztendőkben a Magyar Vadászszövetség országos vezetőségének képviseletében megyéről-megyére jártunk, hogy beszélgetéseket folytassunk a vadászok népes táborával, a vadászati társaságok tagjaival, de minden más érdeklődővel is. Sikerült valamennyi megyét végiglátogatni, s a megrendezett fórumok mindenütt igen sikeresek voltak. Egy-egy helyen százan, kétszázan is megjelentek, s összesen több mint nyolcszáz különféle kérdést sikerült tisztázni. A fórumok nemcsak azért voltak hasznosak, mert ilyen sok kérdésre kaptak feleletet a vadászat iránt érdeklődők, hanem mert így a vadászszövetség is tudomást szerezhetett arról, hogy mi érdekli, mi foglalkoztatja a tagságot. A kérdések többsége olyan problémákra irányította a figyelmet, amelyekről az országos vezetés többnyire nem is tudott, vagy — mi tagadás — nem foglalkozott vele olyan mértékben, ahogyan azt tőle elvárták volna. A fórumokon tapasztaltak alapján részletesen vizsgáltuk a zavarmentes vadbúvóhelyek létesítését, védelmét, mivel felhívták a figyelmünket arra, hogy a meglevő búvóhelyekből csak azt semmisítsék meg, amelynek megtartása már semmiképpen sem indokolt. Ami viszont megmarad, azt tegyük alkalmassá a vadon élő állatvilág részére, s közben újat is létesítsünk ott, ahol a korszerű nagyüzemi mező- gazdaság lehetővé teszi. Ezentúl rendszeresen szóvá tesz- szijjc, hogy az égetések szükségtelenek, s tájékoztató füzetet adunk ki az élőhelyek karbantartásának módjáról. Jobban bekapcsolódunk a természetvédelem társadalmi tennivalóiba, főként azzal, hogy részt veszünk a Hazafias Népfront természetvédelmi akcióiban. A megyei vadászfórumokon a hivatásos vadászok alkalmazásának, bérezésének problémaköréről is sok szó esett, továbbá arról, hogy a vad- gazdálkodás egyre magasabb szakmai hozzáértést igényel. Szövetségünk kezdeményezésére idén január elsejével módosult a hivatásos vadászok szolgálati szabályzata. Jelentős szakmai képzés, továbbképzés kezdődött, s ezt tovább folytatjuk. Az országos intéző bizottság előírta és részletesen meghatározta, hogy milyen követelményeket kel,l támasztani a vadászmesterekkel szemben. A megyék tanfolyamokat szerveztek azok számára, akiknek még nincs meg a megfelelő végzettségük, s a tanfolyam sikeres befejezése után vadászmesteri vizsgát kellett fennlök. Számosán fejezték ki nyugtalanságukat a fórumokon amiatt, hogy kevesen ismerik a vadászterületek újrahasznosításával kapcsolatos elgondolásokat. A hozzánk eljuttatott írásos kérdésekre is válaszolva, mindenkit megnyugtathatunk, hogy szövetségünk időben intézkedett, ezt a fontos kérdést az országos küldöttközgyűlésünk is tárgyalta, s ez ügyben határozatot hozott. Az újrahasznosításnál a lehető legjobb megoldásokat igyekeztünk megkeresni és természetesen meg is valósítani. A megyei vadászfórumok több, általános tanulsággal is szolgáltak, s e fórumok megrendezését — éppen ezért — szövetségünk állandó gyakorlattá kívánja tenni. Tapasztalataink szerint hasznos, ha ezeken nemcsak az előadó által már előre eltervezett kérdések kerülnek napirendre, hanem azok is, amelyek a tagságot foglalkoztatják. Még akkor is, ha nem mindig vágnak egybe az eredeti elképzelésekkel. A vadászfóru- mok vezetőinek természetesen jól képzettek, a kérdések többségéhez értő embereknek kell lenniük, s nyitottak az embereket foglalkoztató témákra. A megyei vadászfórumok alkalmasak annak felmérésére is, hogy miként alkalmazzák a jogszabályokat, elvi állásfoglalásokat, s mindezek miként élnek, hatnak az értük felelős személyek tudatában. Sok fórumon tettek fel több olyan kérdést is, amelyre már régóta van elvi állásfoglalás, határozat, vagy jogszabályi intézkedés, de azokat nem sikerült minden érdekelttel megismertetni. A megyei vadászfórumok további rendszeres összehívása nagyon fontos módszere lehet a vezetésnek, emellett e fórumok rendkívül jó propagandalehetőségül is szolgálnak. Lakásokért szövetkezők Per után per A hosszú nevű Balassagyarmati Lakásépítő és -Fenntartó Szövetkezet négy esztendővel ezelőtt alakult, több kisebb lakásszövetkezet egyesülésével. A frigy nem volt konfliktus- mentes, sőt ma sem az. Az egyesülést — summázza a szövetkezet egyik jelentése — nem készítették elő kellőképpen és ezek a „hiányosságok mind a mai napig visszahatnak”. AMI VISSZAHAT. .1 ... legfőképpen az, hogy az egyesüléskor a tagszövetkezetek mérleg szerinti átadás-átvétele nem történt meg. Noha országosan korántsem ez a gyakorlat, itt ez történt. Ezért aztán csak később derült ki, hogy például a Centrum Lakásszövetkezet számláján 254 ezer, az Április 4. Lakásszövetkezetén 148 ezer forint hiány mutatkozik, de a Madách Lakásszövetkezet sem rendezett 16 ezer forintos számlát. Eső után köpönyeg, nem volt kinél tiltakozni, a békát le kellett nyelni és fizetni a korábbi hanyagságért. Illetve fizetni kellene. Mert bár eme pénzügyi hiányosságokat szakemberek tárták fel, a szövetkezet tagjai nem akarják elfogadni a rájuk háruló költségeket. A közös szövetkezet ugyanis nem vállalja a korábban önálló szövetkezetek adóságait. A centrumosok ötvennégy tagjából tizenhat nem hajlandó fizetni, velük perben áll a lakásépítő és -fenntartó szövetkezet. ÜJABB PEREK... ... de ezek már a Mikszáth Lakásszövetkezet egykori tagjainak nevében. A késedelmi kötbér ügyében indítottat már megnyerték, de 24 lakás fűtési hiányosságainak rendezése ügyében jogászok hadakoznak a SZÖVTERV-vel. Baj van az építkezések pénzfelhasználása körül is... Egyszóval nem fenékig tejföl a lakásokért szövetkezettek helyzete Balassagyarmaton. VAN KIÜT? VAN KIÜTI Jó ideig csak szabad idejében törődhetett a szövetkezet ügyeivel a megválasztott tisztségviselő, ma már ketten főállásban foglalkoznak a tagság gondjaival. Szigorúan ügyelnek az alapszabályban lefektetettek betartására, a könyvelés egységes, az ügyintézés megfelelő. Minden esztendőben írásban is tájékoztatják a szövetkezet tagjait a befizetett összegek sorsáról, a felhasználásról, az elvégeztetett munkákról. Mintha a tagok bizalma is visszatérne, hiszen jelentős pénzt spórolnak meg azzal, hogy takarítónők helyett maguk a lakók takarítanak. Legfontosabb teendőik most a jogi ügyek rendezése. Sorban végeztetik a lépcsőházak festését, a tetőszigetelések javíttatását, a villanyhálózat rekonstrukcióját — hol, mi szükséges. A szövetkezet részt kíván venni a lakásépítési programban, a tervek szerint 1985- ig száznál több otthon megteremtésében vállalják a szervezést. — h — lói vizsgázott a hócserélő A szécsényi termelőszövetkezetben már hosszú évek óta központi feladat az energiával való ésszerű gazdálkodás. A magas színvonalú gépesítettségnek és az intenzív baromfihizlalásnak érthető velejárója'. A most épülő biogáztelepen kívül számos más berendezés már vizsgázott a gyakorlatban is, hogyan lehet minél kevesebb energiát, minél gazdaságosabban felhasználni egy mezőgazdasági nagyüzemben. Az alig fél éve beépített DŐL—10 000 típusú magyar—dán kooperációban készült hőcserélő a baromfi- telepen bizonyította hasznosságát. A berendezés a szellőzés során távozó levegőből kivonja a meleget és így jelentős, mintegy 30—35 százalékos hőmegtakarítást eredményez. Ezzel népgazdasági haszna mellett az önköltségre is kedvezően hat a baromfihús-termelésben. Tűzhelyet szerelnek A nagybárkányi termelőszövetkezet egyike megyénk legeredményesebben gazdálkodó nagyüzemeinek. Mindebben nagy szerepe van a kiegészítő tevékenységnek, amely az árbevétel jelentős hányadát hozza esztendők óta. Legújabb üzemük a tűzhelyszerelő üzem, amelynek árbevételi terve az idén 6 millió forint. A Salgótarjáni Vasöntöde- és Tűzhelygyárral ez évben tovább szélesítik az együttműködést, s a feladatok maradéktalan teljesítése érdekében javítják az anyagellátást, korszerűsítik a munkaszervezést és a termelésirányítást Az előbbre- lépésben minden bizonnyal sokat segít, hogy az SVT jól él az önállóság kínálta lehetőséggel és lényegesen rugalmasabban képes alkalmazkodni a korábbi évekhez képest a piaci igényekhez. Így az együttműködés mindkét fél számára hasznos. Negyvenmillió fiatal tanácskozása A Komszomol XIX. kongresszusa elé Ma kezdi meg munkáját a Komszomol XIX. kongresszusa. Ebből az alkalomból beszélgetett az APN tudósítója Borisz Pasztuhovval, a Komszomol kőznnnti bizottságának első titkárával. — A legutóbbi kongresz- szus óta négy ép teli eí. Miként lehet jellemezni az elmúlt időszak ifjúsági mozgalmi munkáját? — A Komszomol jelentős szerepet játszott * az ország életének valamennyi területén, a többi között a társadalmi ügyek intézésében, a gazdasági élet fejlesztésében is. A Szovjetunió legnagyobb ifjúsági tömegszervezetének 40 millió fiatal a tagja. Aktív részvételükkel ezekben az években 1200 ipari létesítmény épült. Mór működik a szaján-susenszkojei vízerőmű Szibériában és a kosztromai körzeti hőerőmű hazánk európai területének északi részén. A szaján-susenszkojei 6.4 millió, a kosztromai pedig 4,8 millió kilowatt energiával járul hozzá az energiaszükségleteinek kielégítéséhez. A Volga-vidéken befejeződött a világ legnagyobb teherautógyára. a KamAZ építésének második szakasza. Rövidesen megindul a termelés a hatalmas atomipari gépgyártó üzemben, az Atommasban. Mindezek az építkezések a Komszomol védnöksége alatt állnak. Az ország építkezésein ma több mint négymillió fiatal dolgozik. Feladataink minőségében az utóbbi években jelentős változás következett be: a Komszomol ma már nemcsak egy-egy kiemelt építkezés felett vállal védnökséget, hanem az ország egyes nagy területei felett is Ilyen országrész például az egymillió knP-en fekvő Nyugat-Szi- béria, amely kőolaj- és földgáztartalékaival az ország valóságos kincsesbányája. Ma az egész térség óriási építkezési terület, ahová minden negyedik dolgozó a Komszomol felhívására érkezett. Figyelemre méltó, hogy a szovjet fiatalok többnyire azokban a népgazdasági ágazatokban dolgoznak, amelyek a tudományos-technikai fejlődé--' meghatározói, így a vegyiparban, a finommechanikai gépgyártásban, a rádiótechnikában és elektronikában. Növekszik az ifjúság szerepe az államirányításban. A Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsának 1500 küldötte közül 317 még a 30. évét sem töltötte be. A területi, városi, kerületi, községi tanácsokban a fiatalok aránya 33,3 százalék, vagyis mégegyszer annyi mint 15 esztendővel ezelőtt. Ifjúságunk aktívan részt vesz a társadalmi szervek életében, a gazdasági irányításban is. A szakszervezetek vezető szerveibe 1,8 millió fiatalt választották be, a szakszervezeti csoportok egy- harmadát komszomolisták vezetik. A gazdasági és szak- szervezeti vezetők olyan tanácskozásain, ahol a fiatalokkal kapcsolatos kérdéseket tárgyalják, vagyis előléptetésükről, jutalmazásukról van szó, jelen vannak a Komszomcl-bizottságok képviselői is. A komszomolisták beleszólhatnak a munkavédelem, a lakáselosztás, a kulturális és sportcélokra fordított összegek problémáiba is. A népi ellenőrzés munkájában 1,3 millió fiatal veszi ki részét. — Az SZKP XXVI. kongresszusa célul tűzte ki az ideológiai munka erősítését az ifjúság körében is. E téren mit tesz a Komszomol? — Hazánkban jól szervezett ifjúsági politikai oktatórendszer működik, melyről elmondható, hogy valóban a kommunista társadalom ideológiailag érett, edzett építőinek iskolájává vált. Az egyre növekvő kulturális és művelődési igényt figyelembe véve, a Komszomol központi bizottsága új, az eddiginél tökéletesebb ifjúsági politikai oktatási rendszert vezetett be. Átdolgoztuk a tantervet, új tanfolyamokat indítottunk. A szovjet ifjúság híven őrzi mindazt, ami népeink forradalmi múltjával, apáink hőstetteivel kapcsolatos. A Komszomol központi bízott-, sága nemrégiben felhívással fordult tagjaihoz, az úttörőkhöz, és a többi iskoláshoz, hogy csatlakozzanak „A Nagy Honvédő Háború krónikája” nevű akcióhoz. Résztvevői vállalták, hogy összegyűjtik a háborús évek dokumentumait, emlékeit és hogy gondoskodással veszik körül a harcok veteránjait, és az elesettek hozzátartozóit. 1982 különleges év a Komszomol számára. A XIX. kongresszuson értékeljük több mint 40 milliós szövetségünk munkáját és új, nagy feladatokat tűzünk az ország fiatal nemzedéke elé. Cigányok a rétsági járásban A tanácsok — csakúgy, mint a megye más járásaiban — a rétsági járásban is rendszeresen foglalkoznak a cigánylakosság helyzetével. Figyelemmel kísérik a 259 családban élő több mint ezer cigány életkörülményeit, sorsát. Az utóbbi időben megnövekedett a rendszeresen dolgozók száma. A munkaképes korú lakosság kétharmada állandó munkahellyel rendelkezik, ez örvendetes változás a korábbi időkhöz képest. Sokat tettek a cigánylakosság beilleszkedéséért az általános iskolák, a szocialista brigádok, a munkakollektívák és a KISZ- alapszervezetek — állapította meg a járási hivatal egyik legutóbbi jelentésében. Gondot jelent a nők foglalkoztatása. Többen azért nem vállalhatnak munkát, mert lakóhelyükön erre nincs mód, az ingázást gyermekeik miatt nem tudják megoldani. A nők munkába állását azzal is segítik a tanácsok, hogy megoldják gyermekeik óvodai és népközis elhelyezését — sok esetben térítés nélkül. A cigánylakosság nagy része segédmunkásként dolgozik. Ennek alapvető oka iskolázatlanságuk — bár ezen a téren is javult a helyzet. Sok a gond a tankötelezettségi törvény végrehajtásával a tereskei és,a nézsai körzetben. Kétségtélen eredmény viszont, hogy a felnőttek számára indított esti oktatáson' sokan résztvesznek és eredményesen be is fejezik a hetedik-nyolcadik osztályt. Többen továbblépnek, szakmát tanulnak. (Például Nagyoroszi környékéről az utóbbi időben nyolcán tettek szakmunkásvizsgát, ketten közülük azóta mesterlevélét is szereztek.) Az igen rossz lakáskörülményeket jelentő cigánytelepek megszűnték a rétsági járásban. Az elmúlt tizenöt év során 133 megfelelő életet biztosító lakás épült a településeken. Akadtak, akik maguk építettek —, ehhez minden segítséget megkaptak a tanácsoktól —, voltak, akik kész lakást vásároltak. Hátráltatja viszont a családok életviszonyainak gyors javulását, hogy a megszerzett lakásokba aztán betelepszik a rokonság. sőt más megyékből érkezőket is befogadnak. Nem maradt hatástalan az egészségügyi dolgozók felvilágosító, megelőző munkája. A gyermekek gondozásával kapcsolatos tanácsokat a szülők többnyire elfogadják, megszűntek a járványos megbetegedések. Mindenütt figyelemmel kísérik a veszélyeztetett kiskorúakat. Ha kell, azonnal kezdeményezik állami gondo. zásba vételüket. Az arra rászorulók rendszeresen kapnak segélyt. Ha akadnak is ma még a rétsági járás cigányai között munkakerülők, rendszeres italozók — mind több azok száma. akik beilleszkednek a szocialista viszonyok közé. Sokan vállalnak közéleti szerepet. Az elmúlt évi választások alkalmával Diósjenőn, Tereskén és Legenden tanácstagot választottak közülük, s a helyi lakosság véleménye szerint tiszteletre méltó munkát végeznek. Az eredmények további teendőkre sarkallják a rétsági járás tanácsait. Még több gondot fordítanak az építkezni szándékozókra, ügyelnek a tankötelezettségi törvény betartására. segítik és szorgalmazzák a cigánygyerekek óvodai elhelyezését, szélesítik az együttműködést az egészség- ügyiekkel, a közművelődési szakemberekkel, a pedagógusokkal, a népfrontaktívákkal, a Vöröskereszttel. Javaslatok A salgótarjáni centrum Aruház nyári kiárusításán divatos színekben és fazonban kaphatók pólók, női nadrágok, harisnyák, melyek iránt igen nag\ az érdeklődés. Képünkön: Ubrankovics Ágnes és Leffler Éva eladók kínálják a vásárlóknak a tetszetős holmikat. — Fotó: Gyurkó — A Pásztói nagyközségi Közös Tanács idei pénzügyi tervébe beépítette azokat az állampolgári javaslatokat, amelyek a tanácstagi beszámolókon jogos igényként felvetődtek. Ily módon kívánják megvalósítani az út-híd felújítási keret terhére a Mályva, a Marx a Vadász és a Madách út felújítását. Közművilágítási lámpahelybővítést tervez a tanács a Mágnes, a Dob és a Galamb utcában. A belvízelvezetésre rendelkezésre álló kétmillió forintból jut a Hősök útja, a Nagymező utca, a Diófa utca és az Iskola köz munkáinak elvégzésére A iobb ivóvízellátást biztosítja az ötszáz köbméteres víztározó és a két nagyüzemi kút, az eddigi ivóvízhálózat-építés mellett. NÓGRÁD - 1982. május 18., kedd
