Nógrád. 1982. május (38. évfolyam. 101-125. szám)

1982-05-18 / 114. szám

Világpiaci gondok közepette (Folytatás az 1. oldalról) esonyabb volt a kohászatban, a vegyiparban, a könnyű-, az egyéb és az élelmiszeripar­ban. A fizikai foglalkozásúak ál­talában — az ötnapos mun­Építőipar A megyei székhelyű kivite­lező építőiparban 1982-re 1275 millió forint értékű saját épí­tési-szerelési munkát irá­nyoztak elő, ennek közel egy- hatodát teljesítették az I. ne­gyedévben. Tovább csökkent a termelés a tárgyidőszakban, a saját építési-szerelési mun­kák értéke 227 millió forint volt, változatlan áron az 1981. I. negyedévinél 13,5 százalék­kal kevesebb. Az építőipari termelés ilyen nagymértékű csökkenéséhez hozzájárult a rendkívül hideg és kemény tél. Azok az építő­ipari szervezetek, amelyek ebben az időszakban zömmel belső építési és szerelési mun­kálatokat végeztek, kevésbé érezték meg, de az alapozási, szerkezetépítési munkákat je. lentősen hátráltatta. Az idő­járás csak az egyik — kisebb hatású — tényező volt a ter­melés csökkenésében, emel­lett igen kedvezőtlenül alakult a termelékenység a megyei székhelyű kivitelező építőipar­ban. Mezőgazdaság A megye mezőgazdasági nagyüzemeiben a tél folya­mán összesen 726 hektár őszi kalászos pusztult ki, több mint két és félszerese az előző évi­nek. A felülvetés 619 hektár területen megtörtént. Belvizes 781 hektár mezőgazdasági te­rület, melyből 144 hektár szántó. A mezőgazdasági nagyüze­mekben a tavaszi munkák ké­szültségi foka közel azonos a múlt év hasonló időszakival. A megye szarvasmarha-állo­mánya 1982. március 31-én 46 ezer darab, 2,6 százalékkal több mint az elmúlt év hasonló idő­szakában. Ebből 38 ezer da­rab a mezőgazdasági terme­lőszövetkezetek közös gazda­ságainak tulajdonában van. A sertésállomány 11,3 százalék­kal haladta meg az 1981. már­cius 31-it, az összes állomány 57 százaléka jelenleg is aház­kahét bevezetése következté­ben — az 1981. I. negyedévinél lényegesen kevesebb munka­órát teljesítettek. Kedvezőt­len azonban, hogy az összes munkaórán belül jelentős túl­óra igénybevételére volt szük­ség. Az egy foglalkoztatottra ju­tó saját építési-szerelési mun­kák értéke az állami építőipar, ban 49 691 forint volt, válto­zatlan áron az előző év hason­ló időszakához képest több mint 15 százalékkal csökkent, a szövetkezeti építőiparban vi­szont (42 226 forint) magasabb az 1981. X. negyedévinél. A termelékenység és ezen keresztül a termelés alakulá­sát általában minden építőipa­ri szervezetnél kedvezőtlenül érintette a számottevő lét­számcsökkenés. Az összes fog­lalkoztatottak és a fizikai fog­lalkozásúak száma a megyei székhelyű kivitelező építőipar­ban (4966, illetve 4047 fő) 1982. I. negyedévben több mint 6 százalékkal kevesebb volt az előző év azonos időszakinál. A vállalatoktól, szövetkezetek­től nagyon sok olyan szakkép­zett dolgozó lépett ki, akiket, vagy nem tudtak pótolni, vagy a betanítás, szakképzés ide­je túl hosszúra nyúlt és mind­ezek miatt romlott a termelé­kenység. táji és kisegítő gazdaságokban található. Nógrád megye mezőgazdasá. gi nagyüzemei 1981-ben • 4618 tonna vágómarhát termeltek, a vágósertés-termelés 4619, a vá­góbaromfi-termelés 4250 ton­na. A kifejt tej 44,2 millió li­ter, 8,6 százalékkal több az 1981. évinél, amely az elmúlt három évben növekvő tenden­ciát mutat elsősorban az ösz­tönző tejprémium hatására. A tojástermelés viszont ugyan­ebben az időszakban csök­kent. A vágójuh-felvásárlás 2,7- szerese az elmúlt év hasonló időszakinak, a vágómarha-ér­tékesítés ugyanakkor az elmúlt év első három havinak 70,1 százaléka, de vágósertésből és baromfiból is alatta maradt az 1981. I. negyedévinek. A tehéntej-felvásárlás 1982. I. ne­gyedévében több, mint az el­múlt év azonos időszakában, zömét a mezőgazdasági ter­melőszövetkezetek adták. A lakosság pénzbevételei és vásárlásai A megye lakosságának pénz­bevételei — az MNB adatai alapján — 1982. I. negyedév­ben 9 százalékkal nőttek az előző év hasonló időszakához viszonyítva. A munkás- és al­kalmazotti béreken belül mind a vállalati bérek, mind pedig a szövetkezeti bérek mérsé­keltebben növekedtek, mintáz elmúlt évben. A lakosság me­zőgazdasági tevékenységből származó bevétele 1982. I. ne­gyedévében — elsősorban a létszám növekedése és a kiegé­szítő tevékenység fokozása eredményeként — közel 16 százalékkal több volt, mint az előző év hasonló időszaká­ban. A lakosság felvásárlásból származó bevételei 1982. I. ne­gyedévében közel 7 százalék­kal nőttek, az előző év azonos időszakához viszonyítva ki­sebb mértékben, mint egy év­vel korábban. E mérsékeltebb növekedés abból adódott, hogy csökkent — a felvásárlási árak emelkedése ellenére — a kis- árutermelők körében az ér­deklődés a kisállattenyésztés iránt. A társadalombiztosítási ki­fizetések összege — az elmúlt évi csökkenéssel szemben — 1982. I. negyedévében 20 szá­zalékkal növekedett, amely a táppénz, és a társadalombizto­sítási juttatások emelkedésé­vel függ össze. A lakosság betétállománya — az OTP adatai alapján — 1982. március 31-én 3075 mil­lió forint volt, 11,3 százalék­kal több mint egy évvel ko­rábban, a hitelállomány pedig 10 százalékkal nőtt. A megye kiskereskedelmi hálózatának eladási forgalma folyó áron 1982.1. negyedévben 7,3 százalékkal emelkedett az előző év azonos időszakához viszonyítva és meghaladta az 1.6 mill,iáid forintot. Változat­lan áron a forgalom volume­ne az országosnál kisebb mér­tékben növekedett. Ezen belül a bolti élelmiszerek és élveze­ti c’kkek -forgalma nőtt a leg­dinamikusabban, folyó áron 11.6 százalékkal több az előző év hasonló időszakénál és vál­tozatlan áron az országosnál nagyobb mértékben emelke­dett. Raktár és ISzelöanyag-tárolé Két hír Mátraverebélyböl KEZDEMÉNYEZÉS Tíz szolgálati lakással ren­delkezik a Mátraverebélyi községi Tanács. Közülük négy komfort nélküli, a többi közül is néhány már rászolgált a felújításra. A tanács szűkös anyagi lehetőségei ellenére is — mindössze évi százezer fo­rintot költhet erre a célra — rendszeresen végezteti a la­kások karbantartását. Jelen­leg a Dózsa György úti peda­góguslakásba vezetik be a vi­zet, szerelik a fürdőszoba be­rendezését. Kezdeményezés, hogy a tanács biztosítja az épí­tési anyagot, s a szolgálati la­kások jelenlegi lakói saját erőből, társadalmi munkában végzik lakásaik rendbe téte­lét. Idén a községi körzeti megbízotti lakás készül el ez­zel a módszerrel. EREDMÉNYESEBB A TAVALYINÁL Legalábbis az első öt hó­napban végzett társadalmi munka értéke a múlt év ha­sonló időszakához. Félmillió forint az a tekintélyes summa, melyet a község lakói az ifjú­sági klub festésénél, laborjá­nak kialakításánál, a kányási rév5 iskolában, az ifjúsági klub létrehozásánál önzetlen mun­kájukkal megteremtettek. Hoz­zájárult az eredményekhez a sikeres tavaszi tisztasági ak­ció, amikor a kisterenyei Mát­ra Termelőszövetkezet szállí­tó- és rakodógéppel segítette a munkát. Modulrendszerű, cementkö­tésű' faforgácslapból készülő felvásárlási raktárt épít idén a pásztói ÁFÉSZ. A korszerű létesítményt a Nyugat-Magyar­országi Fafeldolgozó és Erdő- gazdasági Kombinát szállítja a fogyasztási szövetkezetnek a harmadik negyedévben. A kivitelezés saját erőből törté­nik. A grúz bútorkészítők szá­mára jó nyersanyagnak bizo­nyul az öreg szőlővessző. Az ebből készült első rostlemezek már kikerültek a szamtredi fa- feldolgozó kombinátból. A bútoripar azért kutat új nyersanyag után, mert a köz­társaság erdeinek többségében tiler a fakitermelés, a fabeho­Az ÁFÉSZ ugyanakkor ma­ga is készít szériában tüzelő­anyag-tárolókat. A bárhol te­lepíthető — alépítményt nem igénylő — fémből készülő pa­vilonok órák alatt felállítha­tók a kívánt helyen. A tárolók iránt máris élénk érdeklődés mutatkozik, nemcsak a szövet­kezetek, de a megye nagyobb vállalatainál is. zaial pedig sokba kerül. A sző. lővenyige technológiai meg­munkálása a felébe kerül, emellett minden tonnája majd­nem két köbméter értékes fa alapanyagot pótol. A könnyű bútorok gyártásá­nál sikerrel alkalmazzák a ve­gyileg megmunkált égerfát és más, korábban nem hasz­nált alapanyagfafélét. Nógrádi Szénbányák Nemcsak szenet termelnek A Nógrádi Szénbányák a széntermelésen kívül jelentős — és eredményes — gépipari tevékenységet is folytat. Az év első negyedében például több mint 19 milliós bevételre tet­tek szert ennek révén, s ez azt jelenti, hogy tervüket mint­egy 137 százalékra teljesítet­ték. Tevékenységük túlnyomó része, hozzávetőleg .sen két­harmada bányászati jellegű, s ez már önmagában is megha­tározza fontosságát. Az elmúlt időszakban nagy mennyiség­ben készítettek páncélkaparó teknőket, valamint vagonvon. tatókat, amelyek iránt nagy érdeklődés mutatkozik a part­nerek részéről A legfontosabb feladat éppen ezért, új gyár­tástechnológia és gyártósor kialakításával, a termelőkapa­citások átcsoportosításával a Bútor szőlővesszőből Az Üvegipari Művek Salgótarjáni Síküveggyárában készítik a hajlított és síkragasztott biztonsági üvegeket. Ebben az évben közel hatvanezer darab Ikarus-szélvédőt, több mint húszezer személygépkocsi-üveget és hatvanezer négyzetméter síkragasztott üveg elkészí­tését tervezik a gyárban. Képünkön: az előkészítő gépsor látható, ahol az idomra vá­gott üvegek csiszolása és mosása történik. Találmány, lelemény—élmény Összejöttek az ötletemberek Formai újítások nélkül, az országos tanácskozások szok­ványos módján bonyolítódott le a hétvégén Budapesten az újítók és feltalálók V. orszá­gos tanácskozása. Gördülé­keny és pontos szervezéssel segítette elő az összejövetel sikerét a fő kezdeményező ta­lálmányi hivatal. A találkozó létrehívói elsősorban tartal­mi újításokra voltak kiván­csiak, ezért mellékeltek egy igen rokonszenves szöveget a meghívó mellé. Mondván: „Kérjük, hogy felszólalása elsősorban olyan problémák­ra, tapasztalatokra, jó mód­szerek ismertetésére, javasla­tokra irányuljon, amelyek megoldásával, illetve elter­jesztésével hozzájárulhatunk az újító- és feltalálómozgalom fellendítéséhez. (Szeretnénk elkerülni, hogy az országos tanácskozás idejét vállalati, illetve ágazati statisztikai adatok ismertetése elvonja az érdemi munkától).” Nem sikerült elkerülni! Számos felszólaló tette próbá­ra újítótársai türelmét egysé­gének „dicsőséglistájával”. Ebből az látszik: a „tettek emberei” — ahogy a találko­zóról készült tévébeszámoló nevezte őket — nem mindig a szavak emberei is egyben. S ez nem is baj. EGY MAGYAR VILÁGSZTÁR Egy világszerte ismert név „tulajdonosa” kapott helyet az elnökségben, a miniszter- elnökkel és az ipari minisz­terrel egy sorban. Rubik Er­nő, a bűvöskocka föltaláló- ja. Hozzá is szólt a tanácsko­záshoz mindjárt az elsők kö­zött. (Elnézést kért, hogy pa­pír nélkül beszél ..) Több figyelemre méltó gon­dolattal előállt a találmányá­val világméretű „békés invá­ziót” elérő főiskolai oktató. Mint mondta, az ember leg­inkább kreatív életkora a hu­szadik és a harmincadik éve közé esik. Akik ezen már túl vannak, azok azt tehetik, hogy a huszonévesekre figyelnek és segítik indítványaik megvaló­sulását. termelés bővítése. Ezek meg­valósításával a jelenleg gyár­tó*” mennyiség a többszörösé­re növelhető. A szakemberek kutatják a hazai értékesítési lehetőségeket, ugyanakkor a külföldi piacok megismerése érdekében részt akarnak ven­ni az idei zágrábi kiállításon is. A folyamatos gyártmányfej­lesztés során egyre javítják termékeik használhatóságát, például vagönvontatóikat al­kalmassá teszik íves pályán való mozgatásra és vasúti mér- leghidakon való közlekedésre, így arra számítanak, hogy a megrendelt 16 darabnál töb­bet értékesíthetnek az év fo­lyamán. A tanácskozás szünetében két másik gondolatáról sike­rült bővebben kifaggatni a magyar világsztárt. — Azt állította, hogy ha­zánk szellemi energiában a földrajzi méretekhez képest kiemelekedően gazdag ország. Ugyanakkor egy másik föl­szólaló azt panaszolta: a ta­lálmányok és a lakosság arányában szomszédainknál gyöngébben állunk. Miből gondolja, hogy — szóképével élve — „több szél fúj nálunk, mint ahány szélmalom azt hasznosíthatja”? — Ügy érzem, maga a magyar mentalitás találé­kony, új dolgokra érzékeny. Ezt nem az fejezi ki, hogy hány találmány van a lajst­romban. Itt az élet tele van találmányokkal. Jellemző ez nem csak Magyarországra, hanem más kis nemzetekre is. Akiknek nagyobb erőfeszíté­sekkel kell megküzdeni az érvényesülésért Magyaror­szág ilyen volt és ilyen most is. — Fölhívta a figyelmet ar­ra, hogy az emberi környe­zetnek egy kisebb elismerés­sel, biztatással kell reagálni. Mert az ötlet jelentőségét még nem ismerni a születése pil­lanatában. ön megkapta-e az elismerést környezetétől kez­detben? — Igen, ezt arraföl is mondtam. Kis sikerekből te­vődnek össze a nagyok. És a feltaláló számára döntő, hogy a gondolat életképességét, ere­jét otthoni pályán igazolja. Ekkor harmadszor szólalt meg a szünet végét jelző csengő, s a már üres folyo­són a földgolyószerte emlege­tett „Mister Rubik” futásra ösztökélte lábait. KÉRETLEN KERESZTAPA A Nógrádi Szénbányákat — s a negyedszáz fölszólaló közt megyénket egyedül — képviselő Stuhl József tekin­télyt parancsoló magabiztos­sággal beszélt a majdnem ezer résztvevő és a négy té­vékamera előtt. Az sem za­varta, hogy a soros levezető elnök fogadatlan keresztapá­A vállalat jelentősen túltel­jesítette villamosipari tervét —, mintegy 23 százalékkal —, ennek ellenére fő megrendelő­je, a Ganz Villamossági Mű- vék azt szeretné, ha még ru­galmasabban alkalmazkodna igényeihez, elsősorban az azon­nali szállítások kielégítésében. Jelentős mennyiségű terméket gyártanak exportra is. Az idén 43 millió forint értékben szál­lítanak az NDK-ba, mintegy 1- millióval többet, mint ta­valy, sőt rövidesen megkötik a jövő évi szerződéseket is. nak szegődött, s háromszor Is „Sulc”-nak nevezte a derék nógrádi újítót. Megemlítette ő is a mozga­lommal kapcsolatos, már-már közhelyszámba menő gondo­kat: az irigységet, a nemtö­rődömséget és a bürokráciát. De továbblépett a frázisokkal való elmarasztalásnál. Mint mondta, nem minden irigység káros, van olyanfajta is, ami előnyére válik mind az em­bernek, mind a közös ügynek. Ha valakit a szakmai félté­kenység arra sarkall, hogy maga is jó kezdeményezések­kel álljon elő, akkor az irigy­kedés pozitív. De ha a „sár- gulással” járó indulatok egyik-másik embert gáncsko­dásra, „betartásra” késztetik, az már káros, erre nem sza­bad lehetőséget hagyni. Az utóbbi jelenségre válla­lati példát is említett, nem féltve a renomét. Miként el­mesélte: egyik üzemükben az elbíráló azt az elvet tette gyakorlattá, hogy minél na­gyobb értékű egy újítás, an­nál kisebb díj kulccsal fizet az ötletembernek. S ha vala­ki egyszerre több újítást ad be, akkor úgyszintén megrö­vidíti az értük járó summát a vezető. Csakhogy — foly­tatta derűsen Stuhl József —, az újító azért újító, mert le­leményes. Erre is találtak megoldást: egyszerre csak egy újítást nyújtanak ma mór be, még ha több is van a tarso­lyukban. Azonban így a kö­zösség érdeke csorbul, mert az életképes ötletek csak ké­sőbb hasznosulhatnak. Fontos gondolata volt még Stuhlnak, hogy az újítások véleményezése még nem kap­ta meg a kellő figyelmet. Sok­szor semmitmondó szöveggel dobnak vissza javaslatot. Pe­dig a jövő szempontjából lét­kérdés, hogy az elutasítás módja is humánus legyen! ARANYMONDÁSOK TÁRA Több felszólaló zsonglőrkö­dött elmés mondásokkal, sőt előfordult, hogy közszereplés­hez nem szokott fölszólaló akaratlanul humoros „beszó­lást” vétett Az egyik fiatal- .ember például a menedzselés fontosságáról beszélve a kö­vetkező érvvel fakasztotta derűre a hallgatóságot: . a jó színésznő is csak akkor jó színésznő, ha alányúlnak!” A nők — épp azért mert keve­sen voltak — másutt is szó­ba jöttek: „Itt rossz az ivar­arány — így a szónok —, pe­dig az emberiség találéko­nyabb fele a gyengébb nem.” Egy másik rétor Lincolnt idéz­te, mondván: „a zseni láng­elméjére az érdek olaját kell csöpögtetni!” Ugyanő az irigységtől szenvedőknek ki­vált vigaszt, említvén: „súly alatt növekszik a pálma.” Molnár Pál ) NÓGRÁD - 1982. május 18., kedd 3

Next

/
Thumbnails
Contents