Nógrád. 1982. május (38. évfolyam. 101-125. szám)

1982-05-16 / 113. szám

Exportfogas, polctartó Egy osztrák—svájci cég meg­rendelésére kilencféle alumí­nium profil sajtolását kezdték meg a Balassagyarmati Fém­ipari Vállalatnál. Ezek olyan falra szerelhető fogasok, polc­tartók, amelyek alkalmasak a legkülönbözőbb eszközök, szer­számok — falipolcok, létrák, vödrök, locsolótömlők, ke­rékpárok, kerti szerszámok, gépkocsiköpenyek — garázs­ban, műhelyben, kamrában való elhelyezésére, felfüggesz­tésére, A megrendelt csaknem félmillió schilling árutételt az év közepéig kell leszállíta­ni. Az alumínium fogasok, polctartók egyelőre félkészen kerülnek a megrendelő telep­helyére, de tárgyalások foly­nak a tertnék készregyártásá- ról, csomagolásáról, valamint az együttműködés körének kiterjesztéséről különböző kisgépállványok, munkapadok előállítására. Tréningruhák Pásztóról Szandálok, motoroscsizmák Szandálokat ia készítenek az Idei évtől kezdve^ a Bonyhádi Cipőgyárban; a zárt cipő jelle­gű, divatos fórfiszandálokból és pántos gyermekszandálok­ból 30 ezer párat küldenek a boltokba. Az évente 1 millió 600 ezer pár Botond márkájú cipőt készítő bonyhádi gyár új ter­méke a fényvisszaverő csík­kal ellátott motoroscsizma is, amelyet egyedi megrendelé­sekre, köztük a pécsi Centrum Áruház megbízásából készíte­nek. Előjegyzés r A megrendelése«, előjegy- íéses vásárlás bevezetését, a nagyobb értékű iparcikkek esetében a belkereskedelmi miniszter a hiánycikkek, il­letve a nehezebben beszerez­hető cikkek igazságosabb ér­tékesítése céljából rendelte el. Ezzel kapcsolatban jó ha tudjuk, hogy az állami és szö­vetkezeti kiskereskedelem a boltokban a hiányzó árukra a vásárlóktól (kivéve a kö- zületeket) megrendelést fo­gadhat el, amit előjegyzési naplóban kell nyilvántartani. Az áru beérkezésekor a vá­sárlót értesítik, nyolc napon belül átveheti az árut. A nyolc nap eltelte után a bolt a soron levő előjegyzettet ér­tesíti. Az előjegyzésnél a bolt jo­gosult előleg felvételére is, ámi nem lehet több a vételár 30 százalékánál. A vállalatok, szövetkezetek gyakorlata bi­zonytalan volt abban a kér­désben, hogy milyen esetben indokolt a megrendelés felvé­telét előleg fizetéséhez köt­ni. Az a helyes eljárás, ha a boltok az olyan áru előjegy­zésénél, melynek szállítására szerződést kötöttek és a szál­lítás időpontja biztonságosan előre meghatározható, előle­get köthetnek ki. Ezzel meg­előzhető, hogy a vevők több boltban párhuzamos előjegy­zést végeztessenek ugyanazon cikkre. Ha a beszerzés bizonytalan, az előjegyzésnél az előleg ki­kötése indokolatlan. Ez eset­ben helyesebb az, ha a válla­latok csupán a nagyobb bol­tokba koncentrálják az elő­jegyzést, így a párhuzamos­ság és a halmozódás csök­kenthető. Szorgos szügyiek Megyénk egyik kiváló termelő­szövetkezete a szügyi Madách Im­re, amely hosszú évek óta tartó, megbízható gazdálkodásával és eredményességével hívta fel ma­gára a figyelmet. Mindeb­ben nagy szerepe volt a körülte­kintő és rugalmas iparfejlesztés­nek. 1976-ban mindössze 68 ezer forint származott ebből a tevé­kenységből, tavaly már 35 milliós árbevételre tettek szert a szügyi­ek a különböző kooperációk révén. Legfontosabb partnerük a FÉG, s a tervek szerint az idén a to­vább bővülő együttműködés révén a tavalyinál jóval nagyobb árbe­vételre számítanak a gyártási és szerelési munkákból. A dinamikus fejlődést jól szemlélteti, hogy az elmúlt hat esztendő alatt ötszáz­szorosára nőtt a körös gazdaság­ban az ipari tévékénysSgoöl származó bevétel. Az elmúlt évben 270 millió forint értékben készítettek tré­ningruhákat a Váci Kötöttárugyár pásztói gyáregységében. Jó- zsa Károlyné extra minőségű tréningruhát állít elő. fontos, megbízható munkájáért miniszteri dicséretben részesült. —gy— Hasznos együttműködés Együttműködési megálla­podást kötött a Mátraverebé- lyi községi Tanács, valamint a Nógrádi Szénbányák ká- nyási bányaüzeme a községi tanács anyagi jellegű gond­jainak enyhítésére, a közös feladatok együttes megoldá­sára. A bányaüzem vállalja, hogy aktívan részt vesznek a község középületei állagának megóvásában, fejlesztésében, részt vállalnak a villamos- hálózat kiépítésében, karban­tartják a játszótereket, támo­gatják az ifjúsági, valamint a nyugdíjasklubokat. A tanács mindezek fejében gondosko­dik a Nógrádi Szénbányák által szervezett rendezvények kulturális programjairól, a helyi iskola tanárainak, tanu­lóinak bevonásával, a bá­nyászszakma népszerűsítésé­ről, kiállításokat rendeznek a bányászat jelenéről, jövőjé­ről. A nevelők üzemlátogatá­sokat szerveznek a bánya­üzem vezetőivel közösen. A mindenki számára előnyös együttműködés a jelenlegi tervidőszakra érvényes és évenként értékelik a szerző­désben megfogalmazottak vég­rehajtását. Vállalkozni a tőkésexportra Hatékonyság Valamelyest fokozódott a kétkezi munka hatékonysága a megyénkbeli építőszövetke­zetekben. Az összesített ki­mutatás szerint egy szövetke­zeti építő tavaly egész évben átlagosan 216 ezer 700 forint értéket hozott létre. Ez a summa 2 egész 3 tized szá­zalékkal nagyobb, mint amit az előző évben elértek. Még inkább növekedett a haté­konyság a szövetkezeti szol­gáltatásban, bár itt a dolgo­zók — munkájuk jellegéből adódóan — kisebb értéket ál­lítottak elő: 103 ezer 700 fo­rintot átlagosan a kimutatás szerint. Ez a mutató azonban csaknem 12 százalékkal maga­sabban áll, mint az előző év­ben. Minek? — kérdezhetnék mindazok a gaz­dasági vezetők, akik a jelen helyzetet veszik alapul, s ennek az állapotnak viszonylagos ál­landóságában reménykedve, a címben emlí­tett közösség javát szolgáló kívánságnak még a gondolatáig sem jutnak el. Pedig az ország­ban a tömegtájékoztatási eszközök mindegyi­ke, a folyóiratok sokasága hívja fel a figyel­met, hogy közös ügyünk jó végrehajtása, a jövőben még nagyobb mozgékonyságot, gyor­san megvalósítható hatékony ötleteket, lele­ményességet, jó fantáziát, kombinatív kész­séget stb. követel. Mégpedig azért, mert a népgazdaság vérkeringésében erősödnek azok a jelenségek, amely az eddiginél még több és erősebb szállal kötnek bennünket a világgaz­dasághoz. A belföldi piac kielégítetlensége, igényte­lensége, a készletgazdálkodás mai érdekelt­ségi rendszere, a szabályozás hiányosságai még mindig védettséget biztosítanak mind­azoknak, akik abban reménykednek, hogy a jövőben sem érheti őket nagyobb megráz­kódtatás, mert a belső piac önfejlődése, az ehhez kötődő jelenlegi árképzés, ha nem Is gondok nélkül, de elfogadható egzisztenciát biztosít számukra. A tőkésexport növelését hátráltató ténye­zők ellenére, továbbra is azok járnak jól, akik arra is gondolnak, hogy a világgazda­sági krízis tartósnak ígérkezik, a belső fel- használás a népgazdaság egyensúlyi helyze­tének javítása érdekében csökken. Ebbe az irányba mutatnak a piaci prognózisok is. Mi­vel ebben az eddigi gyakorlat is megerősít bennünket, egyértelmű az a felfogás, hogy az érvényesülés útja jórészt a tőkésexport nö­velésében jelentkezik, önmaga ellen vét, aki azt hiszi, az import nyersanyagért —, aminek az ára fokozatosan nő és egyre nehezebb hoz­zájutni — nem kell az eddiginél több és el­sősorban kifogástalanabb, exportképes árut adni. A tőkésexportalapok bővítése nemcsak vál-_ lalati, hanem népgazdasági érdek W Ki állít­hatja, hogy a jövőben az erre való ösztönzés nem kap-e nagyobb hangsúlyt és támogatást az árképzésben, a nyereségérdekeltségben és másutt, mint a belső piaci lehetőségek, ennek kizárólagosságára való támaszkodás. A megyei pártbizottság e témával kapcso­latos álláspontja szorgalmazza, hogy a tava­lyi évien bekövetkezett visszaesést a tőkés­exportban mielőbb az ellenkezőjére kellene fordítanak, annak elismerése mellett, hogy nem könnyű a világpiacon eddig elért pozí­ciónkat megtartani, Illetve újakkal bővíteni. De nem Is megoldhatatlan! A kitűzött célt a megyei pártbizottság ab­ban látja, hogy a jelentős mértékben expor­táló üzemek mellé — kábelgyár, Salgótarjáni Kohászati Üzemek — felzárkózzanak a többi Jelentős üzemek is. Vagyis az eddiginél több exportképes árut bocsásson ki az öblösüveg­gyár, a síküveggyár, a Salgótarjáni Vasöntö­de és Tűzhelygyár stb. A listáról azonban nem maradhatnak le megyénk szövetkezetei, Illet­ve az eddig dollárelszámolású exportra nem vállalkozó üzemek, gyárak többsége sem — megteremtve a teljesítéshez szükséges felté­teleket. A tőkésexport növeléséhez változatos út vezet, igen gazdagok a lehetőségek. Megyénk ipari szövetkezetei közül a dré- gelypalánkl Szondyban és a nagybátonyi Pen- tamerben, az OKISZ vezetőinek kérésére ere­deti, évi 24 millió forintos tőkésexporttervü- ket felemelték 30 millióra. A többletválla­lásból a drégelypalánkiak 4,5 millió forinttal részesednek. Amennyiben siker koronázza a most folyó tárgyalásaikat, akkor az előbb említett pluszvállalást a drégelypalánkiak ma­guk is biztosítani tudják. A Ganz-MÁVAG mátranováki gyáregységében hajlandók az eredeti 2,2 millió dolláros exporttervüket túl­teljesíteni, ha sikerül új megrendelőket sze­rezniük. Az új vállalkozóknak sem feltétlenül szük­séges kizárólag önmaguk erejére támaszkod­niuk. Előnyt jelent nekik, ha a régi exportő­rökhöz kapcsolódnak, tőlük kérnek segítsé­get, illetve velük alakítanak ki gyümölcsöző, újszerű kooperációt. Az előbbieket jól példázza a Salgótarjáni Ruhagyár és a Budapesti Finomkötöttárugyár balassagyarmati gyára között létrejött tőkés­export bérmunkavállalás. Az előbbi módszer nem ismeretlen megyénk más ruhaipari gyá­rában sem. Reménykedünk abban, hogy a meglevő le­hetőségek okos kihasználása, az eddig csend­ben meghúzódó üzemek és szövetkezetek ve­zetőit is a jelenleginél nagyobb cselekvésre és kezdeményezésre készteti. Csinálnánk is, mert képesek vagyunk rá, de nem tudjuk, nem tehetjük, mert számunk­ra a központ írja elő a tennivalókat — mond­ták néhány gyáregységben. Információink sze­rint, a felsőbb szervek szorgalmazására, a közeljövőben a megyénkben székelő gyárak, gyáregységek, telephelyek központjai is segí­tenek abban, hogy az irányításuk alá tartozó termelő-gazdálkodó egységek az eddiginél job­ban kibontakoztathassák képességüket. Más­képpen szólva, erősen érzékelni fogiák a tő­késexporttal együttjáró új követelményeket. Tőkésexportra vállalkozni nem könnyű do­log, mert egy napon sem lehet említeni a belföldi követelményekkel. Ugyanakkor arról sem szabad megfeledkezni, hogy a tőkésvi­lág legfejlettebb országaiban jórészt befejező­dött a technika és technológia nagyarányú fejlődésével együttjáró szakmai megújulás. E tekintetben egyik másik területen jelentős lé­péshátrányban vagyunk. Mérséklésére még csak a kezdeti lépéseket tettük meg, azt sem minden területen. Többen azt mondják, ez a ma és a holnap azonnali követelménye. Való­ban válaszolni kell a szakmai megújulásból adódó újabb követelményekre. Nem lehet ki­térni előle. Vállalni kell azért is, mert előnnyel jár. A megújult szakmai ismeretek hozzájárulnak gyors alkalmazkodóképességük javításához, jobban érzékeljük a valóságot, s feltehetően nagyobb tettvágyra is serkentenek. Ehhez az szükséges, hogy olyan egységes szemléletváltozás alakuljon ki, amely a napi munka gyakorlatában követelményként írja elő azt a magatartást, mely szerint a cseJék- vés halogatása, vagy elmulJBztása nagyobb kockázattal jár, mint az új követelmények igenlése, vállalása és teljesítése. (venesz) — Engem keres? — néz föl a műhely sarkában meghúzó­dó asztaltól a kis termetű, vé­kony dongájú férfi. Hátrafé­sült, göndör hajában már a szürke is alig tartja magát, fe- héredik üstöké rendesen. Eleven barna szeme megcsil­lan: Na, azért! Mert ilyen szép, fogatlan embert úgy sem talál még egyet a gyár­ban! Már első szavaiból is ki­tetszik: kapcsolatot könnyen teremt Sólyom János, a sal­gótarjáni öblösüveggyár laka­toscsoport vezetője. A továb­biakból pedig az, hogy képes megmaradni is az azonnal megtalált közös hullámhosz- szon — mert őszinte és köz­lékeny. Huszonkét esztendeje dol­gozik az öblösben a most 53 éves, szikár ember. Ez idő alatt gondolkodó, ötleteket ne­velő embernek ismerték meg, akit érdemes odahívni az új elképzelésekhez bábának. — Többször kezdtem én már új életet, váltakozó si­kerrel — legyint a műszaki rajzokkal leterített asztalnál, székén hátradőlve. — Leg­utóbb a vegyesipari vállalat­tól jöttem el, megúntam már az autók alatti heverészést, nem elégített ki. Azokat már megtervezték, nekem csak a javítgatás jutott. „Minden ember álma, hogy azt csinálhassa, amihez ked­ve van” — ezt többször el­mondja Sólyom János, s nem ok nélkül. Sok kitérővel, kacskaringóval, ötvenéves fejiel vált valóra álma. Ha ki kellett is böjtölnie, valóra vált — s ezt nem mindenki m'"' 11 rtia el magáról, ötlet- lei, éjt nappallá öltő meditá­Kulcsemberek Ül a barackfa alatt és fogaskereket eszik dókkal, megvalósítással gyári kisgépesítésből magára óriási részt, éli ki magát. Hogy is mond­ja? gesség — szent. így mondják vállal a közgazdászok, nem vitázom Ebben velük. Az én világom azon­ban a kényelmes, szép, minő­ségi munka. Ha a gép meg­— Hogyan tud itt nyugod­tan gondolkodni? — Sehogy — feleli Sólyom János röviden. — Na, mind­egy, látom írja, pedig kine­vetnek érte, mert szokás ma a lelkes embereket kicsúfol­ni, de folytatom már: hazavi­szem munkámnak legalább a felét. Csinálom, míg rám nem szólnak, hogy kihűl a vacso­— Ügv érzi, van tekintélye ra- Miért ne, ha egyszer él­a gyárban? vezetet okoz? — Ahol ismerik munká- Szépen, választékosán be- mat, ott igen — válaszol, szél. Gyanítható, nemcsak majd leheletnyit rándít a vál- műszalú nroblémákkal foglal­_ Ha nem kaptam volna könnyíti a munkás dolgát, Ián: — Nemegyszer érzem kozik otthon, olvashat is. ily en lehetőséget, otthon az azt tartom annyira, mint ha viszont az irigységet, félté- — Valóban — bólint rá a asztal lábát fűrészelgetném. Valamit muszáj csinálnia az olyanfajta embernek, akit erre a természete hajt. akármennyi hasznot hajtanak, kenységet, rosszindulatot is. kérdésre. — Ha pihenni aka­Havi ötezer forintot keres. Sólyomkám, ez még ráér! — rok. Tudja, úgy van az, hogy mondják, mikor az új alkat- műszak után a kollégákkal Nekem részt viszem megcsináltatni, betérünk a borozóba egy Rá? Megnézem, mi az a sür- fröccsre. Ott értesülök a vi­gős, ami meg a gépen, hát, lág dolgairól, az új könyvek­— Elégedett vele? — Mit mondjak? T. , , ... kevés. Bár azért, amit dől­gozok, meg „gyök fizetve. 3 „TTiioViatatlan elme Nem '“BJ» xiacivc. gus, ami meg a gcjjeii, ll<u, ‘“o ....... ° tartja ^agát univerzálTs újí- Más kérdés- h°gy sokkal több- az érne csak rá igazán! Az- rol is. Amelyiket dicsérik, azt T'nlt o, -wse „„„Hi-i ArHek re vaSY°k képes. Itt van pél- tán suttognak a hátam tónak, az öblös gondjai érdek- dául ez a szájcsiszoló gép _ pMt. „ mmv fe akar érvényesülni. lik, itt Sokfajta ötlet foglalkoztatja ££ masinara egyszerre, de nem ez az, ami meglopja erejét. munkáskezek a mo- megszerzem, elolvasom. gött: megjött a nagy feltalá- Kicsit maga elé néz. Tekin- mutat az asztal melletti fél- ló! Ha adnék ezekre, kalapá- tétével a műhely túlsó sar- — Egy ilyet csőt sem vennék a kezembe, kában kapaszkodik meg ré- Márton bátyámmal egy hó- Csakhát... éveken át gyűlnek vedezve. Majd hirtelen eszé- nap alatt megcsinálok. De ez azért a tüskék. Látja, ettől be jut valami, széles mosoly — A kudarcok^ fárasztanak mar második hónapja áll itt. is el lehet fáradni. fut át ábrázatján. Előre ha­Mondom neki, bogarasok- jól, mint ki bizalmas közlés- lóé nak is tartják az újító széllé- re készül: mű embereket. Nevet. Széle- — Van énnékem egy bará- set legyint: tóm, egy festő. Egyszer ké­— Hát, persze! Én is azva- pet rajzolt rólam. Tudja mi- gvok, mert csökönyösen ra- lyet? Ülök egy barackfa alatt, gaszkodom elképzelésemhez, de nem barackot, hanem fo- a nem hagyom magam kizök- gaskerekeket eszek. Ilyennek után kenten! a folyamatból, amit tartanak engem. Tulajdonkép- már előre és egészben látok, pen jellemző is. Sajnos. Időről időre közelebb ara- — Nem inkább szerencsé- szolgatok hozzá székemmel, re? alig hallom szavát. Ö fosat- — Látja, ez az a kérdés, igazán. Elkeserítenek, s olyan- Kellenek a kor úgy érzem, befejeztem, kemence felújításához, többre tőlem nem futja. Tech- m^r nem jut nikusi minősítő vizsgamun kaként három Azért is javasolta, nyissa- színnyomású nak a gyáriján egy kísérleti szitanyomógépet terveztem. műhelyt, ahol formát önthet- Ügv gondoltam, életem nagy nének az újítók tervei. Egye- sikere lesz a marina. Elké- igre annyit tud segíteni szült, s a kezelők nem bol­gyár, hogy munkaidő dogultak vele... Túl bonyo- bárki kivitelezheti elgondold- lult lett, ami bizony a terve- a díjazásról gondoskod­hibája. Egyébként Is úgy van ő a nak. A műhelyen egy délceg, géptervezéssel, hogy többre idősebb férfi vág keresztül. ianságát hozza fel mentségül, amit legfeljebb az utolsó re­szerkezet leiemé- Sólyom János közelebb ha­értékeli a nyességét, szépségét — ezt jól: „Vele kéne inkább tár- gésre-bongásra, nevezi erkölcsi eredménynek salognia. Stark Feri bácsival, vetek. Nekem itt ő a példaképem: ___________ nem nyugszik, míg végére nem jár a dolgának.”. én inkább az iszonyú csen- szelőnyom után tudok eldön- műhelyzajra teni. Szendi Márta —. mint gazdaságosságát. — Tudom én. meg is értem, hogy manapság a nyeresé­NÓGRÁD - 1982. május 16., vasárnap

Next

/
Thumbnails
Contents