Nógrád. 1982. április (38. évfolyam. 77-100. szám)
1982-04-15 / 87. szám
VILÁG' PROLETÁRJAI EGYESÜLJETEK! NOGRAD AZ MSZMP NOGRAD MEGYEI BIZOTTSÁGA ES A MEGYEI TANACS LAPJA XXXVIII. ÉVF., 87. SZÁM ARA: 1,40 FORINT 1982. ÁPRILIS 15., CSÜTÖRTÖK Megőrzés és megújulás Tíz esztendő az oktatásban meglehetősen tetemes idő, még akkor is, ha tudjuk, hogy ennél hosszabb szakaszokra tagolódik az oktatásügy története. Hiszen a mégoly jelentős változások sem szüntetik meg az előző korszakok továbbvihető hagyományait. Ugyanakkor egy évtized a tanulók jelentős részének csaknem a teljes iskolában töltött idejét jelenti, a pedagógusok pályájának pedig negyedét-harmadát. A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának 1972. június 15-i határozata az állami oktatásról tehát meghatározó jelentőségű, végrehajtásának eredményei, fogyatékosságai hatással voltak és vannak a tanulóifjúságra, a pedagógusokra, s —, miután közvetve, vagy közvetlenül valamennyien érdekeltek vagyunk — az egész társadalomra. Ez a felismerés magyarázza egyebek között az oktató-nevelő munka iránt megnyilvánuló széles körű érdeklődést, a tennivalókról folytatott viták sorát. Mit hozott az elmúlt tíz év a magyar oktatásnak? A Központi Bizottság április 7-i ülésén tárgyalt a tapasztalatokról és a további feladatokról. Az eredmények közül elsőként a mennyiségi fejlődés érdemel emlitést. A cél az ugyan, hogy az iskola a jelen és a jövő feladatainak megoldására képezzen-neveljen, ami természetszerűleg minőségi és nem mennyiségi kérdés, ám az is nyilvánvaló, hogy mennyiség és minőség között szoros összefüggés van. Nevezetesen: az általános iskola mindaddig egyenlőtlen feltételekkel volt kénytelen számolni, míg az óvodai hálózat nem épült ki, amíg a gyerekek iskolára való előkészítése hiányos volt. Évről évre gyarapodott az óvodák száma, az idén első osztályba lépők több mint kilencven százaléka járt óvodába. Tanult verset, éneket, megfelelő szintre fejlődött beszédkészsége, nem idegen számára a közösség. Következésképpen az első osztályokban magasabb szinten kezdődhet az oktatás. A nyolcosztályos általános iskola immár a felszabadulás óta kötelező. De valóban általánossá — abban az értelemben, hogy a gyerekek nem csak elkezdik, hanem tanköteles korban be is fejezik tanulmányaikat — az utóbbi években vált A 95 százalékos arány figyelemreméltó siker, kiváltképp, ha számításba vesszük, hogy veszélyeztetett gyerekek —, akik a szülői háztól igencsak gyér biztatást kapnak — a többiekhez hasonlóan megszerzik az alapműveltséget. Olykor a környezet visszahúzó erejét legyőzve. A nyolc osztály hiányát eddig is, eztán is pótolhatják felnőttként, a dolgozók iskolájában — a szocialista iskolarendszer egyik sajátossága a hátrányos indulás fölszámolására való készség — ám tagadhatatlan, hogy a pályaválasztás, a továbbtanulás többnyire tizenéves korban dől el, és kétségkívül előnyt élvez, aki időben fejezi be általános iskolai tanulmányait. Hogy mennyien élnek ezzel az előnnyel? A nyolc osztály befejezése után a diákok 93 százaléka továbbtanul. Ez a mennyiségi fejlődés teszi lehetővé a minőségi követelmények növelését. Az általános iskolákban is Ma még előfordul ugyanis, hogy a szakmunkásképzők pedagógusai számtani alapműveletekre, folyamatos olvasásra-írásra kénytelenek tanítani növendékeiket. Az elégséges általános iskolai bizonyítvány elégtelennek bizonyul. Ha elfogadottá vált, márpedig az adatok szerint azzá vált —, hogy az alapismeretek elsajátítása nélkül senki nem boldogulhat, vagy nagyon nehezen boldogulhat az életben, akkor ragaszkodni lehet és kell ezeknek az ismereteknek az elsajátításához, számonkéréséhez. Könnyű belátni, hogy az általános iskolai oktatás színvonalától függ a középiskolák tevékenysége. Tudjuk, tapasztaljuk, hogy mindinkább szükség van a középfokú tanintézetekben elsajátítható ismeretekre, műveltségre. A középfokú képzés belső arányai a következő években az érettségit adó középiskolák javára módosulnak. Ez az arányváltozás sem pusztán mennyiségi, hanem elsődlegesen minőségi fejlődés. A népgazdaság szakemberszükségletéhez igazodó fejlődés. Az iskolarendszer ugyanis soha sem formálódhat a gazdaságtól, a termeléstől, a társadalmi igényektől függetlenül. ♦ Mindaz, ami az oktatáspolitikai határozat végrehajtása közben elhibázottnak bizonyult, a társadalmi igényekkel valamilyen módon ellentétes intézkedésből származott. Ha nem is mindig a termeléssel közvetlen összefüggésben. A történelemtanítás hiányosságai példának okáért nem gátolták egy-egy szakma jó elsajátítását, de azt igen, hogy — a Központi Bizottság üléséről kiadott közleményt idézve — „az iskola kiemelkedő feladata a felnövekvő nemzedékek tudásának, műveltségének, tudományos világnézetének szilárd megalapozása” legyen. Egy-egy tantárgy indokolatlan háttérbe szorulása, a kötelező ismeretanyag túlságosan gyakori módosulása, pedagógiai módszerek múló divatja kedvezőtlenül hatott az iskola stabilitására. Az iskolának — valamennyi fokon — szüksége van a folyamatos megújulásra, de szüksége van az állandóságra is, az értékek megőrzésére. Enélkül bizonytalanná válik a pedagógus, nehezen érti, követi az iskola szándékait a szülő. Amint a közleményben olvashatjuk: „a Központi Bizottság hangsúlyozza, hogy az eredményes, kiegyensúlyozott iskolai munkához nélkülözhetetlen a stabilitás. Az alsó- és középfokú oktatást a jelenlegi iskolarendszer megőrzése mellett — a nagyobb megrázkódtatások és a felesleges szervezeti változtatások kerülésével — úgy kell fejleszteni, hogy mind jobban teljesítse alapfunkcióit, s egyben képes legyen a szükséges megújulásra”. A mostani központi bizottsági ülésen elfogadott irányelvek elsődlegesen az állami teendőket, az oktatás tárgyi és személyi feltételeiről való gondoskodást a központi irányítással és a helyi öntevékenységgel kapcsolatos feladatokat összegzik. Mégsem csak szűk szakmai körhöz szólnak. Politikai és társadalmi szervezeteknek, mozgalmaknak és az egyéneknek is megvan a maguk felelőssége az iskolák további fejlődésében. m. d. Vita a vállalati kollektiv szerződések módosításáról A vállalatok április 30-ig országszerte felülvizsgálják öt évre megkötött kollektív szerződéseiket, s ahol szükséges, módosítanak. Elsősorban azt vizsgálják, hogy a szerződések megfelelnek-e a jogszabályoknak, különösen az utóbbi időben megjelent rendelkezéseknek. Az első tapasztalatok szerint az ötnapos munkahét bevezetése nyomán sok helyütt újraszabályozzák a munkarendet, átvezetik a szabadságrendszer módosításából adódó változásokat. Figyelembe veszik továbbá a kisvállalkozásokból adódó lehetőségeket, másutt újraszabályozák a saját gépkocsi hivatalos használatát, hogy átalánydíjat csak azok kaphassanak, akiknek munkaköre ezt indokolja. Szinte mindenütt számot vetnek az idei várható gazdasági lehetőségekkel, s ehhez szabják a szociális juttatások mértékét, egyebek között a dolgozók segítését lakás- problémáik megoldásában. A munkarend kialakításánál a vállalat lehetőségeit és adottságait sok helyütt messzemenően igyekeztek egyeztetni a dolgozók személyes érdekeivel. A Komárom megyei Állami Építőipari Vállalatnál például most már figyelembe vették, hogy télre is megteremtették a folyamatos munka feltételeit, így megszűntethették a teli rövidített és a nyári hosszabbított munkaidőt, és a módosított kollektív szerződés szerint most már az év mindem hónapjában egyforma időbeosztásban dolgoznak a vállalatnál, s valamennyi szombat szabad. A Nagykanizsai Állami Gazdaságban viszont rugalmasabbá tették a munkaidőt. A legnagyobb mezőgazdasági munkák idején alig, vagy egyáltalán nem lesz szabadnap, amit a csendesebb hónapokban pótolnak. A kőolaj- és földgázbányászati vállalatnál — a dolgozók kívánságának megfelelően — úgy döntöttek, hogy összevontan adják ki a szabadnapokat, fgy a gellénházi üzemegységben három, a szankiban pedig négy egymást követő napot is családjuk körében tölthetnek az olajkutatók és -kútjavítók. Egyes vállalatoknál — mint például a békéscsabai (Folytatás a 2. oldalon.) Honfoglalás a Balassiban Jól kezdődött a tavaszi szünet utáni első tanítási nap a „balassis” gimnazistáknak Balassagyarmaton, elfoglalhatták felújított és kibővített új iskolájukat, melynek rekonstrukciós költsége több mint 30 millió forintba került. Az 1900-ban alapított intézmény regi falait megerősítették, ezentúl újabb nyolc tantermet építettek az alma materhez, valamint kiszolgáló helyiségekkel is kiegészítették az épületet. A kifogástalan munka elvégzésében a Balassagyarmati Építőipari Szövetkezet járt elöl, de a rétsági ÉPSZOV is tevékenyen részt vett az építésben. A jelenleg 16 tantermes középiskolában ideális feltételeket teremtettek az oktatáshoz. kép: kulcsár — Körkérdés A családihúz- építés támogatásáról Napjainkban egyre inkább népszerűvé válik a családi- ház-építési akció, amely számtalan előnyével, olykor hátrányával együtt is megkedveltette magát az építkezni vágyókkal. Dehát mint minden vállalkozáshoz, ehhez is pénz, .támogatás, segítség szükségeltetik. Vajon a nagyüzemekben, dolgozó emberek kapnak-e valamiféle ösztönzést, segítséget, hogy a készülő ház mielőbb tető alá kerüljön? Kezdjük talán rögtön az első problémával, ha a telek megvan, felmerül a kérdés, típusterv alapján készüljön a ház avagy magántervezőt alkalmazzunk? Tény, hogy a városokban, községekben a helyi tanácsok csaknem százféle típustervet tudnak az érdeklődők rendelkezésére bocsátani. De az is tény, hogy ezek a tervek — többségében — nem igazodnak megyénk természeti viszonyaihoz, a kialakult szokásokhoz, életmódhoz. S bár e tervkészítés ideje, ára jóval kedvezőbb a magántervező által készített terveknél, a fenti okok miatt mégis kevesen veszik igénybe e lehetőséget. Szocialista szerződés három brigád között Beruházási munkát gyorsít a versenymozgalom Szocialista szerződést kötött tegnap Salgótarjánban , az SKÜ két, és a VEGYÉPSZER helyi gyárának egy brigádja. A megállapodásban egy beruházási részfeladatnak a hivatalos határidő előtt való végrehajtását vállalták a csapatok. A vegyi gépeket gyártó egység Zalka Máté Szocialista Brigádja a kohászati üzemek megrendelésére tizenkét szegtisztító dobot állít össze. Az idei első negyedév végén leadott megrendelést az üzem hivatalosan csak 1983. március 31-i határidőre tudta vállalni. A megrendelő SKÜ-nek ez későn lett volna, ezért megoldást kerestek. Ekkor vállalta el a VEGYÉPSZER- csapat, hogy egyéb munkájuk mellett' a szervezettségben rejlő belső tartalékokat kihasználva lehetőleg még ez év végéig elkészítik a tucatnyi dobot. A Krobot Pál vezette huszonöt fős szocialista brigádnak már bőven van gyakorlata a ráadásfeladatok vállalásában. Eddig — többek közt — három aranykoszorúval, egy vállalati kiváló ifjúsági brigád és egy Vállalat kiváló brigádja címmel büszkélkedhetnek. Velük társult a szerződés szerint az acélgyár két, műszakiakból álló brigádja: a Rekonstrukciós és a Frankel Leó nevet viselő kollektíva. A Rekonstrukciós brigád az anyagok, alkatrészek idejekorán való beszerzésével és az adódó szervezési teendők megoldásával veszi ki részét a munkából; a Frankel Leó brigád pedig a szükséges tervezési módosításokat hajtja végre soron kívül az együttes munka sikeréért. A szerződésben említett leghamarabbi konkrét időpont: 1982. június 30. Ekkorra egy prototípust készít el a Zalka Máté brigád a tisztítódobból; a feladathoz fejenként négy óra társadalmi munkát ajánlottak föl. Egy hónapon belül a szerkezet üzemi próbáját is elvégzik. Az azután következő sorozat- gyártás sikere már nagyban a három csapat együttműködésén, az anyagok, alkatrészek gyors beszerzésén múlik. A szerződés szerint a három brigád kapcsolata túlterjed a munkavégzés határain: gyár- látogatásokkal, egyéb összejövetelekkel kívánják gazdagítani a nexust. Együttműködésükkel szemléltem kívánják, hogy a munkaversenyben rejlenek olyan. eddig részben kiaknázatlan emberi és gazdasági lehetőségek, amelyek egy-egy vállalatközi kapcsolattal a felszínre hozhatók és hasznosíthatók. Végül is — így vagy ügy — elkészül a terv, amelynek megvalósításához több tényező, így a munkahely támogatása is nagy jelentőségű. A Salgótarjáni Kohászati Üzemekben az elmúlt esztendőben 28-an igényeltek támogatást családiház-építéshez. Az üzem a részesedési alapból 434 ezer forintot utalt ki az építkezőknek, annak arányában, hogy ki mióta dolgozik a gyárban, illetve hány gyereke van. A telekvásárlást is szorgalmazzák az üzena vezetői, Pintérpusztán 15 embernek jelöltek ki építési telket. A fészekrakáshoz igen nagy segítséget nyújt a kedvezményes vállalati fuvar, s a földmunkákhoz szükséges gépek biztosítása. Az Üvegipari Művek Salgótarjáni Síküveggyárában az építésikölcsön-keretet a központ jelöli ki — 12 gyárnak osztanak a közös kalapból — ebből 1980-ig 77 család részesült. A gyár fuvarkedvezményt, bontott deszkaanyagot és téglát ad az igénylőknek. A Balassagyarmati Fémipari Vállalatnál az építkezni szándékozó dolgozók 100 ezer forintos kamatmentes kölcsönt kapnak a gyártól — a munkaviszony arányában _ emellett fuvareszközöket. b etonkeverőt, emelőt, szerszám mókát és hulladékként keletkezett felesleges anyagokat is kérhetnek. A gyár profiljába vágó szerkezeteket önköltségi áron, helyben elkészítheti a dolgozó munkaidőn túl. A vállalat a múlt évben ily módon öt családi ház építését támogatta, mintegy 380 ezer forint éi'tékben. (De a gyárts gyarapodik, amiről képes riportunk a 3. oldalon olvashn.f.n 1
