Nógrád. 1982. április (38. évfolyam. 77-100. szám)

1982-04-15 / 87. szám

VILÁG' PROLETÁRJAI EGYESÜLJETEK! NOGRAD AZ MSZMP NOGRAD MEGYEI BIZOTTSÁGA ES A MEGYEI TANACS LAPJA XXXVIII. ÉVF., 87. SZÁM ARA: 1,40 FORINT 1982. ÁPRILIS 15., CSÜTÖRTÖK Megőrzés és megújulás Tíz esztendő az oktatásban meglehetősen tetemes idő, még akkor is, ha tudjuk, hogy ennél hosszabb szakaszokra tagolódik az oktatásügy története. Hiszen a mégoly jelentős változások sem szüntetik meg az előző korszakok tovább­vihető hagyományait. Ugyanakkor egy évtized a tanulók je­lentős részének csaknem a teljes iskolában töltött idejét je­lenti, a pedagógusok pályájának pedig negyedét-harmadát. A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának 1972. június 15-i határozata az állami oktatásról tehát meg­határozó jelentőségű, végrehajtásának eredményei, fogyaté­kosságai hatással voltak és vannak a tanulóifjúságra, a pe­dagógusokra, s —, miután közvetve, vagy közvetlenül vala­mennyien érdekeltek vagyunk — az egész társadalomra. Ez a felismerés magyarázza egyebek között az oktató-nevelő munka iránt megnyilvánuló széles körű érdeklődést, a ten­nivalókról folytatott viták sorát. Mit hozott az elmúlt tíz év a magyar oktatásnak? A Központi Bizottság április 7-i ülésén tárgyalt a tapasztala­tokról és a további feladatokról. Az eredmények közül el­sőként a mennyiségi fejlődés érdemel emlitést. A cél az ugyan, hogy az iskola a jelen és a jövő feladatainak meg­oldására képezzen-neveljen, ami természetszerűleg minősé­gi és nem mennyiségi kérdés, ám az is nyilvánvaló, hogy mennyiség és minőség között szoros összefüggés van. Ne­vezetesen: az általános iskola mindaddig egyenlőtlen felté­telekkel volt kénytelen számolni, míg az óvodai hálózat nem épült ki, amíg a gyerekek iskolára való előkészítése hiányos volt. Évről évre gyarapodott az óvodák száma, az idén első osztályba lépők több mint kilencven százaléka járt óvodába. Tanult verset, éneket, megfelelő szintre fejlődött beszédkészsége, nem idegen számára a közösség. Követke­zésképpen az első osztályokban magasabb szinten kezdőd­het az oktatás. A nyolcosztályos általános iskola immár a felszabadulás óta kötelező. De valóban általánossá — ab­ban az értelemben, hogy a gyerekek nem csak elkezdik, hanem tanköteles korban be is fejezik tanulmányaikat — az utóbbi években vált A 95 százalékos arány figyelemre­méltó siker, kiváltképp, ha számításba vesszük, hogy ve­szélyeztetett gyerekek —, akik a szülői háztól igencsak gyér biztatást kapnak — a többiekhez hasonlóan megszer­zik az alapműveltséget. Olykor a környezet visszahúzó ere­jét legyőzve. A nyolc osztály hiányát eddig is, eztán is pó­tolhatják felnőttként, a dolgozók iskolájában — a szocia­lista iskolarendszer egyik sajátossága a hátrányos indulás fölszámolására való készség — ám tagadhatatlan, hogy a pályaválasztás, a továbbtanulás többnyire tizenéves korban dől el, és kétségkívül előnyt élvez, aki időben fejezi be ál­talános iskolai tanulmányait. Hogy mennyien élnek ezzel az előnnyel? A nyolc osztály befejezése után a diákok 93 százaléka továbbtanul. Ez a mennyiségi fejlődés teszi lehetővé a minőségi kö­vetelmények növelését. Az általános iskolákban is Ma még előfordul ugyanis, hogy a szakmunkásképzők pedagógusai számtani alapműveletekre, folyamatos olvasásra-írásra kénytelenek tanítani növendékeiket. Az elégséges általános iskolai bizonyítvány elégtelennek bizonyul. Ha elfogadottá vált, márpedig az adatok szerint azzá vált —, hogy az alap­ismeretek elsajátítása nélkül senki nem boldogulhat, vagy nagyon nehezen boldogulhat az életben, akkor ragaszkodni lehet és kell ezeknek az ismereteknek az elsajátításához, számonkéréséhez. Könnyű belátni, hogy az általános isko­lai oktatás színvonalától függ a középiskolák tevékenysége. Tudjuk, tapasztaljuk, hogy mindinkább szükség van a középfokú tanintézetekben elsajátítható ismeretekre, mű­veltségre. A középfokú képzés belső arányai a következő években az érettségit adó középiskolák javára módosulnak. Ez az arányváltozás sem pusztán mennyiségi, hanem el­sődlegesen minőségi fejlődés. A népgazdaság szakember­szükségletéhez igazodó fejlődés. Az iskolarendszer ugyanis soha sem formálódhat a gazdaságtól, a termeléstől, a tár­sadalmi igényektől függetlenül. ♦ Mindaz, ami az oktatáspolitikai határozat végrehajtá­sa közben elhibázottnak bizonyult, a társadalmi igényekkel valamilyen módon ellentétes intézkedésből származott. Ha nem is mindig a termeléssel közvetlen összefüggésben. A történelemtanítás hiányosságai példának okáért nem gátol­ták egy-egy szakma jó elsajátítását, de azt igen, hogy — a Központi Bizottság üléséről kiadott közleményt idézve — „az iskola kiemelkedő feladata a felnövekvő nemzedékek tudásának, műveltségének, tudományos világnézetének szi­lárd megalapozása” legyen. Egy-egy tantárgy indokolatlan háttérbe szorulása, a kötelező ismeretanyag túlságosan gya­kori módosulása, pedagógiai módszerek múló divatja ked­vezőtlenül hatott az iskola stabilitására. Az iskolának — valamennyi fokon — szüksége van a folyamatos megúju­lásra, de szüksége van az állandóságra is, az értékek meg­őrzésére. Enélkül bizonytalanná válik a pedagógus, nehe­zen érti, követi az iskola szándékait a szülő. Amint a köz­leményben olvashatjuk: „a Központi Bizottság hangsúlyoz­za, hogy az eredményes, kiegyensúlyozott iskolai munkához nélkülözhetetlen a stabilitás. Az alsó- és középfokú oktatást a jelenlegi iskolarendszer megőrzése mellett — a nagyobb megrázkódtatások és a felesleges szervezeti változtatások kerülésével — úgy kell fejleszteni, hogy mind jobban telje­sítse alapfunkcióit, s egyben képes legyen a szükséges meg­újulásra”. A mostani központi bizottsági ülésen elfogadott irány­elvek elsődlegesen az állami teendőket, az oktatás tárgyi és személyi feltételeiről való gondoskodást a központi irá­nyítással és a helyi öntevékenységgel kapcsolatos feladato­kat összegzik. Mégsem csak szűk szakmai körhöz szólnak. Politikai és társadalmi szervezeteknek, mozgalmaknak és az egyéneknek is megvan a maguk felelőssége az iskolák további fejlődésében. m. d. Vita a vállalati kollektiv szerződések módosításáról A vállalatok április 30-ig or­szágszerte felülvizsgálják öt évre megkötött kollektív szer­ződéseiket, s ahol szükséges, módosítanak. Elsősorban azt vizsgálják, hogy a szerződések megfelelnek-e a jogszabályok­nak, különösen az utóbbi idő­ben megjelent rendelkezések­nek. Az első tapasztalatok szerint az ötnapos munkahét bevezeté­se nyomán sok helyütt újrasza­bályozzák a munkarendet, át­vezetik a szabadságrendszer módosításából adódó változá­sokat. Figyelembe veszik to­vábbá a kisvállalkozásokból adódó lehetőségeket, másutt újraszabályozák a saját gépko­csi hivatalos használatát, hogy átalánydíjat csak azok kap­hassanak, akiknek munkaköre ezt indokolja. Szinte minde­nütt számot vetnek az idei vár­ható gazdasági lehetőségekkel, s ehhez szabják a szociális jut­tatások mértékét, egyebek kö­zött a dolgozók segítését lakás- problémáik megoldásában. A munkarend kialakításánál a vállalat lehetőségeit és adott­ságait sok helyütt messzemenő­en igyekeztek egyeztetni a dolgozók személyes érdekeivel. A Komárom megyei Állami Építőipari Vállalatnál például most már figyelembe vették, hogy télre is megteremtették a folyamatos munka feltétele­it, így megszűntethették a te­li rövidített és a nyári hosszab­bított munkaidőt, és a módosí­tott kollektív szerződés szerint most már az év mindem hónap­jában egyforma időbeosztásban dolgoznak a vállalatnál, s va­lamennyi szombat szabad. A Nagykanizsai Állami Gazdaság­ban viszont rugalmasabbá tet­ték a munkaidőt. A legnagyobb mezőgazdasági munkák idején alig, vagy egyáltalán nem lesz szabadnap, amit a csendesebb hónapokban pótolnak. A kő­olaj- és földgázbányászati vál­lalatnál — a dolgozók kíván­ságának megfelelően — úgy döntöttek, hogy összevontan adják ki a szabadnapokat, fgy a gellénházi üzemegység­ben három, a szankiban pedig négy egymást követő na­pot is családjuk körében tölt­hetnek az olajkutatók és -kút­javítók. Egyes vállalatoknál — mint például a békéscsabai (Folytatás a 2. oldalon.) Honfoglalás a Balassiban Jól kezdődött a tavaszi szünet utáni első tanítási nap a „balassis” gimnazistáknak Balas­sagyarmaton, elfoglalhatták felújított és kibővített új iskolájukat, melynek rekonstrukci­ós költsége több mint 30 millió forintba került. Az 1900-ban alapított intézmény regi falait megerősítették, ezentúl újabb nyolc tantermet építettek az alma materhez, vala­mint kiszolgáló helyiségekkel is kiegészítették az épületet. A kifogástalan munka elvég­zésében a Balassagyarmati Építőipari Szövetkezet járt elöl, de a rétsági ÉPSZOV is te­vékenyen részt vett az építésben. A jelenleg 16 tantermes középiskolában ideális feltéte­leket teremtettek az oktatáshoz. kép: kulcsár — Körkérdés A családihúz- építés támogatásáról Napjainkban egyre inkább népszerűvé válik a családi- ház-építési akció, amely szám­talan előnyével, olykor hát­rányával együtt is megked­veltette magát az építkezni vágyókkal. Dehát mint min­den vállalkozáshoz, ehhez is pénz, .támogatás, segítség szükségeltetik. Vajon a nagy­üzemekben, dolgozó emberek kapnak-e valamiféle ösztön­zést, segítséget, hogy a ké­szülő ház mielőbb tető alá kerüljön? Kezdjük talán rögtön az el­ső problémával, ha a telek megvan, felmerül a kérdés, típusterv alapján készüljön a ház avagy magántervezőt al­kalmazzunk? Tény, hogy a városokban, községekben a helyi tanácsok csaknem száz­féle típustervet tudnak az ér­deklődők rendelkezésére bo­csátani. De az is tény, hogy ezek a tervek — többségé­ben — nem igazodnak me­gyénk természeti viszonyai­hoz, a kialakult szokásokhoz, életmódhoz. S bár e tervké­szítés ideje, ára jóval kedve­zőbb a magántervező által készített terveknél, a fenti okok miatt mégis kevesen veszik igénybe e lehetőséget. Szocialista szerződés három brigád között Beruházási munkát gyorsít a versenymozgalom Szocialista szerződést kötött tegnap Salgótarjánban , az SKÜ két, és a VEGYÉPSZER helyi gyárának egy brigádja. A megállapodásban egy be­ruházási részfeladatnak a hi­vatalos határidő előtt való végrehajtását vállalták a csa­patok. A vegyi gépeket gyártó egy­ség Zalka Máté Szocialista Brigádja a kohászati üzemek megrendelésére tizenkét szeg­tisztító dobot állít össze. Az idei első negyedév végén le­adott megrendelést az üzem hivatalosan csak 1983. márci­us 31-i határidőre tudta vál­lalni. A megrendelő SKÜ-nek ez későn lett volna, ezért megoldást kerestek. Ekkor vállalta el a VEGYÉPSZER- csapat, hogy egyéb munkájuk mellett' a szervezettségben rejlő belső tartalékokat ki­használva lehetőleg még ez év végéig elkészítik a tucatnyi dobot. A Krobot Pál vezette huszonöt fős szocialista bri­gádnak már bőven van gya­korlata a ráadásfeladatok vál­lalásában. Eddig — többek közt — három aranykoszorú­val, egy vállalati kiváló ifjú­sági brigád és egy Vállalat kiváló brigádja címmel büsz­kélkedhetnek. Velük társult a szerződés szerint az acélgyár két, műszakiakból álló bri­gádja: a Rekonstrukciós és a Frankel Leó nevet viselő kol­lektíva. A Rekonstrukciós bri­gád az anyagok, alkatrészek idejekorán való beszerzésével és az adódó szervezési teen­dők megoldásával veszi ki részét a munkából; a Frankel Leó brigád pedig a szükséges tervezési módosításokat hajt­ja végre soron kívül az együttes munka sikeréért. A szerződésben említett leghamarabbi konkrét idő­pont: 1982. június 30. Ekkor­ra egy prototípust készít el a Zalka Máté brigád a tisztí­tódobból; a feladathoz fejen­ként négy óra társadalmi munkát ajánlottak föl. Egy hónapon belül a szerkezet üzemi próbáját is elvégzik. Az azután következő sorozat- gyártás sikere már nagyban a három csapat együttműködé­sén, az anyagok, alkatrészek gyors beszerzésén múlik. A szerződés szerint a három brigád kapcsolata túlterjed a munkavégzés határain: gyár- látogatásokkal, egyéb összejö­vetelekkel kívánják gazdagí­tani a nexust. Együttműködé­sükkel szemléltem kívánják, hogy a munkaversenyben rej­lenek olyan. eddig részben kiaknázatlan emberi és gaz­dasági lehetőségek, amelyek egy-egy vállalatközi kapcso­lattal a felszínre hozhatók és hasznosíthatók. Végül is — így vagy ügy — elkészül a terv, amelynek megvalósításához több ténye­ző, így a munkahely támo­gatása is nagy jelentőségű. A Salgótarjáni Kohászati Üzemekben az elmúlt eszten­dőben 28-an igényeltek tá­mogatást családiház-építéshez. Az üzem a részesedési alap­ból 434 ezer forintot utalt ki az építkezőknek, annak ará­nyában, hogy ki mióta dol­gozik a gyárban, illetve hány gyereke van. A telekvásárlást is szorgalmazzák az üzena vezetői, Pintérpusztán 15 em­bernek jelöltek ki építési tel­ket. A fészekrakáshoz igen nagy segítséget nyújt a ked­vezményes vállalati fuvar, s a földmunkákhoz szükséges gépek biztosítása. Az Üvegipari Művek Sal­gótarjáni Síküveggyárában az építésikölcsön-keretet a köz­pont jelöli ki — 12 gyárnak osztanak a közös kalapból — ebből 1980-ig 77 család ré­szesült. A gyár fuvarkedvez­ményt, bontott deszkaanya­got és téglát ad az igénylők­nek. A Balassagyarmati Fém­ipari Vállalatnál az építkez­ni szándékozó dolgozók 100 ezer forintos kamatmentes kölcsönt kapnak a gyártól — a munkaviszony arányában _ emellett fuvareszközöket. b etonkeverőt, emelőt, szerszám mókát és hulladékként kelet­kezett felesleges anyagokat is kérhetnek. A gyár profiljába vágó szerkezeteket önköltsé­gi áron, helyben elkészítheti a dolgozó munkaidőn túl. A vállalat a múlt évben ily mó­don öt családi ház építését támogatta, mintegy 380 ezer forint éi'tékben. (De a gyárts gyarapodik, amiről képes ri­portunk a 3. oldalon olvas­hn.f.n 1

Next

/
Thumbnails
Contents