Nógrád. 1982. április (38. évfolyam. 77-100. szám)
1982-04-01 / 77. szám
Balszélsőből középpályás Befejezetlen mondat Hiába, nehéz a futballista- sors! Az egyik ismerősöm például amikor megtudja, hogy a Pásztói SE labdarúgójához, Bedő Ferenchez készülök, a következő véleménnyel lep meg: — Hangulatember. Olykor kiemelkedő teljesítményt nyújt, máskor csapnivalóan játszik. — Mindenkinek lehet rossz napja — mondom halkan. Bólogat az ismerős, de csak úgy ímmel-ámmal. Amikor elköszön még megjegyzi: — Többet várunk tőle! Bedő Ferencet nem éri váratlanul a szurkolói vélemény. — Nem tagadom — mondja — sokszor joggal kritizálták a teljesítményemet, de azt sem állíthatja senki, hogy az akarásommal volt a baj. — Meghatározója vagy a esapat játékának. Nem csoda, ha veled szemben magasabbra emelik a mércét... Nagyot sóhajt. — Azt hiszem, az emberek gyakran végletekbe esnek. Van amikor csak a jót látják bennem, máskor meg kizárólag azt figyelik, mikor hibázom. Pedig a győzelmet senki sem akarja jobban, mint én! — A tavaszi mérkőzések arról árulkodnak, túl vagy a nehéz időszakon. — Megoldódtak az otthoni gondjaim és a munkakörülményeim is rendezettek. Ügy érzem, egyre jobban megközelítem a régi formámat. önkéntelenül is egy 1976-os MNK-mérkőzés jut eszembe. A Vasas elleni találkozó, amit bár 6—1-re elvesztettek a pásztóiak, Bedő Ferenc játéka mégis emlékezetes maradt. Állandó veszélyt jelentett a válogatóttakkal felálló piros-kékek kapujára, alakításai láttán méltán zúgott az elismerő taps. Ez a kép máig megmaradt a szurkolókban. Emlékezünk. A kezdetről is szó esik. Balszélsőként indult pályafutása, de balhátvédként mutatkozott be 1972-ben, az akkori NB III-as felnőttcsapatban. A Sashalom elleni 2—O-ás győzelemhez a gólerős Szőczei őrzésével járult hozzá, aki addig minden mérkőzésen a hálóba talált. A Pásztói SE tehetséges játékosa Támadásban a pásztóiak karmestere több poszton is szerepelt. Tulajdonképpen akkor rendeződött a sorsa, amikor középpályás lett. Nagy munkabírásával, szervezőkészségével, pontokat érő góljaival egyre inkább kiemelkedett a mezőnyből. Felfigyeltek a játékára, s 1977 januárjában átigazolta az NB III-as Balassagyarmat. Fél idényt ugyan kezdő emberként játszott végig, mégis visszatért Pásztó- ra. A „miért”-re röviden válaszol : — Jóllehet nem tudtam beilleszkedni abba a környezetbe, távozásra más késztetett. Megnősültem és családi okok miatt jöttem haza. Házépítés, edzéskihagyások, gyenge, erőtlen játék. Tömören így lehetne jellemezni a viszatérést követő időszakot. A munkája mellett nem tudott eleget tenni a követelményeknek. A járási bajnokságban szereplő Mátraszőlős együttesébe vezetett az útja, 1979-től már ismét Pásztó színeiben rúgja a labdát — Végérvényesen? — Innen indultam, és itt szeretném befejezni — mondja a PSE 28 éves középpályása. — Igaz, visszavonulásra egyelőre nem gondolok. — Többre vihetted volna. Lehajtja a fejét. Apró szünet után válaszol: — Korábban, kisebb korban kellett volna kezdeni a focit... — Bánt a sikertelenség? — Mint mindenkit. Különösen az, hogy tavaly nem sikerült kiharcolni a magasabb osztályba kerülést. — Talán az idén. Óvatosan fogalmaz: — Az első három között szeretnénk végezni. — Egy irányító, helyzeteket kidolgozó, gólerős Bedő Ferenccel nem elérhetetlen a bajnoki cím. Elmosolyodik és így felel: — Nem kizárólag rajtam, hanem a csapaton múlik. A magam részéről igyekszem mindent megtenni, hogy eredményesebben szerepeljünk, mint a múlt évben, s akkor talán... Itt a mondat befejezetlen maradt. Bedő Ferenc, a játékával kíván pontot tenni a végére. Adorján László Megyei éjszakai táifutóbainokság A Balassi HSE és a MÁG-MEDOSZ SE két-két bajnoki címet szerzett Méltatlan eseménnyel kezdődött szombaton este hét órakor a Pásztó melletti Kőrét területén Nógrád megye idei C fokzatú éjszakai egyéni tájfutóbajnoksága. Az első indulók alig negyedóra eltelte után meglepetten észlelték, hogy a kitűzött pályákon a bólyák és az igazolásul szolgáló zsírkré-'. ták vandál módon rongálva vannak. Ezért a versenybíróság a versenyt azonnal leállította. A pályák kijavítása, korrigálása után fél kilenckor kezdődött a verseny, új felszereléssel és új pályákon. A felnőtteknél az esélyes Bíró Balázs (H. Balassi SE) szoros küzdelemben nyert az újra csatasorba álló Holtnee András (MÁG-MEDOSZ) előtt. Az ifik mezőnyében Szász Gábor (MÁG-MEDOSZ) biztosan győzött a salgótarjáni Fehérvári előtt. Míg az első ízben rendezett serdülőkategória népes mezőnyében Makra József (MÁG-MEDOSZ) szerzett bajnoki elmet, a verseny legfiatalabb résztvevője, a salgótarjáni ifj. Marczis előtt. Eredmények, felnőttek. Táv 2300 m. 11 ep. Bajnok: Bíró Balázs (H. Balassi SE Nagyoroszi) 14.21 (edzője: Bíró Balázs) 2. Holtner András (MÁG- MEDOSZ SE Pásztó) 14.56, 3. László Károly (H. Balassi) 15.17. 4. Holtner Győző (MÁG- MEDOSZ) 16.41, 5. Csábi István (H Balassi) 19.28, 6. Holtner Attila (MÁG-MEDOSZ) 21.32 mp. Juniorok. Táv 2200 m. 10 ep. Bajnok: Szeitz Zoltán (H. BaZentai József), 2. ifj. Marczis István (STC) 19.47, 3. Sálek Szilárd (MÁG-MEDOSZ) 21.39 mp. A feljutásos rendszerű bajnokság során a C fokozatból az április 2-1, Nógrád—Heves megyei közös rendezésű, B fokozatú bajnokság döntőjébe tizenegy versenyző került. — zentai — Fizetésképtelen az STC Fejleszteni — feltételek nélkül? Minden elképzelés annyit ér, amennyi megvalósul belőle! Számtalanszor ismételt, unalomig elcsépelt megállapítás, de mi most újra felmelegítjük. Jó okunk van rá, hiszen a napokban az STC elnökségének ülésén a maga nemében példátlan esemény történt: a társadalmi aktivistákból álló egyesületi vezérkar megvalósíthatatlannak ítélte a megyei tanács 1980-ban hozott határozatát. Pontosabban a határozat azon részét, amely az STC fejlődését az évtized közepéig előírja. Hogy erre az elnökségnek nyomós indoka volt, az a hozzászólók véleményéből egyértelműen kitűnt. Kirajzolódott egy csőd szélén álló, állandó anyagi gondokkal birkózó egyesület képe. Megdöbbentő volt hallani, hogy az egyesület fizetési utalványait — mint fedezetleneket — sehol az országban nem fogadják el. Épp így elgondolkodtató, hogy az NB Il-es férfi kosárlabdázókat az intéző családi kasszájából finanszírozza. Utazásukat, étkezésüket saját pénzéből előlegezi. A tavalyi évet 1,7 millió fen rint deficittel zárta a klub — előfordult, hogy az alkalmazottak hetekkel később kapták meg járandóságukat —, s a mérleghiány erre az évre Tömegsportnap Szécsényben A szécsényl II. Rákóczi Ferenc Művelődési Központ ifjúsági klubja a forradalmi ifjúsági napok rendezvényeihez kapcsolódva, a múlt hét végén férfi kispályás labdarúgótornát rendezett a helyi szakközépiskola sportpályáján. A kellemes, napsütéses időben, élénk érdeklődés mellett öt csapot küzdött a helyezésekért. Eredmények. Selejtező: Skála Áruház—Ifjúsági klub 1—1 (hétméteresekkel 6—5); Termelőszövetkezet—ELZETT 1—0. A nagyközségi KISZ csapata erőnyerő -volt. A hármas döntőben: Skála—Nagyközségi KISZ 6—0; Nagyközségi KISZ—Termelőszövetkezet 2—1; Skála—Termelőszövetkezet 3—1. * A tornát veretlenül a Skála Áruház csapata nyerte, megelőzve a nagyközségi. KISZ és a Termelőszövetkezet együttesét. A torna legjobb és legeredményesebb játékosának járó jutalmat Juhász Ferenc (Skála) vehette át, míg a legjobb kapus elmet Bodnár Pál (nagyközségi KISZ) nyerte. Szász Gábor másfél év után visszatért' és máris megyebajnoki címet szerzett. lass! SE) 18.22 (edzője: Bíró Balázs). Ifjúságiak. Táv 2050 m. 9 ep. Bajnok: Szász Gábor (MÁG- MEDOSZ) 16.51 (edzője: Zentai József). 2. Fehérvári Péter (STC) 19,01, 3. Gábörik László (STC) 21.25 mp. Serdülők. Táv 2050 m. 9 ep. Bajnok: Makra József (MÁG- MEDOSZ SE) 17.44 (edzője Asztalitenisz Csak a férficsapatok győztek NB II. női: KSI—STC 14—2 Győztesék: Székely 1, mási 1. NB III. férfi: St. Volán—Hatvan 13' ®y.: Cseh 4, Kövendl Kocsa 3, Déczi 3. N agy bátony—MÉMTE 11—5 Gy.: Kövendl II. 4, Tóth 4, Salamon 2, dr. Szabó 1. Ta" A női együttes nem várt vereséget szenvedett a KSI tl: _3 zenöt éven aluli fiataljaitól. I . 3, A férfiak győzelmeikkel tartják Jó helyezésüket. II. M. L. Fiatalok a tatamin * Az STC fiatal cselgáncsozói a közelmúltban Miskolcon két alkalommal is küzdőtérre léptek, területi versenyen. Először az úttörő I-es korcsoport részére rendeztek rangsorversenyt, ahol hét egyesület hetven versenyzője indult. Az STC eredményei: 26 kg. ...2. Kozma Zoltán. 32 kg.: .. .3. Varga László, .. .5. Mészáros Károly. 49 kg.: ...2. Grósz Gábor. Az úttörő II—III. korcsoportban hét egyesület 120 cselgéncsozóját nevezte. Az STC-s fiatalok itt is dicséretesen helytálltak, négy bronzérmet nyertek. A tarjániak eredményei, II. korcsoport. 32 kg.: ...3. Csonka Tibor. 41 kg.: ...3. Germán Zsolt. 38 kg.: ...3. Deák Zsolt. III. korcsoport, 41 kg.: ,..3. Szigetvári János. ' is áthúzódik. Ilyen körülmények között az elnökség tagjai nem sportvezetők, hanem kilincselők, akik szakmai kérdések megoldása helyett állandóan pénzért „kalapoznak”. Ezért nem jut kellő idő és energia a távlatokban való gondolkodásra. Tudjuk, a mindenre ráhúzott „jelenlegi gazdasági helyzetben” nem csak a sportra, sok egyéb másra sem jut elég pénz, de a Stécé esetében több mecénás álláspontja is megkérdőjelezhető. Olimpiai pontjai arányában a megyei tanács támogatásából 7,8 milliót kaphatna a Stécé, szemben a folyósított 5 millió 150 ezerrel. Igaz, így jó néhány kisegyesület megrendülne, ám ezzel együtt sem lehet vitatni az elosztásról döntők szubjektivitását. Egyszerűen figyelmen kívül hagyják az általuk is hangoztatott, a mindenki által elfogadott differenciált fejlesztés elvét. A személyi kapcsolatok sokszor nyomosabban esnek latba a juttatásoknál, mint az érmekben, pontokban is kimutatható, országosan jegyzett eredmények! A bázisvállalatok egymásra mutogatása többszörösen feltárt tényt. Jószerivel négy nagyüzem támogatja- jelentősebben a klubot, ám rajtuk sem érezni az igazi gazda felelősségét. Amíg saját egyesülettel rendelkeztek, addig olyan munkákat is díjtalanul elvégeztek sportkörüknek, amelyeket most habozás nélkül leszámláznak. A vállalatok többsége még ennyire sem képes. A Stécé hallatán lemondóan legyint, kibúvókat keres és talál a fúzió idején vállalt kötelezettségek elodázására, be nem tartására. Fenti állításunkat, igazolja az a tény, hogy csupán a közös egyesület első esztendejében, 1978-ban nem voltak anyagi nehézségek az STC-nél. Igazolódni látszik a régi paraszti mondás, miszerint egy atya eltarthat tizenkét gyereket, de tizenkét gyerek nem tarthat el egy atyát. Ilyen előzmények után terjesztette az elnökség elé a sportklub apparátusa a középtávú fejlesztési tervet, amely a ' megyei tanács 32/1980-as számú határozatán alapoL Á határozat 8-as számú melléklete egyértelműen kimondja, hogy az STC 1985-re atlétikában, ökölvívásban és labdarúgásban érje el az A kategóriás szintet. E két utóbbiban — különösen a határozat megszületésének idején — a cél reálisnak tűnt, ám az ország B kategóriás szakosztályainak mezőnyében a középszinten álló atléták ekkora agrása — különösen jelenlegi körülményeik között — csodával lenne határos. És itt felmerül a felelősség kérdése. Ki követett el hibát, amikor meghatározták a feladatokat? A tanácsülés felelősséggel, a birtokában levő információk valós tudatár ban döntött. Hogy pontatlanul tájékoztatták? Az nem a plénum hibája! Mert azt csak a szakemberek tudhatják, hogy az országos rangsor 25. helyezettjének az első kilenc szakosztály közé kerülésre egyelőre nincs reális lehetősége! Ezek után mi lehet a meg^ oldás? Mi is csak tanáccsal szolgálhatunk és nem pénzzel, A kiút — legalábbis szerintünk — új feladatmeghatöro- zás. Mégpedig olyan, amelyet alapos, mindenre kiterjedő^ vizsgálat előz meg. És akkor aztán szigorúan számon kell kérni a végzetteket. De csak akkor, ha a megye vezető egyesülete, amely nem egy olimpikont nevelt és ne-J vei a magyar sportnak, nem, kényszerül elfogadott és jóváhagyott költségvetése ellenéra — fedezethiány miatt — tehetséges fiatalok előtt bezárni a pályák, edzőtermek kapuit. Nem kényszerül aktivistái kölcsönpénzére, nem kényszerül olyan versenyek lemondására, amelyek a város, a megye hírnevét öregbítenék. S ebben nem csak a klub vezetőinek van feladatuk, jóval több a sportirányításban részt! vevő szerveknek. Mert hiába tűzünk magunk elé gyönyörű célokat, ha azok megvalósíthatatlanok. A helyn zet túlzás nélkül drámai. Meg-J lehet, nincs távol az idő, amikor netán nem lesz kiket buzdítani: „Hajrá, Stécé!” Kiss László j Labdarúgás, ifjúsági kupa DMVSC-STC1-0 (1-0) Salgótarján, 200 néző, v.: Bodó. DMVSC: Tokaji — Szabó I., Stercel, Kozma, Deél — Till, Ludánszki, Jeremiás (Magyar) — Kiss (Juhász), Fekete, Váczi (Tóth). Edző: Szabó Béla. STC: Pálinkás — Agócs, Juhász, Molnár, Balogh — Kozma, Oláh (Mezei), Németh (Gyetvai) — Sarai, Tolnai, Jaszik (Hartmann). Edzó: Pat. kó József. Haza! támadások vezették be a találkozót. A 3. percben Tolnai az 5-ösön vesztette el a labdát. A 10. percben Molnár lövése a hosszúsarok mellett jutott az alapvonalon túlra. A 12. percben, súlyos védelmi hibából Till fejesgóljával vezetést szerzett a vendégcsapat. Mintegy húszperces enyhe debreceni mezőnyfölény után az első szélen vezetett Stécé-támadás végén Kozma lövése a kapufán csattant. A 45. percben Garai a jobb kapufa mellé célzott, Tokaji bravúrosan elvetődve mentett. A szünet után az 50. perc-, ben Váczi fejesét mentette a felső sarokból Pálinkás. Ezután a mérkőzés végét jelző sípszóig az STC támadott, nyomasztó fölénye tucatnyi szögletet eredményezett. A 16-oson belül viszont Tolnai, Juhász, Kozma a biztos- gólhelyzetekben is hibáztak. AZ erős szél károsan befolyásolta a mérkőzés színvonalát. Az STC érthetetlenül -J a mérkőzés nagyobbik részében — magas labdákkal ját-i szott, s ez nagyban hozzájár rult vereségéhez. Előkészületi mérkőzések: STC—N agy bátonyi Bányász 4—3 (2—2) Nagybétony, 200 néző, v.i Séber. STC: Rédei — Csáki (Kruppai), Földházi, Kovács J. (Juhász), Babcsán — Balga (Zsidó), Varga (Pandúr), Földi (Lipták) — Kiss, Mohácsi (Szoó), Csernák. A célt igen jól szolgáló edzőmérkőzésen sportszerű, jó- iramú, változatos és gólokban gazdag találkozót vívott a két együttes. Góllövők: Mohácsi, Földi, Földházi, Szoó, ill. Loch (2)J Szabó J. A Síküveggyár együttese aZ Eger csapatát fogadta. A találkozón az egriek 0—O-ás félidő után a második játékrészben, Smutzer és Horváth góljával 2—0-ás vezetést szerezlek, amelyre Varga a befejezés %előtt válaszolt. Így alakult ki a 2—1-es végeredmény. NÓGRÁD — 1982. április 1., csütörtök T
