Nógrád. 1982. április (38. évfolyam. 77-100. szám)
1982-04-09 / 83. szám
Közle eny ' (Folytatás az 1. oldalról.) 2. A Központi Bizottság és a Minisztertanács megállapította, hogy a második tizenöt éves lakásépítési program alapján hat év alatt, 1981 végéig 530 ezer új lakás épült fel. Ügy foglalt állást, hogy teljesíteni kell a 15 éves lakásépítési prog. ramot és fel kell építeni az 1 millió 200 ezer lakást. A terv megvalósítását a személyi tulajdonú lakásépítés fokozásával is elő kell segíteni. A lakásellátásra fordítható állami eszközök ésszerűbb fel- használásával, a lakosság érdekeltségének növelésével, a lakásgazdálkodás korszerűsítésével összehangolt erőfeszítéseket kell tenni a lakáshelyzet további javításáért. Övni és lehetőség szerint növelni kell a meglevő lakások használati értékét. A lakóházak karbantartásában, környezetük kulturáltabbá tételében a lakosság az eddiginél nagyobb mértékben vegyen részt. E célok eléréséhez javítani kell az építőipar, a házkeze- lőségek munkáját, az anyagellátást, a telekgazdálkodást, egyszerűbbé és gyorsabbá kell tenni a hatósági ügvin+ézést. 3. A Központi Bizottság és a Minisztertanács szükségesnek tartja, hogy a lakáshoz jutás esélyei váljanak kiegyenlítettebbé, a lakásigények kielégítésében érvényesüljön fokozatosság és a bérlakások elosztásában erősödjék a szociális megfontolás. Meg kell teremteni a feltételeit annak. Bogy a fiatal házaspárok rövidebb idő alatt jussanak önálló lakáshoz. A családalapítókat az eddiginél jobban segíteni kell jogos és indokolt lakásigényük kielégítésében. A családnagyság változásaihoz igazodó igények kielégítése jól működő lakáscsererendszer mielőbbi kiépítését teszi szükségessé. Ez elsősorban a tanácsok hatáskörébe tartozó feladat. A személyi tulajdonú lakásépítés és -vásárlás támogatása jobban kapcsolódjon a gyer- imekek és a családdal együtt 'élő eltartottak számához, In- . dók olt jobban figyelembe venni a családok jövedelmi és vagyoni helyzetét is. A szociálpolitikai támogatást ki kell terjeszteni a családiház-épí- tőkre is. Fokozódjék a munkáltató szerepe a lakásépítés és -vásárlás elősegítésében. Lehetővé kell tenni, hogy az állami nagyüzemeken kívül a többi munkáltató — szövetkezet, költségvetési szerv és intézmény — is lakásalapot képezhessen. A lakásalapból támogatásban részesülhetnek a munkások mellett más dolgozók is. A támogatásnál vegyék figyelembe a dolgozó munkában tanúsított helytállását. A lakásépítés és -vásárlás hitelfeltételei jobban igazodjanak az érintettek anyagi teherbíró képességéhez, ösztönözzenek az előtakarékosság- ra. 4. Az elmúlt években emelkedtek a lakásépítés és -fenntartás költségei. Ugyanakkor a lakbérek 1971. óta változatlanok, az emelkedő fenntartási költségeknek jelenleg már csak egyharmadát fedezik. A teherviselésben jelentős az aránytalanság a bérlők és a saját erőből építkezők között. A lakbéreket 1983-ban szükségszerűen emelni kell, hogy azok közelítsenek a fenntartás, a karbantartás, a felújítás költségeihez. A lakbéreket a lakások minősége szerint differenciáltan kell megállapítani. A lakbéremelésből származó nagyobb kiadást fokozatosan, több év alatt kell a bérlőkre áthárítani. Ennek módja az évről évre csökkenő állami hozzájárulás legyen. A leginkább rászoruló nagycsaládosok és nyugdíjasok szociális támogatásban részesülnek. 5. A Központi Bizottság felhívja a Minisztertanácsot, az ügyben illetékes állami szerveket, hogy a lakásépítés, a lakáskarbantartás és a lakás- gazdálkodás megjavításához ' szükséges állami rendelkezéseket, szervezeti intézkedéseket az év' végéig dolgozzák ki és hozzák nyilvánosságra. Gondoskodni kell arról, hogy a helyileg megoldható és megoldandó kérdésekben a tanácsok megfelelő önállóságot kapjanak. III. A Központi Bizottság megtárgyalta az állami oktatásról szóló 1972. június 15-i határozata végrehajtásának tapasztalatait, és irányelveket fogadott el a közoktatás további fejlesztésére. 1. Az állami oktatás az elmúlt tiz évben betöltötte szerepét, és hozzájárult társadalmunk fejlődéséhez. Az iskoláztatás nagyarányú kiterjesztése a társadalom valamennyi osztályát és rétegét érintette, országos méretben nüvel'.e az általános és a szakmai műveltséget. csök- kentette a művelődésben egy enlőtlenségeket. A tanulás r :ai nyitva állnak a felnö- „•kvő nemzedékek előtt. A magyar oktatásügy eredményei nemzetközi összevetésben is megállják a helyüket. Jelentősen bővült az óvodai hálózat. Lényegében általánossá vált a gyermekek iskolára való előkészítése. Gyakorlatilag teljes körű a tankötelesek iskoláztatása. 95 százalékuk 16 éves korig sikeresen elvégzi a nyolc osztályt. Az általános iskolát befejezők 93 százaléka középfokon folytatja tanulmányait. Az elmúlt tíz évben a társadalom, mindenekelőtt a pedagógusok erőfeszítése révén fejlődött az oktató-nevelő munka és javultak feltételei. Ezt tanúsítja az óvodai nevelés színvonala: az általános iskolai lemorzsolódás csökkenése: egyes tantárgyak oktatásában a módszerek eredményes megújítása: a szakmunkásképzés korszerűsítése; a gimnáziumokban a fakultatív oktatás megkezdése A Központi Bizottság meg- állaoitotta, hogy az iskolai munka korszerűsítését célzó intézkedések nem mindig voltak kellően előkészítve, átgondolva és összehangolva. A változások mennyisége és egy részüknek nem kellő megalapozottsága kedvezőtlenül befolyásolta az iskola stabilitását, nem szolgálta az oktatás színvonalának, illetve a tanulók ismeretszintjének kívánatos mértékű emelését, elbizonytalanította a pedagógusokat, és jogos kritikai észrevételeket váltott ki a közvéleményben. « Közoktatási rendszerünk mai problémái jórészt azzal függnek össze, hogy az elmúlt időszakban végbement társadalmi és gazdasági változások új és nagyobb követelményeket támasztanak az iskolával szemben. Az 1980-as évtizedben a közoktatás legfontosaob feladata az új követelményekhez való felzárkózás, a munka minőségi, tartalmi javítása. Egyidejűleg biztosítani kell az új tantervek eredményes bevezetését és a nagyobb létszámú gyermekkorosztályok színvonalas általános iskolai és középiskolai képzését. 2. A Központi Bizottság hangsúlyozza, hogy az eredményes, kiegyensúlyozott iskolai munkához nélkülözhetetlen a stabilitás. Az alsó és a középfokú oktatást a jelenlegi iskolarendszer megőrzése mellett — a nagyobb megrázkódtatások és a felesleges szervezeti változtatások kerülésével — úgy kell fejleszteni, hogy mindjobban teljesítse alapfunkcióit. s egyben képes legyen a szükséges megújulásra. Az iskola kiemelkedő feladata a felnövekvő nemzedékek tudásának, műveltségének, tudományos világnézetének szilárd megalapozása. Neveljen a szocializmus ügye mellett elkötelezett, kezdeményező, alkotó fiatalokat, alakítsa ki bennük a rendszeres, fegve! mezeit és szorgalmas munka igényét. Az iskolai nevelésben kapjon nagyobb hangsúlyt népünk történelmi múltjának, különösen a közelmúlt történelmének jobb megismertetése és megértetése, nemzeti kultúránk értékeinek elsajátítása. Az oktatásban az életkori sajátosságoknak megfelelő, egészséges erőfeszítésekre sarkalló magas követelményeket kell érvényesíteni. Az iskola- rendszer minden fokozata tegye lehetővé a személyes adottságok és képességek sokoldalú fejlesztését, a tehetségek kibontakoztatását. A felesleges terhelés további csökkentése mellett szem előtt kell tartani, hogy a tanulók munkára nevelésében legfontosabb tényező az iskolai munka színvonala, igényessége, fegyelme és szervezettsége. 3. Az általános iskola fejlesztésére megkülönböztetett figyelmet kell fordítani. Gondoskodni kell a nagyobb létszámú gyermekkorosztályok megfelelő színvonalú iskoláztatásáról, az ehhez szükséges feltételek megteremtéséről. Lehetőség szerint bővíteni kell a napközibe járók és a diák- étkeztetésben részesülők körét. * 4. Az ifjúság műveltségének további emelése érdekében fokozatosan meg kell változtatni a középfokú képzés belső arányait az érettségit adó középiskolák javára. Ezen belül biztosítani kell a gimnáziumi tanulók arányának kismértékű növelését. A szakközépiskolákat alkalmassá kell tenni az olyan szélesen alapozó képzésre, amely az iskola elvégzése után viszonylag rövid idő alatt lehetővé teszi a gyakorlati munkába való beilleszkedést, és jobban segíti a továbbtanulást. ■ A szakmunkásképző iskolák pótolhatatlanok a népgazdaság szakmunkásigényeinek kielégítésében. A képzés feltételeit és színvonalát folyamatosan hozzá kell igazítani ,a niiyekvp., követelményekhez. A iskolákat — ahol énnek lehetőségei adottak, illetve megteremthetők — a nagyüzemek anyagitechnikai bázisán kell működtetni. A szakképzés egész rendszerén belül az egyes szakterületek sajátos követelményeinek figyelembevételével a technikusképzést is megnyugtatóan rendezni kell. 5. A Központi Bizottság elismeréssel szólt a közoktatásban dolgozókról, és hangsúlyozta, hogy a közoktatás színvonalának emelése, az iskolai munka folyamatos korszerűsítése nagymértékben függ a pedagógusoktól. Ezért megkülönböztetett figyelmet kell fordítani kellő számban és magas színvonalon történő képzésükre, munkafeltételeik javítására, anyagi és erkölcsi megbecsülésükre. Elő kell segíteni, hogy növekedjék az e hivatást választó férfiak száma. Növelni kell a pedagógusok önállóságát a módszerek kialakításában, alkalmazásában és az oktatási-nevelési célokhoz igazodóan az oktatás tartalmának megválasztásában is. 6. Javítani kell a közoktatás állami irányítását. A központilag meghatározott követelményeket következetesen érvényesíteni kell, egyidejűleg biztosítva a helyi irányító szervek önálló munkájának és az oktatási intézmények öntevékenységének feltételeit, az iskolai demokrácia fejlesztését. 7. Az ifjúság szocialista nevelése egész társadalmunk ügye; valamennyi intézményének érdeke és kötelessége az iskola nevelési törekvéseinek támogatása. Az iskola, az intézmények, a társadalom fokozott részt vállalása a felnövekvő nemzedékek nevelésében nem csökkentheti a szülői gondoskodást és felelősséget. A család szerepét semmilyen más intézmény nem pótolhatja. A Központi Bizottság felhívja a pártszerveket és párt- szervezeteket, hogy segítsék a közoktatás fejlesztését szolgáló programok végrehajtását. Szervezzék, ösztönözzék az ifjúság neveléséért felelős, tényezők jobb együttműködését. Mozgósítsák a társadalmi erőket az oktatáspolitikai célok megvalósítására, Hassanak oda, hogy társadalmi méretekben tovább erősödjön az iskola munkáját támogató közszellem. A Központi Bizottság szervezeti, személyi kérdéseket tárgyalt: — Lajtai Vera elvtársnőt, a Pártélet című folyóirat felelős szerkesztőjét, érdemeinek elismerése mellett, saját kérésére felmentette tisztségéből, és nyugállományba helyezte. — Lakos Sándor elvtársat, a Központi Bizottság tagját, a Társadalomtudományi Intézet tudományos igazgatóját — érdemeinek elismerése mellett — felmentette e tisztségéből, és kinevezte a Pártélet című folyóirat felelős szerkesztőjévé. (MTI) NÓGRAD - 1982. ápnlis 9., péntek Reagan Rendkívüli biztonsági intézkedések és nagy propagan dakampány közepette került sor Reagan elnök karibi kirán dulására. Eredetileg ugyan arról volt szó, hogy csak a hús véti vakációt tölti az elnök a meleg déltengeri szigeteker ám környezete kezdeményezésére „munkavakáció’’ lett jamaicai és barbadosi kirándulásból. Az első állomás Jamaica volt, ahol nemrég került hata lomra Edward Seaga miniszterelnök amerikabarát mun káspárti kormánya. Az előd Manley volt. Az ő kormányza tónak utolsó hónapjait a jobboldali ellenzék külföldről tá mogatott féktelen terrorja, megfélemlítési hadjárata jelle mezte, Ehhez hozzájárult még a gazdasági zsarolások kitér ledt művelete, ami szintén a szigetország haladó kormány zatának megdöntésére irányult. Manley végül is megbukol a választásokon, s megfigyelők értékelése szerint mindé nem utolsósorban azért következett be, mert a jamaicai po litikus igyekezett baráti kapcsolatokat fenntartani a Karib térség legnagyobb és legnépesebb országával — Kubával. A második állomás Barbados, ahol valamiféle „minicsú csőt” tartanak a szigetvilág törpeállamainak vezetői Reaga részvételével. Valószínűleg Washington karibi csomagterv lesz a fő téma, az a segélyprogram (néha nagyigényűen 0 Marshall-tervnek is nevezik), amelynek fő feladata a gaz dasági stabilizálás, az itteni nyugatbarát rendszerek meg szilárdítása érdekében. A barbadosi csúcson Reagan minden bizonnyal arr akarja majd rábírni tárgyalópartnereit, hogy támogassál Kuba- és Nicaragua-ellenes lépéseit, törekvését a felszaba dító mozgalmak visszaszorítására. A karib-tengeri szigetvilág geopolitikai szempontba rendkívül fontos az Egyesült Államok számára — elképzel hető, hogy a Pentagon újabb sziget-támaszpontokra is igény tart a térségben. De mindennél fontosabbnak látszik Wa shington számára a politikai egyetértés elnyerése. A támo gátast ez eddig az itteni országok többnyire katonai segélyei formájában kapták, ami olyan népellenes véres diktatúrái létrejöttéhez vezetett, mint a salvadori, guatemalai és a hai ti. Az „új Marshall-terv” gazdasági fellendülést és jóléte ígér a távoli jövőben — cserében azonban a karibi orszá goknak azonnal tevőlegesen támogatniuk kell a Reagan kormányzat napi elképzeléseit. Miklós Gábor Pu/a Frigyes befejezte kambodzsai Púja Frigyes külügyminiszter Hun Sennek, a Kambodzsai Népköztársaság külügyminiszterének meghívására április 5. és 8. között hivatalos baráti látogatást tett Phnom Penhben. A magyar külügyminisztert fogadta Heng Samrin, a Kambodzsai Népi Forradalmi Párt KB főtitkára, a Kambodzsai Népköztársaság államtanácsánál* elnöke, valamint Chan Sy miniszterelnök. A két külügyminiszter szívélyes, baráti légkörű megbeszélésén áttekintette a nemzetközi helyzet időszerű kérdéseit, a két órszág kapcsolatainak helyzetét és továbbfejlesztésének lehetőségeit. látogatását A felek megelégedéssel állapították meg, hogy a Magyar Népköztársaság és a kambodzsai Népköztársaság együttműködése kedvezően fejlődik az 1980. november 27-én Budapesten aláírt magyar—kambodzsai közös nyilatkozat szellemében. A magyar fél további támogatásáról biztosította a Kambodzsai Népi Forradalmi Pártnak, a Kambodzsai Népköztársaság kormányának és népének erőfeszítéseit, amelyek a múlt súlyos örökségének felszámolását célozzák. Púja Frigyes hivatalos baráti Itáogatásra hívta meg Hun Sent, aki a meghívást köszönettel elfogadta. Kongresszus Münchenben A helyzet kulcsa: az SPD Bizonytalanságot tükröző hírek érkeznek az NSZK-ból: belső ellentétek mardossák a kormányt Fel-felröppennek a hatalmi változásról szóló találgatások, támadják otthon, bírálják a tengerentúlról és más oldalról is a vezető politikusokat. A helyzet kulcsa — a Német Szociáldemokrata Párt. Rajta múlik, hogy megszilárdul-e a több mint tizenkét éve hatalmon levő páros, vagy pedig szétbomlik és helyét átveszi a jobboldal. PIREUSZI GYŐZELEM? 1980 őszén a szociáldemokraták történetük egyik legmagasabb választási százalékát érték el, de azóta szinte minden balul üt ki számukra. Eddig két helyi választáson maradtak le. Mindkettő azt mutatja, hogy erősen csökkent a szociáldemokrata hívek száma, és, ha ma váratlanul országos választás elé kellene állniuk, minden bizonnyal gyengén végeznének. Ám a szavazatok száma csak külső megnyilatkozása valamilyen mélyebb folya- matnak. Nehezen feloldható kettősségül találkozunk itt. A szbciájclemÖKrata vezetőket a párt balszárnyáról — jobbára indokolt — bírálatok érik, ami azonban a kormányzóképesség szempontjából nem tesz jót nekik. Megosztja erőiket, a szétziláltság pedig csökkenti a szavazók bizalmát. Két fő témakörben foglalhatók össze a kifogások, amelyeket a balszárny Helmut Schmidtnek és az elnökség többségének a szemére vet. Követelik egyrészt, hogy a Német Szövetségi Köztársaság ne kövesse az amerikai fegyverkezési hajszát. Mindenekelőtt: ne állítsák föl országuk területén a Pershing—2. rakétákat és a robotrepülőgép-ki- lövő állomásokat. A baloldal voltaképpen támogatja azt a mind szélesebb békemozgalmat, amely az USA keleti partjától Hollandiáig és Görögországig tárgyalást kíván a két világhatalom között és ragaszkodik földrészünk atommentesítéséhez. A másik követelés belpolitikai. A nemzetközi és a hazai gazdasági problémák meglehetősen kiélezték a vitákat az NSZK-ban: az államháztartás óriási hiányának pótlására és a beruházásokra valahonnan el kell vonni a pénzt. A polgári pártok — beleértve a koalíciós partner szabaddemokratákat — a vállalatoknak akar kedvezni, az ő beruházási kedvüket emel-’ ni. A szakszervezetek és a szociáldemokraták tekintélyes része viszont nem szeretné, ha emiatt csökkennének a szociális juttatások, ha gyengülne az állam szabályozó szerepe. A balszárny azzal vádolja a szociáldemokrata vezetőséget, hogy — a munkavállalók érdekei ellenére — túlságosan enged a vállalkozói, te-; hát a jobboldali nyomásnak. Érdekházasság — VITÁKKAL S itt lép a színre a koalíciós probléma. A szociáldemokraták együtt kormányoznak a kisebb partnerrel, a polgári- liberális Szabaddemokrata Párttal. Több mint egy évtizede tartó érdekházasság ez, de a kapcsok — éppen az 1980-as választási győzelem óta — lazulnak. A konjuktúra idején könnyebb volt mind a két félét — a munkavállalókat és a munkáltatókat — kielégíteni, most azonban a szabaddemokrata partner egyértelműen a vállalkozók oldalára áll. Ez pedig kínos vitákat vált ki a kormányüléseken. Bár a rakétaügyben Helmut Schmidt és Hans-Di- etrich Genscher közös álápon áll, a szabaddemokraták gyanakodva hallgatják a szociáldemokrata baloldal Amerikát bíráló külpolitikai követeléseit, Egy szó, mint száz, a polgári-liberális partner számba veszi a szakítás lehetőségét. Kapott is már ajánlatot a jobboldaltól. Ha elfogadnák, a szociáldemokraták ellenzékbe szorulnának. A JÖVÖ ÁRNYÉKA E pillanatban még tartanak a koalíciós kapcsok. Minden azon múlik, milyen képet mutat a következő hónapokban a szociáldemokrata párt, milyen eredményeket ér el a következő három tartományi választáson. Ha az eddigiekhez hasonlóan, gyengén végez, számítania kell arra, hogy partnere elhagyja. Most, húsvét után tartja a Német Szociáldemokrata Párt soron következő kongresszusát. A tanácskozásnak az lenne a feladata, hogy fölkészüljenek az idei próbamenetre, rendbeszedjék soraikat, tisztázzák a belső ellentéteket, növeljék a szavazók és a koalíciós partner bizalmát. Amit most itt elhatároznak és felmutatnak, nem kis mértékben meghatározza majd politikai jövőjüket — feltehetően a kormányét is. Tatár Imre Argentina — Az argentin katonai tanács szerda este úgy döntött, hogy egy „dél-atlanti hadműveleti szintért” hoz létre, ami Argentína partjaitól és a Malvin-szigetek körül 200 tengeri mérföld lesz. Buenos Airesben elrendelték a 20. életévüket betöltött tartalékosok részleges mozgósítását és a fegyveres erők segéd- személyzetét, is behívták szolgálatra. Mario Benjamin Menen- dez. a Falkland (Malvin)-szi- getek argentin kormányzója, aki szerdán vette át hivatalát, kijelentette: a szigetcsoport lakói — argentin állampolgárként — mindenfajta korlátozás nélkül gyakorolmozgósit hatják eddigi jogaikat, szabadon folytathatják eddigi gazdasági tevékenységüket, előzetes cenzúra nélkül publikálhatnak. Hozzátette, hogy az anyaországban érvényben lévő rendkívüli állapotot nem terjesztik ki a szigetekre. A szerdai nap eseményei közé tartozik az is, hogy Sir Anthony Williams. Nagy-Bri- tannia Buenos Aires-i nagykövete elhagyta az argentin fővárost. Míg a Közös Piac országai változatlanul és egyértelműén Nagy-Britanniát támogatják a vitában addig Latin-Arhe- rika államainak többsége Argentína oldalára állt
