Nógrád. 1982. április (38. évfolyam. 77-100. szám)

1982-04-29 / 99. szám

jMicsoda nap1. Kollégisták találkoztak Egy napra nyüzsgő, élénk diákcentrummá vált Szécsény központja vasárnap: itt ren­dezték meg a IV. diákottho­ni napot. Rendhagyó rendez­vény ez: nem művészeti, kul­turális seregszemle a szó szo­ros értelmében, bár a megye nyolc diákotthona, kollégiuma műsorszámokat hozott magá­val. Nincsenek helyezettek, és mégis vannak, nem tétre megy a verseny, mégis van egy tét: minél többet bemutatni a kol­légiumukban folyó életből. Mi sikerült ebből a célkitű­zésből ezen a jó hangulatú, eseményektől zsúfolt napon? Milyen képet festettek maguk­ról a II. Rákóczi Ferenc Álta­lános Iskola aulájában (a há­zigazdákat minden dicséret megillet a jó rendezésért, szervezésért). Mivel nem szabályszerű kul­turális bemutatóról van szó, ez az írás is szigorú kritikai észrevételek helyett néhány benyomást, gondolatot rögzít. Legnagyobb sajnálatomra nem láttam a III. diákotthoni találkozó műsorát — így kény­telen vagyok elfogadni mások véleményét, a III—IV-es ta­nulók és a rendezők megálla­pítását: ahhoz képest nagyot léptek előre igényességben, színvonalban. Ami állítólag nem is volt nehéz... Amit a mostani DON egészé­ről el lehet mondani: változa­tos, sokszínű, sok műfajú be­mutató volt. Láttunk bábjáté­kot és zenés irodalmi össze­állítást, formációs táncot és gúlagyakorlatot, hallottunk népdalszólót és monológot, több néni tánc-produkcióban is gyönyörködhettünk. A szín­vonal persze nem volt egyen­letes, de az igyekezet, a jó be­Szinte a nap minden sza­kában adódik valamilyen program a salgótarjáni ifjú­sági-művelődési házban. Méghozzá nemcsak a fiatalok találják meg a nekik való szórakozást, hanem az idő­sebbek is. Tízezer darabos a könyvtáruk, van fotólaborai- tórium, barkács-, szabó-var­ró, himzőszakkör. Szomba­tonként zene a fiataloknak, hétfőn filmvetítés. A vasár­nap délelőtt pedig a gyereke­ké, akiket mesemozi vár. mutatkozás vágya érződött a számokon. Sokszínűségével kiemelke­dett a mezőnyből a salgó­tarjáni Furák és a balassa­gyarmati Geisler Eta kollégi­um lányainak műsora. Jól tűk" rözték, milyen élénk kulturá­lis élet folyik ezekben az in­tézményekben, mennyire kap­nak lehetőséget a sokoldalú érdeklődés kielégítésére. A ba­lassagyarmati lányok összeál­lításában legnagyobb élményt a Hétszínvirág című bábkom­pozíció nyújtotta; szívesen hallgattuk a kis kamara- együttest is. Megyénk népmű­vészeti hagyományait ápolja a Furák Teréz kollégium komplex művészeti csoportja — a lányok vidám lakodalmas játékot mutattak be. Nem csak a gyönyörű népviselet, hanem a tiszta éneklés miatt kapott nagy tapsot Kiss Éva szólója — arató- és summás- dalokat kötött csokorba. Iga­zi, diákos játék volt a Kukac című „táncos tréfa", panto­mim. Voltak diákotthonok, me­lyek szerkesztett műsorral léptek föl. Tartalmában is ér­dekes, gazdag volt a salgótar­jáni 211-es ISZI diákotthoná­nak a 60 éves Salgótarjánt kö­szöntő összeállítása — hittel, átéléssel adták elő. Hasonlót mondhatunk a házigazda szé- csényiekről — „Szécsény, a fe­jedelmek városa” címmel szer­kesztettek irodalmi színpadi produkciót, a történelmi idők levegőjét belopva a modem iskola falai közé. A salgótar­jáni Stromfeld fiúkollégium diákjai Örkény és Radványl írásainak felhasználásával, sok ötlettel állították össze műsorukat, de a kivitelezés Ami pedig az időseket illeti, őket a nyugdíjasklub fogad­ja. Rendszeresen több mint hatvanan látogatják, előadá­sokat hallgatnak, de a nyug­díjasok sokszor a fiatalokat is meghazudtolva beneveztek az Ismerd meg hazádat mozga­lomba, és sokat utaznak, ki­rándulnak, sőt még a Szov­jetunióba is ellátogattak. Mindebben sokat segít a sík­üveg- és a bányagépgyár, ily módon a kirándulóautóbu­szokra sincsen gondjuk. színvonalán van javítanivaló, ám megéri! A Madách fiú- kollégium Balassagyarmatról népi tánccal és gúlagyakor­lattal mutatkozott be, nagy si­kert aratva. A munkáskultú­ra legnemesebb hagyományait ápolja a 209. számú nagybá- tonyi ISZI kollégistáinak kó­rusa — remélhetően ezek a jól éneklő fiatalok az iskolá­ból kikerülve „megtalálják az utat” a felnőttkórusok felé. A pásztói diákotthonban még nem alakult ki az igazi kö­zösség, nincsenek hagyomá­nyai — formációs tánccal mu­tatkoztak be a lányok. Eddig jóformán csak a di­cséret hangján szóltunk a be­mutatókról, pedig egy-két ne­gatív mozzanatról sem szabad elfeledkezni. A továbbfejlődést szolgálná, ha az irodalmi ösz- szeállításban szereplő fiatalok jobban ügyelnének a szép ma­gyar beszéd követelményeire! Sokan hadarva, halkan beszél­tek. A . jazzbalett és a for­mációs tánc nem fedi a mű­faj fogalmát — egyik-másik produkció alatt azt érezhettük, egy diszkóba csöppentünk, ahol még mereven táncoló lá­nyok is vannak... Érdemes len­ne szakmai segítséget, taná­csot kérni, mert ez a forma jó, a mozgáskultúra fejleszté­sében sokat adhat. A népi tánc és hagyomány- őrző játék nézése közben töb­ben megjegyezték: kár, hogy nem kooperálnak egymással a salgótarjáni leány- és fiúkollé­giumok, lányok táncolták a fiúszerepeket is. Mindent összevetve — nem kihagyva a délutáni sport- és ügyességi versenyek izgalmát, egymás megismerését, az esti diákbált sem — jó nap volt a IV. DON Szécsényben. So­kan azt érezték: kár, hogy nincs gyakrabban ily találko­zási lehetőség — ez biztosan segítene abban, hogy rájöjje­nek mit kell folytatni, min kell még csiszolni, változtat­ni. Megerősítést adott ez a program mindazoknak, akik hivatástudattal, szeretettel fog­lalkoznak a kulturális nevelés­sel, alkalmat adva a több mint ezer nógrádi kollégistának ké­pességei kibontakoztatására. G. Kiss Magdolna Tréfák — Rosszul érzem magam. Valahogy mór nem vagyok olyan egészséges, mint vala­mikor — Dohányzol? — Dehogy! — Kár. Mert ha dohányoz­nál, és most abbahagynád, rögtön jobban éreznéd magad. ★ A kis Kari a tenger mellett tölti a vakációit, és életében először lát apályt. — Micsoda disznósóg! Alig­hogy itt vagyok, a tenger mindjárt elpucol! Megjelent a melléklet Ötötdik alkalommal jelen­tette meg a József Attila me­gyei Művelődési Központ a „Salgótarjáni műsor” szocia­lista brigádoknak kiadott — mellékletét, a „Segíthetünk?” című kiadványt. A melléklet ezúttal a két Jeles évfordulóról, a KISZ megalakulásának 25. és Sal­gótarján várossá nyilvánítá­sának 60. évfordulójáról em­lékezik meg, de részletes ri­port-tudósítás idézi fel a szo­cialista brigádok nemrég le­zárult megyei közművelődési mozgalmát, illetve a mozga­lom keretében megrendezett brigádvetélkedő izgalmas pil­lanatait. A melléklet tartal­mazza a IV. salgótarjáni mun­kás kulturális hetek részle­tes programját is. Reggel nyolctól este nyolcig Zamek Bódognak, a TK bel­ső munkatársának módjában állt hogy — természetesen utólag — egyenesági leszár­mazottjának, Zamek Bugyii­nak (jelenleg kamaszkorban és előzetes letartóztatásban) életútját figyelemmel kísérje és megállapítsa: „hol rontot­ta el a gyerek...?!" A sikerélménnyel kezdő­dött. Születésekor a római 112-e3 belklinikán, ahová édesanyja több ezresre rugó jattpénz útján került, az el­ső komoly bőgésnél, és leve­gővételnél máris ezt hallotta: — Császárral születni nem az a kimondott sikerélmény. Bugyuka később is gyakorta hallotta ezt a bűvös szót, leg­közelebb akkor, amikor a böl­csődében a főbölcsődés azt mondta az albölcsődésnek, hogy „ez a gyerek képtelen megküzdeni a pelenkával, így nem lesz sikerélménye, így nem engedhetjük óvodá­ba. .Az óvoda-előkészítő bölcsődében más kudarc is érte, nem sikerült megtanul­ni a kezén számolni és még a betűket sem ismerte. Le- törten távozott. Sikerélmény nélkül. Nehéz és veszélyezte­tett gyerekkorral a háta mö­gött került az óvodába, ahol azonnal a sikert hajszoltatták vele a bölcs óvó nénik. Bár ő maga a legjelentősebb si­kernek azt tartotta, hogy sza­bályosan beleesett az óvó né­nibe, aki, egyidőben úgy tűnt, Tiszta kabaréi Tajsiker viszonozza is a szerelmét, de amikor harmadszorra sem sikerült a bordásfalat átugra­nia és azt hallotta, hogy nincs sikerélménye, sőt baj van az önmegvalósításával így szólt: — Küldjétek a cioló- gust...!!! A pszichológus is nő volt — mellesleg szólva „jobb buksza”, mint az óvónő! — ezért újra volt remény a ki­bontakozásra, de Zamek Bu­gyuka hiába látott a képes tesztlapok ábráiban vadvirá­gos marharétet ott, ahol mar­garétát kellett volna észlelnie és árra is hiába várt, hogv a pszichológus végre az ölébe vegye — elmaradt a sikerél­mény! Mély válságba került az önmegvalósítása, mint er­ről a felnőttektől gyorsan ér­tesült, akik a feje felett tár­gyalták meg a defektesnek minősített esetet. Ekkor Bu- gyunak már az egész világ szürkében pompázott és az öngyilkosság gondolatával fog­lalkozott. De újabb szeren­csésnek tűnő fordulat követ­kezett: a szaklapokban meg­jelent a legújabb előirányzat, amely szerint a következő öt­éves tervben nagyberuházás­ként mégis megvalósul a Si­kerélményeket Előre Gyártó Kombinát a Hortobágyon, ahol ingyen -van a délibáb. A fényezett panelideákat, amelyek minden serdülőbe könnyedén beültethetők, még­sem gyártották, mert időköz­ben felment az ára az olaj­nak és a sikerélmény előre • gyártása nem képzelhető olaj­alapanyagú alkatrészek nél­kül. Különben is begyűrű­zött a világválság. A beruhá­zást el kellett halasztani, amiről Bugyuka már az is­kolában értesült. Nem csoda hát, ha a leg­újabb nyavalya . a deviáns (rossz magatartású, összefér­hetetlen stb.) már felkészül­ten találta Zamek Bugyukát, aki ígv nyilatkozott a Kék fénynek: — Sehol egy sikerélményem nem volt. Hát élet ez...? A rioorter megpróbálta ugyan rávezetni, mit tett Bu­gyuka önmaga önmagáért, mit tett saját sikerélménye érdekében, mit, ami valami­féle erőfeszítés látszatát kelt­heti — ezt a kérdést meg sem értette a sikerélmények nél­kül maradt, az önmegvalósí­tásban hátrányba került de­viáns. veszélyeztetett Zamek Bugvuka, aki. hogv végre ér­zékelni tudin salát macát, betörte a Hungária kávéház csiszolt belga tükrét... (T. Pataki) Az Eged-hegy regéi Eger szimbóluma is lehetne e sajátos alakú, nyaranta a zöld ezer árnyalatában pompá­zó, őszönként bronzvörösben díszelgő, telente fehér hósip­kájával vakító Eged-hegy. Ez a némaságba burkolódzott természeti nevezetesség izgal­mas titkok soráról regél, ha megszólaltatják a szakemberek, a régészek, a történészek, az irodalombúvárok. A névadásról csak mondát idézhetünk, azt amit Mind- szenthy Gedeon írt meg, vers­sé mintázva. A napsütötte lankák már év­ezredekkel ezelőtt vonzották a népvándorlás árjától űzött em­bereket. A szkítákat az időszá­mításunk előtti ötödik évszá­zadban a távoli ázsiai puszták­ról rendelte ide sorsuk. Harcok emlékeit őrizték, nyugalmat, a béke csendjét remélték. Így az­tán nem csoda, hogy ha kellett, kardot ragadtak, s szembeszáll­tak az új telephelyüket veszé­lyeztető ellenséggel. MI maradt belőlük? Az elmúlt esztendők ásatásai feltárták otthonaik maradvá­nyait, temetőjüket. A kardok, karperecek, a gyűrűk a küzde­lem és szépségérzet relik­viái az egri Dobó István Vár­múzeumba kerültek. Sokan tudják, hogy a kemény akaratú, a népének biztos jö­vőt teremteni kívánó I. István milyen kitartással terjesztette a kereszténységet. Lényétől tá­vol állt a keleti fejedelmek ke­gyetlensége, mégis meghozta mindazokat az áldozatokat, amelyek nélkül nem kép­zelhette el a nyugodt holnapokat. Ebben az idő­ben itt élt Szent EgediuS, aki napjainak zömét elmélke­déssel, vallásos meditációval töltötte el. Nem volt nagy igé­nyű, nem vonzották a földi hívságok, mit sem törődött a környező világban zajló ese­ményekkel. Kár, hogy ennyire elzárkó­zott mindentől, mert a keleti őshazából hozott pogány val­lás hívei — Vata vezetésével — felkeltek a törvényes rend el­len, s megkezdődött az ártat­lan emberéletek ezreit követelő yiaskodás. Az Egeden is fel­lobbantak az áldozati oltárok lángjai, s feltűntek a bujkáló sámánok, hogy különös ritmu­sú dalaikkal borzongassák a lelkeket. A tudat mélyébe gyö­kerezett ősi hit győzött az új keletű, a kényszerből felvett felett. A felkelők végeztek az egri remetével is. A legenda egyébként azt tartja, hogy ár­tatlanul hullott vére terméke­nyíti meg az Eged szőlőtőkéit. Ez a legenda ma már min- denkit megmosolyogtat, az azonban tény, hogy a hegy lankáin érlelődött szőlők ne­dűjét sok századon át dicsér­ték. A. korántsem borissza Vö­rösmarty ezt írja a Rossz bor című versében: „Mondják: Egernél híres bor terem. Verembe szűrik tán? nem is­merem. Megénekeltem harcsait, borát, S mind e napig nem ittam ál­domást”. A helybeliek csattanós vála­sza nem is késett: a költő egy hordó bikavért kapott tőlük ajándékba. Ügy tűnik: az ízlé- léssel nem késlekedett, mert hamarosan megszületett a Jó bor címet viselő, az Eged al- ji tőkék termékeit dicsőítő költemény. S ha már a poétáknál tar­tunk, akkor hadd jegyezzük meg azt is, hogy Petőfi sem késett az elismeréssel. Amikor 1844 februárjában Debrecen­ből Pestre utazván — Andor- naktályára ért, s megpillantot­ta a hótakart öreg hegyet, rög­vest tollat ragadott. „Hol jó bort érzek, betérek; Ne térnék hát Egerbe, Ha ezt a várost elkerülném, Az Isten is megverne”. Az ifjú zseni a korábban jó irodalmárnak tartott tudós pa­pot, Tárkány Bélát kereste fel a teológián. Itt víg baráti tár­saságban poharazgatva el is töltött majd négy napot. Az öreg hegy most napfény-* ben fürdik, zöldben pompázik, és turisták ezreit csalogatja, hogy ösvényről ösvényre ban­dukolva jussanak föl a csúcsra, az ottani kilátóra. Érdemes hí­vó szavára hallgatni. Fenn a magasban észak hegyei kékel­lenek aranyba hajló mezőktől övezve, kis falvakat óva, éke­sítve. Akárcsak annyi száz évvel ezelőtt... Pécsi István .................................Hl....'■■■—» m űsor KOSSUTH RADIO: •■17: Fodor Jánes •peraárlákat énekel 8-46-. Örökzöld dallamok 9.44: Brummadzag, a zenebahöo 10.05: Diákfélóra. 10.35: Bécsi vér. Részletek Ja- hann Strauss operettjéből 11.24: Jogi arcképcsarnok 11.39: Széchenyi István naplójáböl 12.45: Kovács István: Ördöglakat Fenyő István könyvszemlé­ié. 12.59: Bemutatjuk új felvételein­ket. 14-00: A fény kapujában 14.10: Anna Moffo operafelvéte- I élből. 11.05: If). Sánta Fereno népi fo- nekara játszik lS.ts: csiribiri 16-00: Defossez: Fanfár 19.10: Rácl ószínház 17.05: Közéleti közelképek 17.30: Hullc-issuk együtt 19.15: A R'-KiE-vminisztérlum Duna Művészegyüttesének néni .ene'-crs léts-ik Mé­száros Tivadar vezetésével 11.40: Kapcsoljuk a Csepeli Mun­kásotthont Közben: kb. 20.20: Adottságok, le­hetőségek a herceghalml kísérleti gazdaságban kb. 20.40: A hangverseny- közvetítés folytatása kb 21.20: Andrés Segovia saját átirataiból játszik gi­táron. 21.3«: A gőzgépektől az atomerő­mű vi berendezésekig. Fodor János műsora. 22.20: Tíz perc külpolitika 22.30: Régi magyar dalok és tán­cok 22-47: Vietnami modell? 23.07: A Weiner-vonósnégyes fel­vételeiből. 0.10: Offenbach: Orfeusz az al­világban — részletek PETŐFI RADIO: 0.05: Lemer Fereno nótákat énekel 8.20: Tíz perc külpolitika 0.35: Napközben 10.00: Zenedélelött it.35: Mezők, falvak éneke 13.00: Kapcsoljuk a győri körze-* ti stüdlót. 13.30: Éneklő ifjúság 14-00: Válogatott perceink 10.33: Idősebbek hullámhosszán 17.30: Segíthetünk? 18.35: Hét végi panoráma 19.55: Slágerlista 20.35: A 04. 05. 07 jelenti 71.05í Nnoztalglanullám 21.36: Gyulai Erzsébet és Hollay Bertalan nótákat énekel 22.00: Kabs-é'-atltörtök. ?3 >0 Ki™ -nil Vilmos szerzemé­nyeiből 4 NÓGRAD — 1982. április 29., csütörtök I MISKOLCI STCDIO: 17.00: Hírek, Időjárásjelentés. — 17.05: A Tiszától a Dunáig. Észak- magyarországi képeslap. (A tarta­lomból: Borsod megye vendége volt Duschek Lajosné. — Az lpoly- tarnócl őslelet. — a munkás vers­mondó. — Családi lakótelep. __ A pletyka. Gyurkó Géza jegyze­te.) A műsor telefonszáma: 35-510. Szerkeszti: Tolnai Attila. — 18.00: Eezak-magyarországt krónika. (Ki­váló vállalat lett a diósgyőri gép­gyár. — Az Észak-magyarországi urbanlsták egri találkozója.). — 10.25—18.30: Lap- és müsorelőze- tes. TELEVÍZIÓ: 8.30: Tv-torna (ism.) 8.35: iskolatévé Fizikai kísérletek (kőzéplsk. n. oszt.) 9.05: Orosz nyelv (ált. lsk. 8. oszt.) 9.30: Magyar irodalom (ált. lsk. alsó tagozat) 10.05: Történelem (ált. lsk. 7. oszt.) 11.O5: Magyar Irodalom (ált. lsk. 8. oszt.) 11.45: Rajz (ált. lsk. alsó tagozat) 12.10: Osztályfőnöki óra (középl6k. I—n. oszt.) 13.30: Magyar Irodalom (ált. i9k. alsó tagozat) 14.05: Történelem (lsm.) 14.25: Magyar Irodalom (ált. lsk. 8. oszt.) Ism. 14.50: Osztályfőnöki óra (lsm.) 15.30! Mindenki Iskolája 10.05: Hírek 16.10: A Brttlsn Múzeum kincset (ism.) 16.35: A tánc vuágnama 17.05: Tizen Túliak Társasága 17.45: Reklám 17.55: A hétfejű sárkány 10.35: 1057. — tavasz — 1982. Dokumentumfilm 19.00: Reklám 19.10: Tévétorna 19.15: Esti mese 19.30: Tv-hlradó 20.00: Kozákok II/2. rész: Marjana 21.05: Panoráma 21.55: Eló népdal 22.05: Unokáink Is látni fogják 22.55: Tv-hlradó 1. 23.05: Tv-tükőr 2 MŰSOR: 16.10: Iskolatévé: angol nyelv 16.25: Pedagógusok fóruma 17.00: Jégkorong-világbajnokság 19.00: FUTAPEST 19.10: A ml képernyőnk 19.30: Tv-hlradó 20.00: Rözsavértben 20.30: Egészségünkért 20.45: Tv-hlradó 2. 21.05: Jégkorong-Világbajnokság BESZTERCEBÁNYA: 13.50: Hírek 13.55: Jégkorong VB-mérközés 16.25: Francia nyelvtanfolyam 34. lecke 16.55: Vesz.élyes barát 17.15: A Jezerka stúdió műsora 17.35: Jégkorong VB-mérkőzés 20.35: Tv-hlradó. 2. rész 20.50: Egyedül a farkasok között. 4. rész 22.10: Ez történt 24 őrá alatt 22.25: A család és az egyén érvényesülése 23.05: Hírek 2. MŰSOR: 16 05: Hírek. 16 20: Bemutatjuk Anna Huleja- vát 16.50: George. 18.25! Rét kérdőjel,' 19.05: Írás. 19.30: Angol nyelvtanfolyam — 11. lecke (ism.) 20-00: Életem legszebb muzsikája 20.45: Borostyánkő-part. 20.55: Ignác Blzmayer tavasza 21.20: Időszerű események 21.50: Kérdések és vélemények MOZIMŰSOR: Salgótarjáni November 7.: Zsaru vagy csirkefogó? Színes, szinkro­nizált francia bűnügyi film. — Balassagyarmati Madách: Földet veszünk Vadnyugaton. Színes, szinkronizált román western. — Pásztói Mátra: Éretlenek. Színes, szinkronizált francia fllmvtgjáték. Este 8-tól: Egy zseni, két haver, egy balek. Színes, szinkronizált olasz—francia—NSZK western. — Szécsényi Rákóczi: Hotel a Halott Alpinistához, színes szovjet fan­tasztikus bűnügyi film. — Kisto­ronyéi Petőfi: Egyszerű eset (14). Színes francia film. — Érsekvad* kert: A bíró és a hónér. (14). Szí­nes, szinkronizált NSZK film. — Nagylóc: Szamurájok és banditák, 1—II. (16). Színes japán kaland­film. — Jobbágyi: Újra szól a hat­lövetű. Színes,, szinkronizált ame­rikai western. RÓZSAVÉRTBEN (Április 29. — csütörtök — 20.00 k. — 2. MŰSOR!)

Next

/
Thumbnails
Contents