Nógrád. 1982. április (38. évfolyam. 77-100. szám)

1982-04-25 / 96. szám

Könyv a KISZ történetéről Eseménydús negyedszázad krónikája H asznos kiadvánnyal lepte meg az ifjú- légkompresszora kapott, míg harmadik egy sági mozgalom iránt érdeklődőket a gyártmány tabló, negyedik egy kivilágított sző. Salgótarjani Kohászati Üzemek KISZ- kőkút lett. bizottsága, amely a szövetség megalakulása- Nem kevésbé izgalmas a krónikája az 1965 nak 25. évfordulója tiszteletére mintegy két —1972-es időszaknak sem, amelyet Grosch és fél száz oldalas könyvet jelentetett meg: Tamás vetett papírra, bemutatva az ifjúsági Negyedszázad az ifjúsági mozgalomban cím- mozgalom szélesedő munkáját, különös hang- mel. Mint a bevezetőben említi Szilágyi De- súllyal a gazdasági élet területén végzett te- zső, az SKÜ pártbizottságának titkára, a KÍSZ vékenységekre. Itt olvashatunk a különféle megalakulása kiindulópontja volt a magyar felajánlásokról, az FMKT kezdeményezései- forradalmi, kommunista ifjúsági mozgalom rSl, a védnökségi vállalásokról, s a tanulmá- továbbfejlődésének, s ebből a munkából akti- nyi munkáról, ez utóbbi illusztrálására egy van kivették részüket a vállalat fiataljai is. 1965-ös számadat: a vállalatnál dolgozó fia- Ennek az eseménydús negyedszázadnak a falok 88 százaléka vett részt valamilyén szer- krónikáját igyekszik nyomon követni e könyv, vezett oktatási formában... Lékai János, a KISZ-szervezet névadójának Pádár András a „legújabb korszak” moz- rövid életrajza után az 1957—1964-es időszak galmi történetét tekintette át módszeres ala- történetét Juhász László dolgozza föl. A ta- possággal. „Ezekben az években a KlSZ-mun- nulmány részletesen foglalkozik a kibontako- ka fokmérője elsősorban a gazdasági tevé- zás körülményeivel, a tömegbefolyás erősödé- kenység volt, de évről évre sokat javult a kül­sővel, a párt- és a KISZ-kongresszus útmula- turális nevelő- és a sportmunka is”. Mindezt fásaival, a különféle munkaversenyekkel, a az elismerések is bizonyítják, hiszen ezen idő­mozgalmi teendőkkel, s mindezt számos ko- szak alatt a KISZ-bizottság ötször érdemelte rabeli újságidézet, tanácskozási dokumentum, ki a Központi Bizottság vörös vándorzászlaját, bál vett részlet teszi olvasmányosabbá. Az e 1 eamagasabb elismerést. olvasó így önkéntelenül is összehasonlításo- égezetül az epilógus címet viselő feje­kat végez múlt és jelen között. Például az y zet a gyár 114 éves történetének az 1959-es Szakma ifjú mestere vetélkedő kap- utóbbi negyedszázadban végzett gazda, csán, amikor is az akkori első díjat a főmű- sági tevékenységét, illetve ezek főbb mutatóit helyi fiatalok ellenütéses kalapácsa, valamint írja le, majd statisztikai kimutatást olvasha- egy másik brigád légkalapácsa szerezte meg, tunk a KISZ-alapszervezetek titkárairól, lét- a velejáró 800—800 forinttal, második díjat, s számuknak alakulásáról, s a jelentősebb ki- 600—600 forintot Cserzovszki Béla működő te- tüntetések tulajdonosairól, levíziós készüléke és a főműhelyi fiatalok (ti) Költözik a hivatal Pótposta Salgótarjánban A salgótarjáni 1. számú me- csordogáló Salgó-patak túlol- jjyei postahivatal épülete hat- dalán egy ideiglenes faház- van esztendeje „lépett szol- ban kapnak helyet Még így gálatba” s azóta alaposabb is kiszorul a postáról a váro- felújítás nélkül dacol az idő- si hírlaposztály —, mely majd vei Az esztendők alaposan a MEHIV alagsorában tevé- megviselték, s a közbe-közbe kenykedik. A hivatalban mű­iktatott javítgatások ellenére ködő hírlapárus számára a egyre halaszthatatlanabbá vált leendő pótposta közelében *** _ .... - __ _ 1 11 í 4- n ti n Ír (*/vl a felújítás. Ugyanakkor ak­tuálissá vált az épület átala­kítása is. Az ügyfélforgalom ugyanis „kinőtte” az alsó napokban állítanak fel egy hírlappavilont. Mindent összevetve, a szük­ségpostán is biztosítják az szintet Ugyanakkor a tel®" ügyfélforgalomhoz szükséges fon központ elköltözése miatt az emeleten nagy alapterüle­tű helyiségek szabadultak fel. feltételeket és munkakörül­ményeket is. Panaszra legin­kább a kézbesítőknek lesz Mindezekből következik, hogy okuk; akiknek a meglevőnél a megyei postahivatal épüle­tén általános, nagyszabású re­konstrukciót kell végrehajta­ni. Ez azonban csak úgy le­hetséges, hogy az építkezés ideje alatt a postai tevé­kenység a házban szünetel, vagyis a posta erre az időre szükségépületbe költözik. A Salgótarjáni városi Ta­nács átmeneti postának a kevesebb hely jut majd. A költözésre valószínűleg júni­usban kerül sor. A szállítást a posta járműtelepének dol­gozói vállalták. Ezt követi a Tamássy Ist­ván tervei alapján végzendő felújítás, melyet az Agrofil végez, s remélhetőleg 1984-ben fejez be. Az épület új, ne­Salgó- és Vöröshadsereg utca meskővel borított homlokza­találkozásánál álló, megürese­dett iskolaépületet jelölte ki, melynek a fenti célra való át­alakítása befejeződéséhez kö­zeledik. Már a festési, padló­burkolási munkáknál tarta­nak. Az új helyen az átala­kított épületben zajlik majd tot kap, a tetőt lapossá ala^ kítják, a bejáratot a homlok­zat vasút felöli oldalára „csúsztatják”, s megnövelik a jelenlegi ügyfélforgalmat el­látó szint alapterületűt.. Ilyen­formán eltűnik a főtérről az utolsó jellegzetes, — a régi az ügyfélforgalom. A porta és Tarjánra emlékeztető stílusú a távirda helyiségei egy újon­nan épült toldalékba kerül­— öreg épület, ám a megúju­ló posta harmonikusabban il­nek. Az irodai szobák és a cső- leszkedik az egész tér együt- magraktár az épület mellett tesébe. Az. elmúlt évben 270 millió forint értékű tréningruhát készített a V■" Kötöttárugyár pásztói gyáregysége. Kracsány Erzsébet varró­nő _ eciális gépen mclegítönadrág derekazását végzi — gy — Tölgyanyák A tölgy Csuvasföld legfon­tosabb, leginkább becsben tar­tott fája: stilizált levelei az autonóm köztársaság címeré­be is bekerültek. A tölgyesek alkotják a csuvasföldi erdők egynegyedét. 33 tölgy külön­leges védelmet kapott. Ezek a többi hatalmas fa között is óriásnak látszanak. De nem­csak különleges termetükkel, magasságukkal tűnnek ki, ha­nem korukkal és fájuk kitű­nő minőségével is. Legnagyobb kincsük mégis a makk és a szaporítóvessző — ezekben őrizhetők meg a fák kiváló tulajdonságai. A köztársaságban most nagy ki­terjedésű faiskola kialakítá­sához kezdtek hozzá: 100 hek­táron kívánnak szaporító­anyagot termelni az ősi töl­gyek termésének, hajtásainak segítségével. A kiváló minősí­tésű tölgyek termését külön­leges, hótakaró alatti kezelés­sel készítik elő a vetéshez. A következő évek telepítéseihez a 33 tölgyóriás szolgáltatja majd a szaporítóanyagot. Jobban hasznosítani a vizsgálatok tapasztalatait Beszélgetés Kispál Józseffel, a Nógrád megyei Népi Ellenőrzési Bizottság elnökével Nem kétséges, hogy a népi ellenőri munka nagy hozzá- tézkedéseket. Az ellenőrzés, a értést, kitűnő szakmai ismereteket igényel. A népgazdaság segítség, a jó tapasztalatok el- érdekeit védő, hasznos tevékenység azonban azt is megkö- terjesztése kedvezőbb fogadla- veteli, hogy a különféle szaktudományok művelői mellett a tásra talált. Gond elősorban a termelésiben, az ellátásban résztvevő dolgozók is minél na- gyáregységeknél, telepeknél, gyobb arányban bekapcsolódjanak a népi ellenőrzési mun- tsz-eknél jelentkezett a nem kába és így is hasznosítsák tapasztalataikat. E célkitűzés megfelelő bizonylatok, az adat­megvalósításáról beszélgettünk Kispál Józseffel, a Nógrád lapok* pontatlan kitöltése mi megyei NEB elnökével. — A NEB-bisottsígok újjá- gja gazdaságos felhasználása, a kerüSlttásora Miként ÍSSSük“ hulladékenergia hasznosítása, megnövekedett feladatoknak A lehetőségek azonban korant- eleget tenni az azóta eltelt sem kiaknázottak. Fontos, időszakban? _ ___ hogy olyan szemlélet váljon . A bizottságok ujjavalasz- általánossá az energiagazdál­tása óta érezhetően javult a kodásban, amely a népgazda­érvényesülését att. Az intézkedések ered­ményességét az érdekeltség befolyásolja. Az is lényeges, hogy a javaslatok megvalósí­tása milyen anyagi feltételeket igényel. — Mi jellemző a közérdekű bejelentésekre, panaszokra? — Munkánk szerves része a bejelentések intézése, elem­zése: 67 közérdekű bejelentes­népi ellenőri tevékenység po- gá j érdekek litikai, szakmai színvonala. Emelkedett a bizottsági tagok j t 1eientős energiatakarékok sel és 47 Panaszbeadvánnyal között a nők, a fiatalok és a ""nUk a « ^ atalaküí —“ “ "" fizikai do gozok aranya. Az u3 feihasznáió berendezések, NEB-tagok többségének a be- technoiógiák célirányosabb mutatkozasa jól sikerült. A fpil«7t|5,xhflT. tapasztalatok szerint bizottsá- 'Tmásfk téma: a munkahe­gi tagjaink többet vállaltak a demokrácia érvényesülé­vizsgalatok előkészítéséből, sét vizsgálva megállapítottuk, lebonyolitasabol, az utoellen- h formái ’és tartalma is jeJ “ .? . őrzesbo1. A vizsgalatokról ke- lentősen fejlődött. Eredménye- ^ - *lv?rt . frto szült jegyzőkönyvek, összefog- segítette a politikai és a magatartast szova tevo be1e' foglalkoztunk az elmúlt év­ben. Számuk nem emelkedett a korábbi időszakhoz képest. A legtöbb bejelentés a lakás- gazdálkodással, a kommunális ellátottsággal függött össze. Kevesebb volt a jogszabállyal ellentétes, illetve a szocialis­laló jelentések igényesebbek, színvonalasabbak lettek. A bizottságok jelenlegi összetéte­le jobban megfelel a követel­ményeknek. — A Politikai Bizottság októberében foglalkozott a né­pi ellenőrzés munkájával, fel­adataival. Hogyan sikerült gazdasági feladatok megoldá­sát. Közvetlenebbé vált a dol­gozók részvétele a döntések előkészítésében, meghozatalá­ban és végrehajtásában. Ese­tenként kifogásolható a veze­tők felkészültsége, s a jogta­lan kérések elutasítására nincs mindennapok gyakorlatává mjndjg elegendő és meggyőző tenni a határozatot? — Az 1980 októberi határo­zat az egyik legfontosabb do­kumentum, amelynek követ­kezetes végrehajtása alapjai­ban meghatározza a népi el­lenőri tevékenységet. Elmond­lentés. A beadványok nagy részét bizottságaink intézték, de figyelemmel kísértük a más szervek hatáskörébe át­került ügyek sorsát is. — Ha összefoglalná az el­múlt évi munkát és utalna az idei feladatokra, mit tartal­mazna a felsorolás? — A bizottságok, a népi el­lenőrök aktív közreműködésé­vel segítették a termelő és a gazdálkodó szerveket. Rend­szeres és összehangolt volt a kapcsolat a párt-, állami és társadalmi szervekkel. Álta­lánossá vált a kölcsönös in­érvük. — Az utóbbi években foko­zottabb hangsúlyt kaptak a lakosság életkörülményeivel foglalkozó kérdések, b terüle­tet érintő vizsgálatok milyen tapasztalatokkal jártak? — Az életszínvonallal, a la- ... hatom, hogy megfelelő mérle- kosság életkörülményeivel formaciocsere, a tapasztalatok, gelessel, körültekintéssel — a kapcsolatos vizsgálatok iga- időszerű politikai, gazdasa- párt-, állami- és társadalmi zolják, hogy az ellátás, a szol- kérdések megbeszélése, szervekkel történt egyeztetés- gáltatás fejlődött. Kedvezően Érezzük azt is, hogy mun- sel — határoztuk meg vizsgá- változott például a tömegét- kank további javításra szó- lataink tornait. A helyszíni keztetés me§yei helyzete. A Jobban, es gyorsabban vizsgálatokon jobban figyel- magánlakás-építéssel kapcso- igazodnunk a változó kö­tünk az ok-okozati összefüg- latban azt tapasztaltuk, hogy rülmenyekhez, gesek feltárására, a követkéz- megfelelően alakultak a félté— Ebben az evben is több köz— tetések levonására, a megala- telek, viszont a telekkínálat érdekű vizsgálatot tartunK. pozottabb javaslatok kidolgo- _ főleg a nagyközségekben __ Egyebek között a vállalati, z ására. A vizsgálatok haté- elmaradt az igényektől. Az üzemi irányítás korszerűsité- konysága, tapasztalatainak építőanyag-ellátás, a megelőző se,t az alíamPolgarok ^ ügyei- hasznosulása is kedvezőbb, évihez képest jobb volt. Ja— munkaidőn kívüli inte— Növekedett A munka társadal- Vult a tanácsok építéshatósá- z®se’ a mezőgazdasági üze- masítása. -----------------­— Az rimáit évbe komplex vizsgálatra gi tevékenysége, az engedélye- költséggazdálkodásának fóbb Z(isj ügyeket megfelelően és helyzete, a megváltozott mun­sor Ezek közül « enerefaYa “ határidőn belül intézik. Nincs ^Képességű dolgozók _fogl_al dálkodás és »z üzemi demok- ugyanakkor kellő előrelépés a ^ztatasa szerepel rácia helyzetének elemzése tervező milyen eredményeket hozott? — A tapasztalatok szerint, a vizsgált egységeknél igen fontos feladatnak tekintik az energiatakarékos termelési szerkezet kialakítását. Több szervező munkában. — Milyennek ítéli meg a vizsgálatok eredményességét, hasznosulását? — Vizsgálataink 58 százalé­ka, utóvizsgálat volt. A vizs­gált egységeknél csaknem va­helyen megkezdődött az ener- lamennyi kérdésben tettek in­progra­munkban. Egyszóval, a népi ellenőrzés 1982-ben is segíte­ni kívánja a legfontosabb gaz­dasági és társadalompolitikai feladatok végrehajtását — mondotta végezetül Kispál Jó­zsef. Adorján László *************** * *********** ár*» ***** ****************** *** *******-** Újsághír: Tóth Istvánt, a nagybátonyi gépüzem terme­lési csoportvezetőjét több év­tizedes, eredményes propagan­damunkájáért a Magyar Nép- köztársaság Elnöki Tanácsa a Munka Érdemrend bronz fo­kozatával tüntette ki. Tudja, harmincöt eszten­dolgozók ismerjék, értsék a molyra fordítja a szót: — Én párt politikáját. Mindig is azóta tartom magam propa- szívesen adta közre azokat az gandistának, amióta tagja va- ismereteket, amelyeket síké- gyök a pártnak... Elismerést, rült összegyűjtenie. Az em- kitüntetést soha nem vártam, berek meg szívesen hallgat- ezért úgy gondolom; hogy az ták világos, érthető szavait. Hit- elkötelezett kommunista kö­tél, meggyőződéssel érvelt, ma- telessége bizonyítani közös dő erős kötelék —, mondja gyárázott, s nem siklott át a ügyünk, a szocializmus iga- Tóth István, a nagybátonyi gondokon, nem odázta el a zát . . . gépüzem termelési csoportve- kínosnak tűnő kérdéseket sem. Meséli, hogy minderről igen zeiője. Sorolja mindjárt azt — Kisterenyérői jöttem sok szó esik a íoglalkozáso- is, mennyi mindent élt meg az elmúlt évtizedek alatt. ______________________________________________________________ — Lakatos, művezető, fő- művezető, a mechanikai üzem vezetője voltam . . . Végigél­tem, hogyan zárja be kapuját a bánya Mizserfán, Zagyván, Kisterenyén . . . Valójában még ma sem tudom eldönte­ni, hogy mi volt a nehezebb: tisztességes munkát, keresetet adni a bányászoknak, vagy csitítani háborgásukat... Tóth István ügye gondjainkat, ha nem azok. akik tisztességgel, becsülettel dolgoznak . . Akik képesek, készek arra, hogy a mostani­nál jobban tegyék a dolgu­kat... A sok közül egyetlen esetet említ, a bányagépek sorsát. — Taggyűlésen, a pártok­tatáson is gyakran említették az emberek, hogy a bányagé­pek vásárlásainál munkába állításánál talán körültekin­tőbbek lehettünk volna . . . Sok pénzt adtunk értük, s a nógrádi bányákban nem hoz­zák a várt eredményt. A szén minőségét, különösen a ká- nyásit, joggal kifogásolják a vásárlók... Mit mondjak? Nem lenne rossz, ha a propagan­distákat gyakrabban megkér­deznék és jelzéseiket, taná­csaikat a pártszervezetek a mostaninál jobban hasznosí­tanák a politikai munkában... Nem sértődöttségből, a sok esztendős tapasztalat birto­kában mondja mindezeket. Nagybátonyba. Jóformán még lyog Tóth István. Aztán ko­meg sem melegedtem a gép- kon. A sikerekről, no meg a üzemben, a pártszervezet gondokról is. A gépüzemiek­Egyik sem volt egyszerű. Jó azonnal megtalált — magya- hez társultak a ménkesiek. a néhány bányász munkahelye rázza. tiribesiek, a kányásiak is. A lett akkor a gépüzem. A meg- Nemigen kellett keresni, csoportban együtt tanulnak a értőbbek nagy igyekezettel, rábeszélni meg különösen párt-, a KISZ-, a szakszervezet Aki megküzdött érte, mint Tóth akik meg telve voltak nyug- nem. Tóth István mindig szí- tisztségviselői, fizikai munká- István is, az tudja csak fel­talansággal, aggodalommal, vesen dolgozott. Kisterenyén sok, műszakiak, alkalmazot­fogcsikorgatva ugyan, de új párttitkárnak választották, tak. Ahány ember, annyiféle szakmát tanultak. Csákányhoz, Nagybátonyban a pártvezető- érdeklődő kérdés, vélemény, széngvaluhoz szokott kezük ségben tevékenykedett. Tagja Tóth István arra törekszik, hidraulikus szerkezetekkel, volt a szénbányáknál a párt hogy végül is szót értsenek az vasgerendával, motorok te- végrehajtó bizottságának. A ország. a megye dolgában, kercselésével bajlódott. A pártbizottság most is számol meg a helyi kérdésekben is. a szakmunká- munkájával, sok-sok éves mert a dolgok nagyon is ősz­tapasztalataival. Felkészült- szefüggnek, még akkor is, ha nem olyan régen vezetem. A ségére — a marxista—leni- látszatra meglehetősen mész- mi dolgunk, hogy folyamatos, szakemberek. sok, a politikai munkások szervezőkészségére, tapasztala mérni, hogy az emberek bi­zalma nagy kincs. Megtartá­sáért meg kell tenni mindent, amit csak lehet. Telefon berreg a szobában. Tóth István anyagszállításról intézkedik. A termelési csoportot tára, okos szavára egyformán nista esti egyetemen, és tech- sze vannak egymástól. szükség volt akkor, hogy a bányászok megtanulják új mesterségük csínját-bínját, s maradjanak. Tóth István 1946-ban lett a párt tagja, akkor, amikor zavartalan legyen a munka, nikumban is tanult —, s ta- — Viták, nézeteltérések ter- a termelés — magyarázza pasztalataira alapoztak, ami-, mészetesen adódnak. Különö- kor rábízták a marxista kő- sen a helyi, az üzemi mun­zépiskola hallgatóinak okta­tását, nevelését. Kérdem, mikor is történt a bányához került. Kezdettől mindez, fogva személyes ügyének te- — Olyan régen, hogy alig- kintette, hogy a körülötte alig emlékszem rá — mosó­két. illetik kritikai észrevéte­lek — mondja Tóth István — De hát kik is tegyék szóvá Igyekeznünk kell. Mert az el­ső negyedévben nemigen volt kifogás sem a határidőre, sem a vasszerkezetek, motorok mi­nőségére... V. G. NÓGRÁD — 1982. április 25., vasárnap

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents