Nógrád. 1982. április (38. évfolyam. 77-100. szám)
1982-04-21 / 92. szám
A meósok mellé állnak Kedvességet veszek II különleges kívánságokat is... isztában vagyok azzal, hogy amikor ORILUX típusú tv-készülékemet vásároltam, megfizettem egy parányi részt abból a felelősségteljes munkából is, amellyel az ORION gyár vezérigazgatója vezeti vállalatát, naponta, óránként percenként dönt kisebb, vagy nagyobb kérdésekben. Beszámoltat, ellenőriz, felelősségre von, dicsér, jutalmaz, tanácsot, vagy utasítást ad, olykor mosolyog, máskor dühöng, vagy gondterhelten töpreng valami összekuszálódott ügy megoldásán. Hallgatja a minisztérium elvtársait, a pártbizottság kívánságait, a szakszervezet kifogásait, a KISZ-szervezet javaslatait, az illetékes tanács, népfront, nőbizottság. Vöröskereszt, sportkör támogatási kérelmeit. A közel nyolcezer forintos vételárból néhány forint bizonyára jut a főmérnöknek, a gazdasági igazgatónak, a főkonstruktőrnek, a technológusnak, az alkatrészgyártó üzemvezetőnek, az esztergályosoknak, a mechanikai és elektronikai műszerészeknek, a raktárosoknak, a csomagolóknak, a szállítómunkásoknak, a takarítónőknek, a portásoknak és a fűtőknek, a könyvelőknek, és a statisztikusoknak. Ez eddig tiszta és világos. Különösképpen az, hogy a pénzemért tisztességesen megdolgoztak valamennyien (azok is, akiket hely hiányában itt most nem sorolhattam fel), ennek eredményeként fekete-fehér készülékem hibátlanul sugározza a nem mindig hibátlan tv-műsorokat. Mi az, ami számomra nem tiszta és nem világos? Az, hogy a legjobb tudomásom szerint, amikor vásárolok, akkor megfizetem annak a bolti eladónak a munkáját is, akit lehet, hogy egy számúra alkalmatlan pillanatban merészeltem megszólítani, érdeklődvén a megnevezett készülék előnyeiről és hátrányairól. Ekkor valami félreértés keletkezett köztünk. Hiába hivatkoztam arra, hogy a kiszemelt tv igazán szép összegű árába szerintem beleszámították azt a munkát, mi több, kedvességet, előzékenységet és türelmet is, amivel engem tájékoztatni, kiszolgálni, tanácsot adni, a szállítás megszervezésében segíteni tartozik. S ha az üzlet köztünk létrejön, én ezt az ösz- szeget hiánytalanul megfizetem. Ö, matematikus zseni lévén, pillanatok alatt kiszámította, hogy a vételár neki jutó részéből számára még hideg vízre való se nagyon telik. Tényekkel nehéz vitatkozni, ezért végső megoldásként eszembe jutott a varázsige: ha készségesen teljesíti kívánságomat, nem leszek hálátlan. A hatást nem részletezem, tény, hogy egy csapásra megváltozott minden. Nyüzsgés, igyekezet, készség, kedvesség ölelt körül. Jó érzéssel jó üzletet kötöttünk, amit ígértem, teljesítettem, a készülék megbízható működése azóta is sok örömet okoz nekem és családomnak. Ámde néha mégis kétségek és kételyek gyötörnek. Mi lesz akkor, ha mindazok, akiket felsoroltam, vagy nem soroltam, egyszer csak benyújtják nekem a pótszámlát, hogy jó munkáért nekik is szép muzsika jár. fizessek! Vajon ez az összeg mennyit tenne kin Életem végéig győzném-e törleszteni? Nem fárasztóm magam az utókalkulációval. De azt kénytelen vagyok kijelenteni: amíg a helyzet nem javul, morcos kereskedőnek, kellemetlen szerelőnek,időt rabló ügyintézőnek ezután is muszáj fizetnem. U gyanis nélkülözhetetlen számomra egy icipici kedvességet, figyelmességet és udvariasságot vásárolni, mert enélkül én nem tudok még a COL.ORION de LUX színestv-nek, vagy a legújabb képmagnónak sem tiszta szívből örülni. Gyertyános Zoltán A lazuló számonkérés ellen Ellenőrzés, ellenőrzés, ellenőrzés! Ellenőrzés. A sző a legtöbb emberben nem kelt különösebben kellemes érzést. Akkor sem, ha éppen munkahelyi ellenőrzésről, de akkor sem, ha mondjuk rendőriről van szó az utakon. Az ellenőrzéssel szembeni ellenérzésünk alighanem egyidős az ellenőrző könyvvel... Mi a véleménye erről az egyik legilletékesebbnek, Virág Bélának, a TESZÖV ellenőrzési irodája vezetőjének, aki alapító tagja az 1969-ben létrehozott intézménynek. — A közös gazdaságok at „se - gítjük tevékenységünkkel, elsősorban a kétévenkénti átfogó ellenőrzéssel, amely során mindenre kiterjedő vizsgálatot végzünk. Az alapos munlka általában három hétig tart és többnyire három jól képzett — agrár- és közgazdasági végzettségű — szakember végzi. Ezt követően javaslatokat teszünk, amelyet a közös gazdaság ellenőrző bizottsága, vezetősége megtárgyal, intézkedési tervet készítenek. Ezt azután végre kell hajtani. — Mi a tapasztalat? — Többnyire végrehajtják, bár nemrég szemlélhettünk meg közelről egy olyan termelőszövetkezetet, a romhá- nyit, ahol az általuk készített és elfogadott 24 pontos intézkedési tervből húszat nem valósítottak meg. Hangsúlyozom, saját intézkedési tervről van szó! Féldamutatóak viszont a berceli és a rétsági termelő- szövetkezetben. Szó, ami szó, nem tanúsítanak túl nagy tiszteletet maguk iránt az illető vezetők ott, ahol saját utasításaikat sem hajtják végre. A vezetésről nem is szólva. A különös mindebből az, hogy az ellenőrzési iroda javaslata nem kötelező a nagyüzemre, kötelező csak az, ami az intézkedési tervben foglaltatik. — Könnyebb, vagy nehezebb lett az ellenőrzés az utóbbi időben? — Nehezebb. Egyre átfo- góbbak a vizsgálatok, egyre sokrétűbb, alaposabb ellenőrzésre van szükség, s ehhez mind magasabban képzett emberekre van szükség. Szerencsére munkánk fontosságát, segítőkészségünket a termelőszövetkezetek is elismerik, s ez némi könnyebbséget jelent megnövékedett feladataink ellátásában. Az ellenőrzési irodának sok munkát ad a megsokszorozódott alapon kívüli tevékenység, a megyén kívüli központú kiegészítő tevékenység, amelynek ellenőrzése szinte lehetetlen. Az emberek százával változtatnak állást és munkahelyet egyik napról a másikra, a nagyüzemeknek kell az eddiginél nagyobb gondot fordítani, hogy a távolabbi részlegek Irányítása se csússzon ki a kezükből. Holott, néha még a közvetlen közelben sem mennek úgy a dolgok, mint kéne... — A bizonylati fegyelem alapja a normális gazdálkodásnak. Ennek ellenére az elmúlt években nem egy gazdaságban eljutottak odáig, hogy a legnagyobb jószándék és igyekezet mellett sem voltak képesek a valós helyzet feltárására. — Most bizonyára a váratlan eredményromlásokra gondol. — Igen, mert ezeknek fő oka, hogy a termelés és a számvitel kapcsolata nem megfelelő, gyenge a bizonylati fegyelem, nincs kellő rangja a számviteli munkának. Ezen próbál segíteni az iroda, amelynek azonban nem elsődleges feladata az üzemek helyett elvégezni a papírmunkákat. — Mennyiben képesek megelőzni az esetleges „kellemetlenségeket”? — Általában időben felfedezzük a baljós előjeleket. A gond az, hogy az üzemek egy részében nem figyelnek jelzéseinkre, amíg nincs baj. Pél. dául a szurdokpüspöki termelőszövetkezetben már a tavalyi zárszámadás után felhívtuk a vezetőség figyelmét a várható bajokra, a gazdálkodás hiányosságaira. Sajnos a balsejtelemből azóta veszteség lett, ami talán elkerülhető lett volna. Ugyanez áll a palotási gazdaságra is, ahol már 1980- ban javasoltunk több változtatást is, amit szintén nem fogadtak meg. Többek között kifogásoltuk az ipari tevékenységek szervezetlenségeit, az anyagok nem megfelelő elszámoltatását és azt, hogy a ki. egészítő tevékenységet a köz- gazdasági elnökhelyettes irányította. Ennek ellenére nem történt intézkedés! Az ellenőrzési irodának jó kapcsolata van a Pénzügyminisztérium ellenőrzési főigazgatósága Nógrád megyei igazgatóságával is, akik együttműködnek velük, több más szervhez és intézményhez hasonlóan. Erre szükség is van — elsősorban a termelőszövetkezetek és társulásaik érdekében —, mert még mindig jobb egy hiányosságokat, szabálytalanságokat felderítő ellenőrzés, mint a több milliós veszteség. Erre figyelmeztetett nyomatékosan a palotási példa is, amelynek nem kell. hogy követői legyenek a megyében. Ennek érdekében azonban sokkal többet kell tenni, mert a gazdálkodás bonyolultságával párhuzamosan erősödni kell a belső ellenőrzésnek is. Hiánya rövidebb-hosszabb idő után óhatatlanul megbosszulja magát. Miként az is, hogy egyes termelőszövetkezeti vezetők kisajátítják az információadás jogát, s ezzel nehezítik a hiányosságok, szabálytalanságok feltárását. — Mind a kettő az édes gyermekem — állítja az első pillanatban Borbás Attiláné, a Magyar Kábel Művek balassagyarmati gyára meó-szer- vezetének helyettes vezetője, amikor arra válaszol, hogy a belföldre, vagy a külföldre szánt termékek minőségi ellenőrzésére figyelnek-e oda jobban. Kisvártatva így folytatja: — Bár nálunk kiemelt feladat a tőkésexport, mégsem emiatt részesítjük nagyobb figyelemben, hanem az átlagos szabványoktól eltérő, különlegessége miatt. Van amikor angol, szabványokból összeötvözött -minőségi követelményeket írnak elő számunkra. Ez ellen azért sem tiltakoztunk, mert képesek vagyunk teljesíteni. Ugyanakkor azt sem feledjük, hogy csak ily módon vagyunk verseny- képesek a világpiacon. A TERMÉKEK MEGBÍZHATÓSÁGÁÉRT Alapjában véve ugyanazok a sajátosságok jellemzik a meó- szervezetet és gyártásközi meósok feladatait, mint a megye más gyárában, üzemében. A gyártásközi meósok a kiadott technológia betartását ellenőrzik, a laboratóriumban pedig elvégzik több más termelő, gazdálkodó egység gyakorlatától, az, hogy itt nemcsak szóban, hanem a gyakorlatban érvényesül az alábbi követelmény: nem a meó- nak kell garantálni a jó minőséget. A gyár vezetői a tőkésexportra szánt termékeket azokon a gépeken gyártatják le, ahol az ott tevékenykedők birtokosai a kábelgyártó szakmunkás-bizonyítványnak, vagy most járják ezt a tanfolyamot, illetve középiskolai végzettségük van. A követelményekhez igazodik a meó-szervezet is. Az áj gyár belépésével például számukat hat-hét fővel növelték. mert az új üzemből kikerülő kábeleknél az élet- és vagyonbiztonsági követelmények igen sokrétűek, magasak. A létszámnövelés előnye jelentkezik a gyár termékei megbízhatóságának növekedésében, a minőségi előírások betartásában. A meósok munkáját segítik a korszerű műszerek. Erre nagy szükség van, mert hozzájárulnak a termékek iránti bizalom erősítéséhez. A külföldi átvevők egy-egy nagyobb tétel átvételénél hosz- szabb ideig tartózkodnak a gyárban. Szúrópróbaszerűen, illetve más módon mégegy- szer tüzetesen ellenőrzik azoknak a termékeknek minőségét, amelyet a gyári meó már egyszer minősített. Sőt időt szakítanak arra is, hogy a gyártócsarnokban, a helyszínen győződjenek meg a technológiai előírások betartásáról. — Örömmel mondhatom, hogy az utóbbi években a külföldi átvevőknek nem volt semmiféle panaszuk termékeinkre. Nem mondok újat, ha Z. T. Műanyag konténerek Alsétoldról Ötvenötmillió forint termelési értéket és mintegy nyolc és fél milliós nyereséget szeretne realizálni idei gazdálkodásával a Cserháti Fém- és Műanyagipari Szolgáltató Gazdasági Társulás. Két termelő- szövetkezet; az ócsai Vörös Október és az alsótoldi Cserhátvidék, közös gazdasági vállalkozása tavaly januárban született. Alsótoldon harminc asszony és lány a Patyolat Vállalat megrendelésére zsákokat varr és javít. Szűkös, viszonylag mostoha körülmények között végzik még munkájukat, de már elkészült a félmillióba kerülő modern üzemcsarnok, ahová májusban költöznek be a dolgozók. Hátravan még az üzemcsarnok műanyag padlójának ragasztása és a fűtészerelés. A májusi költözés után elkezdik azoknak a nagy szakítószilárdságú és nagy térfogatú műanyag konténereknek a varrását, amelyekből még csak mutatóba készítettek. Különböző szállítóeszközök rakterének „kibélelésére”, szemes termények veszteség nélküli szállítására alkalmasak majd az alsótoldi műanyag konténerek. Varga István üzemmérnök, a meó-csoport vezetője ellenőrzi a kábel minőségét. Mellette a gép vezetője látható azzal, folytatom, hogy szigorúan bíráljuk el a végzett munkát — egészíti ki az előbbieket Borbás Attiláné. Nem sokkal később az elmondottakat erősíti meg Varga István üzemmérnök, a meó-csoport vezetője, aki a következőket mondja: — Mivel termékeink a tengerentúlra is eljutnak, így hát ennek megfelelően azt is előírják, milyen legyen a csomagolás, miként történjen a szállí- tás^ stb. Mindezek a különleges kívánságok tőlünk is másfajta elbírálási, minősítési gyakorlatot követelnek. CSAK HATÁRESETEKBEN — A gyár első számú vezetői sokfajta eszközt használnak fel a termékek kívánt minőségének biztosítása érdekében. Mi, meósok mindig éreztük támogatásukat — kapcsolódik újra a beszélgetésbe a meó helyettes vezetője. — Az előbbiek ellenire esetenként adódnak ellentéteink az üzemek vezetőivel. Ezek azonban nem alapvető jellegűek, és nem rendszeresek. Szerencsénk, hogy a gyár törzsgárdája nemcsak megértette, hanem a gyakorlatban is megvalósítja a jó minőséggel kapcsolatos előírásokat. A jó minőség megteremtésében sokat jelent az azonos alapelveken nyugvó anyagi érdekeltségi rendszer. Az a fizikai dolgozó, aki kifogástalan minőséget ad, az a teljesítményén felül háromszáz forintot kap. Amennyiben a meós által ellenőrzött termékekre nincs kifogás, akkor az illető rneöß egy hónapra 500 forintot kaphat a mozgóbérből. Egészen kis hiba esetén — mondjuk hiányzik a címke — harminc százalékot vonnak le tőle. Ha viszont torlódnak a hibák, akkor nem kap egy fillért se. Selejt esetén pedig ugyanúgy kártérítést fizet mint a hibát vétő fizikai dolgozó. Tavaly két kártérítéses esetet jegyeztek fel a meósoknál. — Minőséggel kapcsolatos vitám a művezetőkkel van, esetenként és csak határesetekben — kapcsolódik a beszélgetésbe Rákai Károly gyártásközi meós, aki 1978 óta látja el ezt a megbízatást. Gimnáziumi érettségije van, vegyipari szakmunkás-képesítést szerzett, jelenleg kábelgyártó szakmunkás-tanfolyamra jár. — Van amelyik művezető azt mondja: jó lesz ez így, még elmegy — folytatja. — A másik kötekedik velem. De van olyan is, amelyik direkt ellenkezik. Akárhogy is alakul a véleményeltérés köztünk, általában végül is egymás közt tisztázzuk a vitás kérdéseket. Ha ez mégsem sikerül, akkor a csoportvezetőm és az üzemvezető dönt. KŐTELEZŐ ELVÉGEZNI — Aki a meó-ban kíván dolgozni, annak a tanfolyamokat kötelezően el kell végezni. Jelenleg két fő a meó II. felsőfokú, hárman pedig a meó III. középfokú tanfolyamát végzik Sikeres befejezésük nem jár semmiféle anyagi elismeréssel, Előnye a sokirányú ismeretek megszerzésében jelentkezik, ami képessé teszi őket arra, hogy amire azt mondják, hogy jó vagy rossz, azt be is tudják szakmailag bizonyítani. Igaz, ez a plusz szakmai tudás még nem tükröződik a fizetésekben annak ellenére, hogy a gyár vezetői sokat tettek az indokolatlan különbségek csökkentéséért — zárja gondolatait Borbás Attiláné. Azzal a gonddal és érzéssel, hogy a nap minden órájában érzik és tudják: az első számú vezetők a jövőben is mindig odaállnak a meósok mellé, a gyár dolgozói további jó hírneve, megbízhatósága, elismerése érdekében. — venesz — Új termék A pásztói Béke Termelőszövetkezet egymillió forintot fordít műanyagüzemének korszerűsítésére. A főépület toldásának tervezése már folyamatban van, az AGROBER Nógrád megyei kirendeltségénél. A korszerűsítés kiterjed új gépek beszerzésére is. Ily Zár, lakat Negyvenhétmillió forint termelési értéket állított elő az év első negyedében az ELZETT szécsényi gyáregysége. Termékei több mint egyha^madát gyártotta tőkésexportra az üzem. Legfontosabn termékeik a cilinderes bútorzárak és a biztonsági lakatok voltak, ezekből tíz-tíz millió forint értékben állítottak elő a három hónap alatt. Megcsappant az egyszerű lakatok iránti igény: mindössze hárommillió forintos megrendemódon fokozatosan bővül az ipari tevékenység az üzemben. Új termékkel jelentkeznek; a TARDOL illatosító-, tisztító-, port a tari klórüzem gyárija majd. A szer várhatóan műanyag flakonban a Skála-COOP és a COMPACT forgalmazásában kerül az üzletekbe. milliókért lésnek kellett eleget tenniük e régebben keresett gyártmánnyal. Kapacitásának jelentékeny részét a „műveken” belüli kooperációs kötelezettségek teljesítésére fordította a szécsényi üzem. Belső kimutatások szerint: jobb szervezéssel javították a termelékenységet ebben az évben, így ellensúlyozták az ötnapos munkahét bevezetéséből és a fizikai dolgozók létszámának kisebbedéséböl adódó kapacitáscsffkkenést a gyáregységiek.
