Nógrád. 1982. április (38. évfolyam. 77-100. szám)

1982-04-21 / 92. szám

Ax ország egyik legkorszerűbb színképelemző laboratóriuma működik a Salgótarjáni Kohászati Üzemekben, ahol a minőségellenőrző főosztályon percek alatt megállapítható a számítógépes spektrométer segítségével a különféle anyagok fémösszetétele. Képünkön: Besze József csoportvezető irányítása mellett Molnárné Somogyi Éva és Ha­lász Árpád elemzők végzik munkájukat. _ kulcsár _ A z Országos Környezet- és Természetvédelmi Tanács ülése Megtárgyalták Nógrád megye természetvédelmi helyzetét Nógrád egészségügye Építkezésekre hetvenhárommillió forint VILÁG PROLETÁRJAI EGYESÖLJETEK! 1 XXXVIII. ÉVF.. 92. SZÁM ÁRA: 1,40 FORINT 1982. ÁPRILIS 21., SZERDA ÚJ szovjet űrállomás kering a Föld körűi Megkezdték a próbaüzemelést Kik lesznek a legújabb űrutasok? Hétfőn útnak indították a Szaljut—7 tudományos űrállo­mást. A Szaljut—7 pályájának legtávolabbi pontja jelenleg 278, legközelebbi pontja 219 kilométerre van a Föld felszí­nétől. Az űreszköz egy föld­körüli fordulatot 89,2 perc alatt tesz meg. A pályának az egvenlitő síkjával bezárt szö­ge 51.6 fok. A hivatalos közlemény sze­rint. az új űrállomás pályára állításának célja annak a ku­tatási programnak a folytatá­sa, amelyet a tudomány és a népgazdaság hasznára végez­nek a szovjet tudományos űr­komplexumokon. Kipróbálnak több új. korszerűsített mű­szert. berendezést és rendszert is. Az egyelőre személyzet nélkül működő űrállomást a földi irányítóközpont a Szov­jetunió területén levő követő­állomások, valamint az Atlan­ti-óceánon hajózó Szergej Ko- roljov kutatóhajó segítségével irányítja, s az első informáci­Tapasztalatcsere a bútorgyárban Novokuznyecki küldöttség Balassagyarmaton tanács elnöke tájékoztatta Ba-: Moszkvában tanácskozik a KGST Végrehajtó Bizottsága Moszkvában kedden dél­előtt megnyílt a Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsa Végrehajtó Bizottságának 103. ülése. Az ülésen, amelyen hazánk állandó képviselője, Marjai József miniszterel­nök-helyettes tölti be az el­nöki tisztet, a tagállamok ál­landó képviselői, miniszterel­nök-helyettesei vesznek részt. Az ülés egyik legfontosabb feladata a tanács júniusban Budapesten sorra kerülő XXXVI. ülésszakának elő- szítése, így a végrehajtó bi­zottságnak az ülésszak elé ke­rülő beszámolója, valamint több más beszámoló tervezete. Ezenkívül megvitatják a gazdasági együttműködés szá­mos más időszerű kérdését is, a többi között a mikropro­cesszoros technika széles kö­rű elterjesztésének és fel- használásának programját, a tagállamok könnyűipari és fa­ipari együttműködésének fel­adatait, a legkorszerűbb szí­nes televíziós készülékek gyár­tásában kialakított együtt­működés továbbfejlesztését. Az Országos Környezet- és Természetvédelmi Tanács Straub F. Brúnó akadémikus elnökletével kedden ülést tar­tott. Mint, a többi között el­mondták, a Minisztertanács vo­natkozó határozata értelmében olyan egységes, valamennyi környezetvédelmi tevékeny­séget felölelő, korszerű mérő-, statisztikai és információs rendszert szándékoznak kiala­kítani, amely lehetővé teszi a környezet- és természetvédel­mi tevékenység egységes Tá- nyításának megalapozását, s azt, hogy a környezetvédelem valóban mindenre kiterjedő le­gyen. A környezet elemeiben belűövetkező változások, illet­ülést tartott tegnap Salgó­tarjánban a KIOSZ Nógrád megyei választmánya. A tes­tület — egyebek között — megvitatta a mostani tervidő­szakban létesülő szolgáltató­bázisokra tett javaslatokat, illetőleg a megyénkbeli KlOSZ-fórumok munkaprog­ramját a két megyei küldött- gyűlés közötti időszakban. Nógrádban a következő évek alatt számos egységgel egészítik a kisipari szolgál­tatóhálózatot. A fejlesztés szempontjai között az első: az eddig viszonylag ellátatlan területekre kell összpontosí­tani az anyagi erőforrásokat. Az elkövetkezendő időszak­ban — a tárgyi gazdagodás mellett — előre kívánnak lép­ni a KlOSZ-testületek mun­kastílusára vonatkozólag is. Miként Baranyai Kálmán me­gyei KlOSZ-titkár a tegnapi ülésen hangsúlyozta: előtérbe kell helyezni az irányításban is az alkotó gondolkodást, és ebben az eddiginél jobban kell, építeni a tagságra, a ta­gok kezdeményezéseire. Nem hagyható figyelmen kívül, hogy a kisiparosok kritiku­sabban nézik a választott tisztségviselőket, azok tevé­kenységét. Ezért egyre rugal­masabb módszerek kívánato­sak az apparátus munkájá­ban. Lényeges irányelv: ne „ügyfélként” kezeljék az ügyü­ket intéző, gvakran vidékről külön e célból beutazó ipa­ve ártalmak hatásainak rend­szeres figyelemmel kísérése ugyanis csak ilyen informáci­ós rendszer kialakításával le­hetséges. A továbbiakban a tanács Nógrád megye környezetvé­delmi helyzetével foglalkozott, s megállapította, hogy a kör­nyezetvédelem fejlesztésére irányuló helyi intézkedések hoztak bizonyos eredményeket, de az iparosodás, a megnöve­kedett gépjárműforgalom és egyéb okok következtében újabb szennyezőforrások is ke­letkeztek. A környezeti ártal­mak csökkentése érdekében a tanács megjelölte a legfonto­sabb helyi feladatokat. Első­rosokat a központban, ha­nem igyekezzenek lelkiisme­retesen és gyorsan megoldani kisebb-nagyobb problémáikat. Megemlítette még a KIOSZ- tisztségviselő, hogy néhol hi­vatalos részről túl nagy az elnézés a szervezeten kívüli kontárokkal szemben, s ez hátrányos helyzetbe hozza az adózó, garanciát is vállaló kisiparosokat. A választmány tagjai közül többen is fölszólaltak az ülé­sen. Pintér János, bánki kő­műves többek közt megemlí­tette: örvendetes, hogy főként a kisközségekben, illetve a városok peremén létesítenek a jövőben új iparosműhelyeket: így az e területeken élők is hozzájutnak a lényeges szol­gáltatásokhoz. Balázs Bálint iparos a munkaviszony mel­lett kisiparosi feladatokat megoldó szakemberek társa­dalombiztosítási járulékával kapcsolatban mondta el fenn­tartásait. Mint említette, ed­dig tizenhárom, szerinte nél­külözhetetlen iparos adta vissza iparosjogosítványát az új kötelezettség miatt. Tóth Zoltán kőműves arra hívta föl a figyelmet, hogy az ipa­rosállomány vizsgálatakor a létszám nem mérvadó: azt kell nézni, ki mennyi 'ideje kisiparos. Egyes területeken véleménye szerint túl élénk a cserélődés. Röffler Lajos ba­lassagyarmati villanyszerelő rendű cél a felszín alatti víz­készletek védelme, a közegész­ségügyileg veszélyeztetett te­lepülések közműves vízellátá­sa. Ugyancsak kiemelt feladat a levegő tisztaságának vé­delme. Célszerűnek ítélte a tanács, hogy a hulladékkeze­lés átfogó rendszerének kiala­kítására a megyei tanács ké­szíttessen intézkedési tervet. A testület a váci talaj- és vízszennyezés okaival és álta­lánosítható tapasztalataival is foglalkozott, s tudomásul vet­te a Chinoin váci telepén tá­rcát hulladékok megsemmisí­tésére hozott intézkedések vég­rehajtását. — egyebek mellett — a mun­kavédelmi helyzet javításának lehetőségéről beszélt. Mint mondta: szélesebb körben tisztázni kell: mik egy-egy baleset jogi következményei. Ennek ismeretében ugyanis — tapasztalata szerint — min­den szakember jóval óvato­sabb lesz, mint az ismeret nélkül. Jelentős összeget fordítanak ebben az esztendőben Nógrád megye egészségügyének fej­lesztésére, javítására. Az építkezésekre hetvenhárom- millió-hétszázezer forint jut. Ennek jelentős részét — negyvennég.ymilliót — a balassagyarmati kórház re­konstrukciójára költik. Tovább épül a diagnosztikai pavilon, megkezdődik a konyha és aa étterem előkészítése. Épül az új műhely-garázs, a trafó­ház és energiahálózat, vala­mint hozzálátnak a kazán bő­vítéséhez. Nagy munkát jelent a pász­tói kórház felújítása is. En­nek kiviteli tervei már rajz­asztalon vannak, a debrece­ni KELETTERV szakemberei készítik A tervek kétmillió forintot visznek el. Hozzákezdenek Ludányhalá- sziban a szociális otthon bő­vítéséhez. Korszerű pavilon épül, amely ^több mint száz személyt fogad be. A pavilon építése tizenkilencmillió fo­rintot igényel, ebből 1982-ben tizenkétmilliót költenek el. Az egészségügy fejlesztésé­től elválaszthatatlanok a kor­szerű műszerek, gépek, ame­lyek az orvosok gyógyító munkáját segítik. Ennek je­gyében költenek ezek vásár­lására nyolcmilliót a megyé­ben. Gyarapodnak a körzeti or­vosi rendelők is. A megye­székhelyen a Gorkij-lakóte­lepen két rendelő, Drégolypa- lánkon egy épül, amelyhez két orvosi lakás is tartozik, Szügyön és Kisterenyén őre-. ók szerint a berendezések jól működnek. Az új állomásra, amennyi­ben az a személyzet nélkül megtartott próbákon megfele­lően működik, nyilvánvalóan rövid időn belül elküldik az első állandó személyzetet. Er­re azonban csak akkor kerül­het sor, ha a rendkívül bonyo­lult és összetett próbaüzeme­lés sikeres lesz. Az új űrállo­más fogadja ebben az esetben majd a szovjet—francia űr­expedíció három tagját, akik előreláthatólag júniusban in­dulnak el egyhetes útjukra, ad­dig azonban a Szaljut—7-et már „be kell lakni” — műkö­dését. berendezéseit ki kell próbálni. Ismeretes, hogy máig is a Föld körül kering az első űr­állomás, a Szaljut—6, amely „abszolút csúcstartó”: 1977 szeptembere ÓTa működik, több állandó személyzetnek és láto­gató expedíciónak volt ottho­na. A Szaljut—6 ma is — egy Másfél évtizedre tekint visz- sza a Nógrád és a szovjetunió­beli Kemerovo megyék közötti kapcsolat, amely szinte az élet valamennyi területére ki­terjedt, közte a testvérvárosi együttműködésre. Balassa­gyarmat szibériai testvérvá­rosa Novokuznyeck, ahonnan a városi bútorgyárból Grisin- juk Dmitrijevics igazgató ve­zetésével szakmai küldöttség érkezett tegnap megyénkbe. A delegáció tagjai: Konyeckij Nyikoláj Dmitrijevics és Fázol- jeva Valentyina Sztyepanova. A vendégeket a Ferihegyi repülőtéren Zentai Csaba, az MSZMP Balassagyarmati vá­rosi Bizottságának titkára, Horváth József, a városi ta­nács elnökhelyettese és Szed- lák Sándor, az Ipoly Bútor­gyár igazgatója fogadta. Rö­vid budapesti városnézést kö­vetően a novokuznyecki kül­döttség Balassagyarmatra uta­zott. Kora délután a vendége­ket dr. Vass Miklós, a városi gek napközi otthonát alakí­tanak ki, mindegyikben húsz­húsz idős embert tudnak el­látni. Felújításokra tizenöt és fél millió forint jut az idén. Eb­ből az összegből ötmillió fo­rintért elvégzik a balassa­gyarmati kórház sebészeti pa­vilonjának külső tatarozását, a többi pénzt az egészségügyi intézményekben jelentkező aktuális felújításokra fordít­ják. . Végül, de nem utolsósorban érdemes beszélni arról az ösz- szegről is, amelyet a meglévő egészségügyi intézményháló­zat működésére költ a me­gye. 1981-ben ez a pénz 475 millió forint volt, az1 idén ugyanerre a célra ötszázmil­liót fordítanak. nagyméretű Kozmosz — mes­terséges holddal összekapcsol­va — hasznos tudományos ada­tokat szolgáltat. Egy érdekesség: a hetes szá­mú Szaljut űrállomás ponto­san 11 évvel a Szaljut-prog- ram kezdete után indult el. az első Szaljut űrállomást 1971. április 19-én állították pályá­ra, s azzal elsőnek a Szojuz— 10. űrhajó kapcsolódott össze. Az űrhajó parancsnoka Alek- szej Satalov volt, aki ma az űr­hajósok kiképzésének veze­tője, fedélzeti mérnöke pedig Alekszej Jeliszejev, aki a Szal­jut—6 program fő repülésirá­nyítója lett. A közelmúltban az űrhajósok napja alkalmából Satalov cikket irt, s ebben ki­jelentette: a jövő űrállomása több részből áll majd: egy köz. ponti, állandó állomás köré különböző célra használható szekciókat szerelnek. A Szal­jut—7 ennek az űrállomás­magnak prototípusa lehet majd. lassagyarmat társadalmi, gaz­dasági, kulturális életéről, fej­lődéséről, a városfejlesztés fel­adatairól. A tájékoztatón je­len volt Rith Lajosné, a váro­si pártbizottság első titkára. A novokuznyecki szakembe­rek az elkövetkező napokban elsősorban a bútorgyártás ma­gyarországi tapasztalataival ismerkednek. Ma ellátogat­nak az Ipoly Bútorgyárba, megtekintik az üzemet, mun­kásgyűlésen találkoznak a dol­gozókkal. Ellátogatnak az eg­ri Agria Bútorgyárba is és felkeresik, Nógrád megye szék­helyét, megtekintik a Nógrádi Sándor Munkásmozgalmi Mú­zeumot, az Ipoly Bútorgyár szécsényi üzemét és Hollókőt A novokuznyecki küldöttség felkeresi a szügyi termelőszö­vetkezetet és a Szántó Kovács János Gimnázium és Szakkö­zépiskola MSZBT-tagcsoport- ját is. Nagyüzem a kukoricaföldeken Országszerte megkezdődött a nagyüzem a kukoricafölde­ken: legfontosabb takarmány- növényünk magjának földbe- tevésén dolgoznak a vetőbri­gádok. A szokottnál nyolc-tíz nappal később és a szeszélyes időjárás miatt nehezebb kö­rülmények között indult meg a munka. A talajhőmérséklet még nem a legkedvezőbb a mag befogadására, de most már napról napra melegebb a föld, nagyobb kockázat nélkül lehet tehát vetni. A gondok el­lenére nagy lendülettel kez­dődött meg a munka a hét eleién. Most már minden nap számít. A törekvés az, hogy optimális időben, azaz április végéig, május elejéig földbe kerüljön a mag, ez ugyanis az egyik legfőbb feltétele a ma­gas terméshozamoknak. KlOSZ-választmányi ülés Salgótarjánban Rugalmasabb módszerek kellenek a testületek munkájában

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents