Nógrád. 1982. április (38. évfolyam. 77-100. szám)

1982-04-18 / 90. szám

A szécsényi II. Rákóczi Ferenc Termelőszövetkezet háztáji földjein csehszlovák gyártmá­nyú géppel Percze János étkezési burgonya ültetését végzi. Negyedév a szállításban Bányamentő Jelentős igényeket elégítettek ki a Volán teherfuvarozói Váltakozó eredményességgel teljesítette áruszállításra vo­natkozó előirányzatait a me~ gyénkbeli Volán-vállalat. Az egység kiemelkedő „bázishoz” mérten alakította ki idei el­ső negyedéves tervét: a tava­lyi azonos időszakban egy külföldi munka javította meg átlagon felülire az eredmé­nyességet Idén a beruházások mérséklésével a szállítási fel­adatok is valamelyest vissza­fogottabban váltak szükséges­sé. Januárban és februárban az igen kedvezőtlen időjárás is hátráltatta néhány jelen­tékeny fuvarigény kielégíté­sét. Márciusban azonban a kö­rülmények észrevehetően megváltoztak, így a negyed­éves terv elfogadhatóan tel­jesült. összesen huszonhárommil­lió árutonna-kilométert telje­sítettek a vállalat teherszállí­tói a három hónap alatt. Ez az előirányzatnak valamivel több mint kilencvenhárom százaléka lett. Nem kevesebb mint másfél millió tonna súlyt mozgattak meg a jármű­vek. Ellenben még ez is a tervnek csupán nyolc­vanöt százaléka volt. A kimutatott termelési érték megközelítette a százmillió forintot, ez a tervezettet más­fél százalékkal túlhaladta, ör­vendetes, hogy a kevésbé si­keres január és február után várakozáson felüli márciust fogott ki az áruszállító kol­lektíva. A harmadik hónapra vonatkozó előzetes tervet min­den mutatóval túlteljesítet­ték. Súlyban száznyolc, áru­tonna-kilométerben százkét és fél, termelési értékben száz­Utba esik k Mind nagyobb szerepet töl­tenek a községekbe élő em­berek megtakarított pénzének gyűjtésében, kezelésében a takarékszövetkezetek. Leg­főbb feladatuk a megtakarí­tott. otthon őrzött pénz, va­lamint a szervezett, háztáji terményforgalommal kapcso­latos lakossági többletbevétel mind nagyobb hányadának betétbe v^ló gyűjtése. Ilyen formán az 0*TP-fiókok szol­gáltatásaihoz hasonlót nyújt­va, elősegítik a megtakarított summák kamattal, nyere­ménnyel való gyarapodását, ugyanakkor visszaterelik a forgalomba az abból egyéb­ként kivonásra kerülő pénz­készletet. A megyében összesen kilenc takarékszövetkezet és 27 ki- rendeltség egészíti ki a taka­rékpénztár, -fiókok és a posta- hivatalok takarékszolgá Irtá­nak hálózatát. A szövetkeze­tek tagjainak a száma meg­tíz százalékra valósult meg az elképzelés, így a korábbi le­maradást nagymértékben pó­tolták. Különösen márciusban mu­tatkoztak meg a rugalmas szállításhoz kellő erájiyek: a gördülékeny szervezés, a tel­jesebb eszközkihasználás. Az esetenként átlagon felüli te­endőket is a tervezett jármű- állománnyal-: háromszáznyolc­van teherkocsival oldották meg a szakemberek. Észereve- hetően csökkent — alaposabb igényfeltárás révén — az üresjáratok száma. E muta­tót tekintve a megyénkbeliek adatai valamivel jobb helyze­tet tükröznek, mint a tröszt szakmai átlaga. Az első negyedévben a leg­nagyobb megÉSndelőjük a Nógrádi Szénbányák volt: a kazári és a pólyosi külfej­tésről hordták az anyagot a Volán-autók. Jelentős meg­rendelőjük volt a Dunai Ce­mentművek. E vállalat meg­rendelésére a keszegi kőbá­nyából hordták a termel vényt a váci feldolgozóműbe. Fon­tos ,',munka Itatójuk” még úgyszólván valamennyi jelen­tősebb nógrádi üzem: az SKü, a síküveggyár, a romhányi kerámiagyár, a balassagyar­mati kábelgyár és így tovább. Jelenleg felkészülnek a vár­ható nagyobb mezőgazdasági szállítási igényekre: előrelát­hatólag megfelelő erőket tud­nak e célokra összrjontosíta- ni. Számítanak több lakossá­gi megrendelésre is: főként az egyéni építőktől várható ér­deklődés szállítóeszközök iránt. lene helyen közelíti a 40 ezer főt, a be­fizetett részjegyek összege a 13 milliót. Az idei év kétsze­resen is emlékezetes marad szövetkezeteink életében. A kilencük által kezelt betétál­lomány összege meghaladta az ötszázmillió forintot, ami a megye összbetétállományának több mint 16 százaléka. Ugyanakkor az érsekvadker­ti takarékszövetkezetben el­helyezett betétek összege — elsőként a megyében — „túl­nőtt” a százmillión. A betétek gyűjtése, kezelé­se során az elmúlt évben több mint 18 millió forint kamatot írtak jóvá ügyfeleik­nek. A fentieken túl egyéb szolgáltatásukkal is a rendel­kezésükre állnak. Jelentős forgalmat bonyolítanak le totó-lottó szelvényértékesítés, valamint rövid lejáratú hite­lek folyósításában is. Ez utób­bi állomány a megyében meg­haladja a százmillió forintot. orvosok örvendetes és a jövőben bizo­nyára sokak számára hasznos megállapodást kötött a Nógrádi Szénbányák és a megyei Madzsar József Kórház-Rendelőintézet, öt fiatal orvos vett részt azon a nyolcvanórás tanfolyamon, amely­nek célja a bányamentők mun­kájának megismerése, a speciális feladatok elsajátítása volt. Az így kiképzett orvosok a bányamentők készenléti ügyeletének tagjaiként bármikor mozgósíthatók mentési munkálatoknál, veszélyhelyzetek­ben. Az orvosi ügyelet a tervek szerint még ebben a hónapban megkezdi munkáját. Becske „közepe" Becskén a Galga-patak két ol­dalán — éppen a község közepén — sokáig rendezetlen gizgazos volt egy jókora terület. A közel­ben lakók rájöttek, hogy azt oko­sabban is fel ienet használni. Naey mennyiségű földet hordtak a területre, kiirtották a gyomot, egy részére gyümölcsfákat, virá­gokat ültettek, más részét pedig ,.kinevezték’' konyhakertnek. A nógrádkökvesdi tanács, melynek társközsége Becske, szívesen lát­ja a kezdeményezést, segíti a munkálkodókat, akik társadalmi összefogással alakítják, formálják a falu közepét. ősz haján megcsillan a lámpafény. Kicsit összeszűkült szemhéjjal vizsgálgatja már az eléje kiterített műszaki rajz öles lepedőjét, s büty­kös mutatóujja sem sebesen siklik az ábrák vonalain. — Nem csoda ez már ké­rem, igencsak elszálltak fe­lettem az évek. Most, novem­ber 22-én leszek hatvan. És ebből negyvenhatot húztam le itt a gyárban, egy kis ki­térővel. Annak oka meg a háború volt, s a fogság. No, de hagyjuk ezt, nem szívesen emlékszem rá. A Szlovákiához tartozó Fü- lekpüspökiben született Kiss Béla a tűzhelygyár lakatosa, de tősgyökeres tarjámnak vallja magát. Teheti. hiszen alig volt egyesztendős, ami­kor apja munkát vállalt a Hirse és Franknál. Szerszám­lakatos volt. — Ő is itt töltötte munkás­életét. el nem mozdult másü- vé tapodtat sem. Nagyon sze­relte ezt a piszkos-mocskos gyárat. Haláláig. Négy éve te­mettük el szegényt. Csendes most a kísérleti műhely, az új gyártmányok szülőhelye, s az ősz hajú mes­ter is hajlik egy kis jóízű be­szélgetésre. — Bizony fiam. 1937-et ír­tak. amikor tanonc lettem. Kemény hónapok alatt verték belénk a szakma minden csin- iát-bínját. És — legalább én űgv érzem — jól meg is ta­nultuk a leckét. Igaz, néha a lelkünket kitettük, de megér­te. Nincs ennél szebb foglala­tosság a világon. Csak hát — Javult a közrend, a közbiztonság Interjú Szerémi Sándorral, a megyei rendőr-főkapitányság vezetőjével A megyei közbiztonsági szervek jelentős erőfeszítéseket először kedvezően alakult, tettek és tesznek Nógrádban is a törvényes rend szzilárdí- Közlekedési járőreink egyre tására, amelynek eredményeként a közrend, a közbiztonság, hatékonyabban szűrik ki a a közlekedés biztonsága kiegyensúlyozottan alakult. Az el- forgalomban részt vevő ittas múlt esztendő tapasztalatairól beszélgetünk Szerémi Sándor járművezetőket, s amíg aj ár­rendőr ezredessel, a Nógrád megyei főkapitányság vezetőjé- művezetőkkel szemben kisza­vel. — Hogyan alakult és ml jellemezte 1981-ben megyénk­ben a bűnözés alakulását? — A helyzet lényegesen nem változott, hiszen a leg­gyakrabban előforduló bűn- cselekmények kategóriáiban egyes területeken növekedés, másutt csökkenés tapasztalha­— A társadalmi tulajdon védelme minden állampolgár közös ügye. Az elmúlt eszten­dőben a köztulajdon elleni bűncselekményeket sikerült-e visszaszorítani ? — A megye rendőri szervei kiemelten kezelik a népgaz­daság és a társadalmi tulaj­tó. A rendőri munka javuló <jon védelmét, javítottuk mun­színvonalát jelzi, hogy emel­kedett az ismertté vált bűn- cselekmények száma, s meg­állapítható, hogy elsősorban a közrend, a gazdasági, a közle­kedési és a vagyon elleni bűn- cselekmények szaporodtak. Jellemző, hogy a megyében ismertté vált bűncselekmé­nyek csanem felét a vagyon elleni jogsértések teszik ki. Tavaly a megyében a koráb­binál több volt a lopás, a be­töréses lopás, a jármű önké­nyes elvétele, valamint a sze­mélyi tulajdont károsító^ rab- kiskereskedelemben, lás. A vagyon elleni bűncse- és erdőgazdaságban lekmények többségét viszony- nyéknél, takarékszövetkeze­kakapcsolatunkat a társadal­mi és gazdasági szervekkel. A közös vagyonvédelmi szem­lék mellett észrevételeinkkel, javaslatainkkal segítettük a pénz és érték őrzését, a tá­rolás és a szállítás biztonságos feltételeinek megteremtését, örvendetes, hogy a gazdaság­vezetők szemlélete kedvezően változott, nem takarékoskod­nak, ha a biztonságtechnikai berendezések felszerelése ke­rül szóba. Viszont az állami, szövetkezeti vendéglátásban és a mező- intézmé­lag kisebb kárértékben, egy­szerű módszerekkel, alkalom­szerűen követték el, de akadt ellenpélda is. Ami a területi megoszlást illeti: a salgótar­jáni, pásztói és a rétsági já­rásban volt több a bűncselek­mény. Emelkedett a gazdasá­gi jellegű bűncselekmények száma, az elkövetett rablások zöme alkalmi jellegű, főként ittas személyek kifosztására irányult. — Hazánkban évről évre növekszik az Idegenforgalom, s mind több külföldi turista keresi fel megyénket is. Mi­lyen feladatot ró ez a rendőri szervekre? — Az idegenforgalommal ösz- jr efüggésben elkövetett bűncse­lekmények legnagyobb hánya­da továbbra is a deviza- és vámszabályok megsértéséből származik. Tovább emelkedett a bűncselekményt elkövető külföldi állampolgárok száma, annak ellenére, hogy az ide­genforgalommal kapcsolatos jogsértések felderítése és visz- szaszorítása érdekében szoro­sabbra fűztük kapcsolatainkat a vám- és pénzügyőri szer­vekkel, a szomszédos megyék társszerveivel. E területen is nagy jelentőséget tulajdoní­tunk a folyamatos propaganda- munkának is, mint a megelő­zés fontos eszközének. teknél. kisebb postáknál a va­gyonbiztonság továbbra sem kielégítő. — Nemileg megnyugtató, hogy tavaly megyénkben a személyi sérüléssel járó, köz­úti közlekedési balesetek 4,7 százalékkal mérséklődtek. Ez egyben jelenti a közlekedési morál javulását is? — A csökkenés elsősorban a könnyű sérüléses balesetek kedvező alakulásából adódik. Sajnos az arányon ront a mo- horai halálos tömeges baleset. A közútjainkon a balesetek legfőbb oka a relatív gyors­hajtás, a gyalogosok olykor durva szabályszegése. Ügy tű­nik, korábbi intézkedéseink­nek jelentkezik a hatása, hi­szen az ittasság miatt bekö­vetkezett balesetek aránya a korábbihoz képest 7 százalék­kal csökkent, s hosszú idő óta bott helyszíni bírságok száma csökkent, nőtt a gyalogosoké, éppen az általuk okozott sok baleset miatt. Nagy figye’met fordítunk a baleset-megelőző, felvilágositó propagandamun­kára. A közlekedésbiztonsági tanácsok aktivistái több mint ezer própagandaelőadást tar­tottak, többnyire filmvetíté­sekkel egybekötve, s felhasz­náltuk a megelőzés érdekében a tömegkommunikáció eszkö­zeit is. Nem jelenti ez azon­ban azt. hogv ne lennének további feladataink e terüle­ten: egyebek között tökéle­tesítésre szorul a területi köz­lekedésbiztonsági tanácsok koordináló tevékenysége. és pezsgőbbé kell tenni szerve­zeti életüket. — A megye közrendje, köz- biztonsága érdekében eredmé­nyes munkát fejtenek ki a rendőri szervek önkéntes se­gítői. Miként értékeli tavalyi tevékenységüket? — A hivatásos állomány jól és hatékonyan működik együtt az önkéntes rendőri csopor­tokkal, amelyek száma öttel, létszáma pedig 10 százalékkal emelkedett. A belügyi munkát segítők II. országos tanácsko­zásán elhangzottakat munká­jukban jól hasznosítják, azok végrehajtása tervszerűen, fo­lyamatosan történik. Területi- szerveinknél megalakultak és megkezdték tevékenységüket az önkéntes segítő tanácsadói csoportok is. Jónak tarjuk az Ifjú Gárda szakalegységekkel való foglalkozást, a rendőri munkába való bevonásuk gya­koribbá vált. Mindezek hoz­zájárultak ahhoz, hogy Nóg­rád megyében az elmúlt esz­tendőben kiegyensúlyozott volt a közrend, a közbiztonság helyzete — fejezte be a be­szélgetést Szerémi Sándor rendőr ezredes. M. Szabó Gyula Biztonságosan A Magyar Autóklub balassa­gyarmati szervezete e hónap 17— 25. között szervezi meg a már ha­gyományos fényszóró-beállítási ak­ciót. A klub balassagyarmati mű­szaki állomására és a romhányi miniállomásra váriák az autóso­kat. A fényszóró-beállítást nem klubtag autósok személygépkocsi- iáin is díjmentesen végzik. A fen*i időszakban az autóklub tag­szervezést is végez. Kedvezmény lesz az újdonsült klubtagoknak, hogy a nyilvántartásba vételi 50 forintot nem. csupán az ez évre esedékes 200 forintot kell a belé­péskor kifizetniük. A gyarmati, nagyoroszi és romhányi műszaki állomásokon várják az autóklub­ba belépni szándékozókat április 17. és 25. között. Munkásarcok Keze mint az arany néz maga elé — hamarosan vége. Még néhány hónap és Kiss Béla is megkapja az „ob- sitot.” Elmegyek. Negyvenhat esztendő, érzem megnyomta már a vállam. S bármilyen kedves is nekem ez a mun­ka, de biztos: kis ideig effé­le szerszámokat nem veszek a kezembe. Esetleg ásót, ge- reblyét metszőollót. Tudja, van egy szép kis kertünk, jól­esik majd kint elfoglalatos­kodni a jó, tiszta levegőn. Mert de sok port, olajbűzt beszívtam eddig. Ezért is bá­nok csínján a cigarettával, két napba is beletelik, mire elfogy egy dobozzal. Elhallgat, emlékeiben ku­tat. — Tudja, miután felszaba­dultam, a tűzhelyszereidébe kerültem. A műhely egy mar­ha nagy. fél futballpályányi hodály volt, amit télen soha­sem sikerült kifűtenünk. Gyakran fújdogáltuk a ke­zünket munka közben. De más választásom akkor nem volt. mert a szerelést szigo­rúan csak szakmunkás végez­hette, nem úgy mint most. Biztos nem volt ennyi selejt, már sértődés ne essék! Aztán negyvenháromban bevonul­tam. Bármennyire sincs ked­vem ezeket az időket felem­legetni, de muszáj, mert hi­ányozna valami az élettörté­netemből. A repülőkhöz ke­rültem, állomásoztunk Szom­bathelyen, Ungváron meg Új­vidéken. Negyvennégy kará­csonyán Szlovákiában estem hadifogságba. S ott, a Don- medencében, majdnem kita­nultam egy másik szakmát is... Szégyellem kicsit, hogy tarjá- ni létemre addig semmi fogal­mam nem volt a bányászko­dásról. No, ott aztán négy év alatt megtanultam. Tetszett is, de amikor hazakerülem, minden vágyam az volt: mi­előbb visszakerülni a gyárba. Jobban illik nekem a kezem­be a csavarkulcs, a reszelő, a fémfűrész. Negyvennyolc végén már újra ott van a gyárban, la­katostársai között. Kis idő után művezető lesz, s marad ezen a poszton 1963-ig. — No. akkor ért véget ef­fajta „pályafutásom:” le­mondtam. Voltak összetűzése­ink a főnökökkel. Sok min­dent nem úgy láttak, mint mink, elég rossz volt a han­gulat, sok az idegesség. Visz- szaléptem és lettem „sima” mintalakatos. Ám ne higgye, hogy a nehézségektől riadtam vissza, meg hogy tehetetlen voltam. Hiszen keményebb időket átéltem már. Negyven­kilencben, amikor párttag lettem, meg aztán is, szívó­san kellett tevékenykedni az élet minden területén, nem­csak a munkahelyen. No, de elmúlt, rég volt, s azóta ren­deződtek a dolgok. Jól meg­vagyok itt a kísérleti műhely­ben. Csak már — ismétli me­gint — nem sokáig. Pedig, hogy szerettek itt. Nagy eres kezével beletúr ősz hajába, s most már elő­veszi a cigarettás dobozt. Rá­gyújtunk. — Tud a — néz rám a füst mögül —, a feleségem is huszonöt évet húzott le itt, a gyárban. De már régebben nyugdíjba kellett mennie, mert olyan asztmaféle beteg­ség gyötri szegénykémet. Most majd többet lehetünk együtt vele. Kiss Béla az ellenforrada­lomban, s azt követő nehéz időkben is — mint mondja: talpon volt. A tarjáni gyárak közül elsőként ők, a tűzhely­gyáriak szervezték meg a pártalapszervezetet. s a mes­ter ott volt a munkásőrség megalakításánál is. — Sokáig voltam pártveze­tőségi tag. de kinőttem már belőle. Tudja, az embernek meg kell érezni, mikor kell átadni a stafétabotot a fiata­labbaknak. Vigyék tovább ők, amit mi megkezdtünk. Hamu hull a parázsról a rajzra. Gondosan söpri e nagy tenyerével. Mert rend­nek ’ ell lenni. Mindvégig... Karácsony György NÓGRÁD - 1982. április 18., vasárnap 3

Next

/
Thumbnails
Contents