Nógrád. 1982. április (38. évfolyam. 77-100. szám)

1982-04-17 / 89. szám

VILÁG PROLETÁRJAI EGYESÜLJETEK! NŐGRÁD A M£GV£I TAN AC XXXVIII. ÉVF.. 89. SZÁM ÁRA: 1,80 FORINT 1982. ÁPRILIS 17, SZOMBAT A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának 1982. május elsejei jelszavai 7. 8. 9. 1». 11. 12. 13. 14. 15. 16. 17. 18. 19. 26. Világ proletárjai egyesüljetek! Cl jen május elseje! Éljen a marxizmus—leninizmus! Éljen a szocializmus! Éljen a Szovjetunió, a haladás és a béke szilárd tá­masza! Éljen a magyar és a szovjet nép megbonthatatlan barátsága! Erősödjék a szocializmust építő népek egysége! Békés jelent, biztonságos jövőt az emberiségnek! Együtt a világ haladó erőivel a fegyverkezés megfé­kezéséért, a leszerelésért! Védjük meg az enyhülés vívmányait, Európa bizton­ságát! Éljen a kommunista és munkáspártok internaciona­lista szolidaritása! Támogatjuk a szabadságukért és függetlenségükért küzdő népek igazságos harcát! Nemzeti egységben a szocialista Magyarországért! Előre a XII. kongresszus határozatainak végrehajtá­sáért! Béke — haladás — szocializmus! Előre az 1982. évi népgazdasági terv sikeres végre­hajtásáért! Köszöntjük a munkában élenjárókat, a szocialista munka verseny résztvevőit! Éljen a Magyar Szocialista Munkáspárt! Éljen a szocializmust építő magyar nép! Éljen és erősödjék szeretett hazánk, a Magyar Nép­köztársaság ! Diákpolitiknsok fóruma A közéletre való nevelés már az iskola padjaiban elkez­dődik. Nem könnyű a folyamat, amíg a középfokú tanintéz- zetek diákjai edjutnak odáig, hogy élni tudnak az iskolai demokrácia fórumai nyújtotta lehetőségekkel, értően és felelősen szólnak bele az intézmény életébe gya­korolják a kollektív gondolkodást. A diákok „hangadó­it”, gyakran nevezik diákpolitikusoknak. Kétnapos ösz- szejövetelüknek, a VII. országos diákparlamentnek ma és holnap Nógrád megye székhelye ad ötthont. r.z eszmecserére másodszor kerül sor vidéken, s hogy a helyszín ezúttal Salgótarján, elismerése annak a munkának, amelyet a közoktatás irányítói, a tanárok, tanu­lók egyre magasabb színvonalon végeznek megyénkben. Az ágazati ifjúsági parlament eddig is jelentős eseménye volt a gimnáziumok, szakközépiskolák, szakmunkásképző intézetek, diákotthonok életének. Várhatóan a két nap után ugyancsak hasznos útravalóval indulnak haza, az ország kü­lönböző városaiba a küldöttek. Miként Salgótarjánba sem üres kézzel érkeztek, magukkal hozták az iskolai, megyei dri- ákparlamenteken felvetődött kérdéseket, javaslatokat. A diák. pofitiknsok célja aligha lehet más, mint a hagyományoknak megfelelően segíteni az iskolai feladatok teljesítését, hozzá­járulni ahhoz, hogy a diákélet tartalmasabb és szebb legyen. S hogy érdemes szólni a 346 ezer diákot foglalkoztató témák­ról, igazolja a legutóbbi ágazati parlament óta eltelt időszak. A középfokú tanintézetekben következetesen folytatódott a párt Központi Bizottsága 1972. évi oktatáspolitikai határo­zatának megvalósítása, s a korábbi diákparlament ajánlá-, sai a nevelő-oktató munka korszerűsítésével párhuzamo-' san váltak valóra. A legtöbbet erről a legilletékesebbek, maguk a diákok tud­nak mondani, hiszen azok a kérések, amelyek 1977 január­jában hasonló fórumon felvetődtek, túlnyomórészt kiváltot­ták a szükséges intézkedéseket. Üj oktatási-nevelési doku­mentumok láttak napvilágot, jelentős mértékben javultak a képzés tárgyi feltételei. Egyebek között szinte minden me­gyében és a fővárosban új, modem épületek gazdagítják a diákotthonok hálózatát, új tankönyvekből készülhetnek a diákok — ha olykor szeptember elején még nem is vehetik mindegyiket kezükbe. A főhatóságok folyamatosan növelik • a nevelési és oktatási intézmények étkezési normáit, a tanú- fiók számos utazás’, kulturális, étkezési, sport- és turisztikai kedvezményben részesülnek. Mindennél többet mond, hogy *áz állam 1980-ban például több mint öt és fél milliárd forin- •tot fordított a középiskolai oktatásra és szakmunkásképzés­re v A legutóbbi országos eszmecsere óta nemcsak az iskolák­ban, a világgazdaságban is számos változás következett be, amelyek kedvezőtlenül hatottak népgazdaságunkra. Bár a jövő generációinak felkészítése mindig a társadalom legfon­tosabb feladatai közé tartozik az élet e területén is szükség van a meglevő lehetőségek jobb kihasználására, a rendelke­zésre álló — nem lebecsülendő — feltételek hatékony kama­toztatására, hiszen nagyon is öncélú a befektetés: szocialis­ta társadalmunk számára értékes szakembereket nevelni. Ennék a folyamatnak a jelei voltak felfedezhetők az elmúlt években Nógrád megyében is, s szóltak erről a nógrádi diá­kok ifjúsági parlamentjeiken. Hangsúlyozva, hogy ezzel szemben a diákok kötelessége a tanulás. A kétnapos országos diákparlament résztvevői bizonyára hasznos tapasztalatokkal gazdagodnak, s a házigazdák jóvol­tából kellemes emlékeket szereznek Salgótarjánban. Kö­szöntjük őket, a diákpolitikusokat és jó munkát kívánunk ne­kik c két napon. (M. Sz. GyJ Kádár János nemzetközi gazdasági és pénzügyi szakemberekkel találkozott A Magyar Nemzeti Bank szervezésében április 15—17. között Budapesten ülésezik a nemzetközi gazdasági és pénzügyi kérdésekkel foglal kozó konzultatív csoport. A harminctagú csoport 1978-ban azzal a céllal alakult, hogy választ adjon a nemzetközi gazdasági-pénzügyi életben mutatkozó problémákra A csoport elnöke dr. Johannes Vitteveen, több nagyvállalat és bank igazgató tanácsának tagja, ismert nemzetközi pénz­ügyi szakember; tagjai kü­lönböző nemzetiségű neves közgazdászok, politikusok, ban­károk és üzletemberek. Kádár János, az MSZMP Központi Bizottságának első titkára pénteken a Parlament­ben találkozott a budapesti ülés résztvevőivel. Fekete János, a Magyar Nemzeti Bank első elnökhe­lyettese, a csoport tagja tájé­koztatta Kádár Jánost a bu­dapesti ülésszak munkájáról, amelynek során a nemzetközi pénzügyi rendszer és a kelet— nyugati gazdasági kapcsola­tok fejlesztésének időszerű kérdéseit vitatják meg. A csoport elnöke, «Ír. Wltteveen a résztvevők nevében matat­ta a létrejött találkozót, kö­szönetét fejezte ki a fogadta­tásért, ismertette céljaikat és eredményeiket Ezt követően Kádár János eszmecserét foly­tatott a csoport tagjaival idő­szerű nemzetközi politikai és gazdasági kérdésekről. A megbeszélésen jelen volt Havasi Ferenc, a Politikai Bi­zottság tagja, a Központi Bi­zottság titkára és Tímár Má­tyás, a Magyar Nemzeti Bank elnöke. (MTI) ÁPRILIS 16-18. Munkásfiatalok VI. országos vers- és prózamondó versenye A verseny jó alkalmat nyújt a résztvevőknek, közöttük a Nógrád megyei Balázs Annáa nak és Bangó Mihálynénak, hogy megismerhessék egymást, kicserélhessék tapasztalata»^ kát, véleményt cserélhessenek a versmondókról, versekről. — kép: kulcsár —­Zsúfolásig telt széksorok előtt köszöntötte a megjelente­ket péntek délelőtt az ÜM Salgótarjáni öblösüveggyárá­nak „Kossuth” Művelődési Há­zában Vratni József intézmény­igazgató, majd Kecskés László, az öblösüveggyár gazdasági jgazgatóhedyetteae hivatalosan is megnyitotta a munkásfiata­lok országos vers- és próza­mondó versenyének döntőjét Mint ismeretes, hatodik al­kalommal ad helyet Salgótar­ján a verseny döntőjének, de ez a seregszemle egyben jubi­leum is, hiszen épp tíz eszten­deje, 1972-ben határozták el a rendező szervek, hogy a mun­kásosztályhoz tartozó dolgozó fiatalok számára újabb lehető­séget teremtenek a pódiumon való bemutatkozásra, ezirányú tehetségük kibontakoztatására. A döntő megrendezésének jo­gát a várossá nyilvánításának akkor fél évszázados jubileumát ünneplő Salgótarján egy imm­káskriltúrotthona, a mára kívülről-belülről megszépült öblösüveggyári „Kossuth” Mű­velődési Ház kapta. A munkásfiatalé* salgótar­jáni találkozója elsősorban természetesen a résztvevő fia­talok felkészültségének, a ma­gas színvonalt képviselő verse­nyeknek köszönhetően vált az amatőr vers- és prózamondók egyik legrangosabb fórumává. Az idei verseny döntőjére 56 fiatal, a megyei, területi for­dulók legjobbjai kaptak meg­hívást. Közülük többen isme­rősként érkeztek a nógrádi me­gyeszékhelyre. Tegnap, az első versenyna­pon a kötelezően előírt — SZOT-dijas költők, írók — műveit tolmácsolták a ver­senyzők, míg ma délelőtt és kora délután a szabadon válasz­tott műveket mondják el. A zsűri tagjai: Bécsy Tárnát egyetemi tanár, érdemes mii­vész, ASZIOT-elnök, Debre- ezent Tibor, a Népművelési In­tézet osztályvezetője, Erdőt István, a Nógrád megyei Ta­nács művelődési osztályának művészeti főelőadója, dr. Erőt Zoltán, a SZOT politikai mun­katársa, Lengyel Pál, az Állami Bábszínház rendezője, Marót Gábor színművész, az Állami Operaház magánénekese és Bánffy György SZOT-dijas, érdemes művész — a zsűri el­nöke —, az együttes teljesít­mény alapján választja ki a ma délután 17 órától tartandó döntő tizenöt résztvevőjét. A munkásfiatalok VI. orszá­gos vers. és prózamondó ver­senyének ünnepélyes ered­ményhirdetésére és díjkiosztá­sára vasárnap délelőtt kerül sor. KÜLFEJTÉSIEK ÉS TIRIBESIEK ELISMERÉSE Élüzem címet kaptak tervük túlteljesítéséért Két éiüzemavatót tartottak tegnap a Nógrádi Szénbá­nyáknál. Tavalyi munkája alapján elnyerte a kitüntető címet a külfejtési üzem és a tiribesi akna, többek között. E két vállalati egység illeté­kesei Salgótarjánban, illetve Nagybátonyban vehették át a kitüntetéssel járó dokumentu­mokat. A megyeszékhely bányász- kultúrotthonában Tóth József vezérigazgató-helyettes kö­szöntötte a külfejtési üzem embereit. Mint ismeretes, a külszínen dolgozó bányászok tavaly jelentős túlteljesítéssel járultak hozzá a bányaválla­lat tervteljesítéséhez. Az elő­irányzott százötvenezer tonna szén helyett kétszázötvenöt- ezer-hétszázharminc tonná­nyit bocsátottak a népgazda­ság rendelkezésére. A több mint százezer tonnás túltel­jesítést, részint a körülmények^ hez képest kedvező feltéte­lek, részint a dolgozók ta­lálékonysága és erőfeszítése tette elérhetővé. A mennyisé­gi mutatókon kivül javították a minőségre vonatkozó ada­tokat is — a tervhez képest — a külszíniek. Az egy ton­na szénre jutó költség példá- ul 8 forint 70 fillérrel volt kevesebb az előirányzottnál. Ugyanakkor a kitermelt szén fűtőértéke magasabb volt — 9,4 százalékkal —, mint azt a föltáró fúrások vizsgálatá­ból feltételezték. Javultak a baleseti mutatók is tavaly az előző évhez viszonyítva: mind a gyakoriság, mind a súlyos­ság foka csökkent. Az ezer műszakra eső balesetek szá­ma 5 egész 92 századról 4 egész 06 századra esett visz- sza az ' intézkedéseknek kö­szönhetően. A négyszáznál kevesebb fizikai dolgozót fog­lalkoztató üzem a meddőle- takarításra vonatkozó tervet is túlteljesítette. Igazodván a vállalat igényeihez: 900 ezer köbméter helyett I millió 833 ezer köbmétert fejtettek le a szénrétegről. Ezeken kívül fontos fúrási feladatokat is megoldották mind megyénk­ben, mind a Dunántúlon. Hoz­zájárult az Élüzem cím eléré­séhez a szállítók elismerésre méltó teljesítménye is a múlt évben. Btüzemavató ünnepséget tartottak Nagybátonyban is. A kitüntető címet Tiribes-ak- na kapta immár nyolcadik alkalommal. Az ünnepségen Szőke Barna, a Nógrádi Szén­bányák vezérigazgató-helyet­tese mondott ünnepi beszédet. Tiribes-akna — a korábbi évekhez hasonlóan — kima­gasló sikert ért el. Száznegy­venezer tonnás szakmai ter­vét százhatvanezer tonnára teljesítette. A siker elsőrendű részese a frontfejtési szocia­lista brigád, de elismerés il­leti az elővá jókat — akik 2025 méter vágat helyett 2611,3 méter vágatot hajtottak — a kiszolgálókat, nem ke­vésbé a vezetőket is. A front­fejtésen dolgozó Dózsa György nevét viselő kollektíva az sBKvCiC mar dövqhdct ív" én teljesítette. A termeléssel párhuzamosan folyt a froné-j átépítés és az új szállítórend­szerek üzembe helyezése. Aj) aknaüzem egyéb mutatói is fejlődést mutattak. Mindezek alapján a bányaüzem méltán érdemelte ki az Élüzem n­Az ünnepség második réí szében kitüntetések és elis­merések átadására került sori A Kossuth Lajos nevét viselő szocialista kollektíva (vezető­je Adorján Ottó), a Dózsa György brigád (vezetője Vi­lágosi József) és a Ságvárl Endre brigád (vezetője Utasi Sándor) a Magyar szénbá­nyászat kiváló brigádja cí­met kapta, a kézi vágathajtó brigádok országos versenyé­ben elért második helyezésé­ért. Kovács József t. Kiváló munkáért miniszteri kitüntet tésben részesült, tizenegyed pedig kiváló dolgozói kitün-j tetőst kaptak. J

Next

/
Thumbnails
Contents