Nógrád. 1982. március (38. évfolyam. 51-76. szám)

1982-03-14 / 62. szám

Lopez Portillo nyilatkozata Mexikónak jó kapcsolafa van: Kubával, Kínával és a Szovjetunióval A közép-amerikai változá­sok nem fenyegetik Mexikó biztonságát — még akkor sem, ha a változásra éppen a szomszédos Guatemalában ke­rül sor — jelentette ki a The New York Times című ame­rikai napilapnak adott nyi­latkozatában Jósé Lopez Por­tillo mexikói államfő. ) Portillo elnök ezzel vála­szolt az Egyesült Államok Mexikónak címzett „intelmei- jre” —, amelyek szerint a kö- .zép-amerikai forradalmi vál­tozások közvetlenül fenyege­tik Mexikó biztonságát Az Egyesült Államoknak az sem í'tetszik, hogy a mexikói el- itök Managuában nyilvános­ságra hozott közép-amerikai rendezési javaslatai nem il­leszkednek a térséggel kap­csolatos amerikai tervekbe. 1 Portillo pénteken megjelent nyilatkozatában kijelentette: Mexikónak jó kapcsolatai vannak több olyan országgal —, beleértve Kubát, Kínát és a Szovjetuniót is —, ahol kommunisták állnak az or­szág élén. A Reagan-kormányzat Ni- caragua-ellenes vádjaival kap­csolatban —, amelyek szerint a közép-amerikai ország a sandinisták 1979-es győzelme óta, úgymond, a Szovjetunió és Kuba bábjává vált — a mexikói vezető rámutatott: ebben a kérdésben a nicara- guaiak véleménye sem mel­lőzhető. Nicaraguában a sandinista felkelés győzelme előtt, az ..Egyesült Államok befolyása tagadhatatlanul olyan dikta­túrát hozott létre, amely a nicaraguai nép számára elvi­selhetetlen volt”. A Somoza­diktatúra az amerikai érde­kek védelmét testesítette meg Nicaraguában — mondotta Portillo, majd hozzátette: az amerikai népnek joga van sa­ját biztonságát védeni, de a világ más, szegénységben élő népeinek, függetlenül orszá­gúk méreteitől, szintén meg­vannak a saját jogaik. — Kuba, Nicaragua és a salyadori baloldali gerillák közvetlenül nem fenyegetik az Egyesült Államok biztonsá­gát — jelentette ki Portillo. — Az Egyesült Államoknak nem Nicaraguával és Kubá­val van problémája. Az Egye­sült Államok biztonsági prob­lémáit nem Közép-Ameriká- ban, -hanem a Szovjetunióval folytatandó tárgyalásokon a kölcsönös megegyezés alapján lehet megoldani — tette hoz­zá. (MTI) Botrány az amerikai külügyminisztériumban Botrányba fulladt pénte- képviselőjétől pontos utasító­kén az amerikai külügymi­nisztérium soron levő kísér­lete, hogy bebizonyítsa: Kuba és Nicaragua kormánya ka­tonailag támogatja a salvado- ri baloldali erőket. A bizonyí­tásra kiszemelt személy a döntő pillanatban kijelentet­te: a „Kubában és Etiópiában kapott kiképzésre” vonatko­zó vallomását kínzással csi­karták ki és egy szó sem igaz belőle. A 19 éves Orlando Jósé Tar- dencillas Martinezt tavaly ej­tették fogságba Salvadorban, s péntekén az amerikai sajtó képviselői elé citálták, hogy megtegye „leleplező vallomá­sát”. Tardencillas ehelyett ki- , , , . _... ... jelentette: forradalmárként ^'Í°R.1Ííí>^íl’ harcolt Salvadorban, meggyő­ződésére hallgatva, saját aka­ratából utazott oda, hogy csatlakozzék a hazafiak küz­delméhez. A nicaraguai fiú korábbi sokat kapott arra, mit kell mondania Washingtonban, de ehelyett az igazság feltárásá­ra szánta el magát, annak el­lenére, hogy valóban harcolt a salvadori kormánycsapatok ellen, akiket fasisztáknak ne­vez, s annak ellenére, hogy tudja, mi vár, rá ha vissza­vinnék Salvadorba. Tarden­cillas úgy véli, ebben az eset ben a történtek után statáriá- lis bíróság elé állítanák. Az amerikai külügyminisz­térium sajtóosztályának je­lenlevő képviselői döbbenten hallgatták a nicaraguai fia­talember teljesen váratlan ki­jelentéseit, s egyikük ismét megkérdezte: kapott-e harci JRi vagy Kubában. A válasz: „soha­sem jártam sem Etiópiában, sem Kubában”. Francisco Fi- allos, Nicaragua washingtoni nagykövete követelte, hogy a nicaraguai fiút azonnal bo­csássák szabadon, s kijeién­vallomásait, hogy kormánya tette: a fogoly biztonságáért küldte Salvadorba, s, hogy az Egyesült Államok kormá- Kubában és Etiópiában ké- nya felel. Tardencillast asaj pezték ki gerillahadművele- tóértekezletre egy Washing- tek irányítására, fogvatar- tontól negyven percnyire le­tolnak közlésére tette, akik kínozták és megfenyegették: megölik, ha nem azt vallja, amit mondanak neki. A „tanú” a San Salvador-i amerikai nagykövetség egy további sorsa. vő szállóból hozták el, ahol saját szavai szerint két Sal­vadort tiszt Őrizte. A külügy­minisztérium szóvivője „nem tudja” mi lesz Tardencillas (MTI) Kadhafi elutazott Bécsből Szombaton a déli órákban befejezte négynapos ausztriai hivatalos látogatását és eluta­zott Bécsből Moamer el-Kad- hafi, a líbiai forradalom veze­tője. Kreisky kancellár Kadhafi elutazása után sajtóértekezle­ten vonta meg a líbiai vezető­mérlegét. A kancellár egyebek között rámutatott: Moamer el- Kadhafival folytatott megbe­szélései során nyilvánvalóvá vált, hogy Líbia az összes or­szágokkal folytatandó párbe­széd híve, és hogy Ausztria közvetítésével szeretne új kapcsolatokat kiépíteni Nyű­vel folytatott tárgyalások gat-Európa államaival. (MTI) Nyári időszámítás: március 28—szeptember 26. Két hét múlva, március 28- án. a hónap utolsó vasárnap­ján kezdődik az idén a nyári időszámítás, amelynek megfe­lelően éjszaka 0 órakor előbb­retoljuk az óra mutatóját egy órára. Hat hónap múlva vé­gezzük el -enriek a műveletnek a fordítottját, tehát szeptem­ber 26-án éjszaka egy órakor állítjuk vissza a mutatókat 0 órára. A nyári időszámítással a nappali órákat hasznosítjuk jobban az energia, elsősorban a világítási Aram megtakarí­tása érdekében. A múlt év­ben és tavalyelőtt is mint­egy 130 millió kilowattóra vil'lamosenergia-megta- karítást eredményezett a nyári időszámítás, ami az or­szág másfél napi villamos- energia-fogyasztásának felel meg. Főként fűtőolaj-megta­karítást hoz a nyári időszámí­tás, mert jobban hasznosít­hatjuk a széntüzelésű erőmű­veket. A zónaidő megváltoz­tatásával csökkenthető villa- mosenergia-fogyasztás 35 ezer tonna fűtőolaj-megtakarítást jelent. az idén valamennyi európai ország —- Jugoszlávia kivételével — él a nyári idő- •zámításból eredő ■ energia­megtakarítási lehetőségekkel, bár a kezdés időpontjában van némi eltérés. így a Szov­jetunióban, mint minden év­ben, április 1-én, Romániá­ban pedig április 4-én igazít­ják előbbre az órákat. A nyá­ri időszámítás szerint egyez­tetik a vasút és más tömeg- közlekedési eszközök nem­zetközi, és sok helyen bel­földi menetrendjeit. Ennek megfelelően a MÁV kiadja az 1981—1982. évi hivatalos menetrend 3. számú pótlékát, amely 40 oldalon sorolja fel tételesen a nemzetközi jára­tok és egyúttal az ötnapos munkahéttel és a megnöve­kedett hét végi szabad idővel összehangolt belföldi vonatok menetrendi változásait. A pályaudvarokon, utazási iro­dákban lehet átvenni ezt a pótfüzetet március 15-e és 20-a között — díjtalanul — 1981—1982. évi hivatalos me­netrendkönyvből levágott utal- ványszelvény ellenében. A Volán-autóbuszok és a MA- HART-személyhajók menet­rendjében megjelölt Időpon­tok nem váitoznak, a MALÉV nyári menetrendje pedig a nyári időszámítással egyidő- ben, március 28-án lép ér­vénybe. S NÓGRÁD - 1982 március 14., vasárnap Lengyel helyzetit ép Piogramadó dokumentum A Lengyel Egyesült Mun­káspárt szervezetei megkezd­ték az országos vitát a párt eszmei-programadó nyilatko­zatának tervezetéről. E tervezetet a LEMP KB 7. teljes ülése bocsátotta kon­zultációra a párttagság köré­ben, s egyelőre nem hozták nyilvánosságra. A vita meg­nyitójaként Marian Orze- chowski, a KB titkára, aki pénteken a dél-lengyelországi Andrychow városának párt­aktivistáival találkozott, hang­súlyozta: a tervezet alkalmas lehet arra, hogy a LEMP rég­óta várt programozó doku­mentumává váljon. Lengyelországban felújítja tevékenységét a Lengyel Szo­cialista Diákszövetség. Erről Wojciech Jaruzelski minisz­terelnök döntött, miután a kormány társadalmi-politikai bizottsága, amely Mieczyslaw Rakowski miniszterelnök-he­lyettes vezetésével ülésezett, ilyen értékű javaslatot ter­jesztett a miniszterelnök elé. Mint emlékezetes, a szük­ségállapot bevezetésekor az if­júsági szervezetek működését is felfüggesztették. Közülük csak egyet oszlattak fel, az ál­lamellenes „Független Diák- szövetséget”. A lengyel kormány gazdasá­gi bizottsága pénteken határo­zatot hozott arról, hogy meg kell gyorsítani a kötelező és az önkéntes vállalati egyesülé­sek kialakításának • folyama­tát. A központi utasításra lét­rejövő egyesüléseket az álla­mi vállalatokról szóló törvény alapján hozzák létre, s előző­leg kikérik az illetékes szejm- bizottság véleményét. Az önkéntesség elve alap­ján megalapítandó vállalati egyesülések csakis a tudomá­nyos és tervezői potenciál jobb hasznosítása, az ellátás és az elosztás jobb megszerve­zése. a külső piacokon való hatékonyabb fellépés érdeké­ben létesülhetnek. A gazdasági • bizottság meg­vizsgálta azoknak az operatív programoknak a végrehajtá­sát, amelyek a vasúti és köz­úti szállítás, illetve a tengeri halászat fejlesztését célozzák. (MTI) Á hét3 1. Hogyan alakul a kelet— nyugati viszony a hét diplo­máciai eseményei nyomán? Az új finn államfő első út­ja Moszkvába vezetett A szovjet—finn csúcstalálkozón hangsúlyozták: ma minden államnak komoly erőfeszítése­ket kell tennie egy nukleá­ris katasztrófa elhárítására, valamint az enyhülési folya­mat érdekében. Brezsnyev és Koivisto annak a meggyőző­désének adott hangot, hogy nincs olyan regionális, vagy világprobléma, amelyet ne lehetne politikai eszközökkel rendezni. A mintaszerűen jól fejlődő szovjet—finn kapcsola­tok kedvező hatással lehetnek Európára, a kelet—nyugati viszonyra. Egyfajta erőpróba színteré­vé vált legutóbb Madrid, az európai biztonsági és együtt­működési találkozó színhelye: elsősorban az amerikai kül­döttség, néhány NATO-ország képviselőinek támogatását élvezve a konferenciát kudarc­ra akarta kárhoztatni. Hideg- háborús hangú, szovjetelle­nes „nyilatkozatoffenzívá- juk” mégsem ért célt. A sem­leges és el nem kötelezett or­szágokkal együtt a szocialis­ta államok delegációi elérték, hogy csak elnapolták a ta­nácskozást, maga „a helsinki folyamat” tovább tart. No­vember 9-én találkoznak új­ra a küldöttek a madridi kongresszusui palotában. (Amely közben — a labdarúgó­világbajnokság szervező bi­zottságának központjává vá­lik ...) Washingtonban két fontos „nyugat—nyugati” tanács­kozásra került sor: előbb Genscher nyugatnémet kül­ügyminiszter és alkancellár járt ott, majd Mitterrand francia köztársasági elnök re­pült oda a menetrendszerű Concorde-járattal, hogy a visszaindulásig rendelkezésre álló négy óra alatt Reagan el­nökkel tárgyaljon. Sem az NSZK, sem pedig Franciaor­szág nem ért egyet a reagani enyhülésellenes politikával, s külön gondot okoz mind a két nyugat-európai országnak az az amerikai gazdasági­pénzügyi nyomás, amelyet a magas kamatlábak fenntartá­sával, az USA elsősorban épp tőkés szövetségeseire fejt ki. További véleményeltérés for­rása a „földgáz-cső” üzlet, amelynek megakadályozásá­ra Washingtonban még min­dig mindent elkövetnek, de, amely mellett mind Párizs­ban, mind Bonnban továbbra is kiállnak. S ez nemcsak a gazdasági természetű kérdés, hanem a mai körülmények között igen is politikai kér­dés: Moszkva és Bonn, meg Párizs viszonyának alakulásá­ra nagy befolyással van. 2. Mi történik Iránban és Irán körül? • Megszaporodtak a teheráni jelentések a héten, de ezek változatlanul ellentmondáso­sak és az iráni probléma bo­nyolult voltát igazolják. íme: az iszlám országok közvetítő küldöttsége, amely a másfél éve folyó iraki—iráni háború befejezésén fáradozik, az irá­ni fővárosban járt. javaslata­ikról a teheráni parlament elnöke a megegyezésre hajló módon nyilatkozott, de utána Khomeini aja^ollah már ke­ményebb hangú beszédet mondott, Khamenei, az iráni államfő pedig kijelentette, hogy Irak ellen a háborút mindaddig folytatják, amíg Bagdad eleget nem tesz Te­herán követeléseinek. Egymást érik a hírek és cáfolatok Khomeini ajatollah súlyos betegségéről, az iráni tévé viszont sietett filmtudó­sítást adni arról, ahogyan az imám a teheráni labdarúgó­kat fogadta Dzsamaran váro­sában levő rezidenciáján . . . Az iráni rendszer elleni amerikai összeesküvésről a New York Times részletes le­leplezést közölt: a CIA kelet­törökországi táborokban iráni ellenforradalmárokat képez ki sok millió dollár felhasz­nálásával. Madani tengernagy, a sah haditengerészetének egykori parancsnoka és Bah­rain Aryana, a korábbi ve­zérkari főnök áll a rendszer ellen szervezkedő ellenforra­dalmárok sok ezres csapatai élén. Iránban ismétlődnek a terrorakciók, illetve a ható­ságoknak a mudzsahedinek elleni fellépései. Nagy figyelmet keltett vi­lágszerte a moszkvai Pravda cikke, amely a Szovjet—iráni kapcsolatokat elemezte, meg­állapítva, hogy bár a Szov­jetunió jelentős segítséget nyújt Iránnak, a teheráni ve­zető körökben jelenlevő szov­jetellenes csoportok és sze­mélyiségek tevékenysége nyo­mán mégsem alakult ki szo­rosabb együttműködés a két ország között. 3. Mi várható a tengerjogi konferencia 11. ülésszakától? A hét elején New Yorkban ismét összeült a nemzetközi tengerjogi konferencia. A mostani —, amely legalábbis április végéig tart — már a 11. ülésszak, az eredmény azonban még mindig várat magára, még mindig nem raj­zolódnak ki az emberiség jö­vője szempontjából Is igen fontos nemzetközi egyezmény körvonalai. Pedig olyan nagy horderejű kérdésekről kell dönteni, mint például az egyes országok parti vizeinek kiterjedése, a nyílt tengeren való halászat, a tengeri kör­nyezetvédelem, a tengerfenék ásványi kincseinek kutatása, a tengerszorosokon való átha­ladás és így tovább. Egy éve már úgy látszott, közeli a megállapodás lehe­tősége, az amerikai kormány hajlani kezdett arra, hogy el­fogadja az országok nagy többségének álláspontját, de aztán a Reagan-kormányzat időt kért a készülő megegye- zés új megvizsgálására, utá­na pedig — visszatáncolt. Az úgynevezett „77-ek” (vagyis, most már mintegy 120 fejlődő ország, akiknek ez a „77-es” elnevezése még egy régebbi nemzetközi kon­ferencián volt egységes fel­lépésük emléke) most azzal fenyegetőznek, hogy az USA nélkül is keresztülviszik a tervezett megegyezést, amely a tőkés nagyhatalmak rová­sára és a fejlődő országok előnyére szabályozná a világ­tenger helyzetét. Az amerikai ellenlépés: Nagy-Britanniával, az NSZK- val, és, ha hajlandó erre, Franciaországgal együtt szer­vezné meg a tengerfenék ás­ványi kincseinek kutatását és kiaknázását. Az USA-t na­gyon érdekli néhány straté­giai nyersanyag, ami a tenger mélyén található, így például a kobalt és a mangánérc. S még egy washingtoni fe­nyegetőzés: ha létre is hoznák a tervezett 36 tagú, új nem­zetközi tengeri hatóságot, az Egyesült Államok esetleg megvonná attól anyagi támo­gatását. Márpedig az első ter­vek szerint az USA adná ’ a' nemzetközi hatóság költség- vetésében a bevétel 25 száza­lékát. Az amerikai gondolko­zás ez: pénz beszél! Páify József őrült és esztelenJ rr Michael Foot, az ellenzék­ben levő brit munkáspárt ve­zére „őrültnek és esztelennek” nevezte az angol kormány döntését, hogy megvásárolja a Trident—II amerikai rakéta- rendszert. Foot Skóciában, a skót mun­káspárt képviselői előtt azt mondotta, hogy pártja hata­lomra jutása esetén a kor­mányon levő konzervatív párttal ellentétben aktívan te­vékenykedne a fegyverkezési hajsza megállításáért Az mondotta, hogy kész lenne akár egyoldalú intézkedések megtételére is. A brit kormány csütörtökön hozott döntést arról, hogy 7,5 milliárd font sterling értékben megvásárolja az amerikai ra*- kétarendszert. A hadügymi­nisztérium tervei szerint négy tengeralattjárót építenek, egyenkét 16—16 Trident—II típusú rakéta kilövésére alkal­mat indítóállással. Reagan—Asszad csúcstalálkozó? Az Al-Mosztakbal című Pá­rizsban megjelenő arab heti­lap értesülése szerint Ronald Reagan amerikai elnök java­solta Hafez Asszad színai ál­lamfőnek, hogy egy diplomá­ciai úton egyeztetett helyen tartsanak csúcstalálkozót má­jus vagy június hónapban. A javaslatot Philip Habib elnöki megbízott adta át legutóbbi damaszkuszi látogatása ide­jén. A‘ libanoni fővárosban élénk viszhangot keltett Asszad el­nök figyelmeztetése, miszerint Izrael esetleges dél-libanoni inváziója elkerülhetetlenül iz­raeli—szíriai háborúhoz vezet­ne. A brit televíziónak adott interjújában Asszad kifejtet­te: Szíria megtesz minden tő­le telhetőt annak érdekében, hogy a közel-keleti helyzet ne válhassék egy újabb világhá­ború okozójává. (MTI) Tollhegyen Nem kell mindig kaviár — mintha ez lenne a jelszó Brüsszelben, a Közös Piac székhelyén, amikor az európai közösség urai szovjetellenes szankciókon törik a fejüket. A Szovjetunióból származó behozatal csökkentését határozták el, de hogyan, néhány — szinte luxuscikknek számító — portékáról mondanak le: kaviártól szőrméig. Arra is vi­gyáznak, hogy százalékarányban meg értékben túlságosan ne apasszák le a szovjet áruk importját. Amit most tilal­mi listára tettek, abból a Szovjetunió 1980-ban 900 millió dollár értékben szállított Nyugat-Európából, viszont a Szov­jetunióból származó import évente összesen 12 milliárd dol­lár! Így aztán az importkorlátozó intézkedések aligha mi­nősíthetők másnak, mint jelképes jelentőségűeknek. A Közös Piac különböző testületéiben még egy vita bon­takozott ki a Szovjetuniónak és más szocialista országoknak végzett élelmiszer-szállítások körül-. A Strasbourg: közös piaci parlamentben egyes jobboldali képviselők kifogásol­ták, hogy mindeddig a közös piaci mezőgazdasági alapból támogatott így tehát igen olcsó vajat exportáltak nagy mennyiségben. Egyes számítások szerint évente egvmillió.’d 200 millió dollárjába került a Közös, Piac országainak, hogy áron alul adták el a vajat „a keleti vevőknek”. A strasbourgi parlamentben azt n vádat is megfogal­mazták, hogy amikor Carter amerikai elnök gabonaembar- gót rendelt el a Szovjetunió ellen, az európai közösség or­szágai vidáman szállítottak moszkvai megrendelésre min­den mennyiségben... Nos, a brüsszeli bizottság most vtsz- szautasította a vádat, megállapítván, hogy csak a szokásos ütemben és mennyiségben exportáltak gabonát az embargó ellenére is. De szállítottak... A példák bizonyítják, hogy az üzlet ,az üzlet, a nagyhangú politikai nyilatkozatok értékét — le kell szállítani. Az üzletembereknek pedig előbb-utóbb megint kaviár. kell (P) Leverték a puccsot Közel háromnapos bizony­talanság után szombatra ki­derült, hogy kudarcba fulladt a dél-amerikai Suriname­ban a jobboldali tisztek puccs­kísérlete. Desi Bouterse ezre­des, a nemzeti katonai tanács vezetője ura a helyzetnek: rá­dió-, televízióbeszédében szá­molt be a lázadás leveréséről és elmondása szerint „csak né­hányon” •'esztettek életüket az államcsínykísérlet során.

Next

/
Thumbnails
Contents