Nógrád. 1982. március (38. évfolyam. 51-76. szám)
1982-03-03 / 52. szám
( , V MS Z AA P UPGR Á D MEGY El fi jZOTT S ÁGA ÉS A_ M EG.YEI TANÁCS LAPJA VILÁG PROLETÁRJA!, EGYESÜLJETEK! XXXVIII. ÉVF., 52. SZÁM ÁRA: 1,40 FORINT 1982. MÁRCIUS 3., SZERDA Kettős szorgalommal Életszínvonal uruk idei kilátásai örömteli újongásra nem adnak okot. Az országos program az életszínvonal megtartását tűzte ki célul, mégpedig nem a tavalyi, hanem az 1980- as szinten. I Moszkvában BefeieződVek a szoujet—lengyel Mindemellett az egyes családok, a különféle munkahelyeken dolgozók különbözőképpen fogják érzékelni az élet- színvonal változásait, hiszen a tervek statisztikai átlagot Vesznek alapul. Persze mindenki azt szeretné, ha abba a csoportba tartozna, amelyikre az átlag fölötti lehetőségek a jellemzők, s nem azok közé, akik az átlagtól is elmaradó életnívóval kénytelenek beérni. Mennyiben függ tőlünk, a saját akaratunktól, hogy az előbbi kategóriába soroltassunk? Ügy gondolom, hogy elég tekintélyes mértékben. Habár az idei béremelések átlaga nem sokban múlja majd felül az árindex növekedése okozta drágulásokat, a bérek elosztásánál azonban fellelhetők a szükséges differenciálási törekvések. Vagyis, aki többet vállal, értékesebb munkát produkál másoknál, az nagyobb mértékben részesül a bérfejlesztésekből, míg akik erre nem kaphatóak, esetleg kimaradnak belőle. A vállalatok, a termelőüzemek, a gazdaságok, a külkereskedelmi cégek háza táján éleződik a verseny. Vetélkednek egymással, egyfelől a pénzüket egyre meggondoltabban kiadó hazai fogyasztók megnyeréséért, másfelől pedig abban, hogy a fejlődő országok olcsó dömpingjének, a fejlettek behozatali korlátozásainak ellenére a kínálati réseken betörjenek a tőkéspiacokra is. Céljuk eléréséhez nélkülözhetetlen az alkotó, fáradságot Vállaló, az új értékeket valójában létrehozó ember találékonysága és szorgalma A munkahelyeken növekszik a becsülete azoknak, akik nem a „jelenléti díjra” aspirálnak, hanem — pontosságban, minőségben, a produktum értékében — mérhető módon többre vállalkoznak a kötelezőnél, az előírtnál, az átlagosnál Van, ahol az ilyen többet akarókat a teljesítménybérezés, a minőségi prémiumok rendszere teszi érdekeltté a versenyben. Másutt túlórával, a hivatalos munkaidőn kívül önkéntesen vállalt többletmunkával (működési engedély szakmunkásoknak, szerződés a vállalattal bizonyos szolgáltatások ellátására, vállalati gazdasági munkaközösség etb.) lehet többet keresni. Némely munkakörben pedig az ésszerűsítések, újítások, netalán találmányok adnak olyan lehetőséget, amely az egyén és a közösség számára egyaránt gyümölcsöző. S ha már a gyümölcsnél tartunk: köztudott, a munkásosztálynak körülbelül a fele falusi településeken él. A „kétlaiki” jelző egy évtizede még afféle pejoratív értelmű megbélyegzés volt. Mivel ma már egyértelmű, hogy ennek a háztáji szorgalomnak nagy része van a kiegyensúlyozott — nem egy környező országban irigyelt — élelmiszer-ellátásunkban, manapság erkölcsi, társadalmi megbecsülés övezi, emellett különféle kedvezmények, előnyös munkaeszköz-beszerzési és -értékesítési lehetőségek ösztönzik e kettős szorgalmú embereket. Űk azok, akik —, mert új családot alapítottak, s össze akarnak hozni egy mai igényeknek megfelelő otthont, mert szeretnének utazni, országot-világot látni, mert szárnyra akarják bocsátani, s nem is akárhogyan iskolából kinőtt csemetéiket; az ok különböző lehet — többet adnak a társadalomnak, hát jogosultak, hogy többet is kapjanak. Tegyük hozzá: a versenyfutás nem kizárólag egyéni, még csak nem is szűkén vett családi célokért folyik. Arról, hogy a népgazdasági törekvéseket, a lakosság ellátásának jobbítását mozdítják elő a többletszorgalom megszállottái, már beszéltünk. Az egy-egy település életkörülményeit közvetlenül szolgáló fejlesztések, támogatási formák az ott lakók forintjaiból — ez viszont teljesen új kezdeményezés. Nemcsak arra gondolunk, hogy Nógrádban is sok helyütt szívesen vállalnak társadalmi munkát egy-egy óvoda, orvosi rendelő, vagy éppen a vízellátás javítása végett. Arra is, hogy kísérletképpen tíz Városban (illetve községben) a lakosság kommunális kötvényeinek segítségével hozzák előbbre az életkörülményeket javító beruházásokat. Mindez befolyásolja életszínvonalunkat, hozzájárul a versenyhez, amit országos, vállalati, vagy éppen családi léptékben vállalunk saját boldogulásunk érdekében. V. J. ftcargifcilasolc Hivatalos látogatása befejeztével kedden délután elutazott Moszkvából a lengyel párt- és állami küldöttség, amely Woj- ciech Jaruzelskinek, a LEMP KB első titkárának, a Lengyel Népköztársaság miniszterelnökének vezetésével két napig tartózkodott a szovjet fővárosban és megbeszéléseket folytatott az SZKP és a szovjet állam vezetőivel. Jaruzelskit és a küldöttség többi tagját a repülőtéren Leonéid Brezsnyev, az SZKP KB főtitkára, a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsa Elnökségének elnöke, Nyikolaj Tyihonov, az SZKP KB Politikai Bizottságának tagja, szovjet kormányfő és más szovjet vezetők búcsúztatták. (Részletes tudósításunk a tegnapi tárgyalásokról a 2. oldalon.) Az eredményes munka jutalma Fizetik a nyereségrészesedést az üzemekben Megnövekedett a vállalati pénztárak dolga ezekben a napokban: borítékolják, fizetik az elmúlt évi eredményes munka honoráriumát, a nyereségrészesedést. A BRG salgótarjáni gyáregységének dolgozói már az elmúlt hétc-i* megkapták részüket a nyereséges gazdálkodásból. Több üzemben ezen a héten fizetnek. A Volán 2. sz. Vállalatnál is, ahol pénteken mintegy 2400 dolgozó hét végéjét teszi kellemessé az összesen hat és fél millió forint nyereségrészesedés. A volánosok közül mindössze 46-an nem kapnak belőle, őket fegyelmi vétség zárja el a lehetőségtől. Idén fokozottan elismerik a vállalatnál eltöltött éveket. Fizetnek részesedést azoknak a pályakezdőknek is, akik tíz esztendőt még nem töltöttek el a Volánnál. Differenciált az elosztás az üzemegységek között: az ösz- szeg hatvan százalékát képezhetik „saját jogon”, azaz eredményeik alapján. Míg a vállalat az előző évi nyereségrészesedés 87 százalékát osztja az idén, a balassagyarmati munkaversenynyertes üzemegység az 1930-as ösz- szeg 110 százalékát oszthatja szét, s akad olyan üzem is, ahol csak 70 százalékra futja az eredmények alapján. Az üzemegységi bizalmitestületek .döntése alapján a kiemelkedő munkát végzettek javára nyereség jutalmat különítettek el. Ugyancsak e hét péntekén fizetik a nyereségrészesedést a Nógrád megyei Nyomdaipari Vállalatnál. Kétszázötven nyomdász hét napnak megfelelő összeget, átlag ezer forintot kap fejenként. A differenciálás alapja a vállalatnál eltöltött évek száma és az alapbér. A tervek szerint pénteken fizetik a Nógrádi Szénbányáknál is. Az összesen 12 millió forint nyereségrészesedés háromnegyedét bérarányosán, a többit az eredmények mérlegelése szerint osztják szét. Határozottan érzékelhető az üzemek eredményessége az osztásra átadott összegek nagyságából: Tiribe- sen például egy dolgozóra átlag 3943 forint jut, míg a kis- terenyei üzemben csak 1246 forint az átlag. A vállalati átlag meghaladja a fejenkénti 2100 forintot, ami túl sokat nem mond, hiszen Személyenként is differenciálnak. A Salgótarjáni Ötvözetgyárban csak a hónap második felében fizetik a dolgozóknak a nyereségrészesedést. A felosztandó összegről döntés még nem született, javaslat már igen. Eszerint a tavalyi 770 ezer forinttal szemben idén 1 millió 100 ezer forinttal lehet gazdálkodni. Moldován Domokos megyénkbe készül program a falusi filmnapokon Gazdag Örvendetes év eleji hagyomány megyénkben a „Filmnapok falun” című rendezvénysorozat megszervezése. A Nógrád megyei Moziüzemi Vállalat körülbelül fél évtizede csatlakozott kísérletképpen az országos kezdeményezéshez, s a csatlakozás kistelepüléses megyékben sikerrel végződött. A községekben, különösen ott, ahol a mozi dolgozói felelősségteljes, alapos közönségszervezést végeztek, megnövekedett az érdeklődés a vetítések iránt. Néhány helyre filmrendezők és kritikusok is ellátogattak. Járt például a megyében Vitézy László, ©aál István, Veres József. Az idei „Filmnapok falun” sorozat sem nélkülözi a központi szervezésű rendezvényt. Ezúttal Moldován Domokos, a Rontás és reménység című új magyar film rendezője látogat megyénkbe. A Tudományos Ismeretterjesztő Társulat Nógrád megyei szervezete filozófiai szakosztályának és a Nógrád megyei Moziüzemi Vállalatnak a meghívására március 22-én ankéton vesz részt, a TIT salgótarjáni székházában. Előtte díszbemutatón vetítik filmjét. A közelmúltban elkészült TIT-mo- zinak ez lesz az első jelentősebb vállalkozása. Moldován Domokosról továbbá érdemes megjegyeznünk, hogy ő volt A halottlátó című nagy vitát kiváltott tévéfilm rendezője. ©ondolatgazdagnak, -ébresztőnek ígérkezik a vele való személyes találkozás. Az eseménysorozat egyébként Moldován Rontás és reménység című filmjének ma esti bárnai bemutatásával kezdődik. Ebben a hónapban még hét településen láthatják az érdeklődők. A „Filmnapok falun” külön erénye, hogy a szervezők a magyar film népszerűsítésére, a magyar film és a magyar közönség közötti szakadék szűkítésére használják fel. Ezért a gazdag filmprogramban csak magyar művek szerepelnek. A már említett premierfilm mellett régebbi és közelmúltbeli filmeket tűznek — nem egy esetben ismételten — műsorukra a filmszínházak. A régebbiek közül — csak ízelítőül — a Salam bős Lajos regényéből készült Isten őszi csillaga, a Bara Margit főszereplésével forgatott Zápor, mindkettő Kovács András rendezésében. Újra látható Révész ©yörgy Fagyosszentekje, Bán Frigyes Űri murija, Makk Károly Li- liomfija, Ranódy László Hin- tónjáró szerelem je, Lugossy László Köszönöm, megva-i gyunkja. Nógrád megyében — Hollókőn és • környékén — forgatta a Töredék az életről című dokumentum-játékfilm-« jét az ismert rendezőpáros, Gyöngyössy Imre és Kabay Barna. A magyar—NSZK kop- rodukciós film egy vezető beosztásba került falusi asszony hitéről és csalódásairól szól. A „Filmnapok falun” rendezvényei a múlt évben eredményesek voltak. Remélhetőleg gondos helyi szervezéssel sikeresek lesznek a mostaniak is. A programsorozat utolsó előadása március 30-án Jobbágyiban a Liliomfi lesz. A Nógrád megyei Szolgáltatóipari Vállalat a közelmúltban Salgótarjánban megnyílt új szervizállomásán a szakmunkástanulókat a legjobb szerelők mellé osztják be, hogy gyorsan elsajátítsák a gyakorlati ismereteket. Képünkön: Krncskó Zsolt és Uhrin László személygépkocsi gyújtásbeállítását végzi. Gyarapodó községek Nógrádban Óvoda Alsótoldon Útépítések Bujákon Megoldódott az ivóvízellátás Dejtáron ¥ Az Alsótold községi közös Tanácsnál jól megfontolták az elmúlt évben, hogy mire fordítsák a közpénzeket, hogyan lehet azokat a lakosság számára a legjobban kamatoztatni. 550 ezer forintot fordítottak útépítésre. A székhelyközségben elkészült a Nefelejts, Bokoron a Béke út. Sok szülő gondjai enyhültek az alsótoldi körzeti óvoda üzembe helyezésével. A kellő személyi és tárgyi feltételek mellett működő intézményben 38 gyerek ellátásáról gondoskodnak. Az óvoda építésénél — mely kétmillió forintba került — jelentős társadalmi munkát végzett a lakosság. A kivitelezéshez a termelőszövetkezet 50 ezer forinttal járult hozzá. Dicséret illeti a salgótarjáni síküveggyár brigádjait is, melynek tagjai szintén részt vállaltak a feladatokból. Az egy főre jutó társadalmi munka értéke — több mint 2000 forinttal — ezen a területen volt a legmagasabb a pásztói járásban. A közös tanács a környezetvédelemben megszigorított intézkedésekkel igyekezett elejét venni a kihágásoknak. Többek között megszüntettek egy illegális szemétlerakóhelyet. Szociális gondozásra 140 ezer forintot fordítottak. Ebben az évben két és fél millió forintból gazdálkodik a tanács. Alsótoldon 250 ezer forint jut járdák építésére. Az iskolai oktatásban szeretnék zökkenőmentesen megszervezni a kiskörzetesí- tést. A pásztói költségvetési üzem közreműködésével várhatóan megvalósul az intézményes szemétszállítás. Az idei feladatok között a meglevő intézmények karbantart tása is szerepel. Bujákon tavaly 600 ezer forint értékben elkészült az Arany János és az Alkotmány út. Elvégezték a Virágosi-pa- tak medrének a tisztítását, 240 ezer forintba került a villany- hálózat bővítése. A községben százezer forint felhasználásával járdákat építettek. A társadalmi munkavégzésben élen járt a helyi Zöldmező Termelőszövetkezet, de a község lakói, az erdőgazdaság és az üdülő dolgozói is dicséretet érdemelnek. Bujákon az idei legfontosabb feladat a háromlakásos célcsoportos beruházás befejezése. A Dejtár községi közös Tanács is hatékonyan gozdálko- dott a rendelkezésre álló pénzzel. Nagy eredmény az ivóvíz- hálózat kiépítése, üzembe helyezése. Bővítették a villanyhálózatot, járhatóvá tették az Arany János és az Ifjúság utcát. A környezetvédelmi feladatok sorában említendő, egy szemétlerakóhely létesítése, az intézményes szemétszállítás bevezetése. A múlt év szeptemberében a korábbi kettőről háromra bővítették a napköziotthonos csoportok számát. Tovább javult a lakosság társadalmi munkaakciókba való bekapcsolódása. Ebben az esztendőben (többek között) mesrkezdik a tanácsi és a közintézmények rákapcsolását a vízhálózatra. Az Ady Endre út karbantartása is szerepel a tervben. Dejtáron felújítják a hetvenöt férőhelyes napköziotthonos óvodát. Az építési igény kielégítését 35 telek kialakításával segíti a tanács.
