Nógrád. 1982. március (38. évfolyam. 51-76. szám)

1982-03-11 / 59. szám

Kulturális „ I. számú: Ha „követem aa akik az 6 segítségével műve- kákkal, barkácsolással fog- etödöm” — nos, ebből a kis- lődtek, enélkül sosem jutottak lalkoznak többek között. A se szolgai nézőpontból az kő- volna el a kultúrához. Bár TIT-munka csak Horpácson vetkezhet, hogy gyakran ide- nem vagyok humán szakos ta- nem megy, a többi községben jétmúlt elképzeléseket tartunk nár, a matematikával „töm- igény van például a málna­jónak (a hagyománytisztelet tem” a gyerekek fejét, amíg termesztésről, nyúltenyész- mellett a kényelmesség is be- tanítottam, a község hagyó- tésről, a háztáji gazdasági folyásolja, hogy ide tegyük le mányai nagyon érdekelnek, munkákról szóló előadásokra, a „voksot”.). A vörös század felállítása Az ifjúsági kluboknak prog­8. számú csapda: Mindent 1919-ben, az 1944-es esemé- ramot állítottunk össze — másképp! Ez talán még vészé- nyék (a szakszervezeti tagok ebben a szórakozás mellett lyesebb, ha nem kíséri az érin- közül 12 embert elvittek, apám szerepelnek egészségügyi fel­tett közösség ellenreakcióját, lett volna a 13.) — a sorsuk- világosító előadások is. A hogy az értékeket ne szórjuk ról nem tudtunk meg semmit, honvédségi KlSZ-alapszerve- a szélbe. Ám a második va- Évente megkoszorúzzuk az zettel jó a kapcsolatunk, riációval vérveszteségre kell emléktáblájukat. Folytatjuk a ugyanígy a FAVORIT Szövet­számítani, hiszen sokakban él régi hagyományt abban is, kezettel és az iskolai napközi- a kötődés a hagyományterem- hogy különböző dokumentu- sekkel. Filmvetítések, előadó­tő előd emlékéhez. mókát gyűjtünk: naplókat, estek, tanfolyamok szerepel­Aki egy kicsit is ismerőse tagsági igazolványokat, újsá- nek többek között a prog- tájon, nem csodálkozik, hogy gokat, tárgyakat; ezekből ki- ramban. mindez a nagyoroszi közmű- állítást szeretnénk rendezni. — „Csapda” kissé az ötna- velődés kapcsán merült fel Tóni bácsi a régi szakszerve- pos munkahét is egy községi bennem, Rakonczai Antal — zet hagyományos közösségei- művelődési házban, ahol egy- Tóni bácsi, „Pixi gróf” (nyak- re alapozott elsősorban — én személyes vezetés van . . . kendős, öltönyös alakjához próbálok új utakat is keresni. — Nem félek tőle különö- fűződik az inkább kedveske- — Milyet? sen. Szombatonként eddig is dő, mint gúnyos jelző) — év- — A nyugdíjasok klubja zsúfolt volt az ifjúsági klub, tizedeken át izgatta a község bevált, jó gárda. Akik többet amelynek más községekből is művelődésügyét, kulturális várnak, a fiatalok — ifjúsági vannak tagjai. ök szívesen életét. Volt ő szakfelügyelő, klubot nem csak Nagyoroszi- jönnek, én szívesen csinálom, művelődési osztályon vezető, ban, hanem a társközségek- Arr^ ügyelek, hogy a vendég- de mindig csinált valamit ben is létrehoztunk. Működ- lőben van szórakoztató prog- Nagyorosziért Erről leginkább nek szakkörök, (például a ram, ne szervezzek „kereszt- a régi idők tanúi, az egykori makramé — a munkákból ki-- be”. Hogy van-e közönség, szakszervezeti mozgalom ma állítást terveznek) három né- vagy nincs, az szervezés kér- is élő tagjai tudnak sokat me- pitánc-csoport, mindegyikkor- dése. A lényeges: tisztában sélni, mivel is csalogatta osztálynak. A KISZ-fiatalok- lenni azzal. mit szeretnek, könyvhöz, kultúrához a falu- kai a FIN-napokra készülünk, várnak, és hogy miként lehet- si embereket Tóni bácsi. — Milyenek a szürke hét- ne az igényeket magasabbra Amikor meghalt, egy Ideig köznapok? emelni. Kirándulásokra, szín­légüres tér támadt. Nem volt — Ami színesítheti: Borsos- házlátogatásra gondolok — a könnyű dolga Pintér Edit ta- berényben szerdánként nők nagyobb szabad idő megenge- narnőnek, amikor vállalta a klubja működik, a váci mű- di . . . Ha többen lennének népművelői munkát. velődési központ dolgozója, ifivezetők, a Pajtás-klub mű­— Valóban, különös hely- Liszka Lászlóné vezeti. Pusz- ködése is megoldható lenne cetben vagyok. A mi csalá- taberkiben Csatai Árpádné — az ősszel bevezetendő öt- dunkban, az utcában, a köz- pedagógus a művészetbarát- napos tanításra is gondolok ségben sok embert ismerek, szakkör vezetője: kézimun- ezzel . . G. Kiss Magdolna ______________2____________________________________________________________________________ A z Amanda-láz magya­ros jeleként a TK munka­társa elsőként érzékelte hi­vatalosan is a kezdetben fő­ként iskolás körökben ter­jedő híirt: a szupersztár, Amanda Lear Budapestre érkezik rövidesen. Ezt megerősítette az a közle­mény, miszerint a nagy éne­kesnő, e hónap végén va­lóban fellép a Budapest Sportcsarnokban (lásd po­litikai napilapjainkat, a tévé Stúdió ’82 adását stb.) A hír tehát igaz, ezért az előzetes legenda is tovább terjedt egyes salgótarjáni általános iskolákban:-Amandát egy pesti férfi hozatja a fővárosba, mert taníttatni akarja**... ?! A láz fokozódásával szá­molni lehet. Nem volt még olyan sztáreset, amikor a hazai közönség hidegen ma­radt volna, a hazai közön­ség lázas, tekintettel a ta­vaszi influenzára és tekin­tettel saját szokására, hogy lázba jön.., Garfunkel Ödön trikókészítő kisipa­rost is elsodorta a léz. Amanda-trikók gyártására állt át és erre ráköltötte tel­jes múlt évi bevételét, azt ami megmaradt belőle (közben ugyanis volt egy japán IBUSZ-úton isi). A trikók tervezését a Szabad­úszó Iparművészek Alkal­mi Társulására bízta és gondoskodott egy Amanda- ügynökhálózat kiépítésé­ről mindazokon a helyeken, Tiszta kabaré! AMANDA ahol a közeli jövőben or­szágos állat- és kirakodóvá­sárt tartanak. Terjedőben van az a nézet if, misze­rint igaz lehet Amanda pes­ti továbbtanulása; egyesek szerint egy kötszövő kis­iparoshoz áll be tanuló- lánynak és lemond az évi rendes szabadságról, a té­rítéses ebédről és a szak- szervezeti üdülőjegyről is, mások szerint szó sincs kő- tödéi tanulásról, ellenke­zőleg — az egyik legjobban menő pesti ügyvédi mun­kaközösségben vállai tnkog- nítós állást (takarítónő lesz néhány hétig!) mert nem a kötésekre, hanem a válá­sokra kiváncsi. Azt szeret­né ellesni a magyar nőktől, és persze a férfiaktól is, hogy lehet minél olcsóbban és minél gyorsabban elvál­ni házastársainktól ? Is­meretes, hogy Amanda, bár évekig modellje volt a kü­lönc festőnek, Salvador Dalinak, nem ment férjhez. Így komoly eséllyel köze­ledhet hozzá a magyar fér­fitársadalom azon rétege, amely magánkisiparosként az ereszcsatornákkal és a falak felhúzáséval foglalko­zik, különös tekintettel a várható kiadásokra. A rossznyelvek egy idő­ben azt a hírt keltették, hogy Amanda esetleg nem is nő, hanem férfi, nos, most új megvilágításba ke­rült látogatásával, fellépé­sével ez a feltételezés. Egye­sek szerint várhatóan a legjobb magyar popzene­karok férfiénekeseitől kí­ván leckét venni a nagy Amanda abból, hogyan lehel papírvékonyka hangon éne­kelni. Ebben oly nagy a vá­laszték, hogy újra össze kell hívni a táncdalfeszti­válok zsűrijeit a választás megkönnyítése céljából. El­terjedőben az a vélemény Is, hogy Amanda Lear pes­ti háziasszonyoktól sze­retné megtanulni, hogy tud­nak kijönni a konyhapénz­ből, továbbá az is egyre szilárdabban tartja magát, miszerint az „Igazi diszkó­királynő” Cintulától akar leckéket venni: „hogy nö­vesszünk bajuszt rekord­idő alatt?’’ — arra az eset­re számítva, ha dr. Czeiz- ler Endre mégis megerősí­tené a feltételezést és fér­fiénekesként lépne fel a jövőben. Mértékadó körök vélemé­nye szerint Amanda ma­gyar származású, apja egy honkongi halászhajó pa­rancsnoka volt, azt meg­előzően tiszai halász Amo­da Buda néven és a nagy­mérvű halpusztulás kény- szerítette kivándorlásra... (T. Pataki) Magunk előtt egy lépéssel (Hanna Krall könyvéről) .. fönn a- emeleten az egyik asszony éppen szült. Ott volt mellette az orvos és az ápolónő. Mikor a gye­rek megszületett, az orvos odaadta a nővérnek, ö egy párnára tette és ráborított egy másik párnát. A gyerek nyöszörgött egy kicsit, aztán elnémult. Ez a gyerek nem lehetett fölnőtt néhány pillanata volt csupán az életből. Nem tud­hatta meg soha, hogy hová született 1943. április 19-én. Mi, akik elolvassuk Hanna Krall könyvét mi tudjuk. A varsói gettó falai között érezte meg néhány pillanat­ra az életet Ha ugyan élet­nek mondható az a borza­lom. Miből merítette fan­tasztikus bátorságát az a tizen­kilenc éves ápolónő? Hogyan tudta megtenni? Mert szeret­te az életet és az ott nem volt már élet. Gyors, pontos, kíméletes halál volt a kicsi számára. Emberi. Az én gyö­nyörű fiamat képzelem mind­untalan arra a párnára. Hi­szen minden megtörténhet még egyszer. De akkor utol­jára — zakatol a fülemben. Ez nem lehet igaz — mor­molom magamban a köny­vet szorítva kezemben, pe­dig tudom, hogy Hanna Krall írásának minden sora való­ság. De hát mi nem igaz? Hogy EMBEREK EMBERE­KET MEGÖLTEK? Miért ne lenne igaz? Hisz naponta megtörténik ma is, szerte a világon. Hány földrész akad a huszadik század végén, ahol egy homo sapiens torkának elnyisszantása alig több mint egy csirkéé? Csak egy nyisszantás. Játék. Nyisszan- tás — még a szó is nevetés­re ingerel. Naponta szembe kell néz­nünk azzal a valóságos ve­széllyel, hogy a varsói gettó kiirtása csak egy az embe­riség ellen elkövetett és még elkövethető bűnök sorában. Ott naponta tízezreket haj­tottak Treblinkába, a gáz­kamrákba. Módszeresen, fa­siszta alapossággal. Néhány hónap alatt félmillió zsidót tereltek a halálba, állati sor­ba süllyesztett létük utolsó állomásaként. Nyisszantás. Milyen nevet­séges szó. De nevethetünk-e a halálon, az erőszakon? Ké­pesek vagyunk rá. Az em­ber mindenre képes. Élni, örömmel élni és másokat el­pusztítani egyaránt. Egy lépéssel az Üristen előtt. Ezt a címet adta Han­na Krall könyvének. Aki el­visz bennünket ebbe az ele­ven, de feje tetejére állított pokolba: Marek Edelman. a Zsidó Harci Szövetség vezér­karának tagja, a gettóláza­dás szervezőinek és néhány száz túlélőjének egyike. Har­minc évig hallgatott, nem beszélt, hanem dolgozott. Or­vosként szállt szembe az ak­kor számára oly közömbös halállal. Talán az iszonyat, a szörnyűség záratta le vele a száját, talán az emberek ér­tetlensége, a fejrázó hitetlen­kedés? Talán az a fantasz­tikum, hogy béke van és mi­nek már erről beszélni? Mert az úgy is értelmetlen mások számára, hogy az ember tá­maszkodik egy kapufélfához és a szerettei, a barátai, is­merősök és ismeretlenek százezrei vonulnak el mellet­te a biztos halálba. Fölmász­nak a vagonokba, azután utaznak a vagonokban, meg­érkeznek, lemásznak, meg­ássák a sírjukat, meztelenre vetkőznek a sír szélén... Nem, ezt nem lehet elmon­dani. Nincs értelme. Emberi elme be nem fogadhatja. Azt sokkal inkább, hogy az a fiú, aki a Honi Hadsereg soha meg nem jött küldöttével találkozni Indult, miként üvöltötte az égre kínját las­sú tűzön égve a megváltó halálig. Mert egyetlen ember halála sokkal megrendítőbb. valóságosabb (hihetőbb?), mint ezeré: ezeré. mint százezeré... Ilyen az embe­ri elme. Ilyen is. Edelmanék életében a ha­lál volt a legfontosabb kér­dés. Annyit hagyott meg számukra csupán a sors, hogy a halál FORMÁJÁT ki­választhassák. Az élet felől nem dönthettek. Emberi lép­ték még ez egyáltalán? Nem tudom. De azt tudom, hogy mióta ezt a vékony könyvet lapozgattam, még jobban ir­tózom az erőszaktól, a há­borútól. Növekszik bennem a szorongás, hogy valami őrült megnyomja az egyet­len gombot és elsöpri vele a fiam, a népem, a világ jö­vőjét. Meg akarom érteni en­nek a könyvnek minden so­rát. A doktornőt az életre esküt tevőt, aki ciánt fecs­kendezett a gyerekek bőre alá, hogy tisztességgel pusz­tulhassanak ha élni nem hagyják őket. Érthetem én ezt? Van ilyen feneketlen reménytelenség viruló min­dennapjainkban? Most nincs. Edelmant a veszély bírta szóra. A féltés. A benne is halmozódó, sejtjeiben vibrá­ló bizonytalanság. Sem én, sem más Edelman borzalomból kovácsolt mon­datait meg nem értheti. Sze­rencsére. Legföljebb az érze­lem vihet közelebb bennün­ket ahhoz az embertelen va­lósághoz. Hinni kell Edel- mannak. Magunkba vésni a száraz mondatokat életről, halálról, vagonról, gázkam­ráról, éhezésről, pisztolyról. Akik elpusztultak, azokért már nem tehetünk semmit. Akik élünk, felelősek va­gyunk a jövőért. Fiaink ott szuszognak békében a kisá­gyakban és nem akarnak új hannakrallok könyvének . sei lenni. De ezt nekünk is akarnunk kell. Lehet, hogy ehhez önmagunk előtt szük­séges járnunk egy lépéssel. Gyerünk lóduljunk neki megelőzni önmagunkakat, amíg nem késő. És legyen ott velünk az úton e könyv! Hortobágyi Zoltán Fotósarok A Nógrád megyei Fotoklub januári fotópályázatán _ _ 11 szerző közel 80 alkotásával szerepelt. A társadalmi zsűri a képeket elbírálva, fekete-fe­hér kategóriában Homoga Jó­zsef Gdansk című képét első díjjal jutalmazta. További dí­jakat nyert Koós Pál Rezervá­tum, Prak falvi Endre Hajós című képével. Színes diaka­tegóriában első díjat Dedák János Cseresznye, II. díjat Koós Pál Hajók, III. dijat Bu- da László Táj című munká­jáért kapott. Különös villamos ív A Szovjetunió Tudományos Akadémiájának nagy hőmér­sékletek Intézetében egy kí­sérlet során elektromos ívet csigavonalúvá alakítottak át A 80 cm hosszúságú villamos ív külső (idegen) mágneses tér hatására, annak egy meg­adott erősségén annyira stabil volt, hogy az idegen mágne­ses erőtér hatásának megszű­nése után egy ideig megőriz­te felvett formáját. A kutatók szerint a stabilitás oka a csi­ga vonalú ív saját mágnesen te­rének hatásában keresendő, bár e hatás mechanizmusa még nincs teljesen tisztázva. A spirális ív hőmérséklete el­érte a 30 000 Celsius-fokot Tréfák Bíró: — Vádlott, maga elverte a feleségét. Héthónapi elzárás­ra ítélem. — Belenyugszom a bünte­tésbe, bíró úr, de kérem szé­pen, nem ülhetném le a mé­zesheteim után? ☆ A fiatal pár kéz a kézben andalog a pariiban. A lány felsóhajt: — Ö Walter, drága Walte- rem! — Ide hallgass, Doris, hi­szen engem Egonnak hívnak. — Bocsáss meg, kérlek, azt hittem, ma csütörtök vanl ☆ Éjszaka egy részeg odatá­molyog az utcán egy járóke­lőhöz : — Nem találom az autóimat — Akkor vegye igénybe a villamost. — Nem lehet nem fér be a garázsomba! ☆ — Mondd, Gottfried tulaj­donképpen boldog lett az­zal a nővel, akit kimentett a tengerből, és azután felesé­gül vett? — Boldog nem lett —, de víziszonya az biztos lettl ☆ — Képzeld, az orvos azt mondta, maláriás vagyok! — Az semmi! Az a legköny- nyebb betegség, még egy szú­nyog is kibírja... műsor KOSSUTH RÁDIÓ: •.27: Verbukea#k, nóták f-20: Irodalmi évfordulónaptár Thurzó G., Bárány Tamás 9.44: Zenevár M.05I Diákfélóra IV. Béla 14-35: Magyar művészek apera- f elvételei bői IU4: Bérfeszültség. Rlpart 11.39: Tatárpuszta XX/9. rész 12.35: Filmtükörkép 12*50: Zenemúzeum 13,56: Nótacsoker 13.05: Kabaré 15.23: Csillag az égből - II/J. Eseményjáték Kilián Györgyről W.05: Gáli István: HuJlámlovaa Könyvszemle 16.15: Vonós kamarazene 17.07: Olvastam valahol 17.27: Magyar előadóművészek 18.02: Könnyűzene trombitára 18.15: Hol volt, hol nem volt... 18.25: Mai könyvajánlatunk 19.15: A Rádiószínház bemutatója 20.10: Világjáró zenekarok 21.40: Mire jók a világmodellek? 22.20: tíz perc külpolitika 22.30: Kapcsoljuk a 6-os stúdiót 23.30: Operakórusok 0.10: A Londoni filharmonikus zenekar játszik PETŐFI RADIO: 8*05: Agay Karola és Bartha Alfonz operettdalokat éne­kel 8.20: Tíz perc külpolitika 8.33: Napközben 10.00: zenedélelőtt 12.33: A népművészet mesterei­nek felvételeiből 12.55: Kapcsoljuk a pécsi körzeti stúdiót. A Dráva két olda­lán 13.25: Látószög 13.30: Muzsikáló természet 13.35: Négykezes zongoramuzsika a Szovjetunió népeinek da­laiból 14.00: Sportvilág 16*00: A Diákkönyvtár hangszala­gon melléklete 16.35: Idősebbek hullámhosszán 17.30: Mozaik 18.33: Hét végi panoráma 19.55: Slágerlista 20.33: ..Tanít a táj“ 21.30: Népdalkörök pódiuma 21.55: Popműhely 22.40: Világhírű zenekarok operettfelvételeiből 23.20: Emlékezetes dzsesszhangversenyek MISKOLCI STÜDIO: 17.00: Hírek, időjárásjelentés. tartalomismertetés. — 17.05: A Tiszától a Dunáig. Észak-ma­gyarországi képeslap. Telefon­ügyelet: 35-510. (A tartalomból: Műemlék épületek és borházak Tokai-hegyalián. — Nem „pávás- kodik” a bocsi pávakör. — Élet a végeken. — Játékgyár Miskolcon. — MindennaDi gyógyszerünk.) Szerkeszti: Dobog Béla. — 18.00: Eszak-magvarországi krónika. (Tanácskoztak a DIGÉP szocia­lista brigádvezetői. — Ülítási an­két a Salgót.ariáni Ruhatárban, az ötvözetgyárban. — Első sze­mélyi igazolvány átadási ünnep­ségen.) — 18.25—18.30: Lap- és . műsorelőzetes. TELEVÍZIÓ: 8.00: Tévétorna (ism.-) SZ 8.05: Iskolatévé. Fizika (ált. lsk. 7. oszt.) 8.35: Angol nyelv középiskolá­soknak 9.30: Magyar Irodalom (ált lsk. alsó tagozat) 10.05: Történelem (ált. lsk. 8. oszt.) lt.35: n^itácska 12.10: Világnézet fközéolsk IV oszt.) 13.50: Tskolatévé. Deitáoska (ism.) 14.10r Fizika fáit. lsk 7 észt. — ism.) 14.-10: Történelem (ism.) 15.05; Világnézet (ism.) 18*00; Hírek 16.05: A British Múzeum kincsei, angol filmsorozat 16.30; Egy trombitás iön, magyarul beszelő NDK tévéfilm. SZ 17.50: Tévébörze 18.00: Telesport. SZ 18.25: Pedagógusok fóruma 19.00: Reklám 19.10: Tévétorna. SZ 19.15: Esti mese. SZ 19.30: Tv-híradó SZ 20.00: Kék fény — rípertműsor 21.00: Lehet igy is.. 21.15: Rolf Hochhuth: A helytartó. Tévéjáték I—II. rész. SZ 23*20: Tv-níradó 8. SZ 2. MŰSOR: 17.30: Iskolatévé. angol nyelv 17.45: Oroszul beszélünk 18.05: Világnézeti alapfogalmak a középiskolás tananyag­ban 18.50: Sorstársak 19.05: Unser Bildschirm — a mi képernyőnk 19.30: Tv-híradó. SZ 20.00: Szemle 20.50: Tv-híradr. 2. SZ 21-10: Reklám 21*20: Műkorcsolya-világbajnokság férfi szabadonválasztott gyakorlatok BESZTERCEBAN V \: 18.00: snortrevű Magazinműsor 18,30: Tv-fórum 19.10: Esti mese 19.20: [dőiáráslelentés és műsorismertetés 19.30: Tv-hfmdó 20.00: T Kiima: Közenekar. Tv-Játék 21.15; Műkorcsolya VB, Férfi szabadonválasztott gyakorla­tok Koppenhágából 23.00: Hírek MOZIMŰSOR: Salgótarjáni November 7.: Éretlenek. Színes, szinkronizált francia filmvígjáték. — Balassa­gyarmati Madách: Egyszerű eset. (14) Színes francia film. — Pász­tói Mátra: Variáció egy szere­lemre. Színes szovjet film. Este 8-tól: Helga és Michele. (16) Szinkronizált NSZK film. — Szé­chényi Rákóczi: A szőke indián. Színes NDK ifjúsági kalandfilm. — Kisterenyei Petőfi: Sasszárny. Színes angol westernfilm. — Er- sekvadkert: Egy zseni, két naver, egy balek. Színes, szinkronizált oiasz—francia—NSZK western. — Nagylóe: Edénkért a sikátorban. (16) Színes USA film. — Jobbá­gyi: Elektromos eszkimó. Színes szinkronizált angol fantasztikus ifiúsági kalandfilm. 4 NÓGRAD - 1982. március 11., csütörtök 21.15: A helytartó

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents