Nógrád. 1982. március (38. évfolyam. 51-76. szám)

1982-03-07 / 56. szám

•Királynő írón nélkül ' Mélyponton a szécsényi atlétika A* erős emberek sportfa „Egy pillanat egy év munkája" Amióta jegyzik a szécsényi atléták eredményeit olyan rossz évet még nem zártak, mint 1981-ben. Igencsak sze­rény eredményt könyvelhet­nek el. A serdülő B kategóriá­jú versenyzők közül csupán heten szereztek bronz minősí­tést. Ez bizony jóval elmaradt a megyei előirány attól. A fel­nőttek mezőny' ben Jakab Gá­bor gerelyhajításban, Lotha- ridesz László' távolugrásban ért el harmadosztályú szintet. Azóta mindkét versenyző át­igazolt Balassagyarmatra. A sebre még az sem lehet ír, hogy a szécsényiek megyénk­ben, a D kategóriájú szakosz­tályok versenyében — a pász­tóiak után — a második he­lyen végeztek. Mi lehet az oka a gyenge teljesítménynek? A szakosz­tály az elmúlt év közepétől ve­zetőség nélkül működött. Ad­dig sem volt valami ütőképes, agilis a vezetés. Már csak azért sem, mert a szakosztály vezetője egy személyben je­lentette a „vezetőséget”. Hogy ő miért hagyta ott a „léket ka­pott hajót”, ezt így utólag ne­héz lenne kibogozni. Tény, hogy az edzők magukra ma­radtak. Az ő nyakukba sza­kad a szervezés, az ügyintézés, a pályák előkészítése... és az edzések megtartása. De a ki­alakult helyzet nem menti fel őket sem. Hiszen ők azok, akik a versenyzőkkel foglal­koznak, s így a siker, vagy si­kertelenség egyik kulcsa az ő kezükben van. „Nekünk is fe­lül kell vizsgálni módszerein­ket.’? — mondta önkritikusan Istók Ferenc vezető edző . Dropcsa László nevéhez Szé- esényben sok szép atlétikai si­ker fűződik. Emlékszünk arra az időre, amikor egyedül volt edző, s jobb eredményt köny­velhetett el a szakosztály, mint jelenleg. Akkor valószínű jobb ▼olt az atléták szervezeti éle­te. Kőmíves Éva, az utánpót­lással, a gyermekcsoporttal foglalkozik. Az ő tevékenysége volt a legeredményesebb. Hogy a szakosztály az idén meg tud­ja találni a kivezető utat, el­indulhat lefelé, az nagyrészt az ő munkájával függ össze; azzal, hogy neveli a jövő ver­senyzőbázisának egy részét. Apropó! Bázis. Megfelelő tö­megbázis nélkül egyetlen szakosztály sem képes a fel­színen maradni. Szécsényben az egyedüli tömegbázis az ál­talános iskola. Figyelemre mél­tó kezdeményezésnek számí­tott, hogy a környező települé­sek általános iskoláiból be­vonták a szakosztály munká­jába a tehetséges gyermekeket. A gyakorlat? Egyedül Nagy­idéról járt nyolcfős kis cso­port, de később ők is elmarad­tak. Hogy miért? Nyilván azért, mert hiányzott a veze­tőség. aki az ügyet szorgal­mazza. Élő kapocs legyen az iskolák és a szakosztály kö­zött. Azt sem tudjuk megérteni, hogy az iskolák testnevelői miért húzódoznak attól, hogy a tehetséges gyermekeket Szé- csénybe irányítsák. Mint, ahogy azt sem értjük, hogy a szécsényi mezőgazdasági szak- középiskolából —, amelynek testnevelője a szakosztály egyik edzője —, eddig miért nem voltak atléták. Magya­rázkodni lehet. Tény, hogy sok a kollégista és atlétikai ver­senyek többsége pedig nyá­ron vannak. Nehéz elhinni, hogy a szécsényi, űagy a kör­nyező településeken élő diá­kok közül senkit sem érdekel az atlétika. Az is igaz, hogy könnyebb kívülről nézni a lejtőn lassan lefelé csúszó atlétikai szak­osztályt, mint megállítani. Esetleg felfelé húzni. Sokan voltak és vannak a bírálók és kevesen a jószándékú segítők. Az egyesület vezetősége pél­dául, amikor felismerte, hogy a nagyközségben bajban van a „sportok királynője”, milyen segítséget adott a bajokkal küszködő edzőknek? A szécsényi atlétikai szak­osztállyal szembeni igény, hogy 1985-re érje el a C kategóriát. Jelenleg Szécsényben ettől na­gyon távol áll, az a szakosz­tály, amelynek pillanatnyilag vezetősége sincs. Hogyan tovább? Első és leg­fontosabb feladat agilis, lelkes, hozzáértő szakosztályvezetés megalakítása. Ez nem az ed­zők feladata! A sportkör irá- nyítóinak hovatovább a nagy­község vezetőinek kell odahat- nluk, hogy a szakosztály szer­vezetileg megerősödjön. A ver­senyzői létszám úgy, ahogy adott. Ez elsősorban Kőmíves Éva lelkes, kitartó munkáját dicséri. A gyermek korosztály­ból az idén tizenhármán kerül­tek a serdülő versenyzők kö­zé. így a múlt év hasonló ko­rú atlétáival együtt 19 serdü­lő B kategóriájú fiatal készül az idei versenyekre. A mező- gazdasági szakközépiskolából hat tanuló kapcsolódott be a szakosztály munkájába. Meg­van az az alap, amelyről in­dulni lehet. S az edzők a fel­készítést már meg is kezdték. Viszont még mindig hiányzik a háttér, amely a sikert, a nyugodt felkészülést szolgálná. Hogy a nagyközségben mi­lyen gyorsan áll talpra az at­létikai , szakosztály, az egye­dül a szécsényieken múlik. Re­mélhetően mindenki, aki be­osztásánál, a sportág iránti el­kötelezettségénél fogva vala­mit tehet az ügy érdekében, arra törekszik, hogy a „spor­tok királynője” ismét vissza­szerezze „trónját” a nagyköz­ség sportéletében. — Szenográdi Ferenc — Súlyemelés. Különös sportág — különös világ. A televízió nagy világversenyekről adott közvetítésekor sokszor meg­csodáltuk azt a feszültséget, izgalmat, amelyeket ez a sport magában hordoz. A sportágról beszélgettünk Kelemen Sán­dorral, az STC súlyemelő szak­osztályának vezető edzőjével. — Hogyan lesz valakiből súlyemelő? — Általában azok jelentkez­nek, akik nem szeretik a lab­dajátékot, véznák, gyenge a karjuk. Erősek akarnak lenni. Idővel aztán kinövik magukat. Ez a sportág fanatizmust, kö­vetkezetességet, monoton, erős fizikai munkát igényel. Aki fél évig kibírja, mondhatjuk, hogy megmarad, megszereti és nem1 tudja abbahagyni. — Meséljen valamit a saját versenyzői, illetve edzői múlt­járól! — Petőfibányán, tízéves ko­romban labdarúgó szerettem volna lenni, majd birkóztam. Itt kezdtem el súlyt emelni. Hol birkóztam, hol súlyt emel­tem, s 1957-ben az úttörő ma­gyar bajnokságon súlycsopor­tomban második lettem. Ez­után nem volt menekvés, megszerettem a súlyemelést. 1962-ben egyedül maradtam a szakosztályban. Termet nem adtak, csak versenyekre utaz­hattam, otthon az udvaron edzettem. Lassan magam kö­ré gyűjtöttem a telep gyere­keit. Egy személyben vol­tam edző, szakosztályvezető, szertáros, intéző. Közben 1964- ben, az ifjúsági magyar baj­nokságon harmadik lettem. Ez volt a legjobb eredményem. Nyertem másod-, harmadosz­tályú bajnokságokat, de első osztályú versenyző soha nem tudtam lenni. 1974-ben jelent­keztem a megyei sporthivatal­nál, hogy szeretnék Nógrád- ban súlyemelést „csinálni”. Nógrád fehér folt volt. Azt hit­tem már elfelejtettek, mikor 1975-ben felkerestek az ingat­lankezelő vállalattól, hogy sze­retnének szakosztályt alakí­tani. így 1978-ig hetente két- szer-háromszor utaztam Pető- fibányáról Tarjánba, ekkor la­kást és állást kaptam így, le­telepedtem. — Hogyan alakult a súly­emelő-szakosztály sorsa? — 1977-ig az ingatlankezelő vállalat szakosztályaként mű­ködtünk, majd mi is fuzionál­tunk, így lettünk STC. Hat éve a sportcsarnokban kaptunk helyet, előbb a kondicionáló-, majd a bemelegítőteremben. Elmondhatom, hogy a többi szakosztályhoz képest ideális körülmények között dolgozha­tunk. Az első aranyjelvényes versenyző, Árvái Gyula volt. ! 978-tól a minőséget Valkai i .'zsef jelenti, öt éve első osz­tályú versenyző, 1980-ban har­madik. 1981-ber negyedik volt a magyar bajnokságon, ő ed­zői feladatokat is ellát. Kotro- czó Ferenc a jövő reménysé­ge. Nagy lelkesedéssel dolgo­zik, támogatja munkahelye, az ingatlankezelő vállalat is. Heti nyolc-tíz alkalommal szorgalmasan edz 1980-ban ifjúsági országos bajnokságon harmadik helyet, 1981-ben ne­gyediket ért el. Gondot jelent viszont az utánpótlás toborzá­sa és a, szervezés. Nincs múlt­ja a sportágnak, kevesen is­merik. Kevés a támogató és segítő szakember. Ha meg­nyerhetnénk a városi és kör­nyéki iskolák testnevelőinek egy részét, akik szimpatizál­nak a sportággal, jobb ered­ményeket tudnánk elérni. így is csaknem B kategóriásak lettünk 1981-ben. — Végezetül: mit tart a sportág szépségének? — A súlyemelés az egyéni sportágak között is a legegyé­nibb. A versenyző saját ma­gára van bízva,- akaraterejére. A társak nem segíthetnek. A dobogón verseny közben na­gyon egyedül van. És azon a pillanaton múlik egész évi munkája... Sz. A. Verseny —» mérsékelt teljesítménnyel Az 1982. évi megyei egyéni tekebajnokság küzdelmeit Somoskőújfaluban rendezték mpg a férfi ifjúsági, valamint feinőttkorosztályban. Ezen a versenyén mérsékelt teljesít­ményeket értek el a tekézők.' Az ifjúságiaktól az alábbi négy iő jutott a március 27- én Egenben sorra kerülő terü­leti versenyre: 1. Jankuly414, 2. Ozsvárt 397 (mindkettő So­moskőújfalu), 3. Dávid (St. Síküveggyár) 393, 4. Sirkó (Pásztó) 344 fa. A felnőtteknél szintén ha­zai siker született: 1. Borsós 43<(, 2.. Mjskei 418 (mindkettő Sofnoskőújfalii) 3. Puszta (St!. Síküveggyár) 410 fa. Á felnőttek területi verse­nyét Kecskeméten bonyolít­ják le, március 2?-én. Sport és tudomány Megjelent a sportszakirodalmi tájékoztató 1982. évi első száma Napjaink információárada­ta a testnevelést és sportot sem kerülte el. Egyre több cikk és szakanyag jelenik meg a versenysport és után­pótlásnevelés elveiről, gyakor­latáról, a tömegek testedzése szervezésének módszereiről. Ma sikeres munkát csak az az edző, sportvezető végezhet, aki figyelemmel kíséri, alkal­mazza a tudomány legújabb eredményeit. A hazai és nemzetközi soortszakirodalom feldolgozá­sáról, a szakemberek képzé­sét, továbbképzését, önműve­lését 10 éve segíti a Magyar Testnevelési Főiskola Szaki­rodalmi Gyorstájékoztatója. Ez a tájékoztató most jelen­tős változáson ment át. Na­gyobb terjedelemmel, több in­formációt nyújtva készül. Me­gvetik sportszakemberei a tá­jékoztatót a megyei TSH (Sal- gctarián Vöröshadsereg u. 14.) ▼«hetik igénybe. Sebes Gusztáv Munkatúra Sajgóra Lil kén A Kohász természetjáró-cso­port az 1982-es esztendőre gazdag programot állított ösz- sze, amely jól szolgálja majd a természet szerelmeseinek, és a gyár dolgozóinak szabad­idős-tevékenységét, túrák, ki­rándulások szervezését. A gazdag eseménysorozat ezek­ben a napokban kezdődik. A Kohász-természetjárók ma munkatúrát rendeznek Salgóra, a tanácsköztársaság! emlékműhöz. Ezúttal várják és hívják mindazokat, akik részt kívánnak vállalni a ter­mészetjárók tevékenységéből, munkaakciójából. Vasárnap reggel a 8.30-as autóbusszal indulnak Salgóra, ahol a ta­nácsköztársasági emlékmű környékén takarítást rendez­nek. A környezetszépíréssel már a néhány nap múlva sorra kerülő koszorúzási ün­nepséget készítik elő. Kedves vendéget várnak a litkei művelődési házba. Ked­den délután az ötvenes évek labdarúgó-válogatottjának, az „aranycsapatnak” szövetségi kapitánya, Sebes Gusztáv lá­togat a községbe. Élménybe­számoló keretében találkozik a szurkolókkal, és dedikálja a közelmúltban kiadott vissza­emlékezéseit. Az élménybeszá­moló pontos kezdési idejét keddi számunkban közöljük! Labdarúgó N3 (I. Északi rangadó Ma SIC —tiger SE, Bgy SE-Bábolna Az NB II. 17. fordulójának talán legnagyobb érdeklődés­sel várt találkozójára, az STC —Eger SE összecsapásra ma Salgótarjánban, az SKÜ-stadi- onban, 14.30 órai kezdettel ke­rül sor. Már eddig is sok nagy mérkőzést, kemény csatát ví­vott egymással a két együttes, s mai találkozójukat a táblá­zaton elfoglalt helyük teszi különösen érdekessé. Az Eger — hosszú évek óta ismét — bajnokságra tör, jelenleg 23 pontjával a Keleti csoport ta­bellájának második helyén tanyázik. A Stécé tizenegye­dik, s az első öt közé törekszik, vagyis jövőre is szeretne NB-s csapat maradni. A vendégek a műit vasár­nap nem bírtak a kemény, korszerű futballt játszó ka­zincbarcikaiakkal. Ezért Szentmarjai Tibor edző a mai találkozóra változtat múlt he­ti csapatán. A középpályára bekerül Lengyel, s Horváth pedig az edzéshiánnyal küzdő Márta helyére, a csatársor tengelyébe előre lép. Tehát az Eger SE várható összeállítása: Baár — Birincsik. Zsidai. Pat- varos, Zágonyi (Berecz I.) — Koleszár, Móricz, Lengyel — Bartha, Horváth, Szert. A cse­repadon Póta, Berecz E., Fi- tala és Márta lesz majd ké­szenlétben. Szentmarjai ed- -ő bízik csapatában és a ta­lálkozóról a következőképpen nyilatkozott: „Az STC bár­mennyire is összeszedte magát a tavasszal, mi döntetlenre, Salgótarjánban is jók vagyunk. Bízom szurkolóink biztatásá­ban!” Az STC a szokásosnál is komolyabban készült a ranga­dóra. Szabó Géza vezető edző megtekintette szerdán Bélapát­falván az egriek előkészületi mérkőzését, ahol a hazai csa­pat 1—0 arányban jobbnak bizonyult NB Il-es ellenfelé­nél. Az edző elmondta, hogy túlzott következtetéseket nem szabad levonni a látottakból, mert a vendégek alaposan megerősödtek és egy edzőmér­kőzés hangúlata nem hasonlít­ható a tétküzdelmekéhez. A Stécé Szolnokon kitűnő tavaszi rajtot vett. A vetély- társ ellen elért győzelem ön­bizalmat kell, hogy adjon a játékosoknak, de a csapat je­lenlegi helyezése remélhető­leg mindenkit megóv az elbi­zakodottságtól! Ami az össze­állítást illeti, Szabó Gézának is vannak gondjai. A Szolnokon nagyszerűen bemutatkozott újonc jobbhátvéd. Kruppa) Ti­bor szombaton nősült. ezért nem állhat az edző rendelke­zésére. Helyére Cséki kerül. Valószínűleg három 'csatár ostromolja majd Baár kapuját,, s bemutatkozik az Újpestről igazolt balszélső. Csernák. A várható kezdő 11: Kocsis — Cséki, Kegye, Varga, Babcsán — Zsidó, Kovács (Juhász), Földi — Szoó, Kovács I., Cser­nák. Tartalék: Rédei, Kiss és Pandúr. A találkozó szünetében az STC baráti köre tombolasor­solást rendez, amelyre sorsje­gyeket még a mérkőzés előtt is lehet a helyszínen vásárol­ni. Negyvenezer forint értékű nyeremény vár gazdára, köz­tük a fődíj, egy televízió. Nehéz helyzetben várja mai bajnoki mérkőzését a Bgy. SE. Annak ellenére, hogy a kiesés­re álló Bábolna együttesét fo­gadják a balassagyarmatiak, Czimmermann Gyula vezető edző koránt sincs könnyű hely­zetben. Hetek óta sérülések nehezítik munkáját, mint mondta, a hét elején mindösz- sz" nyolc egészséges játékosa gyakorolt. Hosszú hetekig nem számíthat Szalad és Varga já­tékára. de nem edzett Robb, Tóth, Földesi és Hornyák sem. A vezető edző attól tart, hogy a sok edzéskihagyás a későb­biekben íogja megbosszulni magát. A ma pályára ; lépő együttes a következő: Pintér- Pribeli, Robb. Hornyák. Laj- kó — Földesi, Zámbó, Dudás. . Friedmann, Kovács I.. Szedlák. A kisnadon Radics, Fábri, Kovács II. és Tóth vár- ia majd, hogy sor kerüljön játékára. Kosárlabda Tavaszi rajt előtt A Salgótarján városi Ko­sárlabda Szövetség az 1981— 82-es bajnoki évben is meg­rendezi Salgótarján város ser­dülő leány kosárlabda-baj­nokságát. Az őszi forduló be­fejeződött. A bajnokság cél­ja a folyamatos játéklehető­ség biztosítása a salgótarjáni általános iskolák csapatai ré­szére. Nagy jelentőséget nyert a bajnokság azzal is, hogy az úttörő-olimpiára való felké­szülés mellett a társadalmi egyesületek alapbázisát ké­szítik elő a nagyobb felada­tokra. A bajnokság tavaszi idénye , március 15-én kezdő­dik. Az őszi vegeredmeny: 1. STC úttörő 2. Rákóczi úti Ált. Isk. 3. Gagarin Ált. Isk. 4. Bcszterce-tclcpi Isk. 5. Csizmadia úti Ált. Isk. 6. Bem úti Ált. Isk. 5 5 — 349—123 10 5 4 1 520—102 9 5 3 2 265—197 8 5 1 4 95—29f 6 5 1 4 155—430 6 5 1 4 99—332 6 Amint a táblázat is mutat­ja az STC úttörőcsapata ve­retlenül vezet. Itt már évek óta rendszeres nevelő munka folyik. Meglepetés, a II. Rá­kóczi Ferenc Általános Isko­la csapatának kitűnő szerep­lése. Eredményeik közül a „rákóczisták” három esetben is százon felüli kosárral hív­ták fel magukra a figyelmet. A legtöbb pontot elért játé­kosok: Szántó Erika 140, An­gyal Zsuzsa 104, Póczos Edi­na 79. (mindhárom a Rákóczi F. Ált. Isk.), Végh Anna (Ga­garin) 77, Béres Zsuzsa (Rá­kóczi Ált. Isk.) 72, Horváth Csilla (STC úttörő) 68, Bacsa Ilona (Gagarin) 67, Józsa Ma­riann (STC úttörő) 57, Pál Annabella (Gagarin) 48, Koj- nok Erika (STC-úttörő) 46 pont. A Beszterce-lakótelepi Általános Iskola legjobbja Juhász Anita 22, a Csizma­dia úti iskola legjobbja Nen- schel Zsuzsa 39, a Bem úti iskolából Lakatos Alice, 31 ponttal. M. L. Szombaton került megrendezésre Salgótarjában a Petőfi Általános Iskolában a városi kosárlabda úttörő-olimpia, amelyen öt iskola csapata képviseltette magát. Képünkön a Rákóczi úti Általános Iskola csapata látható. NÓGRÁD - 1982. március 7., vasárnap 7

Next

/
Thumbnails
Contents