Nógrád. 1982. március (38. évfolyam. 51-76. szám)
1982-03-06 / 55. szám
»▼ár állott, most kőhalom” — a cserterl vár Járnak még a zabharapók Támaszkodó kíváncsiság i Alkotmány út: Tóth Sándorók vadonatúj háza. A salgótarjáni gépkocsivezető Tibor (iának is ideális otthont nyújt Itt a várháromszög tövében, a Pásztóval egybeépülés küszöbén olyan törzsökös nép él, amelyet a szorgalom tartott meg a nehéz időkben, s amelyet ugyanez tett szó szerint tehetőssé, majd azt írtam: gazdaggá, és nem is csak egyi- ket-másikat, a hasznosiak többségét, akik mára már másodszorra építik át falujukat. Egyszer már megváltoztatták az ötvenes években, eltüntetve rövid idő alatt a „ho&szu házakat”, pedig nem is nagyon régen éppen azok a ma- gas-kőlábas, széles-pinceaj- tós, ősi magyar házak jellemezték ezt a Mátra tövében virágzó községet A második átépítés meg úgy mégy, hogy nem csupán alapjaiban, beosztásában, funkciójában változik a hasznosi ház, hanem felfelé is terjed, újabb szintet kap üveges, erkélyes emeletet, Ízlésesen modern, kerítést az utcai frontra. Kőlábas hosszú ház mindössze egyetlen egy akad a hasznosi főutcán, azt egy magányos ember lakja, de régi mintának valahogy örökre... Emlékezni emlékeznek még az idősebbek arra, hogyan ballagott haza a mátrai legelőkről a ridegen tartott szarvas- marha nagy csapata, de -látni már csak keveset láthat belőle a látogató Hasznoson is. Megváltozott minden — csak a szorgalom, az itteni „Szézám tárulj”, a bűvös szó maradt a valóságban is. Földbirtokost nemigen ismert az itteni nép; a földek itt legelő formában létezték, meg erdővel sűrűn megrakottan. így az állattartás, a fakitermelés-feldolgozás volt az élet alapja, s ez utóbbi maradt is részben, hiszen vagy százan ma is megmunkálják még az alkalmas fát a Kövicses-patak völgyében, a motoroktól zajos szövetkezeti faüzemben. Készül a fakanál is százezerszámra, hasznosi eszközzel keveri talán még a Hilton szakácsa is a levest, amit nevezzünk előkelőén szupénak, ami jelenti a késő esti étkezést is a fránya franciában. Ha már szóba jött a leves: tésztakészítő kisiparost is talál Hasznoson az, aki keres, de alighanem kevés háznál nem ismerik a Pásztón is divatban maradt híresen jó ízű csavart mini-csigatésztát, vékonyra metélt csíkot amit, ha egyszer megkóstol a mai Ízetlen világra született szegény vándor, megemlegeti, míg él jó íze miatt! Krónikáfcszeren- cse, hogy betévedtünk a hasznosi Dobó utca 1-es számú porta (van vagy négy ház a telken, régiek, takarosak, szépek) „kis házi műhelyébe”, ahol két szorgalmas asszony pederinti egyenként a centi hosszú (?) csigákat, a régi orsó hegyes végét meg az eltávozott szövőszék kisfésűjét használva szerszámnak. Maksó Jó- zsefné és Kanyó Pálné tudománya a gyári „házitészták” tömegén is győzedelmeskedik. „Nincs ebben viz egy csepp sem, csak a jó pásztói liszt és a sok tojás . . .” Ült MUllti— A Mátrába szaladó főutcán, az Alkotmány úton; 234-ig számoltuk a házakat, de alighanem lesz több is, hiszen éppen a székhelyhez, Pásztó nagyközséghez közel eső területen alakít ki majd újabb tel-' keket a nagyközségi tanács —, ahogy erről Nagy József tanácselnöktől, dr. Mátyus István vb-titkártól és a hasznosi tanácstagi csoport vezetőjétől, a községi párttitkártól, Illés Sándortól hallunk részleteket is. Az új házak hosszú sorát felfűző Alkotmány utcával párhuzamosain, húzódó Vár utcában ugyanakkor nagyobbrészt csak az egyik oldal épült be. Ott gátat szab a teljes beépítettségnek a főutca felőli házak hosszan elnyúló telkeinek birtokjoga, és az a körülmény, hogy a 4—600 négyszögölek valamennyi rögéhez ragaszkodnak az Alkotmány utcaiak. Hasznos ezerkétszáz lakosa nem csökken, nem is nagyon növekszik, de itt azután nem kell tartani sem az elöregedéstől, sem a kihalástól. Nem ritka az sem, hogy a férjhez menés előtt álló kislánynak két szoba teljes berendezés a kelengyéje, vagy a fiúnak négyszobás ház a hozománya. Aki elköltözik mégis, az elsősorban az ugyancsak egyre erősebb vonzóerőt mutató Pásztora megy, talán az ottani munkahely miatt legelsősorban, bár, gépkocsi is annyi van Hasznoson, hogy, ha egyszerre mind kiállna a házak elé, alighanem leállna az a hatalmas turistaforgalom, amely viszont tavasztól késő őszig Pásztó felől a mátrai természeti kincsek felé áramlik ... A jó buszközlekedés, az alapellátásbeli dolgok megnyugtató megléte, a kétszeresére (férőhely' tekintetében) bővített óvoda, a szépen rendben tartott iskola, ahol az alsósok tanulnak, a korszerűsített orvosi rendelő, a művelődési- mozgalmi ház, könyvtár, bolt, zöldséges — mind megannyi jele a helybenélés javuló feltételeinek, __ F igyelemreméltó, hogy név- eredete 1265-re írásos formában is visszavezethető, és az nemkülönben, hogy a latin nyelvű okiratban „Hasznos- kúl fölötti” helyként szerepel. A hasznos nem más ilyenképpen, mint a „hasznavehető”, iható, jó víz, amiből lesz itt rövidesen annyi, hogy másoknak is jut. A vár alatti völgyben kirajzolódik a hasznosi víztározó építésének képe, a vízben szegény Nógrád egyik reménysége, az élet minőségét tovább javító törekvés jelképe. Nem más kérdés, sajnos, hogy a Kövicses-patak partját ipari, faipari hulladék „közelíti” nem egészen megnyugtató módon, és hát bizony az is csak kevéssé — sehogy sem — prt- hető; miként lehet kihajított háztartási tárgyakat, tűzhelyeket látni a község területén húzódó patak partjain? Éppen itt, ahol a rend szeretete, a tisztaság, a porták belseje és a házak előtti pedantéria már-már legendásan híres?! De például a társadalmi munkában is élen járnak a szorgalmas hasznosiak. akik tavaly személyenként mintegy 1600 (!) forint közös munkával gyarapították önmagukat, környezetüket. A tanácsi utak kiépítettsége például kerek húsz százalékkal előrébb tart, mint Pásztón — itt nyolcvan százalék. ____ A hasznosi ember sokat megélt, sokat látott, sokat tapasztalt, városon, iparban, bányában tanult emberré változott az utóbbi évtizedekben, tehetős, sokat dolgozó munkásemberré, aki nem felejtette él a földet sem, és közben nyitottá vált nemcsak útjai által, de bélül önmagában is minden új iránt. Hasznoson járva a megyét keresztül-kasul bebolyongó krónikás először el- ámul, majd töprengésbe fordul azon — mekkora különbség lehet ma is még egy-egy nógrádi település között! Mintha itt nem Is ugyanazok az emberek laknának, mint húsz kilométerrel arrébb, mintha a mátrai táj jobb szülőanya lenne, mint a cserháti, pedig éppen errefelé találkozik a két hegyvidék. A hasznosi ember nyíltsága, derűje, barátságos, mindenre élénken figyelő tekintete más emberi értékeket is fényre hoz nemcsak a látható, belakható új házak sorát. A víztározó-építő mintegy száz vendégmunkást is úgy befogadta Hasznos, mintha örökké itt éltek volna. Igaz, a „fizetség is motivál”, de másként, talán még az idegenforgalomban is felhasználható készség is munkál a hasznosi- akban. ami nélkül minden tekintetben szegényebbek lennének a munkát, a boldogulást mindennél előrébb helyező mai gazdagok. T. P. Ju. Képek: Kulcsár József Európai divatot fésül Babják Zsuzsa ifjú szakmunkás a fodrászüzletben A K5vicses-patak vizét tározó ba fogják Hasznoson megkapó az új házak harmonikus sora
