Nógrád. 1982. március (38. évfolyam. 51-76. szám)
1982-03-31 / 76. szám
Ami szép — lehet szebb is Tűnjenek el a közlekedési táblák végre a hollókői faluközpontből! A több milliós költséggel rendbehozott palóc település műcmlékegyüttesében stílusromboló, bántó, a KRESZ- táblák sokasága. A templom, a csonka kontyos házak, a vár szinte alig látható miattuk, fényképezni a községben szinte lehetetlen zavaró hatásuk nélkül. A járműveket a skanzen elején levő utcákba, parkolóhelyekre nem ezekkel a táblákkal kell irányítani! — kj — «Ki a gyárból!' Alapszervezet = baráti társaság — Mitől vagytok ti az öblösüveggyár legjobb KISZalapszervezete? — A kérdés Barna Lászlónak szól, aki a Kun Béla alapszervezet titkára, s üvegcsiszoló, mint minden tag. munka? — Míg a kérdést hallja, figyelmesen a kérdezőre néz, aztán feszeng, s miközben válaszol tekintete folytatja útját a falakon. — A szervezeti életről nem beszélek, mert az természemunkánfc itt tart bennünket. Nem olyan nagy a fluktuáció, mint a segéd- és betanított munkásoknál, és az átszervezések sem érintenek bennünket. A legfiatalabb tagunk tizenhat, a legidősebb harmincöt éves. Fogékonyak, lelkesek, ötletdúsak. Ezek nagyon fontos s z a badi d os - te ve ke n y se- meghatározók. Ahol nincsenek meg, ott nem is megy a munka. Nálunk még az is kedvező, hogy a gazdasági vezetőket sikerült megnyernünk. Miért nem támogattak — A mozgalmi munka. A KISZ-rendezvények hoztak össze bennünket. Egész pontosan a tes... Az üzemi KISZ-bizottság gek. Valamennyien csiszolók rendezvényein mindig ott va- vagyunk, tehát nyolc órán kegyünk, s nem passzív résztve- resztül a gép mellett ülünk. A vőként, gyakran a szervezők programoknál így az a mottó, között. hogy „Ki a gyárból”! Olyan kirándulásokat, túrákat szer(Mtnt például legutóbb, ami- vezünk, amire az egész család kezdettől? kor a Kun Béla alapszervezet jöhet. Nehogy az otthoniak saját ötletek alapján a gyár tartsák vissza a tagokat. — Előbb bizonyítani kellett, valamennyi alapszervezeté- . , Pedig nincs annál lelkesítőbb, nek politikai kaszinót rende-. ~ A kirándulásokat gyakran mint ha ők is patronálják az zett.) emlegeted. Ilyen sportosak ügyünket. Elég, ha megkérde. ti. u __ • vagytok? “k az új embertől, hogy „Fi— Az utóbbi két-három ev- am, te mért nem vagy KISZben meglehetősen önálló életet — a kirándulások nálunk tag?” De sokáig kifelejtettek élünk. Nem várunk senkire, a közös időtöltést szolgálják, például az üzemi négyszögből, ha valami jó eszünkbe jut Amj a sportot illeti... Tavaly- Ma már nem. Nem születik Aminek _ szükségét _ erezzük, eiőtt épp ez volt az egyetlen döntés a szavunk nélkül, megcsináljuk. — A vékony, de kifogás ellenünk, hogy a töizmos fiatalember szinte el- megsportmozgalomban nem A Kun Béla nevét viselő bújik a mély íoteflbam, s kézé- aktivizáljuk magunkat. No alapszervezet tavaly megkap- vel széles mradulatokal téve ezen felbuzdulva, tavaly, azaz ta a kiváló KISZ-Szervezet magyaráz, miközben tekinte- nyolcvanegyben megnyertük. . ,,, tével az üzemi KISZ-bizottság Focizni teniszezni szinte minden srác szeret. falát díszítő plakátokat pásztázza. — Annak ellenére, hogy léét-három évvel ezelőtt a mi kollektívánk még sehol sem volt, már hagyományos programjaink is vannak. Túrák, állandó útvonallal. Nemcsak a munkaidőt töltjük együtt, barátok vagyunk, ismerjük — Ügy tűnik, nálatok minden összejött. Adottak a feltételek a jó mozgalmi munkához... — Az alapezervezetek szer________ vezésénél a területi elv érvée gymás családját. Az én fiam nyesül. Vagyis, akik egy közös, legkedvesebb pajtásai az" alap- ségbe tartoznak, azok egy műszervezeti tagok gyerekei kö- helyben dolgoznak. Nagyon zül kerülnek ki. fontos feltétel, mert csak így lehet szervezni, összetartani az — Melyik volt előbb, a jő alapszervezetet. Mivel üvegesbarátság, vagy a jő mozgalmi szakmunkások vagyunk, a — Ez volt az első kollektív kitüntetésünk, örültünk neki, elköltöttük a pénzt, amit vele kaptunk, és kész. Minden megy tovább, csináljuk, amit elkezdtünk. Érvényesüljön a törvényességért viselt társadalmi felelősség Interjú dr. Csonka Tibor megyei főügyésszel Az ügyészség, valamint az egyéb bűnüldöző és igazságügyi szervek fontos feladata, hogy a társadalomellenes magatartások, valamint a bűncselekmények elleni küzdelem érdekében az elkövetési okok feltárásával, a bűncselekmények eredményesebb felderítésével, a differenciált felelősségre vonás biztosításával, valamint egyéb módon — más szervekkel együttműködve — segítsék, irányítsák, felügyeljék és szervezzék a kedvezőtlen társadalmi jelenségek elleni fellépést. Ezekről beszélgettünk dr. Csonka Tibor megyei főügyésszel. •jelensé- ben felismerhetők voltak a megkülönböztetett sértett gazdálkodó szervek tarthat számot a működésének hiányosságai, a — A kedvezőtlen gek közül figyelemre bűnözés alakulása, amelynek egyik jellemzője az évenkénti kisebb-nagyobb mértékű változás. Amíg ugyanis a megyében ismertté vált közvádas bűncselekmények 1980-ban csökkentek az előző évhez képest, addig az 1981-es mutató már emelkedést jelez. Az 1981. évben tapasztalt néhány kedvezőtlen vonás ellenére joggal állapíthatjuk meg, hogy megyénkben a közrend és a közbiztonság alapvetően szilárd. A megye közvéleményét különösen foglalkoztató bűncselekmény nem •fordult elő az elmúlt évben, amit azért szeretnék külön hangsúlyozni, mert az ilyen bűncselekmények a megelőző években bizony nem voltak ritkák. Igv 1981-ben megtört az élet elleni bűncselekmények évek óta emelkedő tendenciája. A csökkenés — ha kisebb mértékben is — érintette a szándékos testi sértések kategóriáját, ami arra utal, hogy az érintett szervek valóban hatékony intézkedéseket tettek e bűncselekmények megelőzése érdekében. A szóban forgó bűncselekményeknél azonban változatlanul meghatározó az alkoholizmus, az ittas állapotban kialakuló gátlástalanság, agresszivitás. Az összbűnözéseh belül az belső ellenőrzés lazasága, vagy elégtelensége a — sokszor alapvető — jogszabályok ismeretének hiánya, a vagyonvédelmi intézkedések elmulasztása, a bizonylati fegyelem fogyatékossága stb. Tapasztalataink szerint csak elvéivé fordult elő, hogy a büntető eljárás a belső ellenőrzés, vagy más ellenőrzésre hivatott szervek vizsgálata és feljelentése alapján indult meg. A gazdálkodás rendjét sértő bűncselekmények vizsgálatának megállapításaiból azt tartom fontosnak kiemelni, hogy a magánszemélyek jogtalan, munka nélküli jövedelem elérését célzó, üzérkedő jellegű cselekményei egy részénél megfigyelhető volt a gazdasági élet nehézségeinek, hiányosságainak, az ellátás fogyatékosságainak gátlástalan kihasználása. Sajnálatosnak tartom, hogy a közvélemény továbbra sem ítéli el egyöntetűen ezeket a magatartásokat. — Mi désben? a helyzet a közleke— A bűnözés második nagy csoportját a közlekedési bűn- cselekmények alkotják. Részarányuk az összbűnözésen belül 17,8 százalék, ami egyúttal azt is jelenti, hogy szá- elmúlt évben 70 százalékkal műk az előző évihez képest emelkedtek a rablások, és nőtt az erőszakos közösülések elkövetése is. Közel 14 százalékkal növekedett a társadalmi tulajdont károsító bűncselekmények száma és — ha ennél valamivel alacsonyabb mértékben is, mintegy U százalékkal — emelkedés tapasztalható a személyek javai el- .. , , , , . len elkövetett bűncselekmé- ügyelet gyakorlata során? több mint 10 százalékkal növekedett. Ezek legnagyobb része az italozással is összefügg, hiszen a kategóriái) belül a közúti járművek ittas vezetésének száma az 1980. évi 314- ről 333-ra nőtt. — Milyen tapasztalatokat szereztek a törvényességi felnyeket illetően is. Említést érdemel, hogy a társadalmi tulajdonban bűn- cselekménnyel okozott kár összege az előző évi 3 millió 150 ezer forintról 6 millió hét- száztizenhétezer forintra nőtt. — Milyen tapasztalatokat jelez a társadalmi tulajdont károsító bűncselekmények alakulása? — A társadalmi tulajdon elleni bűncselekményeket illetően az esetek jelentős részé— A bűnözés helyzetének nagyvonalakban történő áttekintése mellett szólni kell arról is, hogy az ügyészség általános törvényességi felügyeleti tevékenysége mennyiben segítette elő a társadalmunkban megnyilvánuló negatív jelenségek visszaszorítását, s a jog- alkalmazás jogpolitikai elveinek valóra váltását a jogalkalmazás különböző területein. Ehelyütt elsősorban a vizs-, gálati munkánkról kell említést tenni. A korábbi évekhez hasonlóan mintegy 150 vizsgálatot tartottunk, melyekkel folyamatosan figyelemmel kísérhettük a különféle hatóságok tevékenységének törvényességét a gazdálkodó szervek munkaviszonnyal, tagsági viszonnyal összefüggő döntéseit. Vizsgálatainkat rendszerint ügyészi intézkedések követték. A feltárt törvénysértések megszüntetése érdekében 33 esetben kellett óvásban intézkednünk, 42 szervhez pedig felszólalást nyújtottunk be. Kezdeményezésünkre 8 személlyel szemben büntető eljárás lefolytatására, egy-egy esetben pedig a felelősök fegyelmi, illetőleg szabálysértési felelősségre vonására került sor amiatt, mert az állami, állampolgári fegyelmet megszegték. Ami az általános törvényességi felügyelet tartalmi kérdéseit illeti, változatlanul jelentős szerepet kapott a munkában a társadalmi tulajdon védelme és erősítése. A gazdálkodó szervek feladata e téren, hogy megteremtsék a károk megelőzésének módozatait, egyben — a társadalmi tulajdon sérelme esetén — alkalmazzák dolgozóikkal szemben a jogszabályokban meghatározott szankciókat. — Hogyan összegezné az elmúlt év tanulságait? — Feltétlenül szólni kell arról, hogy a közrend és köz- biztonság állapota szempontjából a bűncselekmények meglett nem kevésbé lényegesek azok a jogellenes magatartási* sem, amelyek a társadalmi veszélyességük alacsonyaié» foka, nem utolsósorban a jogi szabályozás következtében szabálysértésként nyernek elbírálást. Ezek között szánttá^ lan olyan tényállást is találunk, amelyek egyes elemeiben a bűncselekményekhez hasonlítanak. Ezeknek a magatartásoknak a következetes üldözése igen fontos feladat. Mint láttok az összességé-' ben pozitív összkép ellenére számos nem kívánatos jelenséggel is találkoztunk s ezek ellen a jövőben még határozottabban, még következetesebben kell fellépnünk. Mindez azonban nem kizárólagosan ügyészi feladat, hanem minden szerv, valamennyi állampolgár alkotmányos kötelessége. Az ügyészi szervek — felhasználva ehhez a rendelkezésükre álló felügyeleti és egyéb eszközöket — a jövőben is arra fognak törekedni, hogy mindjobban érvényesüljön a törvényességért viselt össztársadalmi felelősség, s erősödjenek megyénkben aa alapvetően kedvező törvényességi tendenciák — fejezte be dr. Csonka Tibor, megyei főügyész. Smnogyvárl László Vízgazdálkodás Nógrádban Javuló körülmények Távirászok sikere Megyénk . legjobbjai Kézi erő helyett automatika Automatizálják a Salgótarjáni Ötvözetgyár egyes számú ívkemencéjének elektróda- utánfogását. A nagy finomságú acélötvöző anyagot előállító kemence hétszáz milliméter átmérőjű, mintegy hat méter hosszú és öt tonna súlyú szénelektródájának vége időről-időre „elég”. Az ilyenkor szükséges utánfogást — vagyis a hatalmas elektróda lejjebb engedését —, a kemence adagoló szintjén, a kohó működése közben nyolcvan- kilencven fokos Izzó hőségben — napjában többször is •— tíz munkás kézi erővel végzi, súlyos acélszerszámok igénybevételével. Az embertelen munka megszüntetését célzó korszerűsítéshez az előkészületek megtörténtek. A hidraulika beépítését áprilisban—májusban kivitelezik. Ez azt jelenti, hogy még a nyári meleg beköszönte előtt — amikor ez a munka különösen nehéz —, az elektróda- utánfogóst egyetlen ember, egyetlen gombnyomással elvégzi. A hidraulikus elektróda- utánfogásl rendszert — lengyel tapasztalatok alapján — a gyár tavaly átépített négyes számú kemencéién alkalmazták először, és nagyszerűen bevált. A kettes és hármas számú ívkemencék tervezett rekonstrukciója során szintén beépítik a hidraulikát. E művelet automatizálásával tehát még a VI. ötéves tervben végleg a múltnak adják át a fémkohászatban ma ismert legnehezebb fizikai munkát. Az elmúlt esztendőben a tanácsi . fejlesztési alapból víz- gazdálkodásra 132 milliót fordítottak a megyében. Ebből 111 millió volt tanácsi beruházás, 21 millió beruházási célú alapátadás, melyből 10 milliót a Nógrád megyei Víz- és Csatornamű Vállalatnak, 11 milliót a vízközműtársu- iatoknak juttattak. Az egyik legjelentősebb beruházás az érintett időszakban a nógrádi térségi vízmű volt, melyre mintegy 50 milliót fordítottak. Jelentős mértékben meghaladta a tervezetet a vízi köz- műtörsulatok támogatása. A megyei tanács az előirányzott 4.7 millióval szemben 11,5 milliót fordított erre. Vízgazdálkodási célokra az idén mintegy 108 millió forintot szánnak tanácsi keretekből. Ebből közel 90 millió a vízellátás, a fennmaradó rész pedig csatornázás céljait szolgálja. Mintegy 60 milliós előirányzattal folytatódik a nyugat-nógrádi térségi vízmű építése. Ez évben Rétság— Romhány távvezeték és a romhányi kétszer 500 köbméteres víztározó kerül sorra, valamint tovább halad adej- tári vizműtelep kiépítése és további kutakat kívánnak bekapcsolni. A több mjnt ■ ötven közegészségügyileg veszélyeztetett település ellátására 4.5 millió forintot irányoztak elő. Ez egyrészt a megrendelt kiviteli tervek fedezete, másrészt megvalósul belőle a Romhány—Kétbodony távvezeték. Várhatóan az idén elkészül a dejtár—balassagyarmati összekötő vezeték és az Ipoly-parti város víztornya, ami lényegében megoldja a dinamikusan fejlődő település vízellátási problémáit. A Nógrád megyei Víz- és Csatornamű Vállalat 41 milliós fejlesztést tervezett 1982- re. A tavaly átadott tanácsi fejlesztési alapra támaszkodva gór kerül a balassagyarmati szennyvíztisztító telep rekonstrukciójára. Szécsény és Pásztó vízgondjait fejlesztési program végrehajtásával enyhíti a vállalat. A megbeszélésen, amelyet a közelmúltban tartottak, á megye és az Országos Vízügyi Hivatal vezetői többek között a maconkai víztározó komplex hasznosításáról is. Ezzel kapcsolatban a KÖVIZI® tanulmánytervet készít, mely vizsgálja annak lehetőségét is. hogy a nagybátonyi vízmű jobb ellátásához szükséges vízkészletet innen biztosítsák. Minden idők legkiemelkeJ dőbb eredményével a felnőttkategóriában Lakatos László Tibor, a balassagyarmati kábelgyár dolgozója nyerte a minap rendezett megyei rá- diótávírász-versenyt. A második helyet hasonlóan kiemelkedő eredménnyel Vá- lóczi György, az St. Síküveggyár dolgozója szerezte meg. Harmadik helyezett Dicsé István, BRG. Az ifjúsági kategóriában első helyezést Tóth Géza, második helyezést Komka Péter, harmadik helyezést Komár György ért el. Tóth Géza, a gyöngyösi Vak Bottyán János Szakközépiskola tanulója a 2—3. helyezett a gépipari szak- középiskolában tanul. Üttörő-kategóriában első helyezést Rigó Gábor szécsé- nyi tanuló ért el. NÓGRÁD — 1982. március 31., szerda 5
