Nógrád. 1982. március (38. évfolyam. 51-76. szám)
1982-03-27 / 73. szám
Joseph Haydn születésének évfordulóján r ^Megboldogult apám bognár- mester volt, Harrach gróf jobbágya, a zenének természettől fogva igen nagy kedvelője. Háríázott, anélkül, hogy egyetlen kottafejet ismert volna, én meg ötéves fiúcska koromban rendr€ utána énekeltem egyszerű, kurta darabjait. Ez késztette apámat arra, hogy Hamburgba adjon, az ottani rokon Iskolamesterhez, hogy nála a zene alapelemeit a fiataloknak szükséges többi dolgokkal egyetemben elsajátítsam. Hatodik évemben már teljes biztonsággal énekeltem a miséket a kóruson, s zongorán meg hegedűn is játszottam valamelyest. Hétéves koromban a Hamburgon átutazó Reuter karnagy úr véletlenül hallotta, gyenge, de kellemes hangomat. Azonnal magához vett a bécsi muzsikaházba, ahol az éneklés tudománya mellett Igen jó mesterektől zongorát és hegedűt tanultam. A Szent István-székesegyházban és az tidvarnál egyaránt nagy sikerrel énekeltem a szoprán- szólamot 18 éves koromig, amikor végül is elvesztettem a/ hangomat. Nyolc teljes évig kellett ezután a fiatalság tanításából szűkösen tengődnöm.” A Lajta-menti Rohrau faluban, 1732. március 31-én született zeneszerző Esterházy Miklós hercegnek írta ezt az önéletrajzi levelet. A népből származott a XVIII. század második felének zseniális muzsikusa, aki származását soha meg nem tagadta. Élete jelentős része az udvari zeneszerző és karmester tevékenységével telt el; 1761-től 1790-ig a leggazdagabb magyar főúri család, az Esterházyak szolgálatában, előbb másodkarmesteri, majd csakhamar zenei vezetői beosztásban. Művei Jelentékeny részét Magyarországon írta tehát. Aki ma hangversenyen, rációban, vagy hanglemezről vonósnégyest, szimfóniát, vagy zongoraszonátát hallgat, talán nem gondol rá, hogy ezeknek az elterjedt zenei formáknak Haydn — bár nem feltalálója — forradalmi újítónak számító reformere, első kimagasló Jelentőségű, nagy mestere volt. Hihetetlenül termékeny egyben, hiszen fennmaradt 104 szimfóniája, 83 vonósnégyese, több mint 50 zongoraszonátája, vagy 20 operája. S lényeRajz Haydnról gében nincs olyan zenei műfaj, amelyben nagyszámú és jelentékeny alkotásokat ne hagyott volna utókorára. Hihetetlen • munkabírására jellemző. hogy volt olyan év — 1786 —, amikor 125 operaelőadást vezényelt, köztük nyolc bemutatót/ Messze földön híres volt az Esterházyak megannyi zenei produkciója, megcsodálta Mária Terézia császámő csakúgy, mint a bécsi udvar számos más előkelősége. Haydn mint öntudatos, saját értékét ismerő polgár végezte udvari zeneigazgatói teendőit. Ahogyan kiadóival tárgyalt — számos idevágó levele maradt fenn —, vagy ahogyan 1790 után a modern, nyilvános londoni hangversenyéletben részt vett, az a feudalizmussal szakító új korszak magatartását jelzi. Kétségtelen, hogy Haydn a bécsi klasszika nagy betetőzésének első mestere. Formai újításait, amelyek egyszersmind tartalmilag is tömérdek újat hoztak, kissé leegyszerűsítve utalta utódokra „Haydn papa” kedélyes világába. A haydni kedély ugyan kétségtelenül fontos eleme ennek a művészetnek, ám felöleli az emberi érzések rendkívül széles skáláját, nemcsak a zenei humor nyilvánul meg műveiben egészen sajátságos módon, hanem a szenvedélyes drámaiság, a lírai álomvilág is éppúgy sajátja zenéjének. Hogy a népből származott, nemcsak szavakban ismerte el, zenéje is megannyi nyomát viseli ennek. Több részes alkotásainak menüett-tételei az osztrák néptáncnak adtak művész; keretet. Hányszor is él a nép hangszerének, a dudának jellegzetes effektusaival! Nyo- mn maradt zenéjében annak is, hogy oly hosszú időt töltött Magyarországon, s nyilvánvalóan megismerkedett a részben cigánymuzsikusok játszotta verbunkossal. Némely tételének „Allöngarese”, „Álla zingarese” felirata és egész lejtése közvetlenül figyelmeztet e magyar hatásokra, de nem egy olyan kompozíciójából is kihallható a verbunkos, ahol Haydn erre külön nem figyelmeztet. Mint igazi közép-európai jelenségre, hatott rá a délszláv népdal is. Művészetét sokáig nem kutatták, elemzése annál inkább fellendült az utolsó évtizedekben, s e munkában a magyar tudomány, Bartha Dénes és Somfai László világra szólót teremtett. Jelentőségét a legteljesebben talán Kodály Zoltán foglalta össze: „Haydn volt az első, aki a zene egy arisztokratikus korszaka után a nép hangját szólaltatta meg, maeateremtette magasrendű formákban, ő nem kevés hozzáértőnek írt, hanem mindenkinek. Halála óta sok új divat, irány, stílus merült fel a zenében. Nagy alkotók is jöttek, remekművek születtek. Mindez Haydnnak nem ártott. Legjava műve ma is oly friss élő zene, mintha tegnap írták volna. Nélküle nem lehet szimfonikus és kamarazene-műsor. Zenéje hármas értelemben demokratikus. Először, mert a nép hangján szól. Azután törekszik arra, hogy mindenki megértse. Végül újra megvalósítja a szólamok egyenrangúságát. Az emberiség jótevője akart lenni. Ezt a célját el is érte. Alig volt a világon zeneszerző, aki a lefolyt 200 év alatt több embernek szerzett gyönyörűséget és vigasztalást”. Breuer János ' Pénteken fél ötkor hozta az Új gépet egy svéd kamionos. Nagyon kedves kölyök volt, de egy szót sem tudott magyarul. Azért svéd, gondolta Bodó. Mindenki hazament már, a portán meg éppen a reszketős Erzsiké ült, aki azonnal pánikba esett, így aztán Bodó vette el a kölyök fuvarlevelét, ráütötte a pecsétet és böngészni kezdte az árulistát. A fiú a legelső tételre mutatott, ahol egy R betű állt a rubrikában, mellette hat szám, az összes többi németül. Majd megnézzük a dobozon, gondolta Bo- dö. Azt hitte, valami számító- gén. Davaj! — mondta a fiúnak, azzal felmásztak a kocsira. A kölyök egy akkora ládára; mutatott, amelyben elfért volna egy pianínó. A szentségit. mondta Bodó. Nem mondtad. hogy narancsot hoztál, pajtás! Bement az öltözőbe a fiúkért. Éles már a zuhany alatt állt, csupa szappan volt ,,a képe. Princ akkor vette le a gatváját. Szó nélkül felöltöztél és becipelték a ládát a hangárba. Csak másnap tudták meg. hogy az ő gépük, egv öntáró hidraulikus emelő, duda, i. lámpa és minden vacak voP rajta, azonkívül vagv tíz indítógomb. Tanácstalanul álldogáltak a gép előtt. — Szólj a művezetőnek — mondta Bodó Élesnek, azzal leült szalonnázni. Princ a gép színes prospektusát tanulmányozta. Odajött a művezető, körbejárta a gépet, megnyomogatta az ülés rugóját. — Szólok a főmérnöknek — mondta. — Nem olyan veszélyes —. szólt közbe Princ. — Ezek itt ez; előre kapcsolók. A többi hátra kapcsol. Csörsz István: Az in Felült a gépre és beindította. — Fiúk, ez még a Bodó szalonnáját is megsüti! — kiabálta, azzal bekapcsolta az - elakadásjelzőt. Nagy csend lett, Bodó eltette á bicskáját. — Azért majd délben ideküldöm a főnököt — mondta a művezető. • Leültek reggelizni, de Bodó- nak valahogy elment az étvágya. — Ezt te honnan tudtad? — kérdezte Princtöl. — Mit? — nézett rá Érinc. — Hát ezt az egészet. Princ retket evett: úgy ropogott a foga alatt, mint a kukorica. — Egyszerű — mondta. — Ott van a papíron. Egy hibrid á"amkör vezérli az egészet. Éles felállt és elment egv pohár vízért. Reggel óta fáit a feje. Bodó nem szólt többet, de nehéz lett a szive. A szállí- tóbrigád fogalom volt a vállalatnál. Tíz év alatt mindenféle ember megfordult ’itt. még egy tanár is. akit kirúgtak az iskolából Maradtak hárman. Amíg nem iratkozott be az esti iskolába. Pnnccel nem volt semmi baj. Ügy számíthattak egymásra, mint a testvérek. Még jobban. Ha költözés volt, akármi. karácsony este is elmentek segíteni egymásnak. Bodónak volt egy kis horgásztan'vája Ráckevén: bármelyiküknek odaadta a dián ■kulcsot, csak azt kérte, hogy csináljanak rendet, amikor eljönnek, hogy ne tudja meg az asszony. Igazi barátok voltak tíz éve, és ezért fájt most Bodó szíve, hogy a Princ el akar menni. Máskülönben miért tanult volna elektronikát? Éles komor arccal hozta a vizet. Járás közben jobbra tartott. Reggel óta bevett már egy marék Algopyrint. — Quarelint vegyél be — mondta Princ. — Az micsoda? — kérdezte Éles. Majdnem a láda mellé tett» a poharát. — Az jó erre — felelte Princ. — Az orvos mondta neki, hogy az Algopyrin jó! — szólt közbe Bodó. Nem is szólt még ilyen dühösen Princhez. — Na és jő? — kérdezte Princ. — Neked kívánom — mondta Éles. Másnap felíratta ’ a Quarelint az - üzemi orvossal, elrágott két tablettát, de továbbra is fájt a feje. Bodó kicsit megkönnyebbült. Princ felesége ápolónő volt. biztos ő ajánlotta ezt a gyógyszert. Az orvosnak viszont diplomája van. gondolta. Szombaton Princ vizsgázotjt, így aztán Bodó és Éles nélküle mentek Ráckevéra. Éles sokat emlegette Princet. mert még mindig szedte a Quarelint. és jobban érezte magát. Bodó az egészre nem mondott semmit. Magyarország történelmi emlékhelyei A Magyar Munkásmozgalmi Múzeum nagyszabású vállalkozásba fogott: hazánk történelmi emlékhelyeinek kataszterét kívánja összeállítani. — Elsőként a Magyar Partizán Szövetség határozta el, még 1977-ben, hogy számba veszi az ország történelmi emlékhelyeit — válaszolja kérdésünkre dr. Illés Lászlóné, a Magyar Munkásmozgalmi Múzeum főmunkatársa. — Az ő felmérésük azonban csak az első világháborút követő korszak történelmi emlékhelyeire vonatkozott. A viszonylagos pontossággal összegyűjtött adatok feldolgozására az Országos Hadtörténeti Intézet és Múzeum levéltárát kérték fel. Ez volt az első lépés a történelmi emlékhelyek kataszterének összeállításához. — Hogyan, miként karült át ez a kezdeményezés a Munkásmozgalmi Múzeumhoz? — A Magyar Partizán Szövetség felajánlotta nekünk az összegyűjtött anyagot. Én magam nagyon örültem ennek, hiszen ezzel a gyűjteménnyel már elkezdhettünk egy nagyobb szabású vállalkozást, a történelmi emlékhelyek kataszterének elkészítését. A Művelődési Minisztérium hivatalosan felkért bennünket ennek a nagy munkának az elvégzésére, — Mi is valójában a történelmi emlékek katasztere? — Mindazon személyekhez vagy eseményekhez kapcsolódó történelmi emlékhelyek nyilvántartása, amelyeket haladó történelmi hagyományaink nyomán állítottak fel az ország területén. — Készítettek már ehhez hasonló gyűjteményt más országokban is? — Szomszédaink • közül a Szovjetunióban már található ehhez hasonló jelentős vállalkozás. Az elmúlt év során minket is felkértek, hogy segítsünk összegyűjteni a Magyarországon levő szovjet katonasírok és emlékművek adatait. Mi a hazai történelmi emlékhelyek kutatásával párhuzamosan ezt a munkát Is elkezdtük, és a magunk számára is majd külön kiadványt akarunk szerkeszteni. — Miként kezdtek hozzá a nagy vállalkozáshoz? — Mindenekelőtt a megyei múzeumokhoz fordultunk adatszolgáltatásért De a megyei pártarchívumok — amelyek már korábban is folytattak önálló munkásmozgalmi adatgyűjtéseket — anyagát is . felhasználjuk. Néhány megye, így Bács-Kiskun, Győr-Sop- ron, Veszprém és Zala már be is fejezték gyűjtőmunkájukat és adataikat elküldték nekünk. A gyűjtések anyagát egyeztetjük a már nálunk levő adatokkal, és így igyekszünk kiegészíteni topográfiai nyilvántartásunkat — Kik segítettek ebben a munkában? — A történész-muzeológusok felvették a kapcsolatokat a helyi tanácsi szervekkel és a megyei pártarchivumokkal, csakhogy ennél jóval szélesebb körű segítségre lett volna szükség. S bár kaptak támogatást több helyről is, mégis azt tapasztaltuk, hogy a legtöbb megyében a múzeumok magukra maradtak ebben a nehéz vállalkozásukban. — Milyen korszakok emlékhelyeit tartalmazza majd a történelmi kataszter? — A szakbizottság döntése alapján az 1832—196? közötti történelmi korszak társadalmi-politikai mozgalmainak emlékhelyeit gyűjtjük egybe. Olykor persze kérdésessé válik, hogy mit is vegyünk be a kataszterbe. így például Le- tenye, Kcmját Aladár szülőhelye — bár emléktábláját nem a szülői ház falán helyezték el, mégis bekerül a gyűjteményünkbe. Vagyis azokat az emlékhelyeket is bejegyezzük, amelyek nem feltétlenül az események színhelyei. A kataszter két részből áll majd: egyrészt az emlékhelyek topográfiai kataszteréből, amelyeket megyénként készítünk el, s ezt egészítjük ki a személyi emlékhely-katalógussal. (Például Sállal Imre nevével megjelöljük az összes fellelhető emlékhelyet.) — Milyen gyakorlati haszna lesz ennek a gyűjtésnek? — Mindenekelőtt az volt a célunk, hogy végre valahol együttes nyilvántartásban legyen az összes említett történelmi korszakra vonatkozó emJ lékhely. Eddig ugyanis, bár sűrűn fordulnak hozzánk, nem tudtunk kielégítő felvilágosítást adni. Emellett a kataszter összeállítása során a megyék múzeumainak munkatársai és mi magunk is egy sor olyan történelmi helyhez és személyhez kapcsolódó adatot derítettünk fel, amelyek mindeddig még megjelöletlenek voltak. Az említetteken túl még készítünk egy történelmi emlékhelyekhez kapcsolódó életrajzi lexikont is, saját használatunkra. Ebbe a lexikonba azoknak a személyeknek is feljegyezzük az életrajzi adatait, akiket eddig csak egyes megyék határain belül ismertek, így aztán az emlékhelyek történelmi katasztere meg a személyi adatok katalógusa együttesen nagyon jó szolgálatokat tehet. — Mit eredményezett az eddigi gyűjtőmunka? — A megyei múzeumok munkatársai igen lelkiismeretes munkát végeztek és végeznek jelenleg is, bár sajnos kevés támogatást élveztek, és a kataszter összeállításának ötlete sem kapott eddig kellő nyilvánosságot. Természetesen még nem késtünk le semmiről, hiszen a gyűjtést, a gyűjtőtevékenységet egészen 1984- ig szeretnénk folytatni, a kiadványt pedig 1985-ben kívánjuk megjelentetni. Addig még sok segítséget kaphatunk másoktól is. Többek között szeretnénk az iskolák diákjaira is támaszkodni. A KISZ már elindított egy vetélkedőt Évfordulós játék címen, amelynek második fordulója a töri ténelmi emlékhelyek gyűjtésével kapcsolódik egybe. A gyűjtés anyagát a fiatalok: hozzánk küldik be, és ezeket mi örömmel vetjük egybe a már rendelkezésünkre álló, meglévő adatokkal. így megvan minden reményünk, hogy a mindeddig ismeretlen emlékhelyeket is megismerhetjük.' Szémann Béla Nem volt kapásuk egész hét végén, pedig a szomszéd tanyán négy pontyot húztak ki mátr szombat délután. Kettőt a szomszéd átadott nekik, megsütötték, sört ittak rá és fenn voltak éjfélig, mint máskor, de valahogy akadozott a beszélgetés. A szentségit, morogta Bodó, amikor lefeküdtek és utálta a világ összes esti iskoláját Princ jelesre vizsgázott. Hazavitt egy üveg bort, az asz- szony disznóhúst sütött. Princ sose szerette igazán a halat és a disznóhús jó volt. Csak éppen megszokták, hogy szombaton mindig halat esznek. — Mesélj a vizsgáról! — kérte az asszony. — Már elmeséltem — felelte Princ. Az asszony nem firtatta tovább a dolgot. Azt javasolta, hogy feküdjenek le korán. Lefeküdtek, de ez sem sikerült. Fáradt vagy, simogatta az asszony Princ homlokát, aludj! Princ kiment az erkélyre, és egyik cigarettát a másik után szívta éjfélig. A következő héten nem ment el az iskolába, helyette óriási murit csaptak Bodóékkal Ráckevén. Igaz, hogy csak egv halat fogtak, de az akkora volt, hogy evezővel verték agyon. Bodó a gyerekkoráról mesélt. Éjjel kettőkor még egymást noszogatták. hogv aludni kellene-. A szél szemükbe vágta a tábortűz füstjét. Princ összekormozta az arcát. Ogy né^el ki.. mint egy indián, röhögött Bodó és utána napokig indiánnak szólították Princet. Princ kicsit szemérmesen, kicsit dühösen tűrte és boldog volt. Katona Judit: Meditáció Melyikünk megy el hamarabb? Ki itt marad, az lemarad. Háta meghajlik, lépte fogy, annak ki gyászában konok. Padlón hever, mi leesett: kulcscsomó, fénykép, szemüveg fióknyi apró lom, levél. Nehezebb annak, aki él. • Ki kit kővet? Még nem megyek.' Ne siess, én sem sietek: színültig telt az ég szeme,’ szorít a gyerekek keze. Egyedül mi vár rám s reád? Ki adja meg előbb magát én megyek előbb, te vagy ő? Elfogy a ránkszabott idő s míg számolunk ki a hunyó, halottjainkra hull a hó. Várunk, hogy ki bújt el, ki nem s nem áll mögöttünk senki sem. Köves István: Nemcsak írni nehéz ma a versei Kedvesem ki a költők emlékművét megjelenésük kockáiból építgetnéd hidd el nemcsak írni nehéz ma a verset de benne a sok gyönyörködést utálatot szelídséget dühöt lelkesedést önzést együttérzést eredetiséget a közöny langyos kátrányában capcatva elfogadni sem könnyebb És ma ezért nem írtam verset nyelvi eszközökkel létrehozott műalkotást melynek valóságfelidéső ereje és meghatározott zárt szerkezete van nem is próbáltam meg visszatükrözni az emberileg jelentőssé váló valóság természeti társadalmi gazdasági meghatározóinak labirintusaiban erősködő emberkét stilizálás eszményítés sőt tipusalkotás nélkül hátraszaltóztam a múltba maoriktól polinézektől ellesett mozdulattal míg vérem kivájt fatörzsek üzenetét sodorta három függőleges vágást tettem homlokomra s e vérvaros csíkok jelzik minden testvérem számára felfoghatóan és hihetóén azt a tehetetlen szomorúságot amit hűtlenségeddel te okoztál ezerkilencszázhatvanhat június nyolcadikén mindannylunkna k • nekem.
