Nógrád. 1982. március (38. évfolyam. 51-76. szám)
1982-03-27 / 73. szám
Z MSZMP NÓGRÁD MEGYE! BIZOTTSÁGA ES A MEG VILÁG PROLETÁRJAI EGYES ÜLJEIEKJ XXXVIII EVF., 73. SZÁM ÁRA: 1,80 FORINT 1982 MÁRCIUS 27., SZOMBAT Befejezte munkáját az országgyűlés tavaszi ülésszaka Pénteken 10 órakor a Parlamentben a közművelődési törvény végrehajtásáról szóló beszámoló feletti vitával folytatódott az országgyűlés tavaszi ülésszaka. A padsorokban helyet foglalt Lesonczi Pál, az Elnöki Tanács elnöke, Kádár János, az MSZMP Központi Bizottságának első titkára. Lázár György, a Minisztertanács elnöke. A tanácskozás második napján jelen voltak az MSZMP Politikai Bizottságának más tagjai, a Központi Ellenőrző Bizottság elnöke, a Központi Bizottság titkárai, a kormány tagjai. Az emeleti páholyokban a Budapesten akkreditált diplomáciai képviseletek több vezetője és tagja foglalt helyet. Az ülést Cservenka Ferencné, az ország- gyűlés alelnöke nyitotta meg. Ezután — az elfogadott napirendnek megfelelően — az 1976. évi V. törvény végrehajtásáról szóló művelődési miniszteri beszámoló vitájában további felszólalások következtek. Vita a művelődési miniszteri beszámoló felett Gyulává,n Pál (Békés m. 1. vk.), a Békés megyei Tanács elnöke elmondotta, hogy a közművelődési tevékenység tervezése valamennyi részterületen előrelátóbbá, átgondoltabbá vált. ám a szakembereknek azzal is számolniok kellett és kell, hogy rövid távon nem várhatnak társadalmi méretű változást, a terv- szerűség hosszú időszakra szóló gondolkodást jelent. Fölvetette: a munkásművelődési tevékenység formális vonásainak megszüntetéséhez na- gyob segítséget kellene nyújtaniuk a művelődéselméleti kutatásoknak is. Véleménye szerint a munka és a kultúra valós viszonyait, egymásra hatását még nem sikerült megismertetni a közvéleménnyel, még a szakmai köztudattal sem. Különösen fontos, hogy mindinkább teret hódítsanak a közművelődés és az oktatás lehetőségeire egyaránt építő képzési formák, amelyek az egyéni törekvéseket is jobban figyelembe veszik. Nagy Pálné (Zala m. 4. vk.), a Zalaszentgróti 2. számú Általános Iskola tanára kifejtette: a közművelődés a maga tevékenységével és intézmény- fejlesztési törekvéseivel a megyében szükségképpen követte a városiasodás folyamatát. Az így kialakult helyzetben két területen keletkeztek feszültségek a kulturális ellátottságban, a gyorsan növekvő városi lakótelepeken és az egyre fogyó lélekszámú falvakban. Ebben a helyzetben arra törekedtek, úgy fejlesszék a közművelődési intézményrendszert, hogy kialakítsák a város és vonzáskörzeténeK kulturális alközponti és helyi köz- művelődési intézményhálózatát. A legnagyobb és legösszetettebb feladatként a kisközségek kulturális ellátásának megszervezését említette a képviselő. Ezekben a helységekben a közművelődés fő terei, lehetőségei az egész települést összefogó és „megmozgató”, a helyi hagyományokra épülő programok, rendezvények lehetnek. Dési Zoltánná (Budapest, 7. vk.), a budapesti harisnyagyár minősítője a főváros III. kerületének közművelődéséről szólva elmondta, hogy ezt a városrészt a nagyarányú lakásépítés, lakótelepek jellemzik. Nincs azonban a kerületben korszerű, minden igényt kielégítő művelődési ház. Ezen azonban nem siránkoznak, hanem helyi erőfeszítésekkel, a lakosság összefogásával, kezdeményezéseivel igyekeznek pótolni a hiányát. Figyelmet érdemel például, hogy a modern, tízemeletes házakban több olyan, viszonylag nagy alapterületű helyiség van, amelyből klubot lehetne formálni, de sajnos, ezt ma még lehetetlenné teszik a szabadon futó közművezetékek, csövek. Érdemes lenne — mondotta — az új lakóépületek tervezésénél gondolni arra, hogy a „holtterületeket” miként lehetne jobban hasznosítani. A beszámolónak az iskolák, a pedagógusok növekvő szerepét hangsúlyozó részével messzemenő egyetértését fejezte ki. Kovács Ibolya (Borsod ni. 1. vk.), December 4. drótművek esztergályosa elmondta: a munkahelyi művelődés szervezett kerete a szocalista brigádmozgalom, s számos brigád már nem látszateredményeket akar elérni, igyekszik ténylegesen gyarapítani tagjainak szellemi, erkölcsi értékeit. Jó lenne, ha ez az igyekezet hatná ét minden brigád tagjait, s az üzemi értelmiségi dolgozók tevékenyen közreműködnének mindenütt a brigádok művelődési életének gazdagításában. A képviselő felhívta a figyelmet arra, hogy a fiatal dolgozók közül számosán nem végezték el az általános iskola nyolc osztályát, s nem mindannyian pótolják mulasztásukat, bár — tapasztalatai szerint — a vállalatok szorgalmazzák, segítik a továbbtanulást. Az ex irányú kezdeményezések, erőfeszítések azonban nem mindig eredményesek. Egy másik járható út: gondoskodni kell arról, hogy megakadályozzuk az általános iskolát el nem végzettek újratermelődését (Folytatás a 2. oldaton.) Ülést tartott az Elnöki Tanács A Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa pénteken ülést tartott. Határozatot hozott a hazánk felszabadulásának 37. évfordulója alkalmából adományozandó kitüntetésekről; továbbá bírákat mentett fel és választott meg; valamint egyéni kegyelmi ügyeket és egyéb folyamatban levő kérdéseket tárgyalt. Pozsgay Imre művelődési miniszter beszámolóját a közművelődési törvény végrehajtásáról nagy várakozás előzte meg. A nógrádi képviselők már a megyei csoportülésen is sokat vitáztak a témáról. Dr. Fancsik János fogalmazta meg, hogy a művelődést szélesebben kell értelmezni, beletartozik mindaz, ami a hétköznapokon hat az emberre, formálja ízlését, gyarapítja ismereteit, ébreszti igényeit. A Parlament folyosóján folytatja a salgótarjáni országgyűlési képviselő: — Tulajdonképpen az egészségügy és a kultúra is szorosan összefügg egymással. A kórházakban, rendelőkben akad elég lehetőség a műveltség terjesztésére, emberformálásra. Például sok múlik az egészségügyi dolgozókon, kulturált magatartásukon, miként tudnak hatni a betegekre, az egészségügyi intézményekben megforduló látogatókra... — A salgótarjáni megyei kórházban a közművelődési tevékenység hagyományosnak mondható. — Igen. Évekkel ezelőtt dr. Csep- Iák György karolta fel az ügyet, s minden dicsekvés nélkül mondhatom, országszerte elismerik e tevékenységet. Kiállítások, könyvek segítik a gyógyulást, teszik elviselhetőbbé a betegségben töltött heteket— magyarázza dr. Fancsik János. ☆ Vastag Ottilia a munkásművelődés jelentőségét emeli ki. Parlamenti jegyzetek — A Romhányi Építési Kerámia- gyár nagy lehetőséget biztosít dolgozóinak. Számos példát tudnék felsorolni ennek bizonyítására. A szocialista brigádok mozgalmának keretében rendszeresek az író-olvasó találkozók, a filmankétok, helyben rendeznek különböző kiállításokat, rendszeresek a színházlátogatások, a kisebb-nagyobb kollektívák kirándulásaikat felhasználják múzeumok, tárlatok megtekintésére, egyszóval a művelődés lehetőségei ugyancsak szélesedtek — sorolja az ülésszak szünetében. Arra is futja a romhányiak erejéből, hogy gyáron belül törődjenek a szakmunkásképzéssel, hiszen a szervezett képzés e szakmákban megoldatlan. Pedig mennyire szükség van Romhányban is a képzett munkásokra. Ha a képzés rendszere itt fogyatékos is, a gyár saját érdekében pótolja a hiányt. Szakterületenként tartják az előadásokat, pontosítják a dolgozók ismereteit. — Hogy termékeink kelendőek maradjanak, a minőség javuljon, dolgozóink felkészültsége növekedjék, az energiával nem szabad takarékoskodni — teszi hozzá Vastag Ottilia. A folyosó bíborszinű kanapéján ül Czene Árpád, a salgótarjáni járás egyik országgyűlési képviselője. Többnyire az aprófalvak, városkörnyéki települések gondjait hordozza vállán. — Nagy figyelemmel hallgattam Pozsgay elvtárs beszámolóját, a vitát. Eszembe jutott, hogy Cereden például a művelődés tárgyi feltételei nem a legjobbak, s mennyire égető ezen javítani. Remélem hamarosan sor is kerül rá. Mert, amikor a falvak lakómegtartó képességéről beszélünk, ebbe a kultúra, a művelődés is beletartozik. A körülmények ellenére Cereden pezsgő a kulturális élet, gyakoriak a programok — magyarázza. — S a termelőszövetkezet mit vállal magára ebből? — Erőnkből telhetőén. Évente például ötvenezer forintot biztosítunk_a közös fenntartáshoz. Tudom, ez nem sok, de valamit mégis jelent... — Egyébként szeptembertől a salgótarjáni zeneiskola kihelyezett tagozata kapott otthont a faluban — szól közbe Czene Árpádné.qkit férje „elcsalt” a tavaszi ülésszakra, hadd kóstoljon bele az: asszony a■ képviselők felelősségteljes munkájába. — Milyen a képviselő feleségének? — Előnye is hátránya is akad. Egy biztos, a férjem,.amióta e tisztségbe került jóval elfoglaltabb — válaszolja a fiatalasszony, s mosolyogva hozzáteszi: — És sokkal komolyabb is.,. Alapvető feltétele az ország ügyeiben dönteni, de abban megegyezünk, a jókedv sein-mellékes. M. Szabó Gyula Szovjet vendégek Salgótarjánban Vlagyimir Nyikolajevics Bazovszkij a Szovjetunió magyar, országi rendkívüli és mégha!almazott nagykövete Géczi Jók nos társaságában (középen a tolmács) Péntekén, a kora esti órákban vezető munkatársai kíséretében Salgótarjánba látogatott Vlagyimir Nyikolajevics Bazovszkij, a Szovjetunió magyarországi rendkívüli és meghatalmazott nagykövete. A vendégeket a megyei pártbizottság székháza előtt Géczi János, az MSZMP Központi Bizottságának tagja, a Nógrád megyei pártbizottság első titkára és Devcsics Miklós, a Nógrád megyei Tanács elnöke fogadta. A megyei pártbizottság szék- házában megtartott elvtársi, baráti beszélgetésen —, amelyen részt vettek a pártbizottság titkárai, valamint Szalad László, a salgótarjáni városi pártbizottság első titkára — Géczi János, a megye munkás- mozgalmi hagyományairól, a pártéletről, gazdasági tevékenységünkről, kulturális életünkről tájékoztatta szovjet vendégeinket. Külön hangsúlyozta a világbéke jelentőségét, Leonyid Brezsnyevnek, a leszerelésről szóló békejavaslatát, a két testvérmegye, a szibériai Kemerovo és Nógrád dolgozoSa nak, az országaink építésében, a békéért folytatott harcban betöltött szerepét. V. Ny. Bazovszkij a baráti beszélgetés során elismeréssel szólt Nógrád megye kommunistáinak, dolgozóinak a szocializmus építősének során elért nagyszerű mun kasikereiről. A baráti, elvtársi beszélgetés után a vendégek és vendéglátók megtekintették a megyei pártbizottságon levő barátságszobát, ahol testvérmegyéink: kommunistámak, dolgozóinak! ajándékait őrizzük. Szovjet vendégeink ma foly- # tátják salgótarjáni progi;amju- ' kát. Először ellátogatnak a ka- rancsberényi Nógrádi Sándor- partizánmúzeumha. Salgótarjánban a Kun Béla-lakótelep- ről a Város panorámájában gyönyörködhetnek majd. Megtekintik a megyeszékhely munkásmozgalmi múzeumát, s megismerkednek a Kemerovo- lakóteleppel. A baráti, elvtársi látogatási ma délután fejezik be szovjet vendégeink. Ülésezett a MEDOSZ megyei bizottsága Napirenden a munkaverseny-mozgalom Mezőgazdaságunk eredményei országos és megyei viszonylatban is kivívták társadalmunk elismerését, megbecsülését. Ezt érezve és tudva, a magasabb követelményeknek megfelelően készítették el a nagyüzemek terveiket, amelyekben egyre nagyobb szerepet szánnak a szocialista munkaverseny-moz- galomnak. Ennek eredményéről és az idei tervekről számoltak be tegnap Salgótarjánban az SZMT székházában, a MEDOSZ Nógrád megyei bizottságának ülésén. Az állami gazdaságok, társulások, vállalatok és egyéb üzemek kollektívái mintegy 21 milliós vállalásukat tavaly több mint 34 millióra teljesítették, a termelőszövetkezetekben dolgozó szociálista brigádok pedig csaknem 64 . milliós többleteredményt értek el. A megyében a mezőgazda- sági üzemekben a szocialista munkaverseny 98 millió forinttal növelte a nyereséget. Ez főként hozamtöbbletből, energiamegtakarításból, minőségjavulásból, exportnövelésből származott. A szocialista munkaversenyben a múlt évben 984 brigád 10 079 tagja tett vállalást, illetve teljesítette azt. A tagok döntő többsét ge fizikai dolgozó, egyhar- maduk nő és 26 százalékuk harminc évnél fiatalabb. A mozgalom eredményességére jellemző, hogy mind több kollektíva érdemelte ki a vállalat, vagy a szakma kiváló brigádja címet, vagy a szocialista cím valamelyik fokozatát. A munkaversenyhez tar» tozó — hozzá szorosan kapcsolódó — újítási mozgalom ia eredményesebbé vált az utóbbi években és ennek jelentőségére egyre több nagyüzem*! ben jönnek rá. A termelő vállalások met* lett az egyéb vállalások igeit széles skálán mozognak, tel* jesítésük egyértelműen szol* gálja a szocialista gondolkodású, a közösségért cselekedni kész embertípus kialakítását. A testület ezt követően jelentést hallgatott meg a Ma- gyarnándori Állami Gazdaság szakszervezeti bizottságának közművelődést segítő tevékenységéről, a szakszervezeti pénzügyi és gazdasági munkáról és a szervezettség alakulásáról. Ezután a MEDOSZ Nógrád megyei bizottsága egyéb kérdéseket tárgyalt. 77 marce 1982
