Nógrád. 1982. március (38. évfolyam. 51-76. szám)
1982-03-04 / 53. szám
Éltek a lehetőségekkel I Képviselői beszámoló, avagy a demokrácia fóruma Salgóbányán Salgóbánya — az országgyű- góbányaiak másik sérelme, az lési képviselő, dr. Fancsik Já- egykori gyermékvédő intézet nos szerint (s véleményét bi- üresen kongó épületeinek ki- zonyára többen is osztják), használatlansága. Holott az Salgótarján legszebb adottsá- egyik épületet, amely úttörőház- gú városrésze. Ugyanakkor nak készült, ugyancsak társahordozza magában mindazokat a feszültségeket, amelyek a városra is jellemzőek. Milyen hát a festői hegyek közé szorult kis település? Adva van a pusztulásra, bomlásra ítélt, eredeti település, amelyet gyűrűként vesz körül az elegáns, hétvégi házak sora, s az „én kerítésem”-en túli, elhanyagolt parlagon heverő környék, valamint a KISZ- iskola. A kép meglehetősen kontrasztos, érthető hát, hogy mindez irritálja az őslakókat, a helybelieket. Eme állítás valós voltát tükrözte az az összejövetel, amelynek során a minap, a Hazafias Népfront salgóbányai körzeti bizottságának rendezésében a salgóbányai lakosság dalmi munkában alakították ki a helybeliek. Kérésük;* az illetékesek a település képviselőinek bevonásával mielőbb döntsenek az üres épületek sorsa felől. A gyermekvédő intézet megszűnése még egy gondot szült. A helybeli idősek ugyanis eddig az intézet konyhájáról kapták az ebé det. Hogyan oldják meg ezután az étkezésüket? Többen is szóltak arról, hogy a településen a kulturális élet szinte teljesen megszűnt. Hogy a salgói utak állapota főleg télidőben igen rossz, hogy a buszmegálló környékére — tekintettel a turistákra — nyilvános W. C. kellene, hogy ha már az autóbusz- járatot nem nyilvánítják heeszmecserére gyűlt össze, hogy lejáratnak, legalább a nyugdr. Fancsik János országgyűlési képviselővel közösen vitassák meg a település gondjait. Valóban eszmecsere-jellegű volt a találkozó, mert pillanatokon belül leomlott a „képzeletbeli fal” polgárok és képviselő között. Dr. Fancsik Jádíjasok kapnának kedvezményt, hogy a városgazdálkodási üzem csemetekertjébe miért a városból járnak az éjjeliőrök, mikor helyben is akadna vállalkozó szellemű idős ember. Kis dolgok? Első hallásra talán annak tűnnek, ám a település lakóinak napi megjelent csaknem bosszúságot jelentenek. Ar» TT1 n t* ÍTolnn száz ember előtt beszámolt az Az viszont már valóban nem országgyűlés téli _ ülésszakán kis clo^g, és elgondolkodtato elhangzott legaktuálisabb kérdésekről, majd másfél éves munkájának tapasztalatait értékelte. Melyek érintik a lakóterületi munkát a közérdekű bajok intézését. A salgóbányai emberek bebizonyították, hogy élnek a demokrácia adta lehetőségekkel, a közélet fórumait nem hagyhogy — többek állítása szerint — a helyi élelmiszer- és zöldségesbolt ellátása rossz. Gyakran késve érkezik a tej. Nem kapni kenyeret, vagy ha igen, az több napos, szikkadt, Végezetül Salgóbánya lakói felvetették; miért nem lehet egészséges kapcsolatot kialakítani Salgóbánya lakói és a KISZ-iskola között? Hányszor ják kihasználatlanul; záporoztak a kérdések, az orvoslásra a^ho^rgzt váró panaszok a kultúrház könyvtártermében. Szinte egy ember sem akadt, aki ne szólt volna hozzá. Milyen gondok kerültek az erszággyűlési képviselő jegyzetfüzetébe? Többen is elvehessenek az termében rendezett műsorokon, hogy néha használhassák az uszodát! A válasz: merev elzárkózás! De akkor legalább a KISZ-iskolához vezető utat tegyék rendbe a „benimondták, hogy csalatkoztak tiek", és ne kívánják, hogy a társadalmi munka becsüle- ott is a helybeliek végezzenek tében. Hogy miért? A telepü- társadalmi munkát, lés apraja-nagyja fáradozott íme a legfontosabb felveté- reggeltől estig a strand és kör- sek a csaknem este tíz óráig nyékének rendebetételén. Azó- tartó beszélgetésen. Amely or- ta ez a terület elhanyagolt, a szággyűlési képviselőnek és álstrand nem működik, a par- lampolgámak egyaránt hasz- kot senki nem használja. Ta- nosnak, tanulságosnak bizo- lán enyészetre ítéltetett? A sál- nyult. K. M. Nulriatenyésztö gazdaságok Jól bevált és kifizetődő foglalatosság a nutriatenyésztés a. Koreai Népi Demokratikus Köztársaságban. Az egyik legnagyobb és legismertebb nut- riatenyészet a Szueson megyei Rjonpo termelőszövetkezeti gazdaságban található. Az itt tenyésztett jó fajtájú, szépen gondozott prémes állatok általában 50—80 centiméter hosszúak, átlagos súlyuk 5—7 kilogram, de egyes kivételesen nagy példányok elérik a 10—15 kilogrammos súlyt is. A nutrianőstények évente kétszer fialnak, egy- egy alomhoz 5—6, legfeljebb 14 kölyök tartozik. A gyönyörű színekben, többnyire hófehérben, sárgás árnyalatokban és csillogó feketében pompázó, könnyű, puha nutriaszőrméből sapkát, bundát és egyéb prémárut készítenek. A nutria irhájából óraszíjakat, luxusbőrárut gyártanak. A nutria ízletes húsát is értékesítik. Családi házak A jelenlegi tervidőszakban az NDK-ban épülő lakások 10 százaléka családi ház lesz. 1971. és 1975. között 30 ezer, 1976. és 1980. között 60 ezer családi ház épült az országban. A családi házak kétharmad részét munkáscsaládok építették, igénybe véve a kedvező feltételek között kapható hiteleket. Óra — gép- alkatrészekből A nyugat-szibériai Porovka faluban megkondult a kolhoz kultúrházán felállított óra. Az óra Mihail Perminovnak, egy ügyes kezű gépésznek a műve. öt évet szentelt az órának, valamennyi alkatrészét, a legapróbb csavarokig, saját kezűleg készítette kiselejtezett mezőgazdasági gépalkatrészekből. Perminov több szakmához ért. Kiváló lakatos, bádogos, vésnök. Mától kezdve négy napon át olvasóink gyakrabban találkoznak Nagyoroszi nevével lapunkban. Ennek magyarázata, hogy szeretnénk kissé jobban megismertetni az érdeklődőket e szépen fejlődő település életével, eredményeivel, gondKedvező adottságok között termelnek Hétköznapok a községben Hétfői vezetőségi értekezlet kel hosszú évek óta a legjobb a nagyoroszi termelőszövetke- összhangban működnek együtt, zetben. Résztvevők: Pelle Já- — Persze a növónytermesz- nos elnök, Lackó Ferencnéfő- tés más területein sem lebe- könyvelő, Torma Vilmos főág- csülendők az eredményeink ronómus, Sasinszky István ál- — mondja az elnök. — A bú- lattenyésztési ágazatvezető, za tavaly is 4 tonnán felül adott A témák: vetőmagellátás, bá- hektáronként, a cukorrépa rányeladás, háztáji föld kimé- megközelítette a 30 tonnát, a rése, tehergépkocsi-javítás, Iá- silókukorica pedig a 20 ton- dagyártás, szolgálati lakás épí- nát hektáronként, tése. Csak ízelítőként, mi min- A szakértelem mellett eh dennel kell foglalkozni ma- hez kellett a 400 kilogrammon napság egy mezőgazdasági fölüli műtrágya is, és a nagy- üzemben a szokásos heti ősz- orosziaknak nincs okuk pa- szejövetelen. naszkodni a csaknem 18 aranykoronás földjeikre sem. Igaz, összhann így kedvez° adottságú magy3 üzemnek minősítették őket, _ ..».»t-t-L,-.. de ez az eredményeken is a vezetes&en meglátszik. Főként azért, mert T. , , , .. ők valóban ki is tudják hozni — Kedden gabonatermesztő- földjeikből, ami benne van sí tanácskozásra mennék Eger- Nem úgy, mint több más gazbe, csütörtökön a Szilasmenti Termelőszövetkezethez tárgyalni — ismerteti a heti program egy részét Torma Vilmos. — A hét valamelyik napján pedig a TSZKER-rel keli egyeztetni terveinket. A másik fiatal szakember a nőnapi előkészületekről számol be, amelyek a napi munkán felül néhány napig pluszlyiség van, műsor lesz — jó a kapcsolat az általános iskolával — egyszóval semmi akadálya, hogy ez évben is méltóképpen ünnepeljék a nőnapot, ahogyan megérdemlik a szövetkezetben dolgozó lányok, asszonyok. — Hallgatva az előbbieket, az ember úgy véli, Nagyorosziban rendben mennek a közös gazdaság dolgai, s ez nem kis részben ennek az összeszokott, jól együttműködő vezetőséginek köszönhető. így van ez? — kérdem Peile János elnököt, miután négy- szemközt maradunk irodája — A tervezés időszaka lezárult, eldőlt a hogyan tovább a ban. Eredményes évet zártunk kérdése. Miként képzetük 1981-ben, s ebben közreját- jövőt Nagyorosziban? szott az is, hogy szakítottunk — Nagyobb változtatást nem hagyományokkal és olyan tervezünk 1982-re. Továbbra is növényeket kezdtünk el tér- maradunk a jól fizető olajos meszteni, nem is kis területen, növényeknél, ezek pénzügyileg biztosnak ígérkeznek, s a biztonság legalább annyira fontos tényező a gazdálkodásban, mint a kockázatvállalás, vagy a kezdeményezőkészség. A több éves kitartó és nagy szakértelmet igénylő munkával ...................... a ____már elérték, hogy termékeik h allatára az az érzése, mintha zdn?e. exPortképe.si azaz kifomint a lencse, a cslllagfürt, a fénymag, a kapor és a kömény. A „megolajozott" gazdaság A kívülállónak a felsorolás valamelyik Herbária-szaküz- letbe nyitott volna be és most a választékot ismertetik a vevővel. Az igazság az, hogy nem tett rossz lóra a termelőszövetkezet, amikor ebbe a válgástalan minőségű. Akik pedig termesztik, azok megbízható, pontos partnerek. S a mai gazdálkodásban mindkettőre egyaránt szükség van, ha valaki eredményt akar elérni. — Az alaptevékenység náA jóléti betegségekről A gyermekorvosok aggodalommal figyelték meg, hogy a „civilizációs betegségek” már az óvodás korban lévő lányoknál és fiúknál is fellépnek, és iskolás korban egyre gyakoribbak. Asztma, keringési betegségek, koncentrációgyengeség és szorongásos állapotok, amelyek korábban a felnőttek „előjogait” képezték, ma a gyermekorvosok mindennapjaihoz tartoznak. Egyre több gyermek szenved allergiában. Az új vegyianyagok, akár a lakásban, a ruházatban, a táplálékban, a kipufogógázok által fokozott légszennyeződésben találhatók és szénanáthát, asztmát és ekcémát okoznak. A stressz a családban, az iskolában és az utcai közlekedésben höveli a fertőzési hajlamot és a pszichikai-vegetatív zavarokhoz vezet. lalkozásba kezdett olyan part- ^nk valóban az alap s ennek nerek oldalán, mint a Szilas- ° .sallyal. is kezeljük menti Tsz és a TSZKER, akik- —. folytatja az etaok. — Az idén az allattenyesztes növekvő igényeinek kielégítésére és a racionálisabb földhasználat érdekében már 320 hektáron termesztjük intenzíven a gyepet, s ennek hatása a kiadások szempontjából sem lebecsülendő. A juhtenyésztésben a további előrelépést a törzstenyészetté nyilvánításban látjuk. Igaz, hogy ez évek múlva válik valóra, de olyan mértékben javítaná az ágazat jö vedel mezőségét, amelyről nem mondhatunk le. A szarvasmarha-ágazatban megkezdjük a húsirányú keresztezést, mert olyan előnyöket jelent, amelyet viszonyaink, adottságaink között vétek nem kihasználni. A kiegészítő tevékenység árbevétele idén 20—30 százalékkal bővül, s ez ismét hozzájárul, hogy a következő években se legyenek pénzügyi gondjaink. Egymásra talált vezetés, jó kapcsolat termelők és termeltetők között, összhang a termelésben, szorgalom, szakértelem és felelősségérzet egymásért és a közösért. A többi már ennek a gyümölcse. A gyermekkori elhízás (adi- positas) orvosok véleménye szerint „ijesztő mértékben” fokozódott. A gyermekek 10— 20 százaléka túl kövér. A helytelen táplálkozás („Egyél rendesen, hogy legyen belőled valami”), és a fiatal anyák még mindig széles körben elterjedt büszkesége kisbabájuk kerek pofijára és a kolbászhoz hasonló lábacskáira, a fő oka a későbbi testi és lelki szenvedésnek Helena Frojmovics (Bad Dürrheim) gyermekorvosnő véleménye szerint sok egészségkárosodásnak az általános jólét az oka, „az ingerekkel történő fokozódó elárasztás, de nem utolsósorban a túl sok tévézés, a természettől való elidegenedés, az érzelemszegény környezet és a kis- családban a gyakran neurotikus rögződések”. jaival, jövőt illető elképzeléseivel. Mindezt azzal a nem titkolt szándékkal, hogy talán nem csak másutt élőknek, de az ittenieknek is tudunk valami újat mondani. így készül ■ m ■ ■ ww a hcmcipo A „Favorit” Cipőipari Szövetkezet nagyoroszi részlege több mint egy évtizede nyújt munkalehetőséget csaknem kétszáz lánynak, asszonynak. Az itt dolgozók zöme helybeli és többségüknek ez az első munkahelyük. Évente több százezer pár házicipőt készítenek műbőrből és marhavelurból, méghozzá olyan minőségben, hogy termékeik egy része exportra kerül. Mindebben nagy szerepe van annak is, hogy a szövetkezetben nagy gondot fordítanak a szakmnkás- és beta- nítottmunkás-képzésre. Mindebből nem csak a nyereségeset! gazdálkodó szövetkezet profitál, hanem a község is, amely évről évre gyarapodik anyagi támogatása révén és az ott dolgozók rendszeres társadalmi munkája jóvoltából. daság... Nemcsak a földhöz értenek az itt dolgozók, de a jószágokhoz is. A tejtermelés egy esztendő alatt mintegy 20 százalékkal nőtt, s meghaladta a 3400 litert, s önköltsége alig több hat forintnál. Ha ehhez hozzávesszük, azt a megyénkben sajnos szokatlan eredfeladatként jelentkeznek. He- 1200 anyajuhnak 1400 baranya született, akkor nincs miént szégyenkezniük a nagyorosziaknak múlt évi munkájukért. Ezt mutatja egyébként a hét és fél milliós nyereség is. A stabil gazdálkodásban sokat segít a fafeldolgozó tevékenység is, amely 14 milliós árbevétele mellett tisztes hasznot hozott a közösnek-.. A közős munka gyümölcse A kismamákat foglalkoztatő üzemrészben Tajti Jánosné fő- zőnő a velúr cipőfelsőrészek gallérozását végzi. A szabászatban Tóth Mihályné cs Tóth Jánosné a papucsok oldalát készíti. Az utolsó művelet a gumitalp előállítása. Fotó: Gvurk" Péter Zilahy Tamás | NÓGRÁD — 1982. március 4-, csütörtök
