Nógrád. 1982. március (38. évfolyam. 51-76. szám)
1982-03-25 / 71. szám
25 éves a Filmmúzeum A szokásosnál is nagyobb tömeg áll a Filmmúzeum előtt, alig jutok be az üzemvezetőhöz, Barkóczy Gábornéhoz. A mai műsor rendkívül változatos volt, egy dán, magyar, francia, szovjet és amerikai film után egy olasz alkotással, Pasolini Teorémájával zárják a napot. Jóllehet ez a színes program a mozi huszonötödik születésnapját köszönti, a Filmmúzeum műsoráról sohasem lehet azt mondani, hogy szürke. Kinek az ösztönzésére és milyen céllal jött létre ez a közkedvelt intézmény — kérdezem Barkóczy Gábornét. — Balázs Béla volt az, aki a filmkultúra terjesztése és az ízlésformálás érdekében már 1948-ban követelte a filmmúzeum létrehozását. Javaslata azonban csak 1957- ben valósult meg. Azóta viszont szüntelenül folynak a vetítések. — Valóban múzeum-e a Filmmúzeum? — Is. Ma ugyanis nem kizárólag a klasszikus régi értékek bemutatására törekszünk, hanem a kortárs művészet legfrissebb értékeit is igyekszünk megismertetni a közönséggel. — Más mozikban nem nagyon tapasztalható, hogy igényes művészi alkotások hosz- szú ideig telt házzal futnak. Ez mivel magyarázható itt? — A' válasz egyszerű. Egy mozira szűkül az adott műsorunk. Ilyen értelemben Budapesten nincsen konkurren- cia. Azon kívül rugalmas a műsorpolitikánk: egy filmet addig tudunk vetíteni — megfelelő előadásszámban —, amíg kellő érdeklődés van iránta. Eddigi legnagyobb sikerünk, a Decameron, már hetedik éve megy, heti két éjszakái előadással — telt házzal. A Halálos tavaszt két és fél éve játsszuk. Arra is akad példa, hogy egy filmet műsorbeosztásban újra bebizonyos idő eltelte után más vesszük a programba, mint például az amerikai MASH-t. — Mennyi látogatót hoz évente a sok telt ház? — A Filmmúzeum fennállása óta 25 millió nézőnk volt, vagyis évente egymillió. A közönség összetétele vegyes, illetve az egyes filmek jellegének megfelelő. De megfigyeltük azt az érdekes jelenséget, hogy először mindig azok váltanak jegyet, akik vagy ismerik a filmet, vagy valamit tudnak • róla. A régi magyar filmekre így kezdetben az idősebbek jönnek, aztán egyre több a fiatal és végül fele-fele lesz az arány, — A vidékiek jogosan veJ tik fel, hogy miért csak Budapest privilégiuma a Filmmúzeum. — Ez tévedés! Filmmúzeum több vidéki városban is működik, például Egerben, Veszprémben. Azonkívül, a megyei moziüzemi vállalatok kezdeményezésére sok helyen rendeztek már úgynevezett filmmúzeumi napokat, melyek során ugyanazok a filmek kerülhetnek műsorra, mint a pesti mozinkban. Nyáron * Szentendrén volt ilyen kezdeményezés. — Hogyan történik a filmek kiválogatása? — Magyarország tagjá a FIAF-nak, a Filmarchívumok Nemzetközi Szövetségének. Ez a szervezet fogja össze és látja el egy mozira szóló filmekkel a tagországok filmmúzeumait. Több szocialista országban működik a mienkhez hasonló intézmény, például a Szovjetunióban, Csehszlovákiában, de a legszínesebb műsorral — azt hiszem —, a lengyel filmmúzeum büszkélkedhet. Nyugaton általában art kinónak nevezik ezeket a speciális mozikat. — Hallhatnánk néhány szót a mostani ünnepi műsorról? — Februárban és márciusban másfél hónapon keresztül játszottuk a huszonöt év legsikeresebb filmjeit, mintegy ötven alkotást: klasszikus némafilmeket, a francia új hullám alkotásait. Bergman műveit, westerneket és kalandfilmeket. Az érdeklődés jóval meghaladta lehetőségeinket. De, aki idejében jött, annak jutott jegy. Az ünnepi program után mi az új bemutató? — Az Ok nélkül lázadó című amerikai film, James De- annel a főszerepben. S örömmel fogadtuk a Nóg- rád megyei Moziüzemi Vállalat egy évvel ezelőtti kezdeményezését, hogy filmmúzeumi sorozatokat indított útjára Salgótarjánban, a November 7. Filmszínházban. Kéthetenként este tíz órakor kezdődnek az előadások. A legközelebbi bemutató március 26-án lesz a Brando kapitány szerelme című spanyol film. — ko — Szépen magyarul — szépen emberül Zárnék Bódog egyszer már megkapta, hogy „konzervatív tulok”, mert egy szülői értekezleten kifogást emelt a hatévesek korai nemi félvilágosí- tása miatt. Ezért, amikor a népszerű hetilapban elolvasta a közleményt, hogy megjelent a Sjex-KRESZ — bűntudatot érzett és megacélozta idegeit. A sajtócikkecske ugyanis némi felháborodással tett említést arról, hogy micsoda prü- déria? Nem közölték a rendkívül hasznos kis könyvecske szerzőjének nevét! Azután figyelmesen elolvasta azt a részt is, hogy a szülök ne rémüljenek meg (így) ha a gyerekük kezében KRESE-t látnak... Zamek előre felkészült a látványra és amikor tizenéves lánya, majd később a fia és annak unokatestvére (egy évvel fiatalabb, fiú), valamint a ház- beli gyerekek kezében sorra ott látta a Szex-KRESZ egy-egy példányát, már csak arra volt kíváncsi, mikor hirdetik meg a tanfolyamot, amelyen elméleti és gyakorlati közlekedésből kell Vizsgát tenniük a gyerekeknek. A. maradiság persze mindig is erős jellemvonása volt Zairéknek. Negyedszázada ■ nem vált el a feleségétől, nem tarTiszta kabaré! Szex-KRESZ tott boldog szeretőt, mellékes jövedelmét sem a nőkre, hanem a lovakra költötte, ezt azonban már gróf Széchenyi is erkölcsös elfoglaltságnak tartotta, pedig ő a legnagyobb magyar hírében állott. Éppen ezen töprengett, amikor az utcán összefutott a gyerek osztályfőnökével, aki felvilágosult ember lévén, így köszönt a gondterhelt atyának: — Na, megrémült Zamek úr, vagy nem rémült meg? — Hát, kérem... Biztosan igaz, hogy nem lehet elég korán kezdeni... — Magának most is hátsó gondolatai vannak! Maga most is a maradiság szekerét tolja!' — De drága oszifőnök úr! Én csak arra gondoltam, hogy jó lenne a gyerekeket először illemre tanítani. Persze amúgy isten igazából közösen, tetszik tudni! — Maga javíthatatlan rémüldöző. Hát nem érti, hogy ezeknek mindent tudni kell, hogy ezek a jövő generációi?! — Wa, 8e főnők fhrt Hisz« rendesen még a fülüket sem tudják megmosni. Előbb talán arról kellene beszélni, hogy md a rend, meg ilyesmi, ugye™ — A magyar embert három dologra kell időben megtanítani maga pancser! A közlekedésre, a főzésre és a szexre! Ebben rejlik az élet sava-bor- sa, ez a természettudomány alapja! — Az egyszeregy... — Na látja! Ez is a múltbeli erkölcsök, az álszemérem és az áltudás ösvénye... Amin maga jár. — Tessék mondani, miért nem magasugrani tanítjuk a gyerekeket, meg úszni, tornázni, ilyesmi... — Erre van igény Zamek úr, jegyezze meg magának! — Kérem, én nem rémülök meg, ha a gyerekek a lépcső- házban KRESZ szerint közlekednek, de mi lenne, ha előbb a szén magyar beszédre tanítanánk őket ekkora energiával, propagandával és csak aztán, amikor már olvasni is tudnak, folyamatosan, akkor adnánk a kezükbe a KRESZ-t... — L árifári — mondta az osztályfőnök és elvette Zamek egyik betétlapját. (T. Pataki) Szécsényi Honismereti Híradó A szécsényi népfront nagyközségi bizottsága, a Kubinyi Éerenc Múzeum baráti köre és a II. Rákóczi Ferenc Művelődési Központ gondozásában megjelent a Szécsényi Honismereti Híradó 7. száma. A kiadványban többek között olvashatunk: Szécsény VI. ötéves tervi fejlesztéséről: Nógrádi Sándor életűtjáról; Ben- czúrfalva, volt Dolány település történetéről; az Árokházi Lőrinc szécsényi várkapitány életéhez kapcsolódó mondákról; a szécsényi gyógyszertár történetéről. A kiadvány közli Betitzky János Szécsény 1848—49-ben című írását. Antal Károly méltatja Szécsény újratelepítőjének, Koháry Istvánnak és Bárkányi Jánosnak a helytörténeti jelentőségét. Közli a kiadvány Mikó Ferencnek a helyi tejüzem történetéről szóló írását, Sándor Gábor második világháborús visszaemlékezéseit. Dr. Balykő Bamabásné. A cseléd jutalmazással egybekötött szécsényi szántósversenyéről írt tanulmányát. Várkonyi Balázsmé írása a megyei kórustalálkozókkal foglalkozik. Mészáros János tollából azt tudjuk meg, hogy a kereskedők milyen hírverést, kuncsaftfogásokat, vevőcsalogatást alkalmaztak. Olvashatunk a kiadványban a művelődési központ, a múzeum, a nagyközség üzemeinek, szövetkezeteinek, intézményeinek életéről is. Nyelvhasználat és emberi magatartás Az utóbbi években egyre gyakrabban jut eszembe egy egyetemi élményem. Néhai latinprofesszorom így kezdte az egyik délutáni előadását; „Rettenetes az, hogyan beszélnek a gyerekeink.” Elmondta, amerre jött, mindenütt az iskolából kiabálva hazatérő vagy a tereken lármázva játszadozó gyerekekkel találkozott, s a beszédjükből, kiabálásukból tisztán csak egy kifejezés volt hallható; „Te hülye!" Nem haragudtak egymásra, nem veszekedtek, mégsem tudtak egymáshoz másként szólni. Ma már inkább csak a 9— 10 éves labdázó gyerekektől hallja az ember: Add már a labdát, te hülye! Hová adtad, te hülye? Lődd már rá, te hülye!” — mondatokat. Megritkult ez a kifejezés. De nem azért, mert a nevelésünk elérte már azt, hogy látják a gyerekek a helytelenségét. Hanem azért, mert átvette a helyét egy sereg más, durvább, sértőbb szó, kifejezés. Utazom a vonaton. Négy egymással szemben ülő fiatalember meséli egymásnak munkahelyi élményeit. Nagyokat nevetnek közben, a térdüket csapkodják jókedvük-? ben, s két mondat között vagy a mondat végén jön az a bizonyos, közösülésre felhívó kifejezés. Mind a négyen olyan hangosan beszélnek, hogy a szakasz minden utasa hallhatja. Végig megyek a főiskola fo- lyosólyán, óráról jönnek ki éppen a hallgatók, és sokan ebédelni indulnak. Két nőhallgató a kijárat előtt befe- ’ jezi a beszélgetését. Az utolsó mondata az egyiknek ez: „Mondd meg neki, menjen az anyja ........!” Hallom én is, s hallotta még legalább tíz hallgató. Vizsgaidőszak. Fiú- és nőhallgató várja a jóbarátot. „Mit írt be az indexedbe az a vén k. ..?■’ „Közepest” „Le van ....!” Megint egész környezetük hallotta. Autóbuszon, utcán, munka„Jéghidak" A volgográdi kísérleti öntözőműben kifejlesztettek egy „esőztető berendezést” folyók részére, amellyel Jakutföld és a magas Észak folyóin keresztül „jéghidakat” akarnak verni. A tél kezdetén a jég csak lassan vastagodik, miáltal a partokon felhalmozódnak a szállítandó teheráruk. Ez az esőztető berendezés sietteti a jég'iíd képződését azáltal, hogy vizet permetez ki, amely fagy esetén jégesőként esik le, megfagy és vastag jégréteget képez, amelyen a teherszállító járművek veszélytelenül kelhetnek át a folyókon. helyeken csak úgy röpködnek ezek vagy ezekhez hasonló durva, sikamlós és trágár szók, kifejezések. Fiúk és leányok, férfiak és nők ajkáról egyformán. Sokan azt vallják, hogy a dühös, az elkeseredett ember így könnyíthet magán. A felsorolt esetekben a trágár szavakat használó nem volt sem dühös, sem elkeseredett. Vajon mit mondtak volna akkor, ha valóban dühösek lettek volna, vagy veszekedtek volna? El tudjuk képzelni, hiszen mindnyájan tanúi lehettünk már utcán, vonaton vagy munkahelyen effélének. A legnagyobb baj az, hogy a.durva, trágár stílust a legtöbb ember természetesnek veszi már, mintha ezek a szavak polgárjogot nyertek volna a mindennapi beszédben. Pedig az egyenlő mértékkel szabott demokratikus jogok sem adnak senkinek sem jogot arra, hogy a vonaton, a szórakozóhelyeken, a munkahelyen, a nyilvánosság előtt, ahol mások is hallják, ezeket a szavakat, kifejezéseket használják. Szűk baráti körben kiki úgy beszélhet, ahogy akar, a nyilvánosság előtt azonban nem. Sokan elfelejtik azt, vagy tálán nem is tudták, hogy az emberi magatartásnak a nyelvi magatartás, a beszéd szerves része. Aki durva, trágár szavakat használ, akinek mocskos a beszéde, annak alighanem az érzésvilága, az egész gondolkodásmódja és az emberi magatartása is. Bachát László Föld alatti korallok A Litván SZSZK tudósai egy geológiai térkép elkészítése során a föld alatt néhány- száz méter mélységben korall- telepeken találtak. Az expedíció 'résztvevői a föld alatti zátonyok 3 generációjára bukkantak. A legrégebbiek a köztársaság déli részétől észaiki irányban húzódtak több száz kilométernyi hosszúságban. A későbbiek Lettország határánál osszpon- -pontosultak. A legfiatalabbak, amelyek körülbelül 200 millió évesek, gyűrűként fogják közre a balti-teng ermelléki körzeteket. A lelet felkeltette a paleontológusok figyelmét. A korallzátonyokról megállapították, hogy valaha ez a terület többször is tengerfenék volt. A koralltelepeket magukban rejtő porózus szerkezetű rétegek természetes gáztárolókká képezhetők ki. Ezért a geológusok azt ajánlják, hogy ezeket a telepeket használják fel népgazdasági célokra. HUMOR Az apa egy százkoronást ad szilveszterkor húszéves fiának: — Tessék, éjfélkor igyál az egészségemre! — Tavaly egy kétszázast adtál papa! — Csakhogy akkor sokkal rosszabbul éreztem magam, mint most...' eV"", „w«" '»•ílsO*» es^C 0í7s° b na műsor KOSSUTH RADIO: 8.27: Balettzene 9.20: Népzene Görögországból 9*44: Zenevár 10.05: Diákfélóra 10.35: Cigánydalok 10.5«: A francia történelem dalai U.20: A Válaszolunk hallgatóinknak különkiadása 11.103 Tatárpuszta XX/16. rész 12.35: Bevallom mágának Németh Miklós Attila riportja 12.50: Zenemúzeum 14.04: Szabadpolc « 14.34: Grieg: c-m©ll szonáta 15.05: Bárdos Lajos kórusműveiből 15.30: Csiribiri 16.05.: Gelléri Andor Endre válogatott művei 16.15: Népzenekedvelőknek 16.45: Hófehérke és a hét törpe 17*07: Mi közünk hozzá!?... 17.32: .Könnyűzene gitárra 17.44: Rádiószínház 18.30: Esti magazin 19.30: Verbunkosok, nóták 20.00: Közéleti közelképek Mester Ákos és Vértes Csaba műsora 20*30: Szjatoszlav Richter két zongoraversenyt játszik 21.40: A Dunánál 22.20: Tíz perc külpolitika 22.30: Magyar fúvósok 23.30: Ravel: F-dúr vonósnégyes. 0.10: Három Marenzio-madrigál Petrarca verseire * PETŐFI RADIO: 8.05: Nóták. Jáger Balázs Jánes gordonkázik 8*20: Tíz perc külpolitika 8.33: Napközben 10,00: Zenedélelőtt 12.33: Nemzetiségeink zenéjéből 12.55: Kapcsoljuk a győri körzeti stúdiót. Ihatatlan ivóvíz 13.30: Muzsikáló természet 13.35: Lendvay Kamilló gyermek- muzsikájából 14.00: Színe-java 16.00: Látogatóban 16.35: Idősebbek hullámhosszán 17*30: Huszas stúdió 18.33: Hét végi panoráma 19-55: Slágerlista 20.33: Szociológiai figyelő 21.08: Kabarécsütörtök 22.08: Vincze Ottó szerzeményeiből 22.38: Népdalok 23.20: Sztár született MISKOLCI STÜDIÓ: 17.00: Hírek, időjárásjelentés, tartalomismertetés. — 17.05: A Tiszától a Dunáig. . . Észak-magyarországi képeslap. Telefonügyelet: 35-510. (A tartalomból: Farkas-e a farkaskutya? — Szendrői . példa. — Encsi megvalósulása. — Az egri vörös fal. — Liszt és azalárni.) Gvurkó Géza jegyzet^. Szovkes-'- tő: Dobog 9*la. — ÍR. 00: Esz a magyarországi krónika. (Eger v;í ros Tanácsa az általános iskolák nevelőmunkájáról tárgyal. — Az országgyűlésről ‘ jelentjük.) — 18.25—18.30: Lap- és műsorelőzetes, TELEVÍZIÓ: 8.00: Tévétorna (ism.) (SZ.) 8.05: iskolatévé: Fizika (ált isk. 7. oszt.) Az egyszerű gépek 8.35: Angol nyelv (középiskolásoknak) 9.05: Környezetismeret (ált isk. 1. oszt.) (SZ.) 10.05: Történelem (ált. isk. 7. oszt.) 10.45: Magyar nyelv (ált. isk. 2. , oszt.) 11.05: Fizika (ált. isk. 6. oszt.) 11.35: Kamera. 12.10: Világnézet (középlsk, IV. oszt.) 14.15: Környezetismeret (ism.) (SZ.) 14.45: Fizika (ált. isk. 6. oszt.) (Ism.) 15.10: Fizika (ált. Isk. 7. oszt.) (ism.) 15.40: Világnézet (ism.) Hir*'k 16 a r->'■ i11 kh Múzeum kincsei, 17.00; ; i: oríu. Óvodások műsora (SZ.) 17.30: Tévébörze 17.40: Pedagógusok fóruma 4 NÓCRÁD — 1982. március 25., csütörtök 18.20: Az Országházból jelentjük 19.00: Reklám 19.10: Tévétorna (SZ.) 19.15: Esti mese (SZ.) 19.30: Tv-híradó (SZ.) 20.00: Kisfilmek a nagyvilágból Vizipocok. Angol rövidfilm (SZ.) 20.25: Palermó. NSZK rövid- film. (SZ.) 20.55: Yamaga lámpásai. Japán rövtdfilm (SZ.) 21.25: Fiatalok másfél órája. Beszélgetés 1848—49-ről, / 1919-ről és 1944—45-ről 22.55: Tv-hiradó 3. (SZ.) 2. MŰSOR: 18.20: iskolatévé: Angol nyelv (SZ.) 18.35: Oroszul beszélünk. Családi ünnep. (SZ.) 18.33: Kamera. (A film jelrendszere) 19.30: Tv-híradó (SZ.) 20.00; Telesnort 20.?í: Kosárlabda BF.K-döntő 2i 10. Tv híradó ? • fR7 > 19.10: Esti mese 19.20: Időjárásjelentés és műsorismertetés 19.30: Tv-híradó 20.00: Játék az iskola 21.20: Séta a világűrben. 5. rész 21.45: Ez történt 24 óra alatt 22.00: Ezzel törődni kell 22.40: Hírek MOZIMŰSOR: Salgótarjáni November 7.: Fél 4-től: Ballagás. Színes magyar film. Este 7-től: A keresztapa. I—II. (16) Színes, szinkronizált amerikai bűnügyi film. — Balassagyarmati Madách: Tegnapelőtt. Színes magyar film. — Pásztói Mátra: A bajkeverő. Színes francia-olasz bűnügyi filmvígjáték. Este 8-tól: A bestia. (16) Színes Icngvel film. — Szécsényi 4 Rákóczi: Requiem. (14) Színes ma- gyár film. — Kisterenyei Petőfi: A vízesés fia. Színes amerikai kaland °'lm. — Érsek vadkárt: HúrÜTSZ rERCEBANYA: 18.00 : Sport revü 18.30: Tv-fórum rikév (14) Színes amerikai film. — \9'*vtúr'; a kék l-vy.iría. (14) — Jobbágyi: Pukk. (14) Színe* olasz filmburleszk.
