Nógrád. 1982. március (38. évfolyam. 51-76. szám)
1982-03-19 / 66. szám
Beruházások Szűkös lehetőség — nem lezárt sorompó ■ MAGARA VALAMIT is »dó gazdasági vezető tudja, hogy akármilyen szűkösek a fejlesztés mai lehetőségei, mindig keli a tarsolyban néhány olyan elképzelésnek lenni, amely mindenkor igazodik a kínálkozó adottságokhoz, ugyanakkor nem jön zavarba akkor sem, ha a nagyobb lehetőségek valamilyen oknál fogva gyorsan bekövetkeznek. Csakhogy nem mindenki így fogja fel, így értelmezi az általa is gyakran emlegetett rugalmas alkalmazkodást, a valósághoz való igazodást, illetve manőverezőképességét. Ezzel eleve elzárja maga elől azokat a csatornákat, melyek . ugyan megvannak, csak azokon eljutni a végcélhoz a korábbiaknál jóval nagyobb feladatot és főleg kockázatvállalást jelent. Ennek a plusznak az elviselésére pedig nem mindenki vállalkozik. Vannak, akik a könnyebb utat választják : felnagyítják, eltúlozzák, esetleg csupán a maguk átte- kiratőképességéhez, illetve befogadókapacitásához mérik a lehetőségeket. Pedig nem igaz az, hogy nem lehet fejlesztéshez hitelt kapni. Csupán olyan kezdeményezésekre van szükség, amelyek egybeesnek a népgazdasági érdekekkel, ugyanakkor a legeredményesebb és leggyorsabb megtérülést hozzák. A Salgótarjáni Kohászati Üzemekben három, hitellel' finanszírozott beruházás folyik. Az egyik a hideghengermű termelésbővítésedé« a hidegszalag-kikészí- tés kőrszer űsítése címszó alatt zajlik, 83,4 millió forint értékben. A másik fejlesztési elképzelés 11,4 millió forintot jelent, és a számítástechnika alkalmazásának fejlesztését szolgálja. A harmadik a szeggyártás rekonstrukciójára irányul, amelyet húszmillió forintból kívánnak megvalósítani. A Balassagyarmati Fémipari Vállalatnál egy 150 ezer négyzetméter kapacitású alumíni- umradiátor-üzem létrehozása folyik, melynek költsége 48 millió forint. Ezzel a beruházással konvertálható exportárualapot biztosít a gyár a népgazdaságnak. A Salgótarjáni Vasöntöde és Tűzhelygyár 230 millió forintot kapott az energiaracionalizálással kapcsolatos céljai teljesítésére, az ezt szolgáló > hitelkeretből. Másképpen szólva: a fejlesztési elképzelések kidolgozásánál le kell szállni a magas lóról. Jelenleg, és ki tudja meddig, nincs módunk több százmilliós beruházások lebonyolítására. Olyanokra, mint volt az ötödik ötéves tervben: a balassagyarmati kábelgyár rekonstrukciója, a Romhány— III. megépítése, a Zagyva—III. továbbfejlesztése. Ha az előbbi helyzetből indulunk ki, ami kegyetlen,1 de reális valóság, akkor fejlesztéssel kapcsolatos lépteinket hozzá, kell igazítani jelen valóságunkhoz, a kislé- pések taktikájához. Ennek előnyeit jól példázza a Salgótarjáni Kohászati Üzemek és mások példája. HA NEM LEHET EGY nagy átfogó fejlesztési feladatot egyszerre megoldani, akkor a részkérdések megoldására irányítsuk a figyelmet. Ne dobjuk el magunktól ezt a lehetőséget. Gondoljunk arra a ma is érvényes szólásmondásunkra, hogy, aki a kicsit nem becsüli, az a nagyot nem érdemli. Akárcsak eddig, így a jövőben sem jön házhoz a hitellehetőség, hanem utána kell járni és üstökön kell ragadni. Nem szégyen az ilyen esetekben az e témában járatos szakembereket felkeresni, s általuk olyan információkhoz, javaslatokhoz jutni, amelyek még közelebb visznek a realitáshoz. Bármelyik oldalról is közelítjük meg a fejlesztéssel kapcsolatos tennivalókat, egy dolog újólag mindig - kikívánkozik. Márpedig annak erőteljes hangsúlyozása, hogy fejlesztési elképzelések nélkül nem tud tartósan két lábon állni egyetlen termelő-gazdálko- dó üzem sem. Még akkor is így van, ha a megvalósítás során gyakrabban változik a sorrend, esetleg átmenetileg a korábbinál más utat kell keresni, illetve választani. A fejlesztéssel kapcsolatos hitelléhetőségek tehát ma sincsenek lezárva. Csupán szű- kebbek lettek. Ugyanakkor a követelmények megemelkedtek. Ráadásul szigorúbban elSzéljegyzet lenőrzik és számon kérik, ha szükséges, akkor büntetik is a szerződésben vállaltak teljesítését, illetve nem teljesítését. Amikor egy-egy kollektíva előtt a demokratizmust megtestesítő különböző fórumokon szóba kerülnek a valóban szűkös lehetőségek és a megnövekedett követelmények, akkor nem árt szólni arról is, hogy ezeknek a fogadására, az előzetes háttérinformációk, kiszivárogtatott jelzések alapján, miként készült fel a gyár vezetése, akarja- és tudja-e vállalni az új helyzet teremtette szigorú, de a fejlődést jól szolgáló előírások teljesítését, a kollektíva jól felfogott jövője érdekében. Vajon minek tulajdonítsuk azt, hogy a kezdeti lendület meétorpant az energiaracionalizálási hitelekkel kapcsolatos igényeknél. Ebben az esetben még azzal sem lehet takarózni, hogy nincs rá pénz. Van! Méghozzá konkrét számításokkal alátámasztott, jó megtérülést garantáló elképzelésekre. De csak ilyenekre! S ez nemcsak az energiaracionalizálással kapcsolatos hitelekre vonatkozik. Hanem arra is, amely a hiánycikkek gyártását szolgálja, illetve a belföldi ellátás színvonalát javítja. AKI EGY KICSIT nyitott szemmel jár mai valóságunkban, az látja, hogy manapság a preferált hiteleknek van jövője. Ehhez simulva szükséges kialakítani az életrevaló, a gyorsan megtérülő elképzeléseket. Törjék hát fejüket gyáraink, üzemeink, vállalataink vezetői, majd válasszák ki azt a lehetőséget, ami számukra minden tekintetben a legelőnyösebb, a legmegfelelőbb. Egy dologról azonban egyetlen ter<- melő-gazdálkodó egység vezetőjének sem szabad elfeledkezni. Lemondani, illetve elszalasztani a kínálkozó szűk lehetőségeket annyit jelent, mint indokolatlanul szegényí- teni a többre, a jobbra kívánkozó, azért küzdő kollektívákat Venesz Károly koordinációs Az előbbiek tanúsítják, hogy a fejlesztéssel kapcsolatos lehetőségeket —, amennyiben azok nem vágyálmokat, illúziókat, vagy a saját szájíz szerinti elképzeléseket tartalmazzák — egy kis ötletességgel, kezdeményezőkészséggel.' kockázatvállalással és főleg a mindkét fél számára elfogadható elképzelésekkel — meg lehet találni. tanácskozásról Vitathatatlan, hogy a vállalatok, szövetkezetek, intézmények vezetőinek elsőrangú és alapvető feladata a saját területükön a munka szervezése, irányítása. A Jó munkaintenzitáshoz, a magas fokú hatékonysághoz, a tárgyi és személyi feltételek biztosítása; egészséges, jó atmoszférájú munkahelyi légkör kell. A vállalaton kívül álló problémák, nehézségek közvetlenül, vagy közvetve hatással lehetnek . és vannak a dolgozók hangulatára és ez akarva-akaratlanul kihat a munka intenzitására. Egy-egy település kommunális, szociális, egészségügyi, közellátási, közoktatási gondjai „belopakodnak” az üzemekbe. Tsz-háHéripari tevsüenysig Más Nógrád megyei termelőszövetkezetekhez hasonlóan, fokozza háttéripari tevékenységét a rétsági Magyar—Szovjet Barátság Termelőszövetkezet is. Fröccsöntő és flakonfúvó berendezéssel bővíti fóliaüzemének gépparkját: az eddig is gyártott fólia zsák, ta sak, raklapos zsugorfólia mellett már az idén megkezdik vegyszeres flakonok és más g,' icyölegek előállítását. A Közgazdasági Kiadóval kötött ötéves megállapodás alapján papíripari vágó-, csomagolóüzemet létesítenek szemlélte- , tőeszközök, logikai játékok és ( más hasonló termékek szerelésére, csomagolására. Patakon. a helyi - női munkaerő foglalkoztatására, a Pannónia Háziipari Szövetkezetnek férfi- és női trikókat, egyéb alsóruházati cikkeket fognak varrni bérmunkában. A rétsági termelőszövetkezetnek ki- sev'to üzemágából tavaly ti- ze~>ö< és fél millió forint be- V"‘"le volt. A bővítés, a létesülő és létesítendő háttéripari üzemek forgalma 1984-re eléri a hatvanmillió forintot. Szécsényben a vállalatok, szövetkezetek, intézmények vezetői koordinációs tanácskozásának az adta értelmét, hogy egyeztették az elképzeléseket, lehetőségeket, Földi László tanácselnök ismertette azokat a célkitűzéseket, amelyeket az elkövetkező időszakban szeretnének/megvalósítani. A gazdasági egységek vezetői elmondták, hogy hol és miben tudnak Szécsény fejlődéséhez, szépítéséhez hozzájárulni. Többen hangsúlyozták a Várkert ifjúsági parkká alakításának fontosságát. Azt is hozzátették, hogy konkrétan miben tudnak segíteni. Időben távolabb van a művelődési ház -építése, de Kolosi Ferenc, a KIOSZ elnöke már felajánlotta a kisiparosok 300 ezer forint értékű társadalmi munkáját. Megszívlelendő az a javaslat is, hogy minden intézmény környezetének tisztántartását, parkosítását, annak megóvását tartsa kötelességének. Ezek ellenére nem a „kérek” és „felajánlok” dialógusa jellemezte a tanácskozást. Az együttgondolkodás, a közös cselekvés, a felelősségérzet a szűkebb és tágabb környezetért, ez adta meg az összejövetel alaphangulatát. A község több mint harminc gazdasági, szövetkezeti intézményének vezetője a tanács előtt álló feladatok mellett jobban megismerte egymás eredményét, gondját. Elhangzottak olyan javaslatok, hogyan lehetne a művelődési intézmények, a sportegyesület, illetve a gazdasági egységek kapcsolatát még hatékonyabbá tenni. Ezek a javaslatok, tanácsok a mindennapi munkában öltenek testet. Mint. ahogy megvalósult Szécsény legnagyobb termelőüzemének, az ELZETT-gyáregység vezetőjének az a kérése, hogy a tanács szakigazgatási szervének dolgozói az igényeknek megfelelően tartsanak az üzemben ügyfélfogadást: ♦ A koordinációs megbeszélés, amelyen részt vettek a járás párt- és állami vezetői, közelebb hozta egymáshoz a vállalatokat, az intézményeket. Erősítette azt a szemléletet, hogy együtt könnyebb. Keresték a közös és egyéni feladatok m-g- o'.dásának a legjobb, leghatékonyabb módszereit. Az apró, kis elhatározások, intézkedések elsősorban a lakosság, a dolgozók munkahelyi és otthoni közérzetét javítják és ez mindenképp hatással lesz a munkájukra. Sz. F. Tavasz és ifjúság A tavasz és az ifjúság édestestvérek, pompás színekben virítanak, üde hangulatot lehelnek. Az egyik pezsgővé teszi a természetet, a másik a társadalmat. S miként a márciusi nap sugarai élesztenek rügyet, virágot fakasztanak, az ifjúság táplálja a holnapot. A gyárak automata berendezései mellett, a szántóföldeken, az iskola padjaiban, őrt állva az ország határán. S ha napi feladatát teljesítette, élvezheti a szocialista társadalom gon- loskodásának előnyeit, tartalommal tölti meg a művelődési házak falait, az ifjúsági klubokat, a KISZ-szervezetek életét. Összeállításunkban a KISZ zászlóbontásának 25. évfordulóját ünneplő nógrádi fiatalok hétköz- íapjailia nyújtunk bepillantást. Számviteli főiskolások, akiket diplpmával zsebükben indított útnak az iskola
