Nógrád. 1982. március (38. évfolyam. 51-76. szám)

1982-03-18 / 65. szám

PÓTSZABADSÁG MEGÁLLAPÍTÁSA MUNKAKÖRÖK ALAPJÁN K. Imre, pásztói olvasónk idáig évi tizenkét munkanap «zabadságot kapott, amelyből hat munkanapot a ledolgozott évek után, hat napot pedig munkaköre alapján számoltak ré­szére. Többektől hallotta viszont, hogy ez évtől a munkakö­rök után eltörölték a pótszabadságokat, így hiába emelkedett éveinek száma, mégis kevesebb szabadságot kap. Igaz-e, kér­dezi olvasónk. Olvasónk tájékozódását sem részletesnek, sem alaposnak nem lehet elfogadni, így fordulhatott elő, hogy mindabból, amit hallott,- csak annyi következtetést vont le, hogy a mun­kakörök után járó pótszabadságot eltörölték, ez ugyanis így nem igaz.' A munkakörök alapján járó pótszabadság általá­ban megmaradt. Még akkor is ezt kell válaszolni, ha kétség­telen, hogy bizonyos változtatásokat ezen a téren is bevezet­tek. Mivel olvasónk elmulasztotta közölni, hogy ez ideig mi­lyen munkakör alapján részesült pótszabadságban, így én is csak általános választ tudok adni, amiből olvasónk lesz kénytelen az esetére vonatkozó részt kiválasztani. Előre kell bocsátani, hogy a munkakörök alapján meg­állapítható pótszabadság szempontjából ma is meg kell kü­lönböztetni az • egészségre ártalmas munkakörben, a vezető állású munkakörben és a nevelő, Oktató munkakörben dol­gozók munkakörét. Ennek alapján a bányászatban a föld alatt dolgozó vájárokat, segédvájárokat, csapatcsilléseket, gépészeti és villamos szakmunkásokat, továbbá a föld alatt a termelést közvetlenül irányító bányamestereket, főaknászo­kat, aknászokat, segédafcnászokat, robbantómeítereket, fel­vigyázókat, gépészeti és villamosfelügyelőket, egyszóval, a termelőket, valamint azokat az ionizáló sugárzásnak kitett munkahelyen dolgozókat, akik naponta legalább három órát ilyen munkahelyen töltenek, évenként öt nap fizetett szabad­ság illeti meg. Tíz évet meghaladó, ily munkahelyen végzett munka után az évi pótszabadság napjainak száma tíz napra emelkedik. A villamosenergia-ipar teherelosztójában és karsztkútjaiban föld alatti munkán foglalkoztatott, valamint a bányászatban föld alatti munkán kisegítő munkakörben dolgozókat évi két munkanap, tíz évet meghaladó ilyen mun­ka esetén a föld alatti kiszolgáló munkakörben évi négy, a villamosenergia-ipar stb. munkakörben dolgozókat évi öt munkanap pótszabadság illeti. Ugyancsak öt nap pótszabad­ság jár a vak dolgozóknak is, bármilyen munkajkörben van­nak foglalkoztatva. A magasabb vezető állású dolgozók közül a bíró, az ügyész, a közjegyző, az egyes művészeti ágban dolgozók, a tudományos munkatársak, az újságírók évi öt nap pótsza­badságra jogosultak. A vezető állású dolgozókat viszont éven­te csak három munkanap pótszabadság illeti meg. A különb­ség az egészségre ártalmas munkakör és a magasabb vezető, illetőleg a vezető állású dolgozók pótszabadsága között any- nyi, hogy míg az előzőek az évek után járó pótszabadságon leiül attól függetlenül illeti meg a dolgozót, a magasabb ve­zető, illetőleg vezető állású dolgozók munkakör alapján járó pótszabadságát és az évek alapján járó pótszabadságát egybe kell számítani, ami az évi kilenc napot nem haladhatja meg. Az államigazgatási és költségvetési szerveknél az ügyin­tézői, csoportvezetői munkakörökben, továbbá p tudományos segédmunkatársi - m tinkakörökben a beosztás után járó pót- szabadságokat eltörölték ugyan, hátrány azonban mindaddig nem érheti az ilyen dolgozókat sem, amíg ebben a munka­körben dolgoznak. Vagyis a korábbi szabadságidőre való jo­gukat mindaddig megtartják, amíg légi munkakörükben dol­goznak. A szabadságidőt tehát a szabadnapok beszámításával továbbra is azonos mértékben kapják. Teljesen új rendelke­zés viszont, hogy a jutalomszabadságot, illetőleg a sorkatonai szolgálatból történő leszerelés után eddig az elért rendfoko­zat, vagy valamilyen címen adott pótszabadságot teljesen el­törölték. Jutalomszabadság, illetőleg a leszerelés után eddig adott pótszabadság tehát január 1-től nem adható. A betöltött munkakör alapján járó pótszabadságok köré­be tartozik a pedagógiai munkát végzők pótszabadsága is. Az érj rendelkezések szerint a bölcsődékben^ csecsemőotthonok­ban, az óvodákban, továbbá az alsó-, közép- és felsőfokú oktatás keretében, valamint az egészségügyi ágazatban az oktató-nevelő munkát végző dolgozókat az évek után járó pótszabadság helyett évi huszonöt munkanap pótszabadság illeti meg. Az évek után járó pótszabadságot és a nevelői munkakör alapján járó pótszabadságot tehát nem lehet egy- beszámolni. Azt sem lehet viszont, hogy együtt mindkét sza­badságot megkapja a dolgozói Ahhoz viszont joga van, hogy a két pótszabadság közül a neki kedvezőbb mértékű pótsza­badságra legyen jogosult, tehát, hogy a részére kedvezőbb pótszabadságot válassza. Itt kell megjegyezni, hogy az óvónőt szabadságidejéből legfeljebb húsz, a többi dolgozót pedig legfeljebb tizenöt napra oktató-nevelő, illetve az oktatással, neveléssel össze­függő, egyéb munkára igénybe lehet, venni. Ezek kötelező eseteit külön jogszabály fogja meghatározni. Dr. Jónás Sándor ______________________________________\ S zelet az éveknek! Hálátlan gyermekek Napjainkban igen sok sző esik ,az idős emberek megbe­csüléséről, s mint tudjuk en­nek igen szép példáját adja pártunk, kormányunk mesz- szemenő gondoskodása, nem is beszélve a társadalmi szer­vezetek, a tanácsok, “ a Vörös­kereszt-szervezet nyújtotta támogatásról. A napokban a televízióban láthattunk mű­sort a szolnoki tanács példá­járól. Ezúttal nem a társadalom nyújtotta gondoskodás sok­színűségéről szeretnék szólni, hanem arról a sajnálatos tényről, hogy nagyon sok esetben a gyerekek feledkez­nek meg szüléikről, mintha nem is az édesanyjukról és apjukról lenne szó. Kezembe került egy friss folyóirat, amelyben olvasom: „Szomorú adat egv salgótar­jáni felmérésről” címmel. Ar­ra a kérdésre, hogy kap-e gyermekétől segítséget 894 nyugdíjas „nem”-mel vála­szolt, s gyermeki kötelesség teljesítéséről mindössze 115- e.. tettek bizonyságot. * Helyesnek tartanám, ha e 894 gyermek elgondolkodna azon, hogy holnap ő is megö­regszik és hasonlóan nehéz helyzetbe kerülhet, s nem fogja gyermeke segíteni, mint ahová az ő hanyagságuk ré­vén saját szülei kerültek. Min­den gyermeknek kötelessége lenne segíteni nemcsak a sa.jat öreg szülein, hanem a környe­zetében élő és a figyelmessé­get, ségítséget igénylő .embe­reken. Minden felelősséget nem háríthatunk az állami szervekre. A jó szót, a segít­séget elsősorban az öreg szü­lő a gyermekeitől várná el. S.-tarján. Schuyer út 10. T. Lné. Budapest — Paks — Szótia Vasszerkezetek Mátranovákról A Ganz-MÄVAG mátrano- váki gyáregysége az idén 360 millió forintos tervet tű­zött maga elé. Ebben az ér­tékben készítenek a mátrai üzemben különböző vas- és acélszerkezeteket, nemcsak hazai, hanem külföldi meg­rendelésre is. A feladatok között kiemelten kezelnek négyet. A budapesti Árpád- híd rekonstrukciójához szál­lítanak komplett szerkezete­ket. A paksi atomerőműhöz különböző szerelvényeket ál­lítanak össze. Dolgoznak a szófiai metró számára. Mind­ezen felül 190 millió forint értékben építenek ^melőbe- rendeeéseket a Szolnoki Pa­pírgyár számára. Ezentúl töb­bek között a Dunai Vasműbe is kerülnek nováki daruk. Már az idén is több egy­séget szállítottak. Az Árpád- hídhoz például 120 tonna súlyban acélszerkezeteket kompletten összeállítva jut­tattak Lágymányosra, ahon­nan a beépítés pontos helyé­re viszik a hídelemeket. Gőzerővel dolgoznak a paksi atomerőmű „alkatré­szeinek” gyártásán Is. Ebben a hónapban a Duna menti be­ruházáshoz 230 tonna súlyú szerelvényt, szerkezetet szál­lítottak. A bolgár főváros metrója nem az első földalatti Euró­pában, melyhez a mátranová- kiak kezemunkája is hozzájá­rul. Az első negyedévben négy hatalmas elzárótáblát indítanak útnak Szófiába, melyekkel lehetővé válik egy- egy alagútszakasz teljes ke­resztmetszetének víz- és lég­mentes, biztonságos lezárása. A Szolnoki Papírgyár re­konstrukcióját sem hanyagol­ták el. A nagyfontosságú be­ruházáshoz az év első három hónapjában futódarukat ké­szítettek és szállítanak. Érdemes-e gyógynövényt termelni, gyűjteni? Varga István megyei gyógy­növény-szakfelügyelővel be­szélgettem a minap, akitől megtudtam, hogy megyénkben is egyre népszerűbb a gyógy­növények gyűjtése. Már há­romszázra tehető azok szá­ma, akik napi munkájuk után ezzel foglalkoznak, s nem­csak egyének, hanem az ál­lami szektorból, sőt termelő- szövetkezetek és más szövet­kezetek is. 1981-ben mintegy 180-200- ra emelkedett azok száma, akik szerződést kötöttek, mustármagot, koriandert ter­meltek, mály.varózsát, akác­virágot, bodzavirágot szed­tek, illetve ezek gyűjtésére szerződtek. A szerződők, gyűj­tők és termesztők között az elmúlt évben közel tízmillió forintot íizettek ki a megyé­ben. A felsorolt példákból meg­tudhattuk, hogy például száz négyzetméter területen Rom- hányban Faludi Jánosné 16 ezer fórint értékű gyógynö­vényt termelt, vagy Rimócon Holecz Istvánná száz négy­szögöl területen 20 ezer fo­rint értékben termelt külön­böző fajtájú gyógynövényeket, de sorolhatnám tovább a ter­melők nevét, akiknek ugyan­csak érdemes volt gyógynö­vénytermesztéssel f oglalkoz­niok. Jól jár tehát a népgaz­daság, a lakosság is, vala­mint annak a 37 országnak a honpolgárai, akik gyógynö­vényeinkből gyógyszert nyer­nek. Helyes lenne, ha az Isko­lás gyermekek is bekapcsolód­nának szünidőben a gyógy­növények gyűjtésébe, hiszen keresetükből megvalósíthat­nák céljaikat, sőt mi több, anyagi gondot vennének le szüleik válláról. A gyógynövények gyűjtésé­hez kapcsolódva azt is meg­tudtuk, hogy a szakfelügyelő­ség díjtalan szakmai segítsé­get is nyújt, ad írásos anya­got a gyűjtéssel, kezeléssel és szakszerű tárolásával kapcso­latban. Mindnyájunk számá­ra jó volna, ha mind többen kapcsolódnának . be a gyűj­tésbe ebben az esztendőben is. HOGYAN TÖLTIK SZABAD IDEJÜKET A ROMHANYI DOLGOZOK? Tavaly október 24-én nyi­tottuk meg szabadidős-kiál­lításunkat . az R/III. technoló­giai osztály előterében. Nagy igyekezettel és lelkesedéssel készültünk a páratlan ese­ményre. A Korvin Ottó ifjúsági szo­cialista brigád minden tagja kivette részét a munkából. Ha­talmas paravánokat állítot­tunk fel és arra helyeztük el munkáinkat. Ezek az „alkotá­sok” híven tükrözték érdek­lődési körünket. Voltak kézimunkák (kalo­csai, palóc, keresztszemes), festmények, grafikák, fotók, intarziaképek, subák, makra­mék. A kiállítás fergeteges si­kert aratott a gyár dolgozói, gazdasági és politikai vezeté­se körében. Kezdeményezésünket több szocialista brigád is követte. Nagyon örültünk, hogy fel­színre tudtunk hozni olyan tartalékokat, amelyeket ed­dig még nem ismertünk. Sikerünket példázza az a tény, hogy a mai napig újra és újra jelentkeznek brigádok és felhőtlen örömmel készí­tik el önálló kiállításaikat. Korvin Ottó ifj. szoc. brigád Romhány, építési kerámia­gyár Szabályozzák a Tar.ján-patak medrét a megyeszékhelyen én környékén. A Salgótarjáni vá­rosi Tanács városgazdálkodá­si üzemének szakemberei ter­méskővel burkolják a part­szakaszt. A szemetet, hulladé­kot felfogó bokrokat kivág­ják, rendezetté teszik a vá­rost átszelő patak partját.- kj — Kallóról jelentjük A Káliói községi közös TaJ nács eredményesen teljesí­tette az elmúlt évi feladatokat. A székhelyközségben 538 ezer forintot fordítottak a Szabad­ság út felújítására, 360 ezer forintba került a József Attila út karbantartási munkálata. Kálién, Erdőtarcsán és Erdő- kürtön jelentős volt a járda­építés, amelyhez a tanács anyaggal, a lakosság társadal­mi munkával járjilt hozzá. Tavaly üzembe helyezték a községben a törpe vízmüvet, megtörtént az intézmények rá­kapcsolása, de huszonhárom lakásba is bevezették az egészséges ivóvizet. Felújítot­ták a fogorvosi rendelő felsze­relését, amely 140 ezer fo­rintba került. Terven felül széles körű társadalmi mun­kával elkezdődött az erdőkür­ti sportöltöző építése, amely rövidesen befejeződik. A kö­zös tanács működési területén 1250 forint volt az egy főre eső társadalmi munka értéke. Szociális gondozásra 560 ezer forint jutott az elmúlt évben. Százhúsz esetben utalt ki rendkívüli segélyt a tanács, rendszeres segélyezésben 23-an részesültek. Szép eredményeket értek el a községek a közterü­letek tisztámtartásáiban, a par­kosításban, bár ezeken a te­rületeken még nagyon sok a tennivaló. A VI. ötéves terv legfonto­sabb feladata K ál lón az új is­kola felépítése. Az előkészítő munkálatok már megkezdőd­tek, rövidesen sor kerül a be­építésre váró terület kisajátí­tására. Ebben az évben 369 ezer forint ráfordítással meg­oldódik az erdőtarcsai Kos­suth út karbantartása. Tár­sadalmi munkában folytatód­nak a járdafelújítások. a. t. összeállította: Tóth Jolán Hagyomány Vizsláson, hoc” esztendőnként farsangi bált rendeznek a gyerekek számára. Ilyenkor a művelődési központban találkoznak a jelmezekbe öltözött áltaSános iskolások. (Szüleik pedig mulatságos ja; okokat szer» őznek számukra, Tombola, tánc, s az idén újabb meglepetés szerepelt a programban: hét-kilenc éves kislányok és fiúk dzsessz balett-pro­dukció ja szórakoztatta az egybegyűlteket. Képeinken a jelmezes klubestről számolunk be.

Next

/
Thumbnails
Contents