Nógrád. 1982. február (38. évfolyam. 27-50. szám)

1982-02-13 / 37. szám

Üvegházak lakói Pompázik az orchidea „Virágom, virágom, Rubintos virágom, A hírt, hogy kinyitottál Én már alig várom.” ☆ A nap sugarai tréfálkozva csiklandozzák az üvegházak tetejét. Bent csend és nyuga­lom, virágok tarka kavalkád- ja. A káila, a fehérség, a tisz­taság jelképe méltóságtelje­sen viseli a. szemtelenül hi­valkodó ezernyi színben pom­pázó cineráiriák, begóniák szomszédságát. Távolabb a szegfű illatozik, apró pa­pucsvirág búvik meg a le­velek között. Hogy a virágoknak is van lelkűk? Nem tudni, bár so­kan .esküsznek rá. Az azon­ban biztos, hogy a természet­nek e pompás ajándékai min­den korban a legnemesebb emberi tulajdonságok szim­bólumai voltak. Varázsukat, formájukat, színüket, versek­ben, népdalokban énekelték meg... Mert a virág a szeretet, a hála, az elismerés legszebb kifejező eszköze. Szegfűt kap az újszülött és édesanyja, ger- beracsokor virít a menyasz- szony kezében, a rózsa a leg­szebb szerelmi vallomást he­lyettesítheti, s az elhunytnak virággal rójják le kegyeletü­ket a hozzátartozók. Virág a születéstől, a halálig,.. Virág a tereken, a parkok­iitli ai Az üvegházakban szeretettel ápolják a nyíló szirmokat Állandóan nyílnak a szegfűk. ban, a lakások díszeként. A belőlük áradó nyugalom, tisztaság átragad az emberre is. , A nap sigarai tréfálkozva csiklandozzák az üveg házak tetejét, kísérőink, a virágne­velők, a városgazdálkodási üzem virágkertészetének dol­gozód, büszkén vezetnek vé­gig a „hajókon”, s szeretettel mutatják a sok-sok zöldnö­vényt, virágot. Olyanok, mint­ha a gyerekeik lennének. Mennyi napon át ápolgatják, délelgetik, öntözik, nyesege­tik az apró hajtásokait, meny­nyi napon át viselik gond­ját a sok-sok növénynek! S, mily boldogság az, amikor megpattan az első bimbó, s aztán virágba borul az üveg­ház! A növény meghálálja a gondoskodást, a növény el­kápráztatja a gondozóját Növényház. Diffenbaohia, filodendron, főnix pálma... A fiatal kertészmérnök félt­ve emel fed egy cserép orchide­át Ez most a kedvenc, a félt­ve őrzött kincs, egy jól si­került kísérlet eredménye­ként született. Sajnos, csak mutatóban. , A Nyírfácska együttes, az­az szocialista brigád. A húsz asszony, kik naponta ápolgat­ják a csaknem 150-féle cse­repes növényt és vágott vi­rágot. Mit jelent nekik, a virág ? Duna Andrásné, a brigád vezetője azt mondja; — Itt képek: kulcsár aki csak a pénzért jön, nem sokáig marad meg. A termé­szet, a növények szeretete a meghatározó... Kedvenc vi­rágom? Talán nincs is. Én, mindegyiket egyformán sze­retem. .. Közeleg a nőnap. Gondo­san őrzik az üvegházak a cse­repes tulipánokat, a Mikulás- virágot, a primulát, őrzik a naptól, melegtől, hogy arra a nevezetes szép napra bont­sanak virágot. Aztán a csaknem három­ezer szál szegfű, fehérek, pi­rosak, rózsaszínek... Zsuzsan­na-napra a vázába kerülnek, asszonyokat, lányokat köszön­tének... Hogy a virágoknak is van lelkűk? Nem tudni. Az azon­ban biztos, hogy a legneme­sebb emberi érzések szimbó­lumai voltak mindenkor. Kiss Mária — Nemrég olyan gyorsan hajtottam, — dicsekszik az egyik autóvezető a másik­nak —, hogy az út mentén sorakozó távírópóznákat cölöp- kerítésnek láttam! — Ez semmi! — dupláz rá a másik. — Tegnap olyan éles szögben fordultam meg a ko­csimmal, hogy megláttam a hátsó rendszámtáblát. XXX A gazdag skót halálos ágyán tanácsokat ad a fiának. Miről lehet a kimagasló tehetségei Az igen tehetséges tanulók további fejlődése még nagy­mértékben a véletlenre van bízva. Sok szülő és még ta­nár sem veszi észre, hogy na­gyon intelligens gyerekkel van dolga, vagy nem tudja, hogyan bánjon tanítványá­nak különleges képességei­vel. Így csak bizonytalan ada­tok állnak rendelkezésire ar­ról, vajon egy gyermeknek vannak-e, vagy nincsenek át­lagon felüli szellemi képessé­gei. Sok nagyon intelligens gyermek számára alacsonyak az általános iskolában és ké­sőbb a gimnáziumiban is tá­masztott követelmények. El­megy a kedvük a tanulástól, lelkileg elutasítóan reagál­nak és feltűnő viselkedésük miatt gyakran zavart maga­tartásának minősítik őket, Más nagy tehetségű gyerme­kek inkább letagadják a ké­pességeiket, hogy velük egy­idős pajtásaik kedveljék őket, és viselkedésükben annyira al­kalmazkodnak, hogy a felnőt­tek nem ismerik fed és nem is fejlesztik tehetségüket. Miről ismerhetik fel hát a szülők és a tanárok, hogy va­lamelyik gyermek rendkívül tehetséges? Nyugatnémet tu­dósok megfogalmazták en­nek ismertetőjeleit. Rendkí­vül tehetséges a gyermek felismerni ? — ha hajlamos arra, hogy önállóan foglalkozzék a ma­ga választotta tájékoztatási forrásokkal, — ha rendkívül gyorsan ta­nul, — ha nagyon jó a memóriá­ja, — ha a hiányos otthoni gítség ellenére feltűnően jó iskolai teljesítményt nyújt, — ha rendkívül erős tájé­kozódási szükségletet árul el, és határozottan érdeklődik az okozati összefüggések iránt.' — ha sokoldalú érdeklődést tanúsít, különösen ha ebben megelőzi a korát, — ha — gyakran önszán­tából — már az iskolai tanu­lás megkezdése előtt meg­tanul olvasni és számolni. — ha korán kifejlődik ben­ne a más emberek magatar­tásmódjai iránti érdeklődés, és kapcsolódik hozzájuk. — ha kifejezi azt a kívánsá­gát, hogy hasonló érdeklődés alapján együttműködést te­remthessen •idősebbekkel, — ha a tanítás túl alacsony színvonala miatt unatkozik az iskolában. Kiváló tehetségű fiatalok­nál a fenti ismertetőjelek közül rendszerint több is meg­található. Óvodai nevelési program Egységes művelődési terv­ben határozta meg a közok­tatással és közművelődéssel kapcsolatos feladatait a Rét­sági nagyközségi közös Ta­nács. Közoktatási tennivalói közt is legfontosabbnak jelöl­te meg az óvodai nevelési program végrehajtását, külö­nös tekintettel az anyanyelvi és testi nevelésre, a beszéd- készség és az iskolai előké­szítés színvonalának javításá­ra. A célok eléréséhez szük­séges nevelési teendőkön túl bővítik, illetve pótolják az óvodai eszközöket, tornaszere­ket, rendezettebbé teszik az intézmények környezetét. Bán­kon már az elmúlt évben sze­rették volna bevezetni az óvo­dások nemzetiségi nyelvi ok­tatását, ennek lehetőségeit idén ismét megvizsgálják és beindítják a nyelvtanítást. Nem csak Bánkon, hanem a nagyközségi közös tanácshoz tartozó valamennyi óvodában az eddiginél nagyobb gondot fordítanak a gyerekek közle­kedési ismereteinek gyarapí­tására. HUMOR — Fel akarom tárni előtted a siker titkát, fiam. Ahhoz, hogy az ember boldoguljon az életben, két tulajdonság a leg­fontosabb: a becsületesség és a megfontoltság. A becsületes­ség — azért, hogy mindenkor teljesítsd vállalt kötelezettsé­geidet... — És a megfontoltság? — A megfontoltság — azért, hogy soha semmit se vállalj, édes fiam! A kis üzlet tulajdonosa biz­tosítást kötött — és a bolt még aznap leégett. A biztosítótár­saság turpisságra gyanakodott, de bizonyítani semmit sem tu­dott. A biztosító igazgatója jobbat nem tudott kieszelni, mint, hogy a következő szöve­gű levelet küldje el ügyfelé­nek: „Kedves uram, ön dél­előtt 10 órakor írta alá nálunk a biztosítási kötvényt, üzleté­ben pedig ugyanaznap 14 óra 25 perckor tűz támadt. Meg tudná magyarázni e késede­lem okát?” Ha átadtuk, hadd vigye... L akásom. Ez a birtokvi­szonyt is kifejező egy­szerű kis szó sokunk­nak az álmok megvalósulását jelenti. Amikor a kisebb pén- zűek megkapják OTP-lakásuk kulcsát, az olyan, mint egy esküvő. A tulajdonosok lelké­ben talán még a harangok is megszólalnak. Rétságon a na­pokban költöztek be a lakók az új huszonnégy lakásos épületbe. Örömük határta­lan..^?) Bálint Miklós az „A” lép­csőházban rendezte be új ott­honát. Eleinte óvatosabban fo­galmaz az építő cég, a rétsá­gi ÉPSZÖV lakatosa, de aztán a felesége mondatát, hogy „ap­róbb hibák vannak, de azért mi nagyon örülünk” — gyor­san cáfolja. — Nem akarom bántani a saját vállalatomat. Azért en­nél jobb állapotban is átad­hatták volna a lakásokat — mutatja a padlószőnyegbe be­letaposott (malter? ragasztó? festék? vagy mind együtt?) foltokat. — Nem jön ám ki! Aztán nézze meg az ajtókat! Ujjnyi réseken fütyül be a szél- Mit csináljak vele? Választ nem adhatok, mert nem tudom. De Bálint László, az ÉPSZÖV szakipari főépí­tésvezetője nyilván tudja a feleletet. Hát tessék. — A nyílászárókat (értsd: ajtót, ablakot) a nagykereke- de'pmtől vesszük. Mi kérem ilyet kapunk. Csak azt épít­hetjük be, ami van, ami a ke­reskedelemben megvásárolha­tó. Ha ilyen, hát ilyen. Sen­ki ne higgye, hogy örömmel tesszük. Zóka Gáboréknál nagy mun­ka folyik. Gábor, a Szondi Ipari Szövetkezet gépkocsive­zetője épp a. glettvassal küsz­ködik. Tapétát szán a falak­ra. Felesége kabátban didereg, a lakás, mint a jégverem. — Egyetlen kályha ég az ötből — így a férfi. — A töb­biek azt mondják, hogy csak meg kell piszkálni valamit rajtuk, aztán nem lesz hi­ba. majd megnézem. Bálint László főépítésvszetö: — A kályhákat csomagolt ál­lapotban szállítottuk a lakások­ba. Nem tehetünk arról, hogy beállításuk után nem üzem­képesek. A lakóknál ott van­nak a jótállási jegyek, tehát hívhatják a szerelőt.. Zókáéknál csöpögésre le­szünk figyelmesek. Az egyet­len működő olajkályha túl jól működik. Az alján is ömlik az olaj. Elzárjuk- Pillanatok alatt eltűnik a pár-foknyi me­leg is. — Ide beköltözni a gyerek­kel? — kérdi Gábor. — A festés is pocsék — mutatja. Foltosak, egyenetlenek a fa­lak. A mennyezeten térképet rajzol a víz. Zókáék fölött még nem is laknak. — Most gyűjtögetem össze a panaszokat teszi arrébb a széket Zóka Gábor, folytatja a munkát. — Én lettem ugyanis a közös képviselője a tömbnek. Hát lesz mit el­mondanom, az biztos. Hanyag, trehány munka ez. Folynak a vécék, ronda a festés, fölen­gednek a ragasztások, elve­temedtek az ajtók, a szőnyeg- padló könnyedén fölszedhető. Fizettünk a központi anten­náért, de kettes vétel nincs! Apróság, de az egyik szobá­ban az ajtó mögé tették az olajkályhát, ettől meg a? ajtó nem nyitható. A kályha vi­szont csak oda tehető. A „B” lépcsőházban egyáltalán nem működnek a villanybojlerek. Soroljam még? Bálint László véleménye: — Ezt a huszonnégy lakást, de a többit is az országos át­lagnál jobb minőségben épí­tettük meg. Vállalatom szá­mára a lakásépítés ráfizetéses, ám az országos normánál drá­gábban nem, adhatjuk épüle­teinkét, hiába kerü^ nekünk többe. Ezért nyilvánvalóan ar­ra törekszünk, hogy a cég minél kisebb ráfizetéssel dolgozzon. Természetesen, nem a legdrá­gább és legjobb minőségű anyagokat építjük be, hiszen akkor megnézhetnénk magun­kat. Vakolat? Kérem, másutt sem csinálnak jobbat. Ez nem tapétázáshoz készült. Fölen­gednek a ragasztások? Télen nem száradnak ki a falak, nedves falra pedig nem tapad meg. Decemberben pedig át kellett adni a lakásokat. Vil­lanybojler? Leégett a behúzó­tekercs, lehet, hogy azóta már ki is cserélték és minden rendben. A GELKÁ-t értesí­tettük, napokon belül kijönnek, fölülvizsgálják az elvégzett munkát. Egyébként ha a la­kók építésből eredő hibákkal jelentkeznek nálunk, akkor mi soron kívül és szinte azonnal kijavítjuk azokat Természete­sen, ingyen. A lakók a hiá­nyosságok miatt kártalanítást kapnak majd az OTP-től, az pedig ennyivel kevesebbet fi­zet ki nekünk. — Az elképzelhetetlen, hogy tökéletes munkát végezzen a vállalat? — Teljességgel az. A mai árak és anyagok mellett illú­zió. Ennyit hát a rétsági huszon- négyek öröméről, amibe „cseppnyi” üröm vegyült. Egy­két hiányosságot azóta már nyilván megszüntettek az ÉP­SZÖV, a GELKA szakemberei. A beköltözők teljesítették a létrejött szerződésből rájuk háruló feladatot: fizettek. Az OTP (és kivitelezője az ÉP­SZÖV) azonban adós maradt a szerződés másik felének maradéktalan teljesítésével- A tulajdonos kiszolgáltatott az „országos átlagnak”, mint azt a főépítésvezetőtől megtud­tuk, de vajon ki fogadja el az ilyen átlagot és főként mi­ért? Ügy vélem, csupán azért lehet ezzel a hanyag munká­val pénzt keresni, mert a la­kásokra nagy-pagy szükség van. Ettől persze még épít­hetnék kiváló minőségűre azo­kat. De nem teszik. Nincs, ami igazán kényszerítené az építőket. Ha tudják, hogy sző­nyegpadlót télen ragasztani olyan értelmetlen, mint nyá­ron a havazást várni, akkor vajon mi okból ragasztották föl mégis? A föllelt hibák ki­javításával a lakók többsége nem vár majd a már koráb­ban is leszerepelt építőkre, hanem zsebébe nyúl és meg­nézi, maradt-e még némi pén­ze. Ha igen, kisiparost fogad. Neki le^ olyan ragasztója ami nem válik föl. Ő ponto­san betartja a játékszabályo­kat. Amiért megfizetik, azt el is végzi — pontosan. A huszonnégy lakás hibái­nak kijavítása az ismert mód­szer szerint történik majd egyébként. Jönnek az illeté­kesek, fölmérnek, számolnak, szerveznek, utasítanak és utólag rendbe teszik a la­kásokat. Megcsinálják, ami­ért megfizették őket, há nem is busásan. De vajon miért utólag? Ha már így is, úgy is meg kell tenniük, akkor, nem tehetnék azt a megfele­lő időben, a lakók beköltözé­se előtt? Jó-e nekünk, és jó-e az ÉPSZÖV-nek az „országos építőipari átlag”? Édesdeden alszik a rosszul végzett mun­ka után a szakmunkás, a mű­vezető, az építésvezető? Vagy nem tudnának tisztességes, lelkiismeretes, precíz munkát végezni? A kivitelezőnek hamaro­san több millió forint vándorol át a kasszá­jába — ha ugyan már át nem vándorolt. Részükről — hivat­kozván a körülményekre — a dolog lezárva a szokásos mó­don. Néhány embernek viszont sikerült elrontaniuk az örö­mét napokra, hetekre: És az örömbe vegyülő üröm még pénzbe is kerül nekik. Hortobágyi Zoltán 4 NÓGRÁD - 1982. február 13., szombat

Next

/
Thumbnails
Contents