Nógrád. 1982. február (38. évfolyam. 27-50. szám)

1982-02-12 / 36. szám

I h hires'* rendeietel

Az ipari miniszter a munkavédelemről P A népi iparművészek minősítése és díjazása f§ Jogszabály a jogszabályokról | Az állatorvosok bérpótléka rCsaládi házat is megvehet és újra eladhat az OTP

Az idei első közérdekű rendeletét az ipari miniszter adta ki — munkavédelemről. A jogszabály részletes előírásokat tartalmaz a dolgozó emberek védelme, az üzemi balesetek megelőzése érdekében. Ezek szerint a különféle gazdálkodó szervezeteknél a gépek, bérendezések, technológiai sorok biztonságos kezelésére, karbantartására a szabványoknak megfelelő külön utasításokat kell készíteni. Szervezeti és működési szabályzatban kell meghatározni a munkavédelemmel kapcsolatos döntési hatásköröket az igazgatóktól egészen a csoportvezetőkig. A vállalatoknál olyan munkavédelmi szervezeteket kell létrehozni, amelyek egyaránt alkalmasak a rendszeres ellenőrzésre, a hiányosságok folyamatos megszüntetésére, a munkavédelmi oktatás irányítására és a balesetek szakszerű kivizsgálására.

Ki lehet munkavédelmi vezető? A jogszabály szerint erre a tisztségre a tervező- és kutatóintézeteknél csak munkavédelmi szakmérnököt vagy üzemmérnököt lehet kinevezni. Az ő irányítását általában az igazgató, vagy annak műszaki helyettese látja1 el. Lényeges előírás, hogy teljesítménybérben, több műszakban foglalkoztatott dolgozó munkavédelmi vezető vagy előadó nem lehet. A nem függetlenített munkavédelmi vezetőt (előadót) egyéb feladatok ellátásával csak olyan mértékben szabad megbízni, hogy ez munkavédelmi tevékenységének zavartalan ellátását ne gátolja.

Külön rendeletet adott ki a munkavédelemről a közlekedés- és postaügyi, valamint a pénzügyminiszter is. Ezek az adott területre vonatkozó sajátos előírásokat tartalmazzák.

☆

A Minisztertanács rendeletet alkotott a Népi Iparművészeti Tanács jogállásáról, feladatairól, szervezetéről és működéséről. Eszerint ez a testület gondoskodik a különféle népi iparművészeti termékek minősítéséről, beleértve az országos pályázatok és kiállítások anyagát is. A NIT jelöli ki a gazdálkodó szervezetek megbízásának teljesítésére alkalmas népi iparművészeket, s állapítja meg a szerzői, valamint a tervezői díjat is. Ez a szerv jogosult a népi iparművészek alkotó munkájának támogatására, kísérleti műhelyek, táj házak létesítésére, fenntartására.

A művelődési miniszter végrehajtási rendelete szerint a népi iparművészek részére igazolást kell kiállítani. A termékeket az előállítónak azonosítására alkalmas jelzéssel, úgynevezett zsűriszámmal is el kell látnia. A jogszabály melléklete, pontosan fel is sorolja a népi iparművészeti termékeket, amelyek a következők: szőttes, fazekasmunka, faragás és festés, hímzés. A népi kismesterségek közé tartozik a festett, faragott bútorok, a népviseleti babák, a játékok előállítása. A hagyományos háziipari termékek: a bőr- és kovácsoltvastermékek, valamint a fából készült népi kézi csomózású és szövésű szőnyeg, a fűzből, gyékényből, nádból és egyéb anyagból készült fonott használati és dísztárgyak, a vert, horgolt és varrott csipke, valamint a szőtt és varrott gobelin.

☆

Ilyesmi is ritkán fordul elő: jogszabály született a jogszabályokról. A Minisztertanács határozatot adott ki a különféle jogi iránymutatásokról, a műszaki-technikai normákról, pontosabban ezek felülvizsgálatáról. Köztudott, hogy ma már se szeri, se száma, a minisztériumok és különféle irányító szervek által kiadott

körleveleknek, iránymutatásoknak, állásfoglalásoknak. Ezek dzsungelében sokszor már az illetékesek sem tudnak eligazodni. A rendcsinálás első lépése lehet,* hogy a kormány most pontosan előírta : milyen iránymutatásokat lehet kiadni. Egyben kötelezte az egyes ágazatok felelős vezetőit a hatályos állásfoglalások felülvizsgálatára és a felesleges iránymutatások visz- szavonásóra. A megmaradó előírásokat a minisztériumoknak egységes szerkezetekben, áttekinthetően kell közzétenniük.

☆

A Magyar Közlöny január 16-i számában jelent meg a mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszter rendelete az állatorvosok és más állategészségügyi szakemberek foglalkoztatásáról, feladatairól. Az előírások részletesen szabályozzák az ügyeleti szolgálat ellátásának rendjét, az állatorvosok jogosultságát a bérpótlékra, valamint a magán- gyakorlat folytatásának feltételeit. A rendelet szerint nem folyósítható bérpótlék annak az állami állatorvosnak, aki fertőzési pótlékban részesül, illetve másodállást vagy mellékfoglalkozást vállal.

☆

Január havi jogszabály-ösz- szefoglalónkat egy pénzügyminiszteri rendelet rövid ismertetésével zárjuk. Ez az Országos Takarékpénztár részére vételre felajánlott, személyi tulajdonban levő lakások vásárlásának és újraértékesítésének pénzügyi feltételeiről szóló korábbi rendeletet módosítja. A változás lényege, hogy az OTP ezentúl már minden

1 ■ .. ...................... "~"T személyi tulajdonban álló lak

ást megvásárolhat és újra- t értékesíthet. Tehát a tanácsi

I IS HMUIkAMAMAMMlJ9U értékesítésű szövetkezeti lakáwj IlldlOwQIIQlOK sokat és — típusukra tekintet nélkül — a családi házaNógrádmegyeri kovácsok

Harmincnyolcmillió forint értékű terméket állítanak elő az idén a Nógrádmegyeri Vastömegcikk Ipari Szövetkezetben, ahol a termékek nagy része kovácsolási eljárással készül. Főleg a budapesti kéziszerszámgyár részére gyártanak elősajtolt alkatrészeket, lemezollók, csillagkulcsok, csípő-, lapos- és gázcsőfogók kovácsolt elemeit, ezekből a cikkekből 1982-ben mintegy 10 millió forint értékűt szállítanak kooperációs partnereiknek. A felhasználók megrendelésére ezen túl 11 millió forint értékben állványkapcsokat és sinszeget is gyártanak a nógrádmegyeriek, a bádogosrészlegben szeneskannákat, valamint csatorna- és csőbilincseket készítenek. Képeinken a szövetkezet munkájából adunk ízelítőt.

Rácz Dezső és fia szemescsavar gépi megmunkálásában vesz részt

— A szovjet nagyvárosok metróhálózatának teljes hossza 370 km, az állomások száma 234 — mondja Borisz Selkov, a Szovjetunió közlekedésügyi miniszterhelyettese. — 1985- ben a vonalak hossza eléri a 455 km-t. Jelenleg Moszkvában, Leningrádban, Kijevben, Harkovban, Taskentben, Bakuban, Jerevánban és Tbilisziben van metró.

1984-ben helyezzük üzembe a földalattit Minszkben, 8,6 km-es vonalán 8 állomás lesz, 1985-ben indul meg a metró Gorkijban, 8 km-es vonalán 6 állomással folytatjuk a metró építését Novoszibirszkben, Kujbisevben, Szverdlovszkban, Dnyepropetrovszkban, és készülnek a tervek más városok — Omszk, Cseljabinszk, Perma, Alma-Ata, Riga, Doni- Rosztov — földalatti-útvonalainak építésére is.

Méreteit és utasforgalmát tekintve a legnagyobb a moszkvai metró. Vonalainak hossza elérte a 194 km-t, és

115 állomása van. Országosan huszonnégy óra alatt több mint 11 millió utast szállítanak a föld alatti vasutak, ebből a moszkvai metró részesedése több mint 6,5 millió utas. Legforgalmasabb vonalain a csúcsforgalom idején — 8—9 óra között — félmillióan utaznak. A szerelvények ezeken a vonalakon 80 másodpercenként indulnak, ami világviszonylatban is példátlan teljesítmény. A Szovjetunió számos metróvonalán az irányítás automata vezérlési rendszerrel történik: a szerelvények vonatvezető nélkül közlekedhetnek. Egyfőnyi

személyzet rnégís van a vezetőfülkében, aki ellenőrzi a műszereket, figyeli az utasok ki- és beszállását. Legfontosabb feladata, hogy váratlan esetben beavatkozzék az irányítás folyamatába.

Ebben az ötéves tervben újabb 153 km metróvonal automatizálására kerül sor. Képünkön: Metróépítés Taskentben (Üzbegisztán)

kát is.

Deák András

Rácz Vilmos daruszerelvényhez készít há- Rácz József a keresett sínszegeket kovácsolja rom tonna teherbírású horgot — Kulcsár —

Sokból — egy

Kisterenye — átszervezés után

A NÓGRÁDI SZÉNBÁNYÁK S történt mindez azokban

idei esztendejének egyik szá- az időkben, amikor mind namottevo szervezeti változása az úgynevezett szénen kívüli tevékenység Kisterenyére koncentrálása. Ez az ágazat, amely gép, szerkezet, s egyéb berendezés gyártásával szolgálja a bányászat háttériparát, eleddig eléggé vegyes képet mutatott. Volt egy részlege Kisterenyén, ám a kapacitás zömét a nagybátonyi gépüzem kötötte le. Ott sokáig azt tartották, hogy a két alapvető tevékenység — a bányászat kiszolgálása: a tmk- zás, a kötélpályák működtetése, a szén osztályozása és szállítása, valamint a fentebb már említett iparszerű gyártómunka — békésen megfér egymás mellett. így is volt sokáig, mígnem az idő és — a fejlődés — rácáfolt erre az állításra. Hiszen mindinkább, látnivaló volt, hogy a kétféle munkának olyannyira eltérők a sajátosságaik, amelyek szinte lehetetlenné tették a nagyfokú szervezettséget, s gyakorta történtek átfedő intézkedések egyik, vagy másik terület számára, és a szűk, már beépített terület nem adott lehetőséget további fejlődésre. Ez utóbbinak egyébként Kisterenyén is jelentős akadályai voltak, hiszen a két különálló és külön irányítás alá tartozó építési üzem, valamint a „vasasrészleg”, jelentős gátat szabott a perspektivikus telep- i fejlesztésnek.

gyobb hangsúlyt kapott a bányászati háttéripar, a szénbányászat munkáját segítő tevékenység továbbfejlesztése. Ezek a jövő szempontjából igen fontos tények késztették a vállalat vezetőit arra, hogy bizonyos szervezeti változások révén Kisterenyét gyártóbázissá tegyék.

Ez azonban — a külső szemlélő számára — egyelőre még nem áll másból, mint, hogy év elejéig Nagybátony- ból irányították Kisterenyét, most pedig — Kisterenyéről a nagybátonyi szénen kívüli tevékenységet végzőket Természetesen, ez csak a látszat. Mert Adorján Henrik, a kis- terenyei új igazgató a következőket mondja:

— Egyelőre valóban kettős helyzetben vagyunk. Az irányítás ugyan már itt van, de a gyártásban résztvevők zöme, több mint százan, még ugyanúgy Nagybátonyban dolgozik, mint a változtatás előtt. Persze, az áttelepülés nem megy, nem mehet egyik napról a másikra, annak ellenére, hogy mindezt szeretnénk mielőbb megvalósítani. Terveink szerint a nagybátonyi forgácsolórészleget' a negyedév, a lakatosokat pedig az év végére sikerül Kisterenyére költöztetni. Ha ez így lesz, akkor a régi helyen csu- r>án egyetlen részleg, a BKV-motorfelújítók maradnak, akiket továbbra sem áll szándékunkban „megmozgatni”. Esetleg a következő tervidőszak elején kerül arra sor, hogy részükre itt műhelyeket építsünk.

— Több mint egy hónapja történt a szervezeti változtatás. Mik az eddigi tapasztalatai?

— Nagyon nehéz napjaink voltak, meg kell mondani. Hiszen az átállás nem egyszerűen úgy történt, hogy adott egy üzem és csak vezetőcserék történtek. Vadonatúj szervezetet kellett létrehozni, párt-, KISZ- és szak- szervezeti vezetőket kellett választani, újjáalakítani a DH-bizottságot, az FMKT-t. Egyszóval mindent, ami a gépezet működtetéséhez szükséges.

— Mindez — vélem —, nem ment gond nélkül.

— Valóban. Sok időnk és energiánk ment rá, amíg mindent a helyére tettünk. Persze, hogy teljes mértékben helye- sen-e, azt majd az idő dönti el.

— A dolgozók hogyan fogadták a változásokat?

— Említettem, hogy ez eddig a fizikai dolgozókat még nem érintette, egyelőre mindenki az általa megszokott munkahelyen tevékenykedik. És kár lenne tagadni, hogy a Salgótarjánból, illetőleg a Nagybátonyból ide került műszaki irányítók és egyéb vezetők között is voltak, ma is vannak elégedetlenkedők, de a fölkorbácsolt kedélyek majd lecsillapodnak. Más a helyzet viszont a fizikai állománnyal. Nagybátonyban már sokan hallatják hangjukat az áthelyezés ellen, ígé-»etik — esetleg bányán belül is — más munkahelyre távozásukat. És, ha

ezt nem leszünk képesek megakadályozni, komoly nehézségekkel kell szembenéznünk. Létszámunk most is több mint félszázzal kevesebb a kelleténél, s, ha még ugyanennyien megválnak tőlünk, az legalább negyvenmilliós termeléskiesést idézhet elő. Ez pedig kész öngyilkosság lenne. Persze, a szándék még nem tett.

— Mivel magyarázza a „Kisterenye-undort?”

— Nézze! Aki helyben dolgozhat — márpedig a gép- üzembeliek zöme nagybátonyi, vagy a nagyon közeli környékre való, nem szívesen utazgat, válik meg szokott munkahelyétől. Ez az egyik oldal. •A másik, hogy sokan viszolyognak a változásoktól.1 Márpedig azok már vannak, s lesznek. Hiszen, ha mielőbb nem változtatunk a munka- fegyelmen, nem növeljük az intenzitást, s nem szervezünk tovább, szép álmaink nemigen válnak valóra. Nem sértésként, de főleg a lassúbb mozgásúak és a „kilengésre” hajlamosak ódzkodnak Kiste- renyétől.

— Hallottam, már most bírálják a „szigorodott vezetést . . .”

— NÉZZE! A RÉGEBBI lazaságokat nem lehet tovább tűrni. Mindenkinek a legfe- gvelmezettebben. legjobb tudása szerint kell dolgozni. Ez alaokövetelmény. Hiszen csak ezek révén teljesíthetjük idei, a tavalyinál majd ötvenmillióval magasabb árbevételi tervünket.

Kétségtelen, nehéz felemás körülménvek között sikereket elérni. Kisterenyén azonban megpróbálták . . .

Karácsony György NÖGRÁD — 1982. február 12., péntek 3