Nógrád. 1982. február (38. évfolyam. 27-50. szám)
1982-02-09 / 33. szám
Eorszerű mezőgazdaság — ióJ képzete szakemberek Közvetítjük az elméletet... Erdős Ferenc mérnöktanár egy évtizede irányítja, szervezi a szécsényi mezőgazda- sági szakközépiskola mellett működő továbbképzési kabinet munkáját. Vele az eltelt egy évtized tapasztalatairól beszélgettünk. — Mindenki tudja, hogy az elmúlt két évtizedben a mezőgazdaság óriásit fejlődött. Egy kis túlzással azt mondhatom, hogy a feudális állapotoktól eljutottunk a korszerű, gépesített, automatizált mezőgazdasághoz. Ma már a mezőgazdaság minden egyes területén tetten érni a tudományt, amelynek végső soron köszönhető ez a nagyarányú fejlődés. Különösen az utolsó évtizedben gyorsult fel ez a folyamat. A mi feladatunk, hogy a legújabb technológiai eljárásokat; gépeket, gépsorokat megismertessük a termelésben résztvevő szakemberekkel. Közvetítjük az elméletet a gyakorlat számára. Elősegítjük a tudomány mielőbbi termelőerővé válását. — Az elmúlt tíz év alatt nagyon sok tanfolyamot, to- továbbképzést szerveztek, amelyek az új technológiai eljárások elsajátíttatásával a hatékonyabb termelést segítették elő. Ezek közül melyik volt a legjelentősebb? — A MÉM műszaki intézet gödöllői kutató kollektívája dolgozta ki az ekevas önélező technológiáját. Az új eljárás alkalmazásával nem kell naponta 1—1,5 órát az ekevas hagyományos élesítésére fordítani. Használatukkal az erőgépeknél 10—12 százalékos üzemanyag-megtakarítás. Az az új technológia elsajátíttatására szervezett tanfolyamokon az utolsó négy év alatt 360 termelőszövetkezet és 34 állami gazdaság 1642 szakemberével ismertettük meg az eljárást. Itt jegyzem meg, hogy az országban rajtunk kívül Nádudvaron és Bábolnán lehetett még ezt a technológiát megtanulni. — A termelés hatékonyságát jobb munkaszervezéssel, a vezetők és dolgozók jó munkakapcsolatával is emelhetjük. Ezen a területen milyen segítséget adtak a mezőgazdasági üzemeknek? — Mi nemcsak a közvetlen termelésben résztvevő dolgozók munkájához nyújtunk segítséget. Állattenyésztési, gépesítési brigádvezetők és a többi termelést irányító középszintű vezetők továbbképzését is folyamatosan megszerveztük és szervezzük. A mindennapi munkájukhoz elméleti és gyakorlati segítséget nyújtunk. Ugyanezt mondhatom el a különböző testületekben ténykedő személyekről is. — Ügy tudom, hogy a termelőszövetkezetekben dolgozó, szakmával nem rendelkező egyének részére olyan tanfolyamokat szerveznek, ahol egy-egy szakmából betanított munkás bizonyítványt lehet szerezni. — Valóban így van. A tanfolyamaink jellegét a mindennapi igényekhez igazítjuk. Tudott dolog, hogy megyénk 40 százaléka erdő, s szinte valamennyi termelőszövetkezetünknek van erdészeti ágazata. Intézetünknek nem feladata az erdészeti szakemberek képzése, de miután igényként jelentkezett, ezért az Ipolyvidéki Erdő és Fafeldolgozó Gazdasággal közösen 38 személyt képeztünk ki a motorfűrész kezelésére. Jelenleg a 10 hetes traktorvezetői és növénytermesztő gépész tanfolyamunkon 34-en készülnek arra, hogy eredményes vizsgát tegyenek; megkapják a jogosítványt és a betanított munkás bizonyítványt. Egyébként ez már az ötödik ilyen jellegű tanfolyamunk. — A 10 év alatt hány ember gyarapította elméleti és gyakorlati ismereteit a tanfolyamokon? — Évente csaknem 5—600 személy vesz részt az általunk szervezett különböző típusú és időtartamú tanfolyamokon. — Kik oldják meg a mező- gazdasági szakemberek felkészítését, továbbképzését? — Mindig az adott terület legjobb szakemberei, specialistái. Tudományos kutatók, egyetemi, főiskolai tanárok, jogászok, közgazdászok, pártmunkások, az államigazgatás dolgozói és természetesen az iskola tanári kara. Az elmúlt 10 év alatt 250 külső előadó kapcsolódott be a munkánkba. — A termelőszövetkezetek vezetői miként fogadják azt, hogy az emberek rövidebb- hosszabb időre kiesnek a közvetlen termelésből? — Kezdetben húzódoztak, később egyre inkább belátták, meggyőződtek róla, hogy az a pár hetes kiesés hatványozottan megtérült. Korszerű mezőgazdaság csak jól képzett szakemberekkel képzelhető el. Olyanokkal, akik érzékenyen reagálnak az újra akik ismerik és az adott' körülmények és lehetőségek között alkalmazzák a technika, tudomány vívmányait, ahol a munka- szervezés magas szintű, az egyes szakterületek között „olajozott” a kapcsolat. A mi tanfolyamaink ezekhez nyújtottak nyújtanak elméleti és gyakorlati segítséget. Sz. F. Gazdasági munkaka közösségek a HOíÉV-nél Ahol szűk a keresztmetszet A vállalkozás tétje Óránként zúdulnak ránk a hírek, a friss információk. Szinte elfásul az ember és néha bizony cserben hagyja szelektáló képessége az újdonságok hallatán. Itt van mindjárt egy első hallomásra nem különösebben szokatlan hír: a bafcsai Ezüstkalász Mgtsz, eredményes évest zárt. Zárszámadások idejét éljük, mitől lenne szenzációs ez a jelentés? Az viszont a feszített tervek és szigorú gazdasági szabályozók ismeretében már több minit érdekes, hogy a Baranya megyei szövetkezet 32 százalékkal teljesített többet a tervezettnél, miközben a költségeik csökkentek az előző időszakhoz képest. Ám a hír attól lesz igazából izgalmas, ha fölidézzük, miért is emlegették az utóbbi időben szakmai vitákon és a sajtóban is a baksai példát? Újszerű és nem éppen kockázatmentes kísérletbe fogtak tavaly ilyentájt a baksaiak. Bevezették a kiscsoportos munkaszervezeti és jövedelemelosztási rendszert. A lényeg, hogy a tsz tizennégy önelszámoló egységében a tagok önkormányzati elv alapján gazdálkodnak és az általuk elért nyereségtöbblet jó részével szabadon rendelkeznek. Azaz, annak egy hányadát saját belátásuk szerint szétoszthatják maguk között, a többiből pedig eszközöket vásárolhatnak. A kis kollektívák lényegéiben gazdasági vállalkozókká léptek elő anélkül, hogy távozniuk kellett volna a szövetkezet kebeléből. Az eredmény önmagáért beszél. Azt, hogy nem a hagyományos keretek között gazdálkodók tartották el őket, hanem jócskán hozzájárultak a nem mindennapi nyereséghez, igazolja, hogy a tizennégy csoportból csupán egyetlen bizonyult veszteségesnek. Egy fecske nem csinál nyarat, lehetett szerencséjük is — szálihatna vitába bárki a mesz- szemenő következtetésekkel. Csakhogy .a szabadabb, és a szocialista alapelvektől el nem térő vállalkozási formák között a baksai nem az egyetlen. Még azt sem mondhatnánk, hogy a legmerészebb. Igalpusztán például, a tangazdaságban ki sem jelölték a vállalkozókat, házon belül bárki jelentkezhetett. A feladatra összeverődött csoportokon belül különbséget tettek vállalkozók és munkavállalók között, és a vállalkozók — a szerződéses kiskocsmáknál már-már megszokott módon — licitálhattak. Aki magasabb összegű megtakarítást ígért, az nyert, és a szükséges feltételek biztosításával hozzákezdhetett a munkához. A győztes személyes jövedelmének 35 százalékát elérő megtakarítás vállaláséval jutott hozzá az önálló gazdálkodás lehetőségéhez. Sorolhatnám tovább a példákat, ahol a szocialista vállalkozók versenyeztetésével hihetetlen gyorsasággal megtérült a befektetés, vagy korábban halódó gazdasági egységek „támadtak föl”. Nem teszem, mert még valaki azt hihetné, hogy valamiféle „csodagyógyszerről” regélek, bűvös balzsamról, amitől meggyógyulnak a magyar gazdaság fájó pontjai. Szó sincs erről, hiszen ezek a kísérletek még meglehetősen kezdeti állapotban vannak és semmiképpen sem pótolhatják a nagyüzemek eredményeit Mégis érdemes elgondolkozni. a sikerükön. Most, hogy a kisvállalkozások januártól szabadabb utat kaptak, sokszor hallani a vádat: visszajön a maszekvilág. Avagy: a legjobb embereket szipkázzák majd el a nagyüzemektől. Az említett kísérletek élő példái, hogy a vállalkozás szabadsága, az egészséges verseny, amibe egyenlő feltételek mellett lehetőleg minél többen, személyesen is bekapcsolódhatnak, korántsem jelent törésvonalat az egyén érdekeltsége és a szocialista tervgazdálkodás kialakult formái között. Elvezethet azonban ahhoz, hogy a szocialista tulajdonviszonyok sokkal inkább társadalmivá fejlődjenek. Olyanná, amit senki sem sajátíthat ki, hanem mindig az gazdálkodhat vele, aki ezáltal a legtöbb hasznot hajtja a közösségnek. Kulcsszó lett munkánkban a hatékonyság. Ma már nem elég, ha képesek vagyunk eladni a termékeinket külföldön, de elsőrendű szempont, hogy mennyi forintunkat emésztette föl az érte kapott dollár. Nem elég takarékoskodnunk, ha az ésszerűtlen „spórolással” más csatornákon több megy veszendőbe. A gazdálkodás feltételei szigorúbbak, ám egyértelműbbek is a korábbinál. Ebben a helyzetben nyújthat többletet, ha a szocialista vállalkozás egyelőre még halovány palettája új, élénkebb színekkel gazdagodik és a versenyszellem mindenkit, személyesen érint munkája során. Ezért emelkedik ki a baksai hír. a zárszámadásokról dömpingszerűen érkező jelentések közül. Gazső L. Ferenc Csomagoléüveg-progrant a héttéríizemben Új csarnok, szociális épület, tanműhely — Importhelyettesítés jól és olcsón — Számjegyvezérlésű gépek Évek óta igen jő eredménnvel gyártják a fémrekuperátorok at — Ezt híresztelte sajtó, rádió, hétfájdalom. Mindenkit érdekelt, sok embernek megélénkítette a fantáziáját. Folyt róla a beszéd a folyosón, az irodában. Egy páran érdeklődtek az igazgatónál, vannak-e lehetőségek. Vannak. És akik belevágnak, megkapják a támogatást .. ALVÁLLALKOZÓK HELYETT A napokban két vállalati gazdasági munkaközösség alakult a Nógrád megyei Tanácsi Építőipari Vállalatnál, egy harmadik létrehozása előkészületben van. Szemmel láthatóan e kérdésben teljes az egyetértés a közösségek tagjai és a vállalatvezetők között: az egység saját feladatainak az eddiginél gördülékenyebb megoldása végett segítette elő a kisvállalkozói csoportok szervezését. .. — A vállalati érdekkel pontosan egybeesik a munkaközösségek létrehozása — bólint Hvizdos Károly párttitkár. — Ezért is szorgalmaztuk őket. — Ahol szűk a keresztmetszet, azokon a munkaterületeken alakultak — közli a kisvállalkozások születésénél bábáskodó személyzeti vezető, Lopatovszki Csaba. — Gondot okozott sokszor a takarítás, a befejező szakipari munkák elvégzése. Gyakran kellett alMindeddig elfogadhatónak tartották az Egyesült Államokban a négyzetcentiméterenként 10 milliwattos elektromágneses, például mikrohullámú besugárzást. A legtöbb kutató és kísérleti intézet csak az ennél nagyobb energia- mennyiségeket tekintette veszélyesnek, amelyek fölmelegítik a szöveteket. Mindenesetre a Szovjetunióban már korábban is 1000-szer alacsonyabb volt a biztonsági határ. vállalkozókat keresni. Ezután helyben megtaláljuk a szükséges kapacitást. „Finomtakarítást vállaló •munkaközösség” a neve az elsőként bejegyzett csoportnak. Huszonkilencen tartoznak hozzá, egy fővel kevesebben a fölső létszámhatárnál. Túlnyomórészt irodai alkalmazottak: az egy üzemmérnöktől kezdve adminisztrátoron keresztül az anyagbeszerzőig többféle foglalkozásúak lelhetők köztük. A másik munka- közösség huszonnégy fős: többnyire szakiparosok; a néhány középvezetőnek is — akik tagjai — van egy-két szakmunkás-bizonyítványa az építőiparban kellő teendőkhöz. A harmadik — alakulófélben lévő — csoport műszakiakból áll majd: a tervkészítésben kívánnak nekik lehetőségeket nyújtani. VÖDÖR, FELMOSÓRONGY — Jól jött össze ez a takarító munkaközösség a „tőkeigény” szempontjából is — mondja Hvizdos Károly. — Más munkákhoz befektetés kellene. Ehhez nem. Vödör, felmosórongy a fő szerszám, ezt is a vállalat adja majd. Később modern takarítógépekkel is elláthatjuk őket, szükség szerint. Nem mellékes szempont az sem, hogy a távolabbra történő szállítást is megszervezi a vállalat. Időközben azonban különböző kutatók kimutatták, hogy a mikrohullámok befolyásolják az agyhullámokat késleltetik a növekedést, lassítják a sebgyógyulást és változásokat idéznek elő a szervezet védekezőrendszerében. Noha eddig nem lehetett minden hullám- tartományt pontosan fölmérni, a fent említett, megengedhető besugárzás fölső határát négyzetcentiméterenként egy miliiwattra csökkentették. Egyes intézetek azonban még ezt a határt is túl magasnak tartják. — Több családanya is van a tagok között. Hogyan tudnak ők munka után másutt is dolgozni ? — Csak az épületek közvetlen befejezésekor lesz módunk takarításra. Akkor szombaton és vasárnap • dolgozunk — felel a munkaközösség egyik képviselője, Izsóné Balogh Éva üzemmérnök. — Az egyik gyerekemet ki tudom adni „albérletbe” a nővéremhez, a másikra a férjem vigyáz. A többieknek már nagyobb gyerekeik vannak, őnáluk ez nem probléma. — Bírni fogják irodai alkalmazottak a takarítást? — Régebben társadalmi munkában vagy a nem szabad szombatokon többször is takarítottunk: a süteményesüzemben, a Hársfa úton és máshol. Akkor sem riadtunk vissza.tőle. Most jobb feltételekkel miért ne vállalnánk? — Jelentős ráadás-jövedelemre számítanak? — Attól függ^ hány épületet ad át idén a vállalat. Csak a NOTÉV építkezésein dolgozhatunk. Ügy gondoltuk, hogy két nap alatt — szombaton és vasárnap — az adók és más költségek levonása után tisztán ezer forintot keresünk. Egy év alatt körülbelül tízezer forintra számítunk. — Hétközben napi 120—150 forintért dolgoznak, hétvégén napi 500-ért. Nem kis különbség. .. — Csak így éri meg. A szombat, a vasárnap feláldozása mindenkinek annyi gondot okoz, hogy azokat olcsóbban nem lehet vállalni. PRÓBA: A GYAKORLAT Adva vannak a feladatok. Rendelkezésre áll a munkaerő. Hogy a kettő egymásra találjon, a frissen érvénybe lépett szabályok szerint — lehetséges. — A gyakorlat majd tovább finomítja a módszereket — így a személyzeti vezető. — Most megvan a keretszerződés a munkaközösséggel, ebben a legfontosabb elveket „íeoakol- tuk”. Molnár Pál A tizenkét hazai üveggyárnak évi 80—90 millió forint értékben állít elő formaszerszámokat, gépi berendezéseket, kemence- és egyéb vasszerkezeteket az Üvegipari Művek Pásztói Szerszám- és Készülékgyára. A magyar üvegipar báttérűzeme is tevékenyen részt vesz a csomagolóüveggyártás fejlesztését célzó programban. A program első szakaszában létesült a gyárban a korszerű öntöde, a második ütemben épül fel év végéig a formagyártó csarnok. Konzerves-, betőttesüvegekhez, palackokhoz és préselt háztartási üvegcikkekhez készül az új üzemben formaszerszám — kétszerié annyi, mint most. Az Orosházán és Sajószentpéteren ezzel egyidőben fejlesztett csomagolóüveg-gyártás kiszolgálását látja majd el a pásztói csarnok. Nemcsak a csarnok lesz új, hanem berendezései is a legkorszerűbbek. köztük szám- jcgyvezérlésű gépek. Ezek segítségével jelentősen javul a formaszerszámok méretpontossága és minősége, ami megmutatkozik a végtermékben: a velük készített csomagolóüvegek minőségében. Nagyobb lesz az itt előállított szerszámok élettartama is azáltal, hogy az új öntödéből jobb minőségű öntvény kerül ki készítésükhöz. Eredményét ugyancsak a felhasználók látják, hiszen jelentősen csökken a szerszámcseréből adódó kiesés. Az új csarnok építésével egyidőben szociális épülettel és szintén a legkorszerűbb gépekkel berendezett tanműhellyel is gazdagodik a pásztói gyár. Utóbbi különösen nagy jelentőséggel bír további fejlődése szempontjából, hiszen jó körülmények között készítheti fel szakembereit. Tovább lép idén a gyár a korábban tőkésimportból beszerzett alkatrészek termelésében. A fémrekuperátorok gyártása már több éves hagyományra tekint vissza, jól beváltak a gyakorlatban is. Kulcsár József felvétel« Osztrák licenc alapján évi 10—12 rekuperátort készítenek Pásztón. Tavaly megkezdték az üvegipari automata gépek bonyolultabb alkatrészeinek gyártását a külföldi piacokon beszerzettek helyett. Többek között, formaátfordító karokat, cseppvezetőket készítettek a pásztóiak az import minőségével megegyezően, és attól lényegesen olcsóbban. Idén az automata gépek legbonyolultabb alkatrészeinek gyártását készítik elő figyelembe véve ehhez a saját öntöde kínálta bővült lehetőségeket is. A hazai üvegipar igénye már több év óta jelentősen meghaladja a pásztói szerszám- és készülékgyár teljesítőképességét, ezért gondolni kell a gyár további fejlesztésére is. Első lépésként ehhez átvette a gyár a szomszédos állami gazdaság területét, ami a jelenleg csaknem 400 embert foglalkoztató gyár későbbi bővítésének egyik feltétele. NÓGRÁD — 1982. február 9., kedd 3 A mikrohullámokkal járó kockázatok
