Nógrád. 1982. február (38. évfolyam. 27-50. szám)
1982-02-02 / 27. szám
Képernyő előü BERMUDA Furcsa jelenségeket tapasztalok elhatalmasodni mostanság a televízióban. Mindenáron meg akarnak nevettetni, különféle ál és valódi krimikkel felizgatni. Csak azt nem akarják, hogy műélvezzek, mintha irigyelnék tőlem a művészi örömöt, élvezetet, mintha az nem tartozna bele a szerény 120 forintos kéthavi televíziós fizetési díjba. Gondolom, nem tartják meglepőnek, amióta észrevettem televíziónk fenti igyekezetét egyre engedetlenebb, már- már nevelhetetlen állampolgár vagyok. A megszokottnál nehezebben húzom mosolyra a szám, mondhatnám kényszeredetten, és felizgatni sem hagyom magamat könnyűszerivel. Konokká keményített a másik — megítélésem szerint fölösleges és oktalan — erőlködése kegyeim keresésére. Nem, nem szeretem a min- denáron-valóságot, az olcsó- jánosikodást, a felületes tetszésért eladott művészetet, tartalmas lehetőséget. Nem szeretem az erőszakot, az ízlés terrorját, még akkor sem, ha úgymond értem, közönségért van, fárasztó napjaim utáni pihentetőül. Az igaz művészet — javíthatatlan, s egyben menthetetlen vagyok — jobban felkavar, pihentet, üdít, mint a művészkedés. Mintha a televízióban a Bermuda-háromszög rejtélyéhez hasonló erők működnének: a szándék, melynek nemességét nincs okom kétségbe vonni, elhajlik a térben, nem azt olvasom ki belőle, amit szeretnének, vagy ha mégis, akkor nem tartok rá igényt, mást akarok. Nem lelkesedem például az olyan bűnügyi 'filmekért, mint az amerikai Bankrablás (január 29., 20 óra 25 perc). Nyolcéves film, de nekem szakállas vénembernek tűnt. Annyira erőtlen lábakon állt ez a történet, hogy képtelen volt magát megtartani. Még néztem, majd megölt az unalom. Pedig akik csinálták és akik tálalták, azok szerették volna, ha izgulok, nevetek — nem sikerült. .. .A Kisfilmek a nagyvilágból című összeállítás sem (január 28., 20 óra;) Mindegyik film — az osztrák Antarktisz, az angol Zen, a malacfarkú majom, a nyugatnémet A Sargasso-tenger — ötlettelen, lapos ismeretterjesztést nyújt, vagy inkább tudott dolgokat melegít fel újra. A legérdekesebbnek A Sargasso-tenger tűnt. A film rendezőjének, Albert Fischernek, ha sokat nem is, azt sikerült elérnie, hogy a „halál tengerének”, a Bermuda-háromszögnek titkát nem az UFO-k és" más földöntúli lények időnkénti feltűnésében keressük, hanem bolygónk valóságos viszonyaiban, és törvényszerűségeiben. Számomra logikus az egyik nyugatnémet tudósnak az a magyarázata, a sorozatos balesetekre, hogy ezen a tengeren és területen sűrűbb a hajó- és repülőgép-forgalom, gyakoribb a forgószél és vihar, a mágneses elhajlás ősz-, szekuszálhatja a tájékozódást. Persze e feltevések Is a rejtői” mielőbbi megfejtését sürgetik. A Nem kell mindig kaviár pillekönnyű NSZK-beli tévé- filmsorozat A nevem Mabei című negyedik epizódjával elérkezett eddigi mélypontjára, (január 26., 20 óra.) Most látszik csak igazán mennyire hiányzik belőle Mimi, a szí- nésznőcske, a legkitűnőbb karakter. A gazella termetű stewardess és utcalány külsejű, marseille-i bandafőnöknő nem helyettesítheti. S nézés közben fel kellett figyelnem egy érthetetlen, de következetesen alkalmazott jelenségre: a szereplők állandóan Monsieur- znek, mon cher-eznek. Mi végre? Hiszen tudjuk, hogy Franciaországiban vagyunk. A magyar fordítás többet jelentene a nézőnek, nem beszélve, hogy az is értené, aki netán nem tud egyetlen szót sem — mert ugye országunkban ilyen is akad — franciául. A fordítás tartalmi, stílusbeli jellegű lehetne. Hasonló fölöslegességre már felfigyelhettünk. A névtelen vár című Jókai-adaptáció első részében is, amikor a kémkedésre fogott kislány árulta el lakóhelyét, így: Palais de Nárcisz. Ma sem értem, miért nem lehetett a palota szót lefordítani. E témakörhöz tartozik még, hogy az eredeti kifejezések, szavak meghagyása nem minden esetben zavar. Például Mimi állandóan chériznek hívja. Thomas Lieven-t. Ez lefordítva jellegtelenné válna, a lány jellembeli tulajdonságait szegényítené, egysíkúsítaná. Nem vagyok tehát híve a mindenáron való magyarításnak — ily módon egyébként semmi sem kel! —, csak az ésszerűnek, a művet megőrzőnek, netán gazdagítónak. Nem jelent csúcsot, ám kellemesen szórakoztatott, s mi több el is gondolkodtatott a Folytassa, ahogy jólesik című angol filmvígjáték (január 30., 20 óra 5 perc). A sorozat jobb darabjaihoz tartozik. Tipikusan angol a szókimon- dásban, a képi szemérmességben, a citromos humorban. Es minden ízében vállalt bur- leszk. Nem veszkődik a jel- lemrajzzal, -változással, a tettek motivációival, egyszerűen felmutatja azokat, mulatságos helyzetekbe állítva. Persze az igazsághoz tartozik, bizonyos erőltetettségtől ez a film sem mentes, de legalább nem viszi túlzásba. Már a szórakozás csömörét éreztük, amikor elénk került a nyugatnémet ZDF, az osztrák Televízió, és a magyar televízió közös Kálmán Imre estje, a zeneszerző születésének 100. évfordulója tisztele- letére (január 31., 20 óra 30 perc). Hartmut Schottier bemutatót tartott, hogyan kell ízlésesen, szórakoztatón, színvonalasan, látványosan és in- ternacionáiisan megcsinálni, egy zenés-táncos produkciót. Világ nagyságok és számunkra ismeretlen — koreai, japán, porto-ricói, perzsa stto. — énekesek demonstrálták: Kálmán Imre világhírét, népszerűségét, kivételes tehetségét. A műsor életrehívód ebben a másfél órában nem akartak mást, mint szórakoztatni, közben kíváncsivá tettek Kálmán, no meg aiz operett sorsa iránt. Semmi erőlködés, görcsös igyekezet. Csak tehetség, természetesség, felszabadult- ság. Ezért nem teljesedett be a végzete: a Bermuda-jelenség elkerülte. (ok) A SLOVAKOKONCERT idei programjai Gazdag kulturális programot kínál az idei évben is a SLOVAKOKONCERT szlovák művészeti ügynökség. A szervezet meghívására számos ismert, jó hírű külföldi művészegyüttes szerepel Szlovákiában. Az államközi kulturális egyezmények keretében látogat el északi szomszédainkhoz a Leningrádi Filharmónia együttese, a Moszkvai Nagyszínház világhírű balettkara és szólótáncosai, a Gorkij Drámai Nagyszínház, a Magyarországon is kedvelt Obrazcov Bábszínház, több jugoszláviai opera- és balettegyüttes, a Ber- jozka tánccsoport és az Algériai Folklór-együttes. Vanyarci népviselet Színpompás, messze földön híres a vanyarci népviselet, melyet ünnepnapokon fiatalok, idősebbek egyaránt szíver sen viselnek. Fotó: P. Tóth József / Művelődés, szórakozás a reformkori Nógrád medvében (1.) Könyv és olvasó E kérdés vizsgálata során összetett kép tárul elénk, hiszen e területen az egyes osztályok, sőt az egyes rétegek, csoportok szokásai, lehetőségei is különbözőek voltak. Elég, ha csak megemlítjük a jobbágyság milliós tömegét, akik a hivatalos iratokon rendszerint kereszttel jelölték írástudás hiányában nevüket. Hogyan is lehetne akkor művelődésről beszélni esetükben. De más és más szokásai voltak az úri osztályon belül például a bocsko- ros nemeseknek és a köznemeseknek is. Ez utóbbiakat állítottuk most' vizsgálódásunk középpontjába.' A művelődés már akkor is egyik legfontosabb, legdöntőbb tényezője az olvasás volt. A szokások itt is változtak az idők múlásával. A század elején a megyére is érvényes az, amit a Hazai és Külföldi Tudósításokban 1809- ben olvashatunk, hogy tudniillik a kalendáriumok a legelőkelőbb olvasmányok az egész országban. Százötven- ezer példány jelent meg belőlük! Ugyanakkor — teszi fel a kérdést a cikkíró — mi az oka annak, hogy a „két magyar újságból meg vészén 2000 exemplart; más fontos könyvekből pedig alig vészén 500-at?” A nemesség többségének otthonában a kalendáriumon kívül nemigen akadt olvasnivaló. Legfeljebb jogi művek, főleg a mindennapos pereskedések segédkönyveiként, valamint vallási jellegű kiadványok (elsősorban a Biblia.). A szépirodalmat lenézték, esetleg az úgynevezett románokat, a regényes olvasmányokat, a széphistóriákat vették elő hébe-hóba. Áttanulmányozva például jó • néhány nemesi vagvonössze- írást, megállapíthattuk, hogy könyvről jószerint nem is tesznek említést. Egy Ízben írnak le például summásan 44 darab könyvet, egy másik helyen a lajstromban feltüntetik Verbőczy Hármaskönyvét, de ezeken kívül semmi nem szerepel. Ez persze az egyik véglet. A másik oldalon ott van a köznemességnek az a része, amelyek felvilágosult, iskolázott, modern szemléletű, kereste és gyűjtötte az olvasnivalókat. Nem lehettek sokan, hiszen Mocsáry Antal 1826- ban sem tudott hat jelentős könyvtárnál többet megemlíteni. Prónay Lajos, Kubinyi András, Baloghy Lajos, Szent- iványi Márk, Szontágh István és Katskovits János neveit írta le, ez utóbbinak „tsupa magyar könyvekből pedig ditséretes gyűjteménye van.” (Tudunk még • könyvtárakról Madách Imre családjában, gr. Forgách József kastélyában Szécsényben és a monográfia- iró Mocsárynál is.) Természetesen máshol is voltak könyvek a nemesi kúriákban, de ezeket Mocsáry, a tudós literátor nem sokra becsülte, mondván: „románok, utazások, víg és szomorú játékok, öngyilkosságok példáji, mellyek mulatságosak, de tudományt vagy igen keveset, vagy éppen semmit sem ad- nak.”.Nagyon is reális és hasznosítható tanulságot von le mindezekből: „ki tsupán tsak a mulatságot keresi az olvasásban és nem a tudományt — az ugyan eltéveszti az igazi tzélt.” (E bölcsesség kimondásában alighanem műve kiadásának szomorú tapasztalatai is vezették, hiszen a megyében mindössze 52-en fizettek elő erre a nagy jelentőségű munkára.) Olvasni könyvtárban is lehetett már ez időben, nem kellett feltétlenül megvásárolni a könyvet A megyében ekkor mindössze egy közkönyv^ tár található, a „Losontzi Re- formta Iskoláé.” — azaz a liceumé. „Jeles és számos könyvek gyűjteménye ez, s a Literatúra kedvellőjl közül akárki kérjen belőle könyvet olvasásra, adatik neki minden készséggel” — írja s megemlíti, hogy ő is felhasználta a bibliotékát gyűjtőmunkája során. E könyvtár 1847. táján már 4100 kötettel rendelkezett, állománya elsősorban az iskolai képzésnek megfelelő könyvekből állt. Találhatók könyvtárak még a kaszinókban is, de azokról később szólunk. A kaszinókat megelőzően már Mocsáry is felvetette egyfajta társasegylet létrehozását, ahol olvasni és művelődni lehet. Ilyen működött a szomszédos Hont megyében. Itt minden év szeptemberében a közkönyvtárban az „olvasást kedvelő és tanult férfiak minden rendből megjelennek” és közülük néhányan előre felkészülve, önként vállalkozva, különböző témából előadást tartanak. Ha a jelenlevők ezt értékesnek és hasznosnak ítélik, úgv közös költségükön ki is adják. Nógrád megyében ilyen jellegű társulat 1843-ban jött létre Losoncon. Igazságtalanság lenne, ha nem említenénk/meg a hölgyeket is, akik a negyvenes évekre a nemzeti lelkesültség fokozódásával maguk is művelődni kezdtek. így ismerünk Losoncról is több nemes hölgyet, akik műveltségben töltettek a férfiakon is. Egyikükről így ír a kortárs: ..A' jelesb magyar észtermékből derék könvvgvűjteménvt tart a Hiteltől Kuthv-novelláiig, a Regélő mellett Pesti Hírlaoot is forgat.” (Ő egyébként Kubinyi Ferenc felesége, Gyürky Franciska volt.) p. m. Mit láthatnak, hallhatnak a balassagyarmatiak? Balassagyarmat közművelődési intézményei több ér dekes kulturális programmal várják február hónapban is a művelődni, szórakozni vágyókat. A rendezvények zömét a Mikszáth Kálmán Művelődési Központ szervezésében az intézményben, valamint a működtetésébe tartozó ifjúsági és úttörőházban tartják. Az Állami Bábszínház a művelődési központban február 3-án mutatja be a Bohóc, rókák és egyéb mókák című mesejátékát. A gyerekeknek egyébként, a februári műsorterv szerfelett kedveskedik, hiszen a hónap folyamán még két alkalommal tapsolhatnak neves művészeknek. Váradi Hédi Kossuth-díjas színművésznő február 15-én vendégszerepei Balassagyarmaton Mesekosár című összeállításával; Levente Péter új gyermekműsorával xebruár 24-én mutatkozik be. Folytatódik a hangverseny- évad. Az általános és közép- iskolások mellett ebben az időszakban a szakmunkástanulók számára is tartanak komolyzenei koncertet az Országos Filharmónia bérletsorozatának keretében. A dolgozófiatalok február 9-én a barokk zenével ismerkedhetnek. Az eredeti barokk hangszereket a Tinódi kamarazenekar tagjai szólaltatják meg. Akisiskolások a salgótarjáni szimfonikus zenekar fellépésének tapsolhatnak: a február 10-i koncerten bécsi klasszikus muzsika hallható. A nagyobb diákok a Kodály vonósnégyessel találkozhatnak február 24- én a Haydn emlékére rendezett koncerten. A hónap elején, február 8-án a Rózsavölgyi Márk Zeneiskola is szervez hangversenyt a művelődési központban. Az alkalomra a balassagyarmati vegyes kar jubileuma alkalmából kerül sor, s a koncerten a város kamaraegyüttese működik közre. A Horváth Endre Galéria február 5-től új kiállítássá! várja látogatóit. El Kazovsz- kij festőművész munkái a hónap végéig láthatók. A bejárófiatalok szórakozását, művelődését hasznosan segítő Tájo,lóklub naponta fogadja az érdeklődőket, alkalmanként szervezett programokkal. Érdeklődés kíséri Vass Imre előadássorozatát a popzene irányzatairól, Reiter László diaporáma bemutatóját Balassagyarmat városáról. A HARTSNYAKÉSZfTOK CÉHÉTŐL A MODETÄ-IG Amikor 1629-ben a bukovai illetőségű Jan Heidler II. Fer- dinánd császártól a harisnyakészítők céhének elismerését kérvényezte a Cseh-Morva Fennsíkon elterülő Jihlava városában, aligha sejthette, hogy a következő századokban ez a vidék és ez a város lesz a cseh kötszövőipar fellegvára. A XIX. században Jihlavában már több nagyobb gyár működött. Jóval később, a II. világháború után, 1948-ban megalakult a MODETA nemzeti vállalat. A MCDETA nyolc üzemében ma négyezren dolgoznak. Évente több mint 8 millió kötött felsőruházati cikket, ruhát, sálat és 950 ezer pár kötött kesztyűt készítenek. A jih- lavai MODETA jelentős helyet foglal el az iparágban, termékei a város és az ország határain kívül is ismertek. Az elmúlt évtizedekben Jihlava a Dél-Morva tartomány harmadik legnagyobb városa lett. A nagyüzem készítményeinek mintegy egyötöde — pulóverek, mellények, fürdőruhák — exportra készül. A szocialista országok mellett szívesen vásárolják ezeket az árucikkeket az NSZK-ban, Franciaországban, Belgiumban és a skandináv országokban is. A MODETA-ruházati cikkek kiváló minőségükről híresek. műsor KOSSUTH BADIO: 8.27: Eszmék faggatása 8.52: Régi híres énekesek műsorából 8.15: Boross Lajos népi zenekara játszik, Kováts v Kolos nótákat énekel 9 A4: Játsszunk a billentyűkkel! 10.05: MR 10—14 10.35: A Stuttgarti kamarazenekar Pergolesi-felvételeiből H.10: Varázskeringő Részletek Oscar Strauss operettjéből 11.38: A csúnya hercegnő XV/8. rész 4 NÓGRÁD - 1982. 12.35: 20 éves a Törvénykönyv. A mikrofon előtt: dr. Markója Imre igazságügyminiszter 12.50: Kapcsoljuk a Magyar Nemzeti Galériát ÍS’.SS: Népdalok, néptáncok 14.42: Arcképek a cseh irodalomból 15.05: Kóruspódium 15.28: Nyitnikék 18.05: Mesterségünk címere —5/1. 16.35: Andor Éva énekel 17.07: Ön például milyen iskolát remél a gyerekének? 17.32: Ének az esőben 17,45: A Szabó család 19.15: Hallgassuk együtt .* 19.55: Szintézis. A külpolitikai rovat műsora. 20.25: A' Belügyminisztérium Duna Művészegyüttesének népi zenekara játszik 20.49: „Intés az őrzőkhöz’* 22.20: Tíz perc külpolitika 22.30: A Deller énekegyüttes Wilbye-madrigálokat énekel 22.50: Késő este Bakonyi Péter Jegyzete Február 2., kedd 23.00: Operarészletek 0.10: Art Farmer és Pege Aladár felvételeiből PETŐFI RADIO: 8.05: Juanita csókja Részletek Miljutyin operettjéből 8.20: Tíz perc külpolitika 8.33: Társalgó 10.00: Zenedélelőtt 12.25: Ifjúsági könyvespolc 12.33: Melódiakoktél 13.25: Medveológia Radnóti László műsora 14.00: Kettőtől hatig. . . 18.00: Tipp-topp parádé 18.33: Nótacsokor 19.23: India története 19.33: Csak fiataloknak! 20.33: Színház XII/4. rész 20.57: Kapcsoljuk a 22-es stúdiót 21.57: Népdalok 22.30: Régi és új bluesfelvételekből 23.20: Hegedűs a háztetőn Részletek Bock zenés Játékából MISKOLCI STÜDIO: 17..00; Híre^, időjárásjelentés, tartalomismertetés. 17.05: Fiatalok zenés találkozója. Szerkesztő: Be- ély Katalin és Zakar János. 17.45: Döntött a bíróság... Kártérítés árvaságért... dr. Tímár László előadása. 18.00: Észak-magyarországi krónika. (Növényvédelmi tanácskozás Egerben. — Beruházások a hernádnémeti termelőszövetkezetben. — Az Özdi -városi Tanács üléséről). 18,25—18.30: Lap- és műsorelőzetes. TELEVÍZIÓ: 8.30: Tévétorna (ism.) 8.35: Iskolatévé: Magyar nyelv. (Ált. isk. 3. oszt.) 9.05: Orosz nyelv. (ólt. isk. 5. oszt.) 9.30: Környezetismeret (ált. isk. 1. oszt.) 10.05: Osztályfőnöki óra* (ált. isk. 3—4. oszt.) 10.25: Csak gyerekeknek! 10.50: C$ata fekete-fehérben 11.10: Idesüss! 14.00: Iskolatévé: Környezetismeret (ism.) (SZ.) 14.20: Magyar nyelv (ism.) (SZ.) 14.d5: Osztályfőnöki óra. (ism.) 14.55: Orosz nyelv (ism.) 15.05: Napköziseknek — szakköröknek (SZ.) 15-50; Hírek 15.55: Kuckó (Isii.) (SZ.) 16.25: Gólyavári esték 17.15: Alpesi sívilágbajnokság 17.55: Reklám 18.00: „Száguldás” (ism.) (SZ.) 18.30: Dél-alföldi krónika 19.00: Reklám 19- 30: Tévétorna 19.15: Esti mese 19.30: Tv-híradó (SZ.) 20.00: Nem kell mindig kaviár 20.55: Stúdió ’82. ■21.55: Pszi-fi. Fejezetek a lelki Jelenségek élettanából 22.35: Tv-híradó 3. (SZ.) 2. MŰSOR: 20- 01: Képmagnósok figyelem! 20.30: Parabola (ism.) (SZ.) 21.00: Tv-híradó 2. (SZ.) 21.20: Reklám 21.23: Akik élni tanulnak 21.45: A kalmár. Magyarul beszélő NSZK tévéfilm. (SZ.) * BESZTERCEBÁNYA: 17.45: Alpesi sívilágbajnokság 18.30: Gazdaságpolitikai magazin 19.10: Esti mese 19.20: ídőjárásjelentés és műsor- ismertetés 19.30: Tv-híradó ______ 2 0.00: őszi maraton. Szovjet filmvígjáték 21.30: Dokumentumműsor 21.55: Ez történt 24 óra alatt 22-10: Kamarahangverseny 23.00: Hírek MOZIMŰSOR: Salgótarjáni November 7.: fél 4től napközis mozi: Mackó Misi és a csodabőrönd. Színes, szinkronizált lengyel báb-mesefilm. Este: Az élet szép. Színes, szinkronizált olasz—szovjet íiorproduk- ció. — Kohász: A bíró és a hóhér (14). Színes, szinkronizált NSZK film. — Tarján vendéglő: Fehér telefonok. — Balassagyarmati Madách: Zorro. Színes, olasz —francia kalandfilm. — Nagybá- tonyi Petőfi: A piros pulóver (14). Színes, szinkronizált francia bűnügyi filmdráma. — Bányász: Vük. Színes magyar rajzfilm. — Pásztói Mátra: Oblomov néhány napja. Színes szovjet film. — Rétsági Félelem a város felett (16). Színes francia—olasz bűnügyi film. — Kistcrenyei Petőfi: Az inkák kincse. Színes olasz—spanyol- bolgár—NSZK—perui kalandfilm. — Jobbágyi: A ,3. számú űrbázis.^ (16). Színes, angol fantasztikus kalandfilm.
