Nógrád. 1982. február (38. évfolyam. 27-50. szám)

1982-02-28 / 50. szám

Nógrád vendég© volt Soltész ßezsö Akik nem különösebben Járatosak a beatzene világá­ban, mint jómagam is, azok némi meglepetéssel vették tu­domásul Soltész Rezső tavaly nyári sikerét a televízió tánc­dalfesztiválján. Neves énekes előadóművészeket körözött le, s családtagjaimtól, barátaim­tól kérdezősködtem szemé­lye felől. Kiderült, hogy a siker nem mindenkinek vá­ratlan, hogy a pályakezdő énekesnek vélt Soltész Rezső mögött már több, mint egy évtizedes énekesi zenészi múlt áll. Hiába, úgy igaz, ahogyan a Ludas Matyi mottója hirde­ti: Egy újszülöttnek minden vicc új. Soltész Rezső 1945. április 19-én született. A hatvanas évek közepén öccsével meg­alakította a Rangerszenekart. — A Rangers-szel szerepel­tünk Salgótarjánban is, 1968- ban az első országos amatőr könnyűzenei fesztiválon — emlékezik a barna, göndör­fürtű fiatalember. — Velünk játszott Novai Gábor, a mos­tani Hungária együttes egyik meghatározó alakja. Ő volt a basszus-, én a szólógitáros. — Családi inspirációkra lett zenész? — Nem. Nem volt a csa­ládunkban zenével foglalko­zó ember. Valahogy magától jött az egész. Mindig vonzód­tam a zene iránt, és engem el is kapott, mint annyi fia­talt, az a zenei irányzat, ame­lyet beatnek hívnak. Persze szerencsére apámnak — még a hadifogságból hozta magá­val — volt otthon egy gitár­ja, azon kezdtem. — És 1970-ben, amint az Tardos Péter Rocklexikonjá­ban olvasható, megalakult a Corvina... — Akkor már én basszus­gitároztam, mert Novait be­vitték katonának. — Mit jelentett az ön szá­mára ez az együttes? — Mindent. A Corvina szá­momra nagyon kedves em­lék, az első perctől az utol­sóig. Olyan számokat játszot­tunk, amelyek a mai zenei stílusomnak a gyökereit je­lentik. Persze ilyen hatalmas sikerünk, mint amilyen most van, sohasem volt. Ezt én óri­ási megtiszteltetésnek érzem, egyben felelősségnek is. Nem akarom becsapni az embere­ket, nem akarom, hogy csa­lódjanak bennem. — A koncert előtt és után, itt Nagybátonyban, valóság­gal megrohamozták rajongói, a tizenéves lányok és fiúk. Több, mint fél órát kellett várnom, míg végre pnhöz el­jutottam. Nem zavarja ez a fokozott érdeklődés? — Szeretek az emberek között lenni, közéjük menni. Szeretem, ha rám néznek az emberek. Ez mindig doppin­gol az éneklésben. Azt hi­szem, én nagyon szentimen­tális vagyok. — Meggyőződésem, hogy inkább egészségesen érzel­mes. Ezt érzem a dalaiban, az előadói stílusában. Hogyan hatott életére a múlt évi si­ker? — Fenekestül megfordult a világ körülöttem. 1979-től énekelek, miután a Corvina feloszlott. 1980-ban Cseh­szlovákiában nagylemezem jelent meg a szlovák hang- lemezkiadó vállalat, az Opusz kiadásában, angol nyelven. Ez jelentős esemény volt az éle­temben. Tavaly nyárig jobbá­ra külföldön dolgoztam, a Szovjetunióban, Lengyelor­szágban, Csehszlovákiában, annak főleg magyarok lakta területein. Mondhatom azt, hogy sokáig nem is ismertek Magyarországon, sokkal in­kább külföldön. 1980. szep­temberében Drezdában el­nyertem a közönség díját... De visszatérve a táncdalfesz­tiválra, az ottani siker tette lehetővé számomra, hogy itt­hon is széles körben megis­merjenek, itthon is dolgozhas­sak. Mert azért nem ugyanaz, angolul, németül énekelni, a közönség is más. Itthon dol­gozni nekem — mondtam már, hogy szentimentális va­gyok — nagyon nagy boldog­ság. — Szóljon hangosan az ének. Ez volt a fesztiváldíjas szám címe, szövegét S. Nagy István írta, zenéjét ön. Minek tulajdonítja a sikert? — Erre pontosan nem tu­dok válaszolni. Sok apró mo­mentum kell hozzá, kell a propaganda is. 1981. sok örö­met hozott az életemben. A közönségszavazatok alapján a tavalyi év legjobb férfi éne­kese lettem. Február elején megnyertem a székesfehérvá­ri Tessék választani! versenyt a Boldogságból sosem elég cí­mű dalommal. — Remélhetőleg, és ezt kí­vánom, az idén folytatódik az elkezdett sikersorozat. A kö­zeli jövőben milyen feladatok várják, milyen események várhatók az életében? — Február 26-án (megjele­nésünk idején tehát már el­utazott — szerk) indulok a Szovjetunióba, önálló kon- certkörutam lesz, egyhónapos időtartamú. Márciusban Cseh­szlovákiában megjelenik a Robot Love című nagyleme­zem, április végére Ígérik el­ső önálló hazai nagylemezem, a Szóljon hangosan az ének megjelenését. Azt hiszem, el­hiszi, hogy nagyon boldog va- (gyok. Elhiszem. Miért is ne? Ke­veseknek kellett annyira meg­dolgozni az elimerésért, a népszerűségért, mint éppen neki. Harminchat évesen ért fel a csúcsra. Ott érje őt a következő évtized! Sulyok László Bemutató előtt Rontás és reménység Erzsiké menyasszonyi ruhában, kovics Istvánná) Hiszékenység és vámszedői. Az újságok bűnügyi rovatai­ban gyakran olvashatunk jó­szándékú, becsapott emberek­ről, és sanda lelkületű, ügyes­kedő hazugokról. Ilyenkor jog­gal vetődhet fel a kérdés: a történtekért tényleg csak a csa­lók felelősek? Vagy felelős­séggel tartozik értük a kár­vallott is, éppen túlzott hiszé­kenysége, az esetet valóság­gal kiprovokáló magatartása miatt? Többek között ezeket a kérdéseket is felteszi a néző­nek Moldován Domokos leg­újabb filmjében, a Rontás és reménységben, mely a „Film- napok falun” idei programjá­nak premierdarabjaként kerül több megyei filmszínház mű­sorára. Moldován Domokost rendkívül foglalkoztatják nap­jaink valóságának hiszékeny­sége, okkultizmusa, ennek tár­sadalmi. emberi gyökerei. Elő­ző filmje. A halottlátó, a put- noki jósasszonyról szólt, aki csodás praxisa révén vagyon­ra, szép házra, kocsira tett szert. Csodákról és csodacsiná- lókról szól a Rontás és re­ménység is. boldogsága határtalan (Fer­A történet szereplője Fer- kovics Istvánné, Erzsiké, aki bazárosként 65 esztendős ko­rára takaros, házat, kertet mondhat a magáénak, s egyet­len vágya, hogy családja le­gyen, legyenek örökösei. A testi hibás, hiszékeny asszony okos és ügyes cigányasszo­nyokkal találkozik, akik ész­reveszik benne, hogy rátalál­tak az aranytojást tojó tyúk­ra, s két hónap alatt férjet és gyereket ígérnek neki. Erzsi­ké elhiszi, miért ne, hiszen Szent Anna 83 esztendős ko­rában szült. Neki is lehetnek ikergyerekei. Mélyen vallásos, megingathatatlan hite: „Isten­nek minden lehetséges!” Természetes, hogy a ci­gányasszonyok a vállalt ha­táridőre sem férjet, sem gye­reket nem tudnak az idős asz- szonynak „szállítani”, s az hirtelen haragjában a rend­őrségre szalad. A dologból bírósági tárgyalás lesz. Ki nyeri meg a pert? A hívő Er­zsiké, vagy a vajákos, kuruzs­ló cigányasszonyok? Sikerül-e Erzsikének családra szert tennie? Moldován Domokos filmjé­ben amatőrök játsszák a sze­repeket Athina Papadimitriu kivételével. Ferkovics István­né és a clgányasszonyok saját magukat alakítják, újra idéz­ve a megtörtént eseményeket a filmrendező felkérésére. A film operatőre Pap Ferenc. A zenét Vivaldi műveiből és a Neoton-família dalaiból állí­totta össze a rendező. A Ba­lázs Béla Stúdióban készült filmet elismeréssel fogadták a nemzetközi filmfesztiválon, értékeiről meggyőződhetnek a megyei moziiátogatók is. Egy, az 1930-as évek ele­jéről való telefonkönyvet for­gatok. Az öregek emlékezete szerint, Salgótarján első te­lefonkönyvét. Ingyen példány, a Salgótarjáni útmutató címet viseli. Kis méretű, szépen nyomtatott, fél évszázad után sem hullik szét. Címlapján a kép Salgó várát ábrázolja a menedékház teraszáról. Azért halad a világ, töprengek ma­gamban, miközben lapozga­tom a vékonyka könyvet, amelynek utódai — a óraiak — jócskán megvastagodtak, jelezve, több lett a berregő készülék. Haladunk, persze, egy kicsit visszafelé is, mos­tani telefonkönyveink hol lesznek már fél évszázad múl­va. Pár hét után lapokra hul­lanak szét. kunkorodnak, gyú­ródnék, mint az őszi levél. „Modern” nyomdában fűzik őket. De nem erről akarok beszélni. Ámbár fura dolog ez a ha­ladás. Például közli a köny­vecske a MÁVAUT és a MÁV menetrendjét is. Budapestről 7,10-kor indult egy gyorsvo­nat, 9,37-kor Salgótarján bel­ső állomásán állt meg, 10,30- kor Losoncon volt. (Ma ugyanez a vonat 7,28-kor in­dul a fővárosból és 9,53-kor ér a salgótarjáni főtéri meg­állóba. Ha nem kérik! A me­netidőben a haladás tehát nyilvánvaló. Pontosan két Idegenforgalmi kaleidoszkóp Előrejelzés az 1982. évi szezonra (Megkérdeztük az utazási irodákat) Hogyan készül­tek fel programja­ikkal az ötnapos munkahéttel meg­növekvő szabad idő. kitöltésére az utazási irodák, s külföldre szerve­zett útjaik össze­állításában figye­lembe vették-e azt az utazási igény- változást, ame­lyet a január 1-től módosult valuta - ellátási rend és az útlevelekről szóló rendelkezés várhatóan kivált? — Ezekről érdek­lődtünk az IBUSZ, a VOLÁN TOU­RIST, az ifjúsági EXPRESS, a MALÉV, a Buda­pest TOURIST utazási irodák központjában, va­lamint a Camping és Caravanning Klubban. A nyilatkoza­tok egyöntetűen arról szólnak, hogy a várha­tó belföldi turizmus élénkülé­sével különösen a hét végi tú­rók iránt növekszik majd az A hatnapos körutazás egyik állomása: Sopron rinit január l-.től évente csak egyszer lehet részt venni nyu­gati országba szervezett tár- sasúton, az időtartamtól és jel­érdeklődés. A külföldi utazá- légtől függetlenül. Egyébként __ _________ s okkal kapcsolatos változások a változásokról az utazási ixo- szervezett”'utazások ”k ö r e*3t e ­Veszprém városával ismerkedő hetnek majd meg a vállalko­zó kedvű utasok. Érdekesnek ígérkezik a kétnapos Somogy* országi körutazás is. A há­romnapos Őrség—Göcsej, va­lamint a kétnapos Gemenc—; Pécs autóstúra kötetlen szó* rakozást, maradandó élményt ígér az autósoknak, motoro­soknak. A hat-nyolc napos nyári üdülési programban ki- ki pénztárcája erejéig bősége­sen válogathat balatoni, bu­dapesti termálvizi üdülési programok között. A „Minden évben aa IBUSZ-szal!” jelmondat szel­lemében az eddigieknél jóval gazdagabb külföldi program összeállításakor gondosan ügyeltek arra, hogy azok is érdekes, vonzó, utazási lehe­tőségekhez jussanak, akik egyénileg, saját gépkocsijuké kai szeretnének külföldre utaz­ni. A tengerparti üdülések kö­zül meglepően olcsó bulgáriai,1 szovjet-riviérai, jugoszláv ten­gerparti ajánlatokat kínál az IBUSZ nyári programja, da lehetőség van arra is, hogy Cipruson, az olasz tengerpar­ton, vagy éppen Spanyolország­ban nyaralhassunk az IBUSZ segítségével. El lehet jutni az IBUSZ-szal Franciaországba, Angliába, Belgiumba, Skané dináviába is. A szocialista országokba szintén növelni fogják az uta- dákban kapható — a Magyar zási kedvet, főiként a hosszabb Nemzeti Bank által kiadott időtartamú utakra várnak több jelentkezést. Mint ismeretes, azzal, hogy minden magyar állampolgár ezután évenként egyszer utazhat magáncéllal Nyugatra, módosult a társas- utazás rendszere 'is, amely sze­szórólapok részletesen tájé­koztatják a turistákat. S most lássuk az utazási irodák előrejelzését az idei ja­nuártól decemberig tartó sze­IBQSZ: A hét végi kettős munka- tóságok is. A jól bevált bérle­szüneti napokon nagyszerű le­hetőségek kínálkoznak or­szágjáró túrákra, a hazai tá­jak megismerésére, kulturá­lis és sportprogramokkal egybekötött társas- és egyéni utazásokra. tes utak köre is bővül. Üj vál­lalkozásba kezdenek például matikája szintén jelentősen bővült. A kilenc- és tizennégy napos közép-ázsiai utak mel­lett igen érdekesnek ígérkezik a Szibériába, Mongóliába, Vi­etnamba, Koreába szervezett hosszabb távú és időtartamú utazás. Olcsó és izgalmas uta­kat ígér a hét végi külföldi utazások terve is: Madridban^ Rómában, Moszkvában, Lenin-! grádban, Prágában, Isztam­bulban 3—6 napot tölthetünk! A hajóutak bő programjából nagy érdeklődésre tarthat szál a Vallások és műemlékek eí- mot a nyolcnapos fekete-ten­mű bérletes sorozat beindí­tásával. Jelentősen bővült a körutazások száma is. Az Észak-Dunántúlra tervezett Páfrányfenyő Az IBUSZ idei belföldi prog“ hatnapos körutazás keretében ramja mindezek figyelembe- például Visegrád, Győr, Ka- vételével jelentősen bővült. Puvar> Sopron, Szombathely, 1982-ben huszonöt autóbuszos, országjáró programot, állítot­tak be, hét új üdülési alkal­mat kínál az utazási iroda igen előnyös áron. Nagy fi­gyelmet fordítanak a buda­pesti tavaszi fesztivál esemé­nyeire, amelyekre a külföldi­ek mellett természetesen vár­ják a hazai közönséget is. Az ügyfelek régi kívánságának eleget téve, idén még több saját autóstúrát, kirándulást, utazást, üdülést szerveznek. A rokkantak, nyugdíjasok, gye­rekes családok számára nyúj­tott 10—15 százalékos kedvez­mények körét szintén bővítik. A központi programok mel­lett tartalmasabb, választéko­sabb programokat állítanak össze a megyei IBUSZ-igazga­geri. A görög szigetekre, két járatot is indítanak, 10 napos tartózkodással. Az IBUSZ ezúttal fennállá­sa óta a leggazdagabb prog-í ramját hirdette meg. — vf — A páfrányfenyő (Ginkgo bi- eszményi nagyvárosi fává lóba) lombhullató növény, a változhatna, annál is inkább, ma élő magvas növények kö- mert jól tűri az ágak vissza- rében a legrégibb nemzetség, vágását. Fagyálló, sőt bizo- Élő kövületnek számít, hiszen nyos fokig tűzálló is. Ellenáll a felső triász időszak óta meg- a rovaroknak, mert leveleiben van. Kelet-Azsiában a kolos- rovarölő hatású anyagok van- ntorkertekben ősidők óta, nak, s a baktériumok, a ví- mint szent fát ültetik. Űjab- rusok és a gombák okozta fer- ban azonban a páfrányfenyőt tőzésekre sem érzékeny! nemcsak Dél-Kínában, ha­nem Japánban, az Egyesült Államokban, Európában stb. is kedvelik park- és néhol út menti faként. Hatalmas ter­metű, szép törzsű fa, ezért Sa!gó*arjáni úímufató Az első városi telefonkönyv perc. Ha így gyorsulunk — a Acélgyár—Rimamurány— gyorsuló időben — a második Salgótarjáni Vasművet a 3- számon jelentkezett. A Pan­Egyetlen „szépséghibája” az; hogy a szaga szokatlan, so­kaknak nem kellemes. Drez­dában már több mint 220 ilyen fa virul, Berlinben 33, igaz, közülük 14 a friedrichs- feldi állatkertben. liliiiMiinMiimitiililliMiiliiiiifiiiiiiiiiiitliiiifli sárnap a salgótarjáni közked­velt „Szürke fiúk” (Grey Boys) jazz zenekar játszott. A 177-es telefonon hívhattak a vendégek. Elayer Farkas Bristol Szállodája a „Fő-téri állomástól 1 perc’’ a 116-os nónia Szálloda és Étterem — „gőzfűtés, pansio és menü rendszer” — csalogatőként kö­zölte: „Az NB., NBB. és a évezred első felére újabb két as számon lehetett hívni. A percet nyerhetünk.) De ne si- Munka című . lap szerkesztő- essük el a dolgot. ségének a száma 58 volt. Pe­Azt mondják, a történész ész Árpádné cukrászt a 130- számára egy régi telefon- as számon hívhatták, a Salgó- várost látogató amatőr csapa­könyv is sokat elárulhat a tarjáni Bányatelepi Torna tok kedvenc találkozóhelye.” korabeli társadalmi struktú- Club a 175-ös számon jelent- Ez akkor vonzóerő volt! A ráról. Készséggel elhiszem, kezett. A Z-pálfalvai Üveg- Duda-cukrászda is ugyanezt Hiszen még előttem is nyil- gyár száma 29, a névsorban ígérte. Napali és estélyi fri- vánvaló, hogy például a tele- az utolsó Zolán Endréé pedig zurákat a Bözsi szalon készí­tőn birtoklása fél évszázada 190 volt. Természetesen, volt tett az állomással szemben, a mainál még inkább stá- telefonja a tűzjelző állomás- népes volt a Gőz- és Kádfür- tust és anyagi helyzetet is nak, illatszertáraknak, virág- dő, akadt olyan úri és hölgy­jelzett. A könyvecske mind- szalonoknak, drogériáknak és fodrász, aki már tudta, hogy: össze körülbelül 180 előfizető gyógyszertáraknak, a Polk- „ A dauer bizalom dolga.” nevét és számát tartalmazza, vendéglőnek, a közhivatalok- „Könyv nélkül” is sokan A telefon Salgótarjánban is nak, magánvállalatoknak és tudták — benne volt Römer demokratizálódott. Történt pénzintézeteknek is. Utóbbi- jenö kirakatában — ho»v közben más is, 1944-ben a vá- ak hivatalos óráikat is közöl- „Römer szemüveg látásává ros torzslaicossagahoz tartó- tek a telefonkönyvben. Úgy jóisten áldása”, Römer Zoltán zok egy részenek elpusztítása latszik ebben meg nagyobb órái, Rőmer Árpád és mások Akkor a salgotarjam gettóból volt akkor az állandóság. divatárui keresettek voltak - * mai toronyház környé- A könyvecske nyereséges Csöngött a telefon Fölvették! kéről — 1250 idevalósi em- üzleti vállalkozás lehetett, aki Arról nem szólhat a te- bert hurcoltak el, alig jöttek számított, hirdetett benne. A lefonkönyv hogy miről be néhányan vissza. Pár telefon Liget vendéglő verpeléti bor- széitek a telefonálók, hiszen -- Fo utcai üzletben, orvosi kulónlegessegeket kínált,' ;íl- a szó akkor is elszám. Csak rendelőben — utánuk is né- lando kitűnő cigányzenével a telefonkönyv maradt meg. ma maradt. csalogatott. „Ráadásul” csü­De lássuk, kik telefonál- törtökön, szombaton és va- Tóth Elemér hattak egymásrák. Az előfi- ' zetők névsora, Ábrahám Bé- I ~ Iával kezdődik, száma 143. Az j NÓGRÁD — 1982. február 28., vasárnap §

Next

/
Thumbnails
Contents