Nógrád. 1982. február (38. évfolyam. 27-50. szám)

1982-02-04 / 29. szám

Bizonyítvány és tucfás Felnőttoktatásunk gondjai, lehetőségei Magán- és közérdek egyszer­re: a minőd magasabb művelt­ség megszerzése. Magánérdek, hiszen mindenkinek — ha nem is mindig forintban mérhető — haszna lfcan abból, ha többet tud, műveltebb lesz, kulturáltabban él. S közérdek is, mert a technika és a tudo­mányok fejlődésével egyre na­gyobb szükség van — és még inkább lesz — a „kiművelt emberfők” sokaságára a mun­kapadok mellett, a népgazda­ságnak minden területén. Ugyanakkor még mindig je­lentős azoknak a száma, akik nem rendelkeznek általános iskolai végzettséggel. Hogyan tovább? Milyen lehetőségei, eredményei, gondjai vannak a felnőttoktatásnak ma? Erről kérdeztük meg dr. Komorócz- ki Sándomét, a Művelődési Mi­nisztérium közoktatási főosz­tályának vezetőjét: — Amikor a felnőttoktatás gondjairól, eredményeiről be­szélünk, feltétlenül szólni kell a középfokú, illetve a dolgo­zók általános iskoláiról. Ez utóbbi jelentősége azért nagy, mert hozzájárul népünk alap­iskolázottságának emeléséhez, a tankötelezettség teljesítésé­hez. Hangsúlyozni kívántán, alapvető célunk, hegy a ta­nulók a nappali iskolában fe­jezzék be az általános iskolát, de akiknél ezt nem tudjuk el­érni — családi vagy egyéb okok miatt — azok iskolázta­tását is lehetővé kell tennünk. Habár ezeknek a tanulóknak a száma tanévenként csökken — ugyanis a gyógypedagógiai is­kolákban, valamint a felnőtt- oktatásban végzőkkel együtt a tankötelezettség teljesítése mintegy 95 százalék, mégis 8— 10 ezerre tehető azoknak a száma, akik általános iskolai végzettség nélkül lesznek munkavállalók. Ezért számol­nunk kell azzal, hogy tovább­ra is lesznek olyanok, akik az általános iskola megfelelő osztályát már a- dolgozók ál­talános iskoláiban végzik el. Az elmúlt évtizedekben több mint másfél millióan tanultak az iskolarendszerű felnőttok­tatásban. Mégsem vagyunk elégedettek az utóbbi évek eredményeivel. Ugyanis az ok­tatáspolitikai határozat, illetve a közművelődési törvény meg­jelenését követő két-három évben az általános iskolai fel­nőttoktatás felfelé ívelt, azon­ban az utóbbi években a len­dület alábbhagyott. Az 1974/ 75-ös tanévben az 1970-esnek több mint háromszorosára emelkedett a beiskolázottak száma, megközelítette a het­venezret, az 1979/80. tanévben összesen 20 501-en tanultak. — Mi ennek az oka? — A felnőttoktatásban min­dig tükröződik a gazdasági­politikai helyzet. A gyárak, vállalatok sok kötöttségük, kö­telezettségük mellett ma saj­nos kevésbé törődnek dolgozó­ik általános iskolai továbbta­nulásával, mint néhány évvel korábban. Pillanatnyi érde­keiket nézik, vagyis azt, hogy segédmunkásokra van szüksé­gük, s az sem baj, ha azok iskolázatlanok. Holott ez a szemlélet társadalompolitikai, oktatáspolitikai céljainkkal nem egyezik meg. Számos helyen elvetették a hagyomá­nyos 320 órás formát, később a 160 órás tanfolyamot is. Nehézségeket okoz, hogy sok­kal többen akarnak a rövi- debb ideig tartó formákban tanulni, mint amennyien meg tudnak küzdeni az ebből adó­dó nehézségekkel. Egyes peda­gógusok — talán éppen az említettek miatt — csökken­tették a követelményeket, s ezért a színvonal is erősen visszaesett. A liberális vizs­gáztatás, illetve az ezt ered­ményező szemlélet azért is káros, mert az általános is­kolákból kikerülő dolgozók alapműveltségi szintje ala­csony, s ha ezt a,dolgozók ál­talános iskolája nem emeli megfelelően, gátolja a szakmai képzést, a társadalmi mobili­tást. — Mi a helyzet s dolgozók középiskolái ban? — Sokkal kiegyensúlyozot­tabb, bár az esti tagozat ará­nya a heti háromnapos köte­lező részvétel és a munkahe­lyi kötöttségek miatt egyre csökken, az 1980/81-es tanév­ben a három fő típusban — gimnázium, szakközépiskola, szakmunkások szakközépisko­lája — a több mint 130 ezer tanuló közül százezernél több volt a levelező. A színvonal emelése érdekében növelni kell a közvetlen tanári segít­ség és irányítás lehetőségeit, ezért 1982-től mindenütt átté­rünk a heti kétnapos levelező oktatásra, ami a szakmunká­sok szakközépiskolájában ed­dig is megvolt. A második napot a tananyag gyakorlásá­val töltik. N — Melyik a legnépszerűbb m említett három középiskolai forma közül? — Ma már azt mondhatjuk, hogy a szakmunkások szak- középiskolája. Ez hároméves, kizárólag vizsgázott szakmun­kások végezhetik és csak köz­ismereti anyagot ad. Már a múlt évben 140 ezer 500 első éves tanult ebben a formában, míg gimnáziumban 11 ezer. Különböző emberek iratkoznak be ide. Olyanok, akiktől munkahelyükön megkövetelik az érettségit, illetve csak érett­ségivel léphetnek magasabb munkakörbe Mások azért akarják megszerezni az érett­ségi bizonyítványt, mert baráti körükben többeknek megvan, vagy már gyermekeik, család­tagjaik érettségiztek, s ők sem akarnak lemaradni. Minden­képpen alapkövetelmény, hogy ne csak a bizonyítványt sze­rezzék meg, hanem a megfe­lelő tudást is. — Hogyan alakul, illetve mennyiben változik a felnőt­tek szakközépiskolai képzése? — Alkalmazkodik ahhoz, hogy az ipari és mezőgazdasá­gi szakmákban a nappali ta­gozaton szakmunkásképzett­séget adnak a szakközépisko­lák, s az első ilyen osztály az idén végez. Ennek megfele­lően a felnőttoktatásban ma­rad egyrészt a gimnázium, másrészt a közgazdasági szak- középiskola — ez ma a leg­népszerűbb —, továbbá a ke­reskedelmi, vendéglátó-, szol­gáltató- és hasonló szakmákat oktató szakközépiskolák. — Minden iskolatípusban ál­landóan visszatérő gond a tankönyvhiány. Hasonló a helyzet a felnőttoktatásban Is? — Múlt év szeptemberében jelentek meg a szakmunkások szakközépiskoláinak első önál­ló reformtankönyvei. Mivel a felnőttoktatás többségében le­velező tagozaton folyik, külö­nösen nagy jelentőségük van a tankönyveknek, mégpedig az olyanoknak, amelyek kifeje­zetten felnőttek számára íród­tak. A felnőtt tanulóknak többet kell könyvből tanulni­uk, mint a gyerekeknek, hi­szen kevesebb időt töltenek az iskolában, tanári irányítás alatt — még a felemelt óra­szám, a heti kétszeri foglal­kozás mellett is. Másrészt in­dokolja a külön tankönyvek használatát az, hogy a fel­nőttek már más, magasabb is­meretszintről indulnak, tanul­mányaikat a tapasztalatcárra, az életre kell alapozni. Ki­emelt szerepet kap a felnőtt- oktatásban az anyanyelv és a matematika. Az elsőt a gim­náziumban és a szakközépis­kolában ugyanabból a tan­könyvből tanulják, a matema­tikai ismereteket viszont más- más tankönyvből, az iskolatí­pusnak megfelelően. Azonosak a történelemkönyvek is. Na­gyobb lehetőséget kívánunk adni a tanulóknak egyes tan­tárgyak — így a biológia, a földrajz, a művészeti ismere­tek — szabad választására, érdeklődési körük szerint. — A felnőttoktatásra még hosszú ideig szükség lesz — mondatta befejezésül dr. Ko- moróczki Sándomé főosztály- vezető. — Azt szeretnénk, hogy a jövőben ez az iskolatípus tovább erősödjék, színvonala emelkedjék. Nem csak bizo­nyítványt akarunk adni sok ezer olyan ember kezébe, aki korábban valamilyen okból nem folytatta tanulmányait, hanem szeretnénk elérni, hogy mind­inkább csökkenjen a művelt­ségben különbség a nappalin és a felnőttoktatásban végzet­tek között. , Várkonyi Endre Művelődés, szórakozás a reformkori Nógrád megyében (3} A bálok és az ifjúság Ha már a bálokat említjük, kétségtelen hogy e kor leg­kedveltebb társas szórakozási formája ez volt. Ennek termé­szetesen számtalan variációja adódott a rendező társadalmi helyzetétől függően. Voltak olyan táncvigalmak, amelyek társadalmi, politikai célokat szolgáltak. A magyar nyelv terjesztésére és ápolásá­ra létrehozott Nemzeti Intézet például jövedelmét így is pró­bálta növelni, hogy bálokat szervezett, s egyúttal felkérte a hölgyeket készítsenek és ad­janak tombolatárgyakat, ame­lyeket kisorsolnak. Több olyan felkérő levelet ismerünk például, amelynek címzettje Majthényi Anna, Madách Imre anyja. A rende-J zők gálánsán, s nem minden hátsó szándék nélkül így fe­jezték be levelüket: számíta­nak jelenlétére, mert „a szép nem részvétele nélkül minden jó és szép eszközlése hijános”. Ilyen mulatságra hívták őt például 1832. február 19-re, ahol a megyeieken kívül Arad, Zemplén vármegyéből, az al­földi megyékből is jöttek ven­dégek és a rendezvény tiszta bevétele elérte a 2000 ezüst húszast. (A bált Balassagyar­maton rendezték a helyi tánc­szálló bérlője hazafias lelke­sedésében felajánlotta a ter­met további hat esztendőre ilyen célokra díjtalanul.) 1834-ben a gyarmati Zm’-" fogadóban hirdették a bá..: „virulásba indult nemzetiese- désünk örömünnepe”-ként az­az egyértelmű volt már annak politikai jellege. 1837 január­jában egymás után két tánevi- galmat is rendeztek. Az egyik bevétele a Nemzeti Intézeté lett, a másikét jótékony cé­lú egyesület támogatására for­dították. (A szórakozás befeje­zése után „társas steányozást” tartottak, ami igencsak kelle­mes időtöltés volt.) Madách Imre ifjú éveiben gyakorta részt vett ilyen mu­latságokban. Az 1840-es év elején például. Pesten, Ló- nyayéknál bálozott. Szelleme­sen eleveníti fel az eseménye­ket testvérének írt levelében. Megérkezésekor először kö­szöntötték a házigazdát és ne­jét, majd egy kisteremben üd­vözölték a szép nem képviselőit („sok ugyan képes lett volna a könnyen hivővei elhitetni, hogy a szép nem, nem szép nem.") Tizenöt táncosné és huszonhárom táncos volt jelen. A hangász kar egy zongoristá­ból és egy hegedűsből állt. Két élénk keringő nyitotta meg a táncrendet, majd a francia né­gyes következett, azután újra keringők, végül kotillion (fü­zértánc), francia négyes volt a sorrend. Ezután jött a vacso­ra. (Tánc közben szolgáltak fel frissítőt, süteményt, fagy­laltot.) Vacsora után újra a táncok következtek: keringők, francia négyes és ismét csak keringők. Hajnali négy órakor lett vége az este 7 órakor kezdődött mulatságnak. De utána az ifjak még jól kibe­szélték a báli eseményeket és táncosnőik tulajdonságait. A táncok közül ebben az időben a francia és a lengyel táncokat kedvelték a legin­kább. Ilyenek a kalamajka, a mlnét (menüett), mazur, fü­zértánc. A polonézt leginkább az idősebbek járták, illetve sétálták, mert ez nem volt egyéb kényelmes, beszélgetős páros sétánál. A magyar tán­cok közül a csárdás még ekkor nem divatozott, helyette a to- borzót és a szóló magyar tán­cot kedvelték. Részt vett Madách, számára ennél fontosabb bálon is. Így például 1844 februárjában ba­rátjának, Szontágh Pálnak le­írja a Losoncon, Kubinyi Fe- rencnénél tartott vigalom ese­ményeit. Irónikus tolla itt is jól fog („igen lassan gyűlt ki­vált a férfi társaság — goifl dolom nem tudták a fiúk, hogy enni kell, mert ez szellemdúa ifjainak most közösségesea nagyobb'élvezetet ád a legvá-j logatottabb társalgásnál’’^ Ugyancsak csipkelődve mutat-! ja be a jelen volt hölgyeket,' majd azt írja: „E. követkéz-' nék! Mondtad egy lapot irjals róla, 100 lapot tudnék, de le-' gyen meg a lapod... Öltözeté szokás szerint igen ízletes íz«| léses és egyszerű fehér, haj-! zata en-pretension kis taréjá­val mint egy lidércke, melly éjjel ég, bolyong...” (Hogy kit takar az E. betű, nem szorul külön magyarázatra.) V. m. II mártír, a cellatárs, a szerető es a negyedik W" Színes magyar film, Örkény István azonos című novellájából Készült 1981-ben a MAFILM Dialóg Stúdióban Irta és rendezte: FÁBRI ZOLTÁN Fényképezte: ILLÉS GYÖRGY Főszereplők: Frajt Edit, Balázsovits Lajos, Gálffy László és Kálmán György Megyei bemutatók: II. 4—5. Balassagyarmat II. 7—8. Pásztó III. 18—20. Salgótarján műsor KOSSUTH RADIO: 8.27: Slavko Avsenik fúvósegyüttese Avsenik- műveket játszik 8.45: Telemann: Pimpinone 9.44: B rummadzag, a zenebohóc 10.05: Diákfélóra 10.35: Verbunkosok, nóták 11.24: Tudomány és bűnüldözés. Rendőrorvosok I. rész 11.39: A csúnya hercegnő XV19. rész 12.33: Kassák Lajos: Csavargók, alkotók. Koczkás Sándor könyvszemléje 12.45: Zenemúzeum 14.20: ..A régi írás őrzi még. . 14.50: New York szépe Részletek Warren filmzenéjéből 15.28: Csiribiri 16.05: Mesterségünk címere. 16.37: Délutáni Rádiószínház 17.07: A kamarazene kedvelőinek 18.05: Tnncsó Adrienne csángó néndalokat énekel 19.15: A7 ifjúsági Rádiószínpad bemutatója 20.02: Giulietta Simionato operafelvételeiből 20.40: Töltsön egy órát kedvenceivel 21.40: Adottságok — lehetőségek vadgazdálkodá­sunkban, vadászatunkban 22.20: Tíz perc külpolitika 22.30: Régi magyar dalok, és táncok 22.50: Metronóm 23.10: Zenekari muzsika 0.10: Bennett: Commedia (Philip Jones rézfúvós- együttes) PETŐFI RADIO: 8.05: Zenekari részletek Kálmán Imre operettjeiből 8.20: Tíz perc külpolitika 8.33: Napközben 10.00: Zenedélelőtt 12.33: Mezők, falvak éneke 12.55: Kapcsoljuk a pécsi körzeti stúdiót 13.30: SztraVínszkij-muzsika gyermekeknek 14.00: Válogatott perceink 16.35: idősebbek hullámhosszán 17.30: Húszas stúdió 18.33: Hét végi panoráma 19.55: Slágerlista 20.33: A 04. 05, 07 jelenti 21.05: Életem. Jászai Mari naplója Csernus Mariann előadása 22.00: Lakatos Antal népi zenekara játszik. Tordai Éva nótákat énekel 22.30: A fehér ló Részletek Benatzky— Stolz operettjéből 23.20: A tegnap slágereiből 4 NÓGRÁD — 1982. február 4., csütörtök MISKOLCI STÜDlös 17.00: Hírek, időjárásjelentés, tar­talomismertetés. 17.05: A Tiszától a Dunáig... Észak-magyarországi képeslap. Szerkesztő: Dobog Bé­la. (A tartalomból: ..Elhajtották a hajtókát” — Téli esték falun. — Mezőgazdasági múzeum Ku­pán. — Az elnök hagyatéka.) A műsor telef onügyelete: 35-510. 18.00: Észak-magyarországi króni­ka. (Miskolc megyei város Ta­nácsa VB előtt a megyei fodrász- szövetkezet munkája. — A mező- gazdasági könyvhónap Borsod- Abaúj-Zemplén megyei és Mis­kolc városi megnyitója. Borsos István amatőr szobrászművész ki­állítása nyílik Miskolcon). 18.25— 18.30: Lap- és műsorelőzetes. TELEVÍZIÓ: 8.30: Tévétorna (ism.) (SZ.) 8.35: Iskolatévé: Fizikai kísérle­tek. (középisk. III. oszt.) 9.05: Orosz nyelv (ált. lsk. 6. .észt.) 9.30:‘Magyar irodalom (ált. isk. alsó tagozat.) 10-05: Osztályfőnöki óra. (ált. isk. 7—8. oszt.) 10.45: Magyar nyelv (ált. Í9k. 3. oszt.) 11.45: Rajz (ált. Isk. alsó tagozat) 12*10: Világnézet (középisk. 4. oszt.) 14.10: Iskolatévé: Magyar nyelv (ism.) (SZ.) 14.20: Rajz (ism.) (SZ.) 14.35: Osztályfőnöki óra (ism.) 14.55: Magyar irodalom (ism.) 15*25: Fizikai kísérletek (ism.) 15.35: Világnézet (ism.) 16.25: Hírek 16.30: A Britisch Múzeum kincsei. Angol filmsorozat 16.55: Melyiket az ötezerből? 17.10: Tízen Túliak Társasága 17.50: Arak é3 áramlások. Ri­portfilm Kuba hétköznap­jairól. (SZ.) 18*20: Tévébörze 18.30: szülők iskolája 19.00: Reklám 19.10: Tévétorna 19.15: Esti mese (SZ.) 19.30: Tv-híradó (SZ.) 20.00: Családi kör 20.50: Énekeljünk! 20.55: Munkalátogatás Romániá­ban. Riportfilm (SZ.) 21.20: Évtizedek viharában. Feje­zetek az illegális magyar kommunista sajtó történe­téből. (SZ.) 22.15: Tv-híradó 3. (SZ.) 22.25: Tv-lükör. 2. MŰSOR: 16.25: Iskolatévé: Környezetisme­ret 16*40: Angel nyelv. 16.55: Oroszul beszélünk. 17.15: Pedagógusok fóruma. 17.55: BSEr-Düsseldorf. Bajnok- csapatok Európa Kupája női kosárlabda-mérkőzés a szünetben: Reklám. 19.30: Tv-híradó (SZ.) 20*00: Beszédtéma — beszéljünk róla. Balogh Mária műsora 20.40: innie' Cordy műsora. Bel­ga zenés film (SZ.) 21.10: Tv-híradó 2. (SZ.) 21.30: Alpesi sívilágbajnokság. Női lesiklás 22.00: Műkorcsolya EB beszaercebAnya: 18.00: Sportrevű — Magazinműsor 18.30: A Jezerka stúdió műsora 19.10: Esti mese 19.20: Időjárás jelentés és műsor- ismertetés 19.30: Tv-híradó 20.00: Medalion. Tv-jáiék 21.00: Műkorcsolya EB. 22*45: Hírek MOZIMŰSOR: Salgótarjáni November 7.: A bi­rodalom viszavág. Színes szinkroni­zált amerikai fantasztikus kaland- ftlm. — Balassagyarmati Madách: Rekviem (14). Színes, magyar film. — Nagybátonyi Bányász: Tűzhara (14). Színes, angol bűnügyi film. — Pásztói Mátra: Hurrikán. (14). Színes USA film — Szécsényi Rá­kóczi: A nagy balhé. Amerikai bűnügyi film. — Kisterenyei Pe­tőfi: A piros pulóver (14). Színes, szinkronizált, francia bűnügyi film­dráma. — Érsekvadkert: Jöjjön el egy kávéra hozzánk (16). 'Szí­nes, olasz filmvíg játék. — Nagy- lóc: A szeleburdi család. Színes magyar film. — Jobbágyi: Cir­kusz vadnyugaton. Színes román western.

Next

/
Thumbnails
Contents