Nógrád. 1982. február (38. évfolyam. 27-50. szám)
1982-02-04 / 29. szám
leonyid Brezsnyev fogadta a Szociatísta Intemacionálé küldöttségét Radikális leszerelésre kell törekedni Leonyid Brezsnyev, az SZKP KB főtitkára, a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsa Elnökségének elnöke szerdán Moszkvában fogadta a Szocialista In- ternacionálé leszerelési konzultatív tanácsának küldöttségét, amely Kalevi Sorsának, a Szocialista Intemacionálé alelnökének, a leszerelési konzultatív tanács elnökének vezetésével tartózkodik a szovjet fővárosban. A találkozón Leonyid Brezsnyev felhívta a küldöttség tagjainak figyelmét arra a veszélyre, amelyet a NATO- nak, s mindenekelőtt fő erejének, az Egyesült Államoknak jelenlegi politikája jelent a világbékére nézve. Megállapította, hogy a második világháború óta még soha nem volt ilyen súlyos a nemzetközi helyzet. Az SZKP KB főtitkára hangsúlyozta, hogy a bonyolult konfliktusok, a vitás kérdések megoldásának egyetlen módját a türelmes, konstruktív, a fegyverzetek reális csökkentéséhez és megsemmisítéséhez vezető tárgyalások jelentik. Az európai nukleáris fegyverzetek korlátozásáról Géniben folyó szovjet—amerikai tárgyalásokról szólva Leonyid Brezsnyev megállapította: e megbeszélések első szakaszának tapasztalata, az amerikai fél nyilvánvaló vonakodása a kölcsönösen elfogadható megállapodás kidolgozásától bizonyos fenntartásokat szül. Ezzel szemben a Szovjetunió akár már má kész megállapodást kötni arról, hogy mindkét fél, a kelet és a nyugat is lemond valamennyi, európai célpontra irányzott közepes hatótávolságú fegyveréről. Mi készek vagyunk még ennél is továbblépni: megállapodni arról, hogy Európából eltűnjön minden nukleáris fegyver, a közepes hatótá- volsógúaktól kezdve a harcászati fegyverekig. A továbbiakban kijelentette, hogy ha a nyugat még nem kész m ilyen radikális megoldásra, akkor a Szovjetunió hajlandó megállapodást kötni mindkét fél közepes hatótávolságú nukleáris eszközének nagymértékű csökkentéséről. A Szovjetunió igen jelentős, több száz egységnyi csökkentést javasol. A két fél közepes hatótávolságú nukleáris fegyvereinek számát 1990- ig például egyharmadára, vagy még nagyabb mértékben Is csökkenteni lehetne, s ezt szakaszosan is végre lehetne hajtani: a legközelebbi években e fegyverzeteket mintegy egyharmaddal lehetne csökkenteni, majd később tovább lépni. E megoldás esetén természetesen a NATO és a Szovjetunió ilyen eszközeinek száma a csökkentés valameny- nyi szakaszában egyenlő lenne. Jól ismert az is, hogy a Szovjetunió, a megállapodás elérését megkönnyítendő, javasolta: a tárgyalások Idejére mennyiségi és minőségi szempontból is fagyasszák be mindkét fél közepes hatótávolságú európai nukleáris eszközeit. A Szovjetunió azonban kész volna e moratórium idején egyoldalúan csökkenteni európai részén elhelyezett közepes hatótávolságú fegyvereinek számát. A Szovjetunió kész e javaslatok alapján bármikor megállapodást kötni, és to- bábbra is reméli, hogy az Egyesült Államok kedvezően reagál indítványaira. Nem kisebb a jelentősége a Szovjetunió és az Egyesült Államok megállapodásának a stratégiai fegyverzetek korlátozásáról sem. Az amerikai kormányzat időről időre kijelenti, hogy állítólag érdekelt a stratégiai fegyverzetek radikális csökkentésében. Valójában azonban Washington semmit sem tesz ennek érdekében és különböző kiagyalt Indokokra hivatkozva még a tárgyalások felújításától Is elzárkózik. A találkozón Kalevi Sorsa megköszönte Leonyid Brezs- nyevnek, hogy részletesen kifejtette a Szovjetunió álláspontját a nemzetközi helyzet legidőszerűbb kérdéseivel kapcsolatban. Szólt arról, hogy nem sokkal a Szocialista In- ternaclonálé leszerelési munkacsoportjának 1979-ben Moszkvában tett látogatása után a nemzetközi élet eseményeiben kedvezőtlen fordulat ment végbe. A Szocialista In- ternacionálé és a benne tömörülő pártok több Ízben mély nyugtalanságuknak adtak hangot ezzel kapcsolatban, egyszersmind azt is megerősítették: szilárd elhatározásuk, hogy nem csökkentik a párbeszéd, az enyhülés és a leszerelés érdekében tett erőfeszítéseiket. Hangsúlyozta, hogy jelenleg a fékevesztett fegyverkezési hajsza jelenti a legnagyobb veszélyt az egész emberiségre. Kalevi Sorsa szólt arról, hogy a Szocialista Internacio- nálé irodája a múlt év szeptemberében, a konzultációs tanács javaslata alapján, határozatot hozott a leszerelésről. 1981 decemberében a Szocialista Intemacionálé elnöksége felszólított mindenkit, akit ez érint, hogy a lengyelországi válságot ne használja fel ürügyül az enyhülés és a fegyverzetellenőrzés érdekében tett erőfeszítések gyengítésére. Megnyílt a Francia KP kongresszusa Az FKP XXIV. kongresszusa, szerdán megkezdte tanácskozását a Párizs melletti Saint-Ouenban. A kongreszuson kétezer küldött és számos külföldi delegáció vesz részt. Az MSZMP képviseletében dr. Korom Mihály, az MSZMP KB titkára, a PB tagja, és Berecz János a KB tagja, a KB külügyi osztályának vezetője van jelen a kongresszuson, az SZKP delegációját Konsztantyin Csernyenko, az SZKP KB tagja vezeti. Határozat- tervezet Szíria és az el nem kötéléért országok csoportja kedden ste Izraelt elítélő határozatJasszer Arafat elutazott Budapestről Szerdán elutazott Budapestről a Palesztinái Felszabadulási Szervezet küldöttsége, amely a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága és a Hazafias Népfront Országos Tanácsa meghívására Jasszer Arafatnak, a PFSZ végrehajtó bizottsága elnökének vezetésével tett hivatalos, baráti látogatást Magyarországon. A küldöttséget a Ferihegyi repülőtéren Sarlós István, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Hazafias Népfront Országos Tanácsának főtitkára, Oyenes András, az MSZMP Központi Bizottságának titkára és Házi Vencel külügyminiszter-helyettes búcsúztatta. Jelen volt Abdallah Hijazi, a Palesztinái Felszabadítási Szervezet budapesti képviseletének vezetője. Jasszer Arafat elutazása előtt a tárgyaló felek közös közleményt írtak alá. A Palesztinái Felszabadítási Szervezet vb elnöke sajtóértekezletet is tartott. (MTI) A kongresszus megnyitása után Georges Marchais, az FKP főtitkára terjesztette elő a Központi Bizottság jelentését. Bevezetőjében hangsúlyozta, hogy a kongresszus teljesen új politikai helyzetben folytatja munkáját, s ebben a helyzetben az FKP-nak teljesen új felelősséget kell vállalnia. A francia kommunisták — mondotta — minden erejükkel hozzájárulnak majd a változás megvalósításához Franciaországban. Marchais ezután részletesen elemezte az elmúlt évtizedek harcának tanulságait. Rámutatott: a párton belül széles kö.- rű vita folyt arról — s ez a vita a kongresszuson tovább folytatódik —, hogy mi okozta a legutóbbi választásokon elszenvedett visszaesést. A Központi Bizottság értékelése szerint az elmúlt évtizedekben a francia társadalomban mélyreható változások mentek végbe. i A tudományos és technikai fejlődés következtében megváltozott a franciák életmódja, az egész társadalom arculata. A párt azonban csak a XXII. és a XXIII. kongresszusokon, vagyis a 70-es évek második felében — fogott hozzá a szocializmushoz vezető út olyan perspektívájának kidolgozásához, mely megfelel a mai Franciaországnak. A következő szakaszban a párt a közös program aláírásával nem világította meg kellőképpen a végcélt, hanem közbeeső szakaszt javasolt, s ráadásul ezzel eitompította a különbséget az FKP és a Francia Szocialista Párt között, s igy a szocialista párt felé terelte a népi mozgalom széles rétegeit Mivel a párt nem ragaszkodott eredeti független szerepéhez, meggyengítette helyzetét a jobboldal támadásaival, valamint a szocialista párttal szemben is. A Központi Bizottság jelentése ezután részletesen vázolja a Franciaországban megvalósítandó szocializmus fő vonásait. Három ilyen fő vonást nevez meg: 1. Egy igazságos társadalom megteremtése. 2. A társadalmi termelés új módon való növelése. 3. A demokrácia és a szabadságjogok biztosítása. Az FKP főtitkára ezzel kapcsolatban hangsúlyozta: a társadalmi egyenlőtlenségre jellemző, hogy ma a francia nemzeti vagyon hatvan százaléka még mindig a családok tiz százalékának kezében van, és a francia családok fele csak a nemzeti vagyon 5,5 százalékával rendelkezik. Az Igazságos társadalom mindenekelőtt azt jelenti, hogy mindenki számára biztosítani kell a munkát, és mindenkinek megfelelő vásárlóerővel kell rendelkeznie. Az igazságos társadalom megteremtéséhez azonban a termelés növelésére van szükség. Ehhez feltétlenül szükség van arra, hogy a társadalmi termelés legfontosabb eszközei köztulajdonban legyenek. Természetesen nincs "szó arról, hogy mindent államosítsanak. A közösségi szektor mellett lesz magántulajdonon alapuló gazdasági szektor is. A magántulajdonban levő kis- és középvállalatokra, a magánvállalkozást folytató kereskedőkbe és iparosokra a szocialista társadalomban szükség lesz. A szocialista társadalomban a dolgozók aktív rés/vétíélé a gazdasági haladás motorja. A köztulajdonba^ lévő vállalatok önállóan gazdálkodnak majd, s minden szinten biztosítani fogják a dolgozók tényleges beleszólását az ügyek vitelébe: így kell előrehaladni az önigazgatás felé. A szocializmus biztosítani fogja az egyéni és politikai szabadságjogokat. Az FKP mindenkor tiszteletben fogja tartani a választások eredményét. Az egypártrendszer — mint ezt Thorez már 1963ban kijelentette — nem felel meg a francia hagyományoknak. A proletariátus diktatúrája sem felel meg Francia- országnak, mint ezt már a XXII. kongresszus is megállapította — fejtegette az előadó. Marchais ezután arról szólt, hogy az FKP demokratikus úton kíván előrehaladni a cél felé. Ez természetesen nem lehetséges harc nélkül, a francia burzsoázia nem fogja feladni ellenállását. A demokratikus, békés előrehaladás azt jelenti, hogy Francia- országban olyan változásoknak kell bekövetkezniük az erőviszonyokban, amelyek lehetetlenné teszik majd a burzsoázia számára, hogy erőszakhoz folyamodjék. Egységben kell előrehaladni mindazokkal, akiknek érdekük fűződik a változás megvalósításához. Még hatalmas tartalék áll tehát rendelkezésre, széles tömegeket lehet megnyerni a szocializmusért folytatandó harchoz, a párt céljainak, munkastílusának meghatározásánál ebből kell kiindulni. A baloldali erők egységéről szólva az FKP főtitkára rámutatott : az FKP lojális és hatékony egységet akar, amelyen belül mind az FKP. mind a szocialista párt megőrzi önálló arculatát cs tevékenységét. A kormány által hozott eddigi intézkedések jó irányban mutatnak, de nem szabad eltitkolni azt sem, hogy továbbra is vannak súlyos problémák, a munkanélküliség, az infláció és a vállalatokon belüli demokrácia hiánya. Ezeket a problémákat további időveszteség nélkül meg kell oldani. Az FKP a kormányon belül, a parlamentben, s az egész országban minden erejét latba veti ennek érdekében. „Ezen az úton haladva, messzire akarunk eljutni —• hangsúlyozta Marchais. Olyan ütemben megyünk előre, ahogy azt népünk kívánni fogja, da előre akarunk haladni a most megnyílt perspektíva, a demokratikus önigazgató szocializmus felé.” (MTI) Hs! befejező, három induló nagyberuházás 1982-ben Woitecki sajtóértekezlete Kukoricával nem lehet megváltoztatni az európai erőviszonyokat tervezetet terjesztett az ENSZ- közgyűlés rendkívüli ülésszaka elé amelyben a Solan-fennsík izraeli annektálása nyomán kialakult helyzetet vitatják meg. A dokumentum a leghatározottabban elitéli Izraelt, amiért nem hajlandó visszavonni a Szíriához tartozó Golan- fennsík bekebelezését jelentő törvényt, agressziónak, s ezért érvénytelennek minősíti az izraeli döntést. Kimondja, hogy a békét fenyegető izraeli politika összegyeztethetetlen az ENSZ-alapokmányával, s ezért javasolja a világszervezet tagállamainak, hogy ne szállítsanak fegyvereket és katonai felszerelést Izraelnek és ne vásároljanak tőle fegyvereket és katonai felszerelést. Javasolja továbbá, hogy függesz- szék fel az Izraelnek nyújtott gazdasági, pénzügyi, műszaki támogatást, szakítsák meg az Izraellel fenntartott diplomáciai, kereskedelmi és kulturális kapcsolatokat, s tegyenek meg mindent Izrael teljes elszigetelésére. A határozattervezet javasolja még, hogy az ENSZ tagállamai nyilvánítsák sajnálatosnak az Izrael elleni kötelező erejű szankciók elfogadását a Biztonsági Tanácsban megakadályozó amerikai vétót, valamint azt az amerikai magatartást, amely politikai, gazdasági, pénzügyi és katonai segítségnyújtással bátorítja Izraelt a megszállt arab területek annektálására. Mint ismeretes, a közgyűlés határozatai — az alapszabályzat értelmében — nem kötelező érvényűek, az ENSZ legmagasabb fóruma — a Biztonsági Tanáccsal ellentétben — csak ajánlásokat tehet. (MTI) (Folytatás az 1. oldalról.) alatt megtérül. A dunaújvárosi beruházáson az idén 600 millió forint értékű munkát végeznek el és a szovjet partner megkezdi a gépészeti berendezések, valamint a különleges tűzálló tégla szállítását. Az idén egyebek között elkészül az üzem négykamrás hűtőtornya, tűzállótégla-raktára és szociális épülete, befejeződik a kokszolóblokk és a szénsilók alapozása, a szennyvíz- ülepitők és az új gázvezeték építése. A kokszolómű építésénél igen korszerű megoldásokat alkalmaznak, amelyek segítségével megszűnik a gyártás környezetkárosító hatása. Az új üzemhez ugyanis kémiai és biológiai víztisztító is tartozik, ezenkívül úgynevezett száraz kokszoltó üzemet létesítenek, amely az izzó koksz hűtésekor felszabaduló hőenergiát felfogja és azzal évente félmillió tonna gőzt termel. A Dunai Vasmű új kokszolóműve a tervek szerint 1985 végére készül el. A terület előkészítésével, a villamos távvezeték egy részének kiépítésével megkezdődött a hazai bauxitbányászat legnagyobb beruházásának, a fenyőfői bányának az építése. A tervek szerint a bánya négy év alatt készül el, 1984. júliusában azonban már termelni fog, fél év alatt körülbelül 150 ezer tonna ba- uxitot. Ezután termelése «folyamatosan növekszik, s 1988- ban éri el teljes kapacitását, évi 650 ezer tonnát. Az érc- vagyon nagy részét — évente 450 ezer tonnát — mélyműveléssel, a többit külfejtéssel bányásszák ki. A fenyőfői bánya legkorszerűbb ércbányánk lesz, ahol több műszaki újdonság szolgálja majd a termelést, a mélyben dolgozók biztonságát, a felszíni környezet védelmét. A mélyművelésű üzemből az évi 450 ezer tonna bauxitot mindössze 167 dolgozó termeli ki. A kirobbantott, leom- lasztott ércet dízel-hidraulikus önjáró, illetve távvezérelt szállító-rakodó gépek viszik a fejtési vágat szalagjára, s onnan a felszínre. A bányászok biztonságát szolgálják, munkájukat könnyítik majd a rádió-távvezérlésű rakodó-szállító gépek is, amelyeket már sikerrel kipróbáltak a kincsesbányai bauxitbányák rákhegyi bányájában. Fenyőfőn lesz az ország első olyan bányája, ahová külszínről gépkocsival is le lehet majd jutni: a II-es számú lejtősaknát ugyanis úgy alakítják ki, hogy alkalmas legyen Unlmax—B típusú gépkocsik forgalmára. Már az idén 200 millió forintot költenek a beruházásokra. Márciusban hozzálátnak az ércvagyon felszínre hozáséhoz szükséges lejtős- aknapár mélyítéséhez, áprilisban a felszíni villamos berendezések kiéoítését kezdik meg, Bakonyszentlászlón pedig hozzáfognak a fürdők, a köznon- ti irodák, a munkásszálló, valamint a hatvan családnak kertes otthont adó lakótelep kivitelezéséhez. Kelemen István, az MTI tudósítója jelenti: Az amerikai kormányzat gazdasági korlátozó intézkedései veszteségeket okoznak ugyan a lengyel mesőgazda- ságnak, de Reagan elnök kukoricával nem változtathatja meg a második világháború után kialakult európai erőviszonyokat. Az amerikai „szankciók” nem a lengyel kormányt, hanem a harminchatmilliós lengyel népet érintik, akárhogy is próbálják ezt Washingtonban beállítani. Ezt hangsúlyozta szerdán Jerzy Urban, a lengyel kormány szóvivője annak a nemzetközi sajtóértekezletnek bevezetőjeként, amelyet Jerzy Wojtecki mezőgazdasági és élelmiszergazdasági miniszter tartott a lengyel külügyminisztérium sajtóközpontjában. Mint Wojtecki elmondta, az ország az idén ötmillió tonna gabonát és másfél millió tonna takarmánykoncentrátumot szándékozott vásárolni, ebből azonban összesen csak hárommillió tonna biztosított. Az amerikai gabona- és takarmányszállítási zárlat miatt a tervezettnél 350 ezer tonnával kevesebb baromfihús jut az idén a lengyel fogyasztóknak. Bonyolítja a helyzetet, hogy a lengyel gazdálkodók, vagyis az egyéni parasztok tartalékolják a gabonaféléket, mert a pénz jelenleg lényegesen kevesebbet ér. Ezért volt szükség a kormánynak arra a javaslatára, hogy a gazdálkodók nyújtsanak az államnak egyszeri gabonakölcsönt, amelynek értékét 1983—85 között az akkori gabonaáraknak megfelelően válthatnak iparcikkekre. Az indítvány hatása országos viszonylatban még nem mérhető, de a kormány számít a gazdálkodók pozitív reagálására. A kötelező beszolgáltatást mindenképpen szeretnék elkerülni, de végszükség esetén ezt a megoldást sem zárják ki. Kérdésekre válaszolva Wojtecki elmondta, hogy a lengyel kormány a mezőgazdaság valamennyi szektorát változatlanul egyenrangúan kívánja kezelni, ugyanakkor nem lehet figyelmen kívül hagyni az év elején bevezetett gazdasági reform elveit és hatásait. A magángazdálkodók eddig átlagosan húsz hízó áráért juthattak hozzá egy traktorhoz, a a reform nyomán jóval többet kell majd éladniok az állami felvásárlásnak egy-egy gépért. Nyugati újságíróknak válaszolva Urban, a kormány szóvivője foglalkozott néhány, nem mezőgazdasági vonatkozású kérdéssel Is. Alaptalannak nevezte azokat a híreszteléseket, hogy Varsó közelében levő Ursus gépgyárban munkabeszüntetésekre került volna sor az árreform miatt. A gyárban, mondotta, mint mindenütt, voltak és vannak eszmecserék, viták az áremelésekről, ezek azonban nem vezettek sztrájkhoz. A múlt szombati gdanski incidensről szólva elmondta, hogy azoknak folytatása nem volt, a hatóságok könnygázt és vízágyúkat alkalmaztak aznap a mintegy négyezer főnyi tömeg szét- oszlatására, az incidensnek halálos áldozata nem volt. Az árreformra visszatérve Jerzy Urban rámutatott: az 1970-es és 1976-os helyzettől eltérően a mostani, igen nagyarányú áremelést mindeddig nem kísérte semmilyen tömeges tiltakozó akció. HAZAÉRKEZTEK A BARÁTSÁG ’82 KÖZÖS HADGYAKORLAT MAGYAR RÉSZTVEVŐI A Csehszlovák Szocialista Köz- tai által végrehajtott Baráttársaság területén a csehszlo- ság ’82 közös hadgyakorlat vák néphadsereg, a szovjet magyar részvevői feladataik hadsereg, valamint a magyar sikeres végrehajtása után ha- néphadsereg kijelölt alakula- zaérkeztek. (MTI)