Nógrád. 1982. február (38. évfolyam. 27-50. szám)

1982-02-21 / 44. szám

Ifőgrád vendég© volt Igényes in^ésményelt ?! Szabad szombat a művelődési házakban — Mi sokkal igényesebbek vagyunk annál, semhogy meg- engedjük magunknak azt a luxust, hogy rendezvényeink érdeklődés hiánya miatt elma­radjanak — jegyeztem fel né­hány évvel ezelőtt egy műve­lődési ház igazgatójának mon­datát. Akkor nem tudtam el­dönteni komolyan gondolja-e amit mond, vagy csak amolyan jópofa „aranymondásnak” szánja, így aztán nem is ke­rült be akkori riportomba. Ma már azonban hajlok arra, hogy elhiggyem — komolyan gon­dolta. Mi több, nem ő az egyet­len, aki hasonlóan vélekedik... Ellenőrizhető példaként fel­lapozhatja az olvasó lapunk szombati számainak 10-es ol­dalain található hét végi prog­ramajánlatainkat, melyek nem terjedelmi korlátok miatt olyan vérszegények, amilyenek. Ugyan mi mást feltételezhet­nénk azokról az intézmények­ről, melyek nem, vagy csak elvétve ütemeznek be jelentő­sebb programokat a hét végé­re, minthogy „igényesek”? Igaz. hallani olyan véleménye­ket is, miszerint ez nem igé­nyesség, hanem kényelmesség, •öt luxus... •ír Az ötnapos munkahét be­vezetése a hét végi szabad idő eltöltésének új formáit, le­hetőségeit teremtette meg. Bi­zonyára nem véletlen, hogy a kisvállalkozások, társulások, illetve az egyéb — szabad idő terhére végezhető — gazdasági tevékenységek ösztönzése egy­beesett az ötnapos munkahét bevezetésével. Népgazdasági szempontból kétségkívül hasz­nos a szabad idő ilyetén való felhasználása, de nem valószí­nű, hogy a hétvégeket ezen­túl mindenki munkával akar­ja eltölteni. Ez nem lehet, és nem is volt célja ennek az in­tézkedésnek. A szabad szom­batok bevezetése — egyebek mellett — kimondva-ki mondat­tanul is a szabad idő kultu­rált eltöltésének, a pihenés, a szórakozás, a művelődés fel­tételeinek javítását célozta. A megnövekedőit szabad idő önmagában természetesen nem biztosíték arra, hogy au­tomatikusan megnő a „keres- bevezetése. Mire ugyanis a let”, az igény a kulturális munkatervek elfogadást nyer- programok, művelődési alkal- nek, és a művelődési házak mák iránit. Az igények felkel- hozzálátnak tervezett (?) hét tése és kielégítése mindenek- végi programjaik szervezésé- élőit a közművelődési intéz- séhez, addigra rég kialakul- menyek nemes feladata vol- nak a szabad idő eltöltésének na. szokásai, és tízszer olyan ne­jt néz lesz megnyerni a közmű­velődés számára a dolgozókat, A szabad szombatok álfcalá- mini most, amikor még nem nossá tételéről a közművelő- mindenkinél alakult ki a sza- dési intézmények munkatársai bad szombat eltöltésének gya- is időben — még tavaly — korlata. No de, ezt épp a nép- tudomást szereztek. Épp ezért művelők ne tudnák?! szinte érthetetlen, hogy az in- . tézmények többsége mindezt figyelmen kívül hagyta, és A megnövekedett hét végi — tisztelet a kivételnek! — szabad idő megnyeréséért le­nem gondolt a jövőre. A ki- hát a közművelődési intézmé- vételek között Nógrád megye- nyéknek is meg kell indíitani- ben a múzeumi és a könyvtár- uk a harcot. Mégpedig addig, hálózat intézményei említ- amíg nem késő! Senki sem hetők. A múzeumok újab­ban rendre a hétvégekre idő­zítik a kiállítások megnyitó­ját, míg a könyvtárak — élü­áilítja, hogy ez könnyű fel­adat, de erőt adhat az a tu­dat, hogy valóban nemes cél­ért — közműveltség színvona­kön a Balassi Bálint megyei Iának emelése érdekében kell Könyvtárrral — nyitvatartá- „harcolni” a dolgozók sza- sukat igazították a szabad bad idejéért. Hogyan lehet szombatokhoz. megnyerni mind többeket a Ha azonban a művelődési közművelődés ügyének? Ter- házakra szűkítjük a kört, — mészetesen csakis színvonalas a megyei tapasztalatok elke- programokkal. Sőt, eleinte serítőek. „Felkészültségről” csak kiemelkedően jó, kiemel- legfeljebb a salgótarjáni in- kedően színvonalas és ugyan- tézmények esetében beszélhe- akkor vonzó művelődési al­tunk, illetve némi „fáziské- kalmakkal! Mert az első ké­séssel” a pásztói művelődési napokban dől el, hogy gyakor- közponí ismerte fel a szabad lattá válik-e szabad szomba­tokon időt szentelni a művelő­désre! Eltekintünk attól, hog$> megnevezzük azokat az intéz­ményvezetőket (a már említett hét végi programajánlatból úgy is kitűnik, melyek azok az itnézmények, ahol „szabad szombatot” tartanak.), akik ma­gabiztosan kijelentették, hogy a hétvégeken nincs igény a szombatok adta feladatokat. Feladatokat? Nem, inkább le­hetőségeket?! ☆ A közművelődési intézmé­nyeknél évek óta két „holtsze­zon” figyelhető meg, melye­ket mérsékelt, olykor túlságo­san is mérsékelt programkíná­lat jellemez. Január-február kulturális rendezvényekre, hónapban az éves munkaterv Ugyan honnan tudják, hogy elkészítése és elfogadtatása kö- milyen az igény, ha meg sem ti le az energiákat, míg a próbálják felkelteni? De az nyári hónapokban magát az sem lesz ellenérv, ha az első évszakot hozzák fel mentsé- néhány próbálkozás valóban gül a közművelők. „félház” előtt zajlik. Ezt a koc­Talór; elnézőbbek lehetnénk kázatot vállalni nem luxus, de a tartalmi munka egv-másfél a fentebb leírt cél érdekében hónapos kiesésével szemben, tulajdonképpen kötelesség, ha idén nem a munkatervké- legalábbis az igényes intéz- szítés időszakára esett volna mények számára, a szabad szombatok általános Pintér Károly Csapdahelyzet Westernf ilmekben szok­ták úgy megtámadni a bankvonatokat. ahogy a Keleti pályaudvar első vá­gányára tolató salgótarjáni szerelvényt rohamozzák meg az utasok. Mire a las­san és bizonytalanul hala­dó jármű megáll, a felug­rótok minden ülőhelyet el­foglalnak. Mi — a kevésbé élelme­sek és ügyesek — a pero­non szorongunk, A buda­pesti nagy séta közben kő­vé nehezedett lábaimat né­zem, sajgó derekamat ta­pogatom, majd megpróbá­lok személyes kis ügyeimen felülemelkedni. Szemlélő­döm. De nem tudok kibújr ni a bőrömből, irigykedve nézek be a nyolcszemélyes fülkékbe. Férfi férfi mel­lett, csupán két nő köztük. A másik fülkében egy nő... Arrébb tolakszom, most már a kíváncsiság hajt: milyen az arány a többi fülkében? Abszolút férfi­uralom az ülések felett. A peronon viszont többségé­ben nők állnak. Idősebbek és fiatalabbak. Dr. Kéménczy Iván köny­vére gondolok. Tömegka­tasztrófák pszichológiai ha­tásai című művében azt ír­ja, vannak veszélyhelyze­tek, amelyekből van ugyan kiút, de a menekvés lehe­tősége nem adott mindenki számára, mert például ki­csi a kijárat, nincs elég hely a mentőcsónakban. Ilyenkor alakul ki pánik, s megszűnnek azok a társa­dalmi normák, amelyek védik a gyengébbeket, az időseket, a gyermekeket, a nőket. Az erőviszonyok ér­vényesülnek... Ezt írja! Nem értem. A példák között nem szerepelt a sal­gótarjáni gyors Vagy ez már új felfedezés? Ve­szélyhelyzet ? V veszprémi Iskolagaléria A Diósjenői Általános Is- tó kiállítás nyitotta meg. kólában nagy gondot fordí- Legközelebb Vankóné Dudás tanak a gyermekek esztéti- Juli naiv festő képeivel is- kai nevelésére Az úttörőcsa- merkedhetnek meg a óiórie- pat iskolagalériája — Molnár női pajtások. írástör, ..neti Zsuzsanna pedagógus irányi- bemutató is lesz, végül Goya, .. . , . t ■-11 Rembrandt, Dürer reprotluk­tasaval - számos kiállítást ^ & egy fotókiáll,4ást le_ rendez. A sort a megye és hinthetnek meg az érdeklő­hazánk népviseleteit bemuta- dők. Zéray Márta és Vámosi János CSÜTÖRTÖKÖN Salgótar- utána. Gondoljon a gyermek­MOST IS. Üj nagylemez jánban vendégszerepeit a kor gondtalanságára, annak a zünk készül, júniusban jele­nik meg. A címe: Köszönet a népszerű táncdalénekes há- kornak is megvannak a ma- zaspár: Záray Márta és Vá- ga meghatározó dalai, stílű- boldog évekért. Négy-öt régi mosi János. Aki nem volt sa, zenei világa. Később, ami- melódia lesz rajta, új és mai kor megházasodik az ember, hangszereléssel, míg a többi nézője, hallgatója előadásuk­nak, talán el sem hiszi, mi­lyen átütő, tomboló sikert bajjal, a folytonos arattak mind a Bányász Mű- ban megnyugvásra, idegnyug- velődési Házban, mind a Ko- tató zenére vágyik, hász Művelődési Központban. Aligha tévedek: ilyen lelke3, tele van feladattal, gonddal, kllenc-tíz dal teljesen új ma­rohanás- gyár tóncdal. Ezeket a szerzők — S. Nagy István, Bradányi Iván, Fülöp Kálmán szöveg­írók, Bágya András, Wolf Pé­ter, Victor Máté, Máthé Pé­— Volt egy meglehetősen hosszú időszak, a hatvanas szeretetteljes fogadtatásban évek közepétől talán egy év- *er zeneszerzők — kifejezet-' pályájuk kezdetén volt részük, tizedig is eltartott, amikor ten ránk gondolva komponál­Mi a sikerük titka? Egysze­rű. Tehetség, tudás, ember­ség. Őszinteség, természetes báj, évődő játékosság jellem­zi előadásukat. — Ismét szokásba jöttek lemmel Záray Márta. — mondom beszélgetésünk tömegkommunikációs kezdetén, kerülve a sokszor, gyakran pejoratív értelemben használt divat szót. — Az kívántak kielégíteni. Kiszo­emlékeznek rultunk a domináló helyek- Előadásukat ről. El kellett gondolkodnunk, pro- hogyan változtatunk stílust, hogy fennmaradjunk. Két szempontot kellett figyelem­be vennünk: korábbi közön tak.. Mint a horgászdalt. (A Vámos:—Záray-lemezek keresettségére jellemző, hogy első, cím nélküli nagyleme­zük — azért cím nélküli, mert a hanglemezgyártó vállalat nem bízott a sikerükben — jóval több mint 250 ezer pél­máTfajta '"igényeket diWkan talált gazdára, s ez­zel az enekesett platinalemez- túlajdonosok lettek. Az 1976- os sikert követték az újab­bak: a Nekünk találkozni kel-j lett és az Ének az esőben cí­mű nagylemezek százezernél nagyobb példányszámban roppant keveset lehetett hal­lani önökről — Elsöpört bennünket a Beatlesek vihara — jelenti ki kertelés nélkül, erős érze­A eszkö­zök nem álltak a rendelkezé­sünkre, ségünk továbbra is elfogadjon *;°6>tak Záiay Márta . ............. J . . Vamrvci .Tanne p'iatat n é s az ifjúság ne nevessen ki emberek szívesen ep korábbi éveikre. Elő: is nosztalgiaműsorként pagálták. Mi a véleményük a nosztalgiáról? — Nem szeretem ezt a szót — feleli Vámosi János. — Álcának érzem. Az emberek­ben természetes melódia- bennünket. Még őrültebben igény él. Ezt az igényt már kezdtem énekórákra járni, tizenkét évvel ezelőtt meg- stílusbeli korrepetálásokat éreztem, amikor Amerikában vettem Wolf Pétertől, Victor fz..,a. r^ond. kommentár nél­kül jellemzi az eltelt harminc év könnyűzenei életét, váltó-- zásait. — Negyedszázados jubileuJ műnk alkalmából megkaptuk a „Szocialista kultúráért” ki-- tüntetést. — Nagyon örültünk, és az Vámosi János csatát nyert.) — Huszonöt évet kelleti várnunk az első nagylemezre korrepetálásokat “ jegyzi meg Záray Mártiig ? jártunk turnén. A közönség Mátétól, Máthé Pétertől. értelmes szöveget és melódiát követelt. — Mindenkinek van nosz­— Valóban, ha fenn akar­tunk maradni, igyekeznünk kellett — fűzi hozzá Vámosi taigiája — mondja Záray János. — Nem tört le ben- Márta. — Már az ötéves gye- nünket a mellőzés. Mert hit- rek korra is, ha az első gye- tünk magunkban és a meló- rek megszületett. Az ember diában. Aztán volt még erőn boldogan emlékszik arra, ami a nehéz körülmények közötti akkori viszonyok közepette szép és kedves volt, ami je­lentett valamit az életében. Érez valamiféle »vágyódást felülemelkedésre, terveket for­gattunk a fejünkben. — Most? nsmiiitiiiiiiiminti iiiiiimimimitiiiiiiintiimititiittiiiiHiiiiiiifiiiifmiiiiHiiifHmftiitttiitiii'iiifiniiiiitttiimii'fiitiiiiiiiiififiiiimimiiiiiir” Bemutató előtt Japán film, szamurájfilm. Csiklandozó műfaj, olyan, amilyennel meglehetősen rit­kán találkozunk mozijaink­ban. Most jutott el hazánkba a veterán Hideo Gosa filmren- zakón, lemészárolták a cse- könnyű teljesíteni a paran- dező 1979-ben forgatott ka- lédséget, s az előzőleg gon- csőt, mert a banditának a landfilmje, a kétrészes Sza- dósán kikémlelt rejtekhelyről rendőrség soraiban is vannak Szamurájok és banditák londult bele, s feleségül kéri a kalandornőt. Nincsen szándékunkban el­mesélni a film cselekményét. Annyit azonban elárulha­tunk, hogy a nézőt számos meglepetés éri, s nem csaló­dik, ha idejéből három-há­rom és fél órát erre a film­re szán. Hideo Gosa mind­murájok és banditák. Nem- elrabolták az aranypénzes-lá- kémei. Megbízható emberei véeie niegtartia a szamuráj­zetközi fogadtatása rendkívül dikákat. mindenre képesek. Különö­kedvező volt. A legtöbb kriti- a legrettegettebb bandave- sen veszélyes Csijo, a szerel- kus véleménye szerint ez a zér Kumokiri, őt játssza Ta- mi tudományokban jártas fi- produkció a klasszikus japán csuja Nakadai. Az ő elfogá- atal arisztokrata özvegy. Ma­film kötelező izgalmasságát, s folyamatosan gondoskodik arról, hogy látványos vere­kedésekben, párbajokban le­történelmi film ^ műfajának sát és megsemmisítését kapja csuja Kicsibej, az ország leg- gyen részünk Eevik döbbe- -»«—kío feladatul a szamurájok vezé- gazdagabb kereskedője még netes jelenet a másikat kö­egyik nagyszabású darabja. Erőteljes atmoszféra- és han­gulatteremtő erő, érzékletes környezetrajz, fordulatos cselekménybonyolítás és ki­tűnő szereposztás jellemzi. Főszerepét az egyik leghíre­sebb és legnagyobbnak tar­tott japán filmsztár, Tacsuja Nakadai alakítja. A Szamurájok és banditák története kétszáz évvel viszi vissza a nézőt a történelem­ben. A film szabályos kard­csatával kezdődik. A XVIII. század elején erőteljes intéz­kedések születtek Japánban a tomboló feudális anarchia megfékezésére A központo­sító törekvések jegyében kü­lönleges jogkörrel felruházott rendőrséget szerveztek kivá­ló szamurájokból. Szükség volt rájuk, mert az ország­ban jól szervezett rablóban­dák garázdálkodtak, amelyek a arisztokrata családok tag­jainak életét sem kímélték. Rajtaütöttek a vagyonos há­re, Sikibu Abé, akinek nem csak nem is sejti, kibe bo­veti, de az erőszakosság meg mutatása mégsem kelt visz- szatetszést, mert stilizáltsá- gával a látványt esztétikussá emeli a rendező. Az egyik amerikai újság írta többek között erről a műről: „Ak­cióval kezdődik, filozofikusan folytatódik és végül lelki szintre jut. Olyan művészi munka, amely úgy adózik a tradícióknak, hogy újjáéleszti őket." Aki kíváncsi hogyan dől el a szamurájok és banditák harca, mi lesz a bandavezér, Kumokiri sorsa, az megtud­hatja, ha megnézi a Szamu­rájok és banditák című fil­met a salgótarjáni Novem­ber 7. Filmszínházban febru­ár 25. és március 3. között. Később Gosa alkotását me­gyénk többi moziiában is be­mutatják. furcsa volt a számunkra, hogy valakinek az eszébe jutot­tunk — eleveníti fel a hét évvel azelőtti eseményt Záray Márta- — Tévéshow is ké­szült velünk. Visszakerültünk: az élvonalba. Beszélgetés közben szót ejJ tettünk a pályakezdés évei­ről is. Vámosi János, a bics­kei születésű gépésztechnikus, Záray Márta, a tatabányai bányászlány képzett énekesi Záray elvégezte a színészkép­ző ’főiskolát. Németh Marika például az osztálytársa volt. Akkoriban még diploma kel­lett az énekesi pályára kerü­léshez. Ennek haszna éppen az ő pályafutásukban igazo­lódik: a képzettség hosszútáv von egyértelműen kamatozik.’ Vámosi János Karády Kata-- linnal is énekelt duettet. Zá­ray Mártával az Emkében ta­lálkozott először, ahol egy éj­szakai revüműsorban léptek fel. Közösen először csak 1956 őszén énekeltek, amikor Sze­pesi György a melbournei olimpiáról hazatérve átadta nekik az Ügy koppan az eső című világsláger kottáját és szövegét. A dal Záray Márta és Vámosi János előadásában nálunk is közönségsiker lett. Emberek ezrei dúdolták, fü­tyülték. TÁLÁN VÉLETLEN, talán nem, mintha az esővel ’ sze­rencséje lenne az énekes há­zaspárnak. Legújabb műso­ruk. az Ének az esőben, mint említettem, az írás elején, szintén siker. Méltó a két művész híréhez, tehetségéhez! Sulyok László •+-­I NÓGRAD - 1982. tebruái 21., vasárnap

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents