Nógrád. 1982. február (38. évfolyam. 27-50. szám)

1982-02-18 / 41. szám

Tágas, jól szervezett üzemcsarnokban készülnek a kisbútorok a Balassagyarmati Építő­ipari Szövetkezetben, ahol a képzett szakemberek mellett a korszerű gépek, a kifogásta­lan alapanyag együttesen bizíosíják a termékek megbízható minőségét. Előszobafalak, ci­pőtartó szekrények, híradástechnikai berendezések számára állványok, ágyneműtartók jel­zik a szövetkezet piachoz való rugalmas alkalmazkodását, ugyanis a kisbútorokból élénk a kereslet az üzletekben. Piackutatástól a piacszervezésig Tizenkét oldalas jelentést tett a salgótarjáni síküveggyár vezetőinek asztalára Tóth Ti­bor az év végén. A fiatalem­ber nem csupán a piackuta­— Elsősorban elméleti tudás — válaszol a szakember. — Ebbe beletartoznak a köz- gazdasági, a műszaki ismere­tek és a nyelvekben való jár tásnak, hanem a belföldi piaci tasság. Tisztában kell lenni az munka egészének a taglalását £»-*-ztocí+Zc*oi •»» áfv»r>mii.-áiral értékesítéssel, az árpolitikával, a beszerzéssel, a gyártmány- fejlesztéssel, a reklámmódsze­rekkel, meg a stilisztikához, a filmezéshez is érdemes konyí- tani... — Önből mikor lesz vérbeli kísérelte meg, s ennek hatá­sosabbá tételére tett javasla­tokat. — Évekkel ezelőtt nem vol­tak értékesítési gondjaink — mondja a fiatal szakember.— piacszervező? A beérkező igényeket sem — Ezt dátumszerűen nem tudtuk teljesen kielégíteni, lehet megmondani. Talán ak- Most, a nagyarányú fejlesztő- kor, ha a gyárvezetők nem sek befejezése után és a meg- tudják elképzelni piacszerve- változott piaci helyzetben ma- zők nélkül a továbblépést, rád szabad kapacitásunk. Életvitelével elárulja, hogy Hogy marad, ennek az is oka, vérbeli „piachajtóvá” akar vál- hogy a hét termékcsoportun- ni belátható időn belül. A gya­kat nem ismerik eléggé a le­hetséges vevők. Kíváncsiságot kelteni korlatban hasznosíthatóan be­széli a német nyelvet, kar­nyújtásnyira áll a középfokú nyelvvizsgától, öt év alatt nagy vargabetűt tett meg a , gyárban, s eközben tetemes Tóth egy^k célja az, hogy a hasznos ismeretet gyűjtött gyár lehetőségeit megismerjek gssze Kereskedelmi és ven- e honban. „A ragasztott üveg d églátóipari főiskolát végzett: például világszínvonalú tér- Ezzel a diplomával — vallja — mék állítja a piackutató , valamelyik kereskedelmi vál- és nem tud róla a tervezők jaiatnál lenne a helyem. Ave­na?^,,r“ze:..11T?!5bf.ele modton lem együtt végzetteknek jóval próbálták fölkelteni az epite- magasabb a fizetésük a szak- szek kíváncsiságát. Négy kul- mában. Én a hátrányt azért földi és hat hazai vásáron je­lentek meg a pálfalvai ter­mékekkel 1981-ben. Hirdeté­sek sorát jelentették meg szak­lapokban; szórólapot, prospek­tust készítettek, terjesztettek. Egyéb reklámfogásokkal is próbálkoztak. vállalom, mert a jelenlegi pia­ci helyzetben különösen szük­ség van erre a munkára, és úgy gondolom hosszabb távon is van jövője.” Vitalitás van-e? — Nemcsak propagandával _ Gazdaságunkban az utóbbi kívánunk foglalkozni — közli években válik mind erőtelje- Tóth Tibor. — El akarjuk ér- sebbé a piacra való osszpon- ni, hogy a döntések előkészí- tosítás. A merevítő előirányza- téséhez használható informá- tok kiiktatása széles teret nyit ciókat adjunk a vezetőknek. az alapos felkészültségen és tapasztalatok bőségén alapuló Az információk nem csupán intuíciók előtt, a meglevő és várható igények- — Lehet alapozni intuíciók- re vonatkoz(ná)nak, hanem a ra — vélekedik Tóth Tibor—, gyártásfejlesztés hasznos irá- de csak olyanokra, melyek mo­nyára, az árak alakulására, az gött nagy tudás van. A piac­eladási szervezet módosításaira szervezéshez kellő tudáshoz is: azaz minden olyan ténye- nemcsak tankönyvek kelle- zőre, amely a vállalatnak a nek. Vitalitás szükséges, hogy belföldi piacon való megjele- az ember mindenhol észreve­nésére hatással lehet. Ez a munka néhol túllép a piacku­tatás- határain, közelít ahhoz az összetett munkához, ame­lyet' honunkban piacszervezés néven neveznek. — Mi kell ahhoz, hogy va­laki nemzetközi mércével is ieazi piacszervező legyen ? gye, amit hasznosíthat. Már az elején megmondta az egyik igazgatóhelyettes: ne várjak senkire, én magam gyűjtsem össze az információkat. Igaza volt. Néha egészen apró dol­gokból olyan ötletek támad­hatnak, amik megvalósítása sokat érhet a gyárnak... M. P. Közvetlen beszerzés A nagykereskedelmi válla- vevőhöz. Tavaly a Nógrád mé­látok kínálata mellett jelen- gyei tanácsi és szövetkezeti tős árualap-bővítő tartalék a kiskereskedelmi vállalatok ru- kiskereskedelmi vállalatok házaiból csaknem kettő, ve- közvetlen ipari beszerzése. A gyes iparcikkből több mint nagyobb választék mellett az harminc százalékkal növelték áru útjának lerövidítésében is közvetlen beszerzésüket. Ará- nagy szerepet játszik ez a nya azonban megyénkben még beszerzési forma: az áru gyor- így is csupán fele az orszá- saoban, olcsóbban jut el a gos átlagnak. Szervezés a haszonért Három fő területre irányul az idén a salgótarjáni öblös- üveggyár munka- és üzem- szervezéssel foglalkozó szak­embereinek figyelme: a bel­ső érdekeltségi rendszer ki­dolgozására, illetve átalakítá­sára, a gyári rendet valamint a beruházási célokhoz igazodó munkakörülményeket javító intézkedésekre. A szervezési tennivalók megoldásának könnyítésére a gyár csatlako­zik az Üvegipari Műveknek a számítógép alkalmazására ki­dolgozott programjához. A munka- és üzemszervezési in­tézkedésektől a termelés terve­zett növekedésének elérését, továbbá csaknem ötszázalé­kos költségcsökkenést várnak a salgótarjáni öblösüveggyár­ban. Szövetkezeti háttérözem Ponyipusztán Befejezés előtt áll a Sal­gótarjáni Tervező és Építőipa­ri Szövetkezet ponyipusztai üzeme, mellyel saját háttér­iparát teremtette meg a szö­vetkezet. A csarnokban a szö­vetkezet építkezéseinek laka­tos, faipari valamint fűtéssze­reléshez kapcsolódó munkáit végzik el, ezáltal gyorsabbá, szervezettebbé válik az épít­kezés. A dunaújvárosi köny- nyűszerkezetes elemekből sa­ját kivitelezéssel készített csarnok mintegy nyolcmillió forintba kerül. Jelenleg a gé­peket telepítik a csarnokban, ennek befejeztével adják át az új üzemet. Szemlélet és gyakorlat Ideológiai munka a pár!a!apszervezetben i tagadás nem ritkán előfordul, hogy csodálkoznak ha valaki „átlagos” párt- alapszervezetben az ideológiai munka felől érdeklődik. A kulturális vagy oktatási intézményekben magától értetődő — hallani, ilyenkor a választ, — de ugyan miféle ideo­lógiai tevékenység folyhat egy forgácsoló­üzemben, egy tehenészetben, vagy mondjuk a könyvelésiben? Pedig hacsak egy kicsit is elmélyedünk az ideológia fogalmának értel­mezésében, hamar rádöbbenhetünk, hogy ezek nagyon is színterei lehetnek. Hiszen az ideológiák egyáltalán nem valamiféle el­vont nézetrendszerek, hanem olyan eszmék, amelyek közvetlenül vezérlik az emberek társadalmi cselekvését, meghatározzák a környezetükhöz fűződő viszonyukat, minden­napi magatartásukat. S ha egy pártszer­vezet — működjék bármely területen — ele­get kíván tenni rendeltetésének, akkor sem­miképpen nem térhet ki az elől, hogy céltu­datosan formálja saját tagjai, s a környezeté­ben élő emberek gondolkodását, világszem­léletét. Sőt, éppenséggel legfőbb teendői kö­zé kell sorolja a szocialista eszmék szünte­len terjesztését, a párt politikáját meghatáro­zó elvek széles körű, meggyőző elfogadtatá­sát. Ennek a munkának fontos részét alkotja a politikai propaganda, az oktatás, a különféle tanfolyamok rendszere. Az is hasznos és he­lyeselhető, ha a pártszervezet fórumain, _ a taggyűlésen, vagy a pártcsoport megbeszélé­sén olykor napirendre tűznek egy-egy elmé­leti-ideológiai kérdést, s elmélyednek össze­függéseiben. Ám aligha lenne helyes _ az ide­ológiai munkát csupán erre szűkíteni. Ez a munka ugyanis csak akkor hatásos, ha nem különül el a pártszervezet tevékenységének egészétől. Rendeltetését éppen akkor tölti be, ha szorosan kapcsolódik a pártszervezet előtt álló időszerű politikai feladatokhoz, segíti megoldásukat, mintegy „ideológiai hátteret” nyújt ehhez. A gyakorlatban ugyanis nincsen olyan po- ■ litikai tényező, amelynek ne lenne valami­lyen ideológiai összefüggése. Gondoljuk csak el, hányszor mondjuk valamely probléma vagy feladat kapcsán, hogy ez „szemléleti kér­dés”, vagyis a szemlélet befolyásolását, mó­dosítását igényli. Hányszor emlegetjük kü­lönböző összefüggésekben az „emberi ténye­ző” szerepét, utalva ezzel kapcsolatban az érintettek szándékára, törekvésére, az ügy­höz való „hozzáállására”. Márpedig ez utób­biakat nagymértékben befolyásolja az az ér­tékrend, amit az adott kollektíva tagjai elfo­gadnak, a helyesről és helytelenről, a köve­tendőről és elvetendőről vallott felfogásuk. Világnézetükre, erkölcsi felfogásukra, tehát óhatatlanul hatni szükséges, ha az ilyen ügyekben el akarjuk érni cselekvő közre­mire cél­min­kö­meg idő­működésüket, vagy valamilyen kérdésben • korábbi magatartás módosítására kívánjuk rábirni őket Vegyünk csak egy olyan időszerű dolgot, mint az anyagi ösztönzés megjavítása, a tel­jesítmény növelését segítő differenciálás erő­sítése. Közismert, hogy ennek egyik legfőbb akadálya az egyenlőségről alkotott leegysze­rűsítő felfogás, amely útját állja olykor égetően szükséges változtatások keresztülvi­telének is. Előbbre lépni ilyen esetben lehe­tetlen az ideológiai ráhatás, vagyis az egyen­lőség helyesebb értelmezésének kialakítása nélkül. De utalhatnánk arra is, hány helyen szegik kedvét a kezdeményezőkész, vállalko­zó embereknek a környezetükben uralkodó visszahúzó tudati beidegződések. Mint, ahogy — más oldalról — a közösség ügye nem egy esetben szenved hajótörést az egoizmus, az önzés, a közömbösség szemléleti-magatartá­si zátonyain. Mindez azt is jelzi, hogy az ideológiai munkát nem lehet uniformizálni, egy kapta­fára húzni. Az adott pártszervezet működé­si területén uralkodó konkrét állapotok dön­tik el, hogy mit helyezzenek előtérbe, összpontosítsák erőfeszítéseiket. S ez a megjelölés nem is szólhat egyszer s denkorra, örök időkre. Ha változnak a rülmények, a feladatok, újból és újból kell fogalmazni az ideológiai munka szerű céljait. Gondos és körültekintő elemzés nélkül, mindez nem megy, A pártszervezetnek min­dig számításba kell vennie, hogy a külön­féle gyakorlati lépések, intézkedések miként hatnak a közszellemre, várhatóan milyen jel­lemvonásokat, felfogásokat erősítenek. Mint, ahogy az ideológiai célok megjelölése során sem feledkezhet el soha a gyakorlati munka szükségleteiről. Mindezt a folytonosan vál­tozó viszonyok közepette nem könnyű meg­tenni, dehát nem utolsósorban éppen ebben rejlik a politika művészete. Az ily módon felfogott ideológiai munka á pártszervezet egész kollektívájának az ügye. Ezért is szükséges a párttagok felkészültsé­gét, képzettségét, és ilyen irányú készségét szüntelenül növelni. Nem mond ellent en­nek a kollektív felelősségnek, ha utalunk a képzettebb párttagok, az értelmiségiek kü­lönleges szerepére. Célszerű, ha ők az ide­ológiai munkával kapcsolatban állandó vagy időleges pártmegbízatásokat is kapnak. A politikai szükségletekből kiinduló céltudatos, szemléletformálás tehát szerves és elválaszthatatlan része keli legyen az alapszervezeti pártmunkának. Mi­nél tudatosabb és átgondoltabb ez . az ideo­lógiai munka, annál sikeresebben oldhatja meg egyéb irányú teendőit is a pártszervezet! Gyenes László ¥ Uj finomsütemények A Nógrád megyei Sütőipari Márciusban megkezdődnek Vállalat több új finomsüte- a vállalat pásztói üzemében ménnyel bővíti választékát, a mélyhűtött leveleslap gyár- Litkei üzemében januártól ké- tási kísérletei. A félkész ter- szítik a képviselőfánkot a hét mékből otthon sajtos pogá- három napjában. Heti 2800— csát, édes tésztát egyaránt ké- 3000 csomagot sütnek meg, szíthetünk. A vállalat terve adagonként hat darabot cső- szerint mélyhűtött leveleslap- magolnak egybe. Az otthon ból évi 125 tonnát állít elő. már csak töltésre váró fánk Befejeződtek viszont a kré- hamar népszerűségre tett szert meslap és a dobostorta gyár- a vásárlók körében. tási kísérletei, a mintát már Ugyancsak januártól téli- elküldték elbírálás céljából a fagyit is készít a vállalat lit- MÉVI-nek. A nagybátonyi és darab hagyja el a sütődét. Te- a htkel uzem felkészült , a kintettel az új finomsütemé- gyártásra. Kedvező vélemény nyék iránti nagy keresletre, esetén azonnal nekilát az új február 15-től két műszakban termékek sütésének, dolgozik a litkei üzem. A salgótarjáni süteményesüzem Az új finomsütemények be- háromféle töltelékkel pitét mutatására, népszerűsítésére süt új termékként, mindig márciustól több alkalommal igény szerint, változó mennyi- bemutatót rendeznek a bol- ségben. tokban. Olajmérők szoviet megrendelésre Szovjet megrendelésre tizen­négy golyós kalibrálót gyárt a Vegyépszer salgótarjáni gyá­ra „soron kívül”, a közeljö­vőben. További huszonöt gyár­tásáról tárgyalások folynak. Tokajev szovjet olajipari mi­niszterhelyettes, aki a napok­ban látogatott el a tarjáni üzembe, további igényeket jelzett olajipari mérőberende­zésekre. Kalibráló mérősza­kasz, gázlift, különféle olaj- mérő szerepel a listán, nagy számban. E termékek gyártá­sában a tarjániak már jelen­tékeny gyakorlatot szereztek, s adott a fölszerelésük is. Az 1983-ra szóló szerződéseket várhatólag idén áprilisban kö­tik meg az illetékesek. A nagybárkányi termelőszövetkezet a Lampart Vegyipari Gépgyárnak bérmunkában szilárd tüzelőanyagú kályhákat készít. Az üzem a helybeli lakosoknak jó munkalehetőséget biztosít. Az elmúlt évet 2.5 millió forint nyereséggel zárták. Terméküket kizárólag belföldi nia~on értékesítik. Képünkön: Demen Mihály kőműves a kályhák samottozását végzi. — Fotó: Gyurkó — Siker Skála Alig több mint 2 éve nyílt rias választ kap. Sokan ezért meg Szécsényben a Palóc Ská- is szívesen jönnek vásárolni la Áruház. A rövid idő elég az áruházba... volt ahhoz, hogy a nagyköz- Azt is az igazgatótól tudom, ségben és vonzáskörzetében a hogy az eladókkal szembeni vevők elismerően nyilatkoz- követelmény nem csak az zanak az áruház áruválaszté- áruféleségek ismeretére ter- káról, a kiszolgálásról. A szak- je(j ki. Olyanra is, mint be- emberek a megnyitás előtt szédkultúra, a vevőkkel való 120 130 millió forint bévé- kapcsolatteremtés, az eladás telre számítottak. Ezzel szem- erkölcsi követelményei, külső ben 1980-ban 153, a múlt év- megjelenés, és így tovább, ben pedig 163 millió forintot forgalmaztak. Ami a gazda- ^ siker másik „kulcsa’ a ságosságot illeti, a vezetők széles skálájú árukínálat. A ejpcyprjeftek lehetnek A7 árt]- közvetlen beszerzési halozat ház tavaly 2,7 millió forint kiépítése, a Skála-áruházak nyereséget hozott az ÁFÉSZ közötti csereakció, a jó üz- „konyhájára”. letpolitika egyik pillére. Mi a Skála-siker titka? Jelentősen növelik az áru­Horváth Béla, az áruház káz forgalmát a különböző igazgatója így fogalmazott: — engedményes akciók. Az el- Alapelvünk, hogy mi vagyunk mű,t évben a vevők mintegy a vevőért és nem fordítva. Az száz alkalommal vásárolhat- ember szívesebben vásárol ott, tak jelentős árengedmény- ahonnan nem nézik ki, eset- nyel- Ezeken az akciókon a leges reklamációinak helyt lakosság 4,5 millió forintot adnak, az árura vonatkozó ki- takarított meg. váncsiskodó kérdéseire udva- Sz. F. NÓGRÁD — 1982. február 18., csütörtök

Next

/
Thumbnails
Contents