Nógrád. 1982. február (38. évfolyam. 27-50. szám)
1982-02-16 / 39. szám
Képernyő előtf Birtok lásvágy ' Calgóczi Erzsébet tévébeli jelentkezését — mondhatom — a nézők többsége érdeklődéssel várja. A mindennapi élet bonyolultságát, érdekességét, lebilincselő izgalmát, várja tőle. Olyan helyzeteket, amelyebbe netán már maga is belekerült, vagy tetszés szerint belekerülhet; olyan .típusokat, amelyekkel minden bizonnyal már találkozott. Az írónő legfrissebben bemutatott tévéfilmjében, a Bolondnagyságában (február 11. 20 óra) részben benne van mindaz, amiről fentebb szóltam. Ismerős, a horthysta t :. az elaggott falusi körorvos, a kapzsi parasztasszony, és szőlősgazda, a férfiszen- vedélyeknek hódoló, elárvult nő, meg a többiek, akik bármelyik jelenetében tűnnek is fel a filmnek. Ugyanez ál- Mtiható a helyzetekről, magáról az alapszitiuációról is:kórházba kerül egy hajdan tehetős öregasszony, akiről, maradék rokonsága és egész környezete, a falu azt gondolja, halálos beteg, sosem tér már vissza, és széthordják tanyai házának minden mozgatható, használható értékét, a papagájtól, tyúkoktól kezdve a tüzelőig. Annál az egyszerű oknál fogva —, ahogyan a mézes-mázos, iszákos, kártyás Zsufa mondja, áltállá«» érvényűén —, most vigyük el, mert a tolvajok hordják szét. Mennyire ismerős ez az ön- íetonentó, helytelen tettet, előnyösen megmagyarázó védekezés. A tórák, vagy bírósági ülnökök, a megmondhatói, hány tolvaj védekezik eképpen: ha én nem, akkor megteszi más. Gátlástalan, önző, birtoklásvágyunk kapja meg így öwfeloldozást. A hajdani nagysága művelt, okos, csupaszív ember. Környezete — az őrnagy, az orvos és a gyerekek kivételével — kapari, színlelő, a szellemi értékeket nem tisztelő emberek gyülekezete. Egyoldalúnak tűnik ez a kép, s csak akkor fogadnám el, ha leleplező szatírát látnék. De nem. Galgóczi Erzsébet, mint eddig is, hagyományos, egyenes vonalú realista művet írt, s ezt a forgatókönyvet dolgozta fel. Nemere László rendező. Nem zavarna a realizmus sem, sőt, csak ebben a formáiban, fél óra elteltével a történet érdektelenné válik, lankad a figyelem. A Bolondnagysága érdekes figurája zömében érdektelen élethelyzetekben mozog. Nemere rendezését az ellentétek jellemzik. Akadnak csodálatos pillanatai — például az öregasszony hazatérése és újra találkozása környezetének kedvenc tárgyaival, — és akadnak bosszantó sutaságai — mint a szőlősgazda összeakaszkodása az öregasz- szomnyaL A színészi alakítások kitűnőek. Névszerinti említésre kívánkozik a címszerepet játszó Gobbi Hilda és a férfias nőt megformáló Máthé Erzsi. Utóbbit ötévenként két- háromszor ha látni a tévében. Nem tudom elképzelni, miért Mindenesetre óriási vétek és pazarlás a tehetséggel. Vgo Betti drámájáról, a Bűntény a Kecskeszigeten-röi (február 12. 20.05) szóló észrevételeimet egy vallomással, kezdem: ha nem olvasom, fogalmam sem lett volna róla, hogy harmincéves színdarab adaptációját látom. A klasz- szikusnak nevezhető téma, — szerelmi négyszög három nő, és egy férfi között — rendkívül modern nyelven, szituációkban szólal meg, piran- dellói mélységű lélektani alapossággal. S ki gondolta volna, hogy az olasz szerző éppen mostanában lett volna 90 esztendős? A történet, maréknyi. A második világháborús fogolytáborban meghalt a profesz- szor, aki életének titkait egyik társával osztotta meg. Angelo nem olasz, eztjrt is jönne jól neki az elhagyatott szigeten való rejtőzés, felkeresi a tanár családját; feleségét, lányát, húgát. Lassan átveszi a férfi szerepét a házban, mindegyik nőt a szeretőjévé teszi. A legártatlanabb, a kislány azonban nem bírja elviselni, ezt a megaláztatást, lázad, felrobban a korábbi harmónia (bár Angelo megjelenése előtt is sebezhető volt), s az anya határoz: megöli a férfit. A két nő pedig tiltakozva, meginogva a bűntársa lesz, majd elhagyja a házat. Az érzéki, konok, sokszorosan sértett asszony egyedül virraszt az elnémult kút mellett. Ugo Bettit ebben a történetben a mély rétegek foglalkoztatják, azok az érzések, indulatok, amelyek lejátszódnak a nőkben és a férfiban. Egyben választ kíván ‘ keresni az erkölcsi igazságra is, ennek végső megfogalmazását azonban a nézőre bízza. Emiatt is von olyan erővel, bűvkörébe ez a szokványos cselekménysor. Egy percig nem érezzük a fáradtságot, szemünket a képernyőre függesztjük, s várjuk, hogyan változnak pillanatról pillanatra a szereplők reakciói. Ez a dráma is — miint mindegyik — előbb kezdődik a látható kezdésnél. Elindul már Agata házasságkötésekor, s fut megállíthatatlanul a férj távozásiáig. Érzékisége szinte sorsszerűvé nagyítja alakját, s tulajdonságainak negatívumait az elzárkózattság és a magány csak erősíti. Valóságos rabtartója lesz lányának, sógornőjének, ö a legerősebb egyéniség, benne lobog a legerősebben minden építő és rontó szenvedély. Amikor egyetlen mód kínálkozik számára a férfi hirTechnika — új szak az egyetemeken toklására, konok elszántsággal megöli. Ezzel visszaállítja a korábbi rendet, békét, egyben holtában, .de végérvényesen magához láncolja a lelkét-testét birtokló férfit. r Űj tanárképző szak indul Szeptemberben az Eötvös Lo- ránd Tudományegyetem és a Debreceni Kossuth Lajos Tudományegyetem nappali tagozatán. Ez évben először lehet jelentkezni Budapesten a matematika—technika. Debrecenben a fizika—technika szakpárra. Az új szak — a technika — világviszonylatban is újdonságnak számít; szintetizáló, rendszerszemléletű, a technika humán vonatkozásait is tárgyaló tananyaga máris nemzetközi érdeklődést keltett. Az ötéves képzés során a hallgatók a másijc szakanyagán kívül — olyan általános technikai ismeretek és szemlélet birtokába jutnak, amely- lyel képesek a jelen és a jövő technikai környezetét, annak legfontosabb törvényeit, rendszereit megérteni és a technikatantárgy keretében tanítani. A végzős tanároknak jelentős szerepük lesz a technikai műveltség terjesztésében és fejlesztésében, nemcsak a gimnáziumokban már kötelező téchnikatantárgy tanításában, hanem a társadalmi élet egyéb területein is. A technika oktatását e tanévben kezdték meg a gimnáziumok első és második osztályaiban ; az általános iskolákban már néhány éve azonos címmel szerepel a tantervben e tárgy. Korábban már megkezdődött azoknak a pedagógusoknak a képzése az ELTE-n kiegészítő szakon, levelező formában — akik oktatják a gyermekeket. Horváth Z. Gergely rendező dicséretes munkát végzett. Nem modernkedett, eljátszotta Bettit, ám ahol szükségét láitta, ott húzott a szövegből, — összevetésem szerint helyesen, Meszléry Judit, Agata alakítása egyszerűségével, átéltségével a többiek fölé nő, bár jó alakítás Tímár Éváé (sógornő), és Molnár Ildikóé (leány) is. Cserhalmi György erejét (netán műgondját?) meghaladta Angelo figurája. Gyakran használ külsődleges eszközöket. Különösen feltűnő volt, hogy a lelövési kísérlet jelenetéből „kiesett” s egy ízben tisztán Kállai Ferenc hanghordozá- sána emlékeztetett. Sulyok László TtT-lcüldoHgvűIéseTr megyeszerte • * Értelmiségiek számvetése A tudományos ismeretterjesztésre változó, fejlődő világunkban egyre nagyobb feladat hárul. Korszerű ismereteket elméleti és módszertani megalapozottsággal, , magas színvonalon, hatásosan kell közvetíteni. Ugyanakkor figyelembe kell venni azt is, hogy a tudás, a művelődés, az ismeretszerzés nem válhat öncélúvá, hanem az egyén, a társadalom gazdagodását, a társadalom előrehaladását szükséges szolgálnia. Ezek a gondolatok mintegy vezérfonalként húzódtak végig a nagybátonyi nagyközségi TIT-alapszervezet minapi küldöttértekezletén, melyet a, Bartók Béla Általános Iskola könyvtárában rendeztek meg. Gyenes László tanár, az alapszervezet titkára az 1976-ban alakult csoport ötéves tevékenységéről számolt be. Elmondotta, hogy a VII. küldöttgyűlés óta a nagyközségben 540 ismeretterjesztő előadást tartottak mintegy tízezer hallgató részvéteiével. Tizennégy termelőegységgel — például a FÜTÖBER-gyár- egységgel, a harisnyagyárral, a szorospataki, tiribesi, ká- nyási aknaüzemmel — és közoktatási, közművelődési intézménnyel kötöttek, mindkét fél számára gyümölcsöző együttműködést. Az előadások témái széles kört öleltek fel, lényegében tartalmazták a legidőszerűbb és legközérdekűbb kérdéseket. Különösen kedveltek voltak — s magatartás és szemléletformáló hatásuk is jelentős — a közgazdasági, ideológiai, jogi, pedagógiai és egészségügyi előadások. A salgótarjáni járásban a nagybátonyi volt az ötödik, egyben utolsó alapszervezeti küldöttértekezlet — a homok- terenyei, a nagybárkányi, a kisterenyei és a mátraminct- szenti után. Az értekezlet résztvevői megválasztották a járási küldött- gyűlés küldötteit. E megtiszteltetés Gyenes Lászlónak, Hantos Sándornak, a 209. számú Ipari Szakmunkásképző Intézet igazgatójának és Szabó Zsuzsa nevelőnek jutott. Egyébként a megye egész területén folynak a küldött- gyűlések előkészületei. A salgótarjáni városi értekezletet február 15-én tartották, a balassagyarmati városit február 27-én, a salgótarjáni járási konferenciát március 26-án. a balassagyarmatit március 13- án bonyolítják le. A megyei küldöttgyűlés idejét április 24- ben határozták meg. Sziráki beszélgetés Nevelési nehézségek — kontra „pedagógusma „Az elmúlt években nőtt a szakképesítéssel rendelkező nevelők aránya, s elenyészően kevés azok száma, akik képesítés nélkül tevékenykednek a megye iskoláiban.” (idézet egy tudósításból) Nógrád megye mindig azok közé tartozott ahol sok a képesítés nélküli pedagógus. Ennek fő oka az aprófalvas te- pülésszerkezet volt és, hogy nem kínáltak a legtöbb helyen különösebben csábító lehetőségeket a pályakezdéshez a friss diplomásoknak — csak a szolgálati lakások kis számára, alacsony komfortjára gondoljunk. Ezért- is érthető, hogy leginkább azoknak érte meg a nevelést választani Nógrád kis településein, akik háta mögött ott volt a szülői ház, a hazai terep. Közülük sokan a sikertelen felvételi után érdeklődni kezdtek: nem vesznek-e föl a környék valamelyik iskolájába képesítés nélkülit? Azóta sokan már diploma birtokában (levelezőn végezve) tanítanak — ez is javítja a statisztikát természetesen. De ez kevés lenne. Mit tesznek még a „pedagógusmarasztalás” érdekében a helyi tanácsok, iskolák? Nem úgy általában, hanem egy konkrét helyen kérdezősködtünk erről — épp egy nehéz terepen, a sziráki általános iskolában. X X X X X — Volt itt olyan tanév, amikor a fél tantestület lecserélődött... Most úgy látszik, megáll ez a mozgás. Katur Miklósné igazgató- helyettes öt esztendeje dolgozik itt, Palotáson lakik, ő nappali tagozaton végezte el a tanítóképző főiskolát, egy évet Nyergesújfalun dolgozott. — A húszfős tantestületben jelenleg ketten képesítés nélküliek (egyikük felsős napköziben, a másik nevelő gyakorlati—rajz tárgyban), két fő jelölt már végzi a főiskolát. Azt mondhatjuk, most nem rossz a helyzetünk — a régihez viszonyítva. Javult a szakosan leadott órák aránya is 72 százalék. Lehetne még jobb — a tantestület további stabilizálódásával, s a továbbtanulók végzésével javulhat a közeljövőben. A tanács sokat tett — az utóbbi másfél évben adtak szolgálati lakást egy matematika—kémia szakos gyógypedagógus házaspárnak, egy másik kolléganő (ő most szülni készül) egy megüresedett szolgálati lakásba költözhetett, és ebben a naptári évben elkészül egy újabb pedagóguslakás. Két tanítói állást hirdettünk, szolgálati férőhellyel, ami egy kétszobás, konyhás lakásban alakítható ki. X X X X X — Általában nem könnyű a vidéki pedagógus élete, de az ilyen településeken, mint Szi- rák, az átlagosnál is nehezebb. A környéken Kálló hasonlít leginkább hozzánk. Ha azt mondom: Kertész utca, a községet ismerők számára sokat moVidtam. Timár Ágoston testnevelő azt fejtegeti, miért is olyan nehéz a cigány tanulókkal való foglalkozás. A nebulók egy- harmada közülük kerül ki — ez még nem mond sokat. De a szülők életvitele sokkalta alacsonyabb nívójú, mint más falvakban, ahol már beilleszkedtek, szokásaikon is változtattak. Vannak pozitív kivételek, csak sajnos kevesen. Dóbiásné Molnár Erzsébet (ő a matematika—kémia szakos a lakáshoz jutott házaspárból) egy nemrégi élményét meséli el, amikor családlátogatáson jártak a Kertész utcában. Ez legtöbbször felkavaró dolog — tehetetlenséget, szomorúságot érez a pedagógus a látottak után. Ceruzájuk, füzetük, könyvük csak akkor van,, ha megveszik számukra a támogatásból, sokan igen-igen elhanyagoltak, a tanulásuk feltételei nem biztosítottak. — Férjem az alsós, 1—4. összevont kisegítőben tanít, én osztályfőnök lettem. Vannak szülők, akik egyszer sem jöttek még el az iskolába — sokat kell családlátogatásra jár-, ni, Szirákon kívül Bérre és Egyházasdengelegre- A falusi élet nem riaszt egyébként — tereskei vagyok, itt még jobb is az ellátás. Van egy kis Trabantunk, azzal gyakran megyünk Pásztora, Gyöngyösre, Hatvanba, Vácra, no és haza Tereskére. — Hogyan látod a pályakezdők, a képesítés nélküliek helyzetét? — Másfél éve vagyok itt, én mindkettőt végigéltem, hiszen levelezőn végeztem. Közhely, I hogy a saját hibáiból tanul legtöbbet az ember — ám ez plusz kínlódás, teher. Szívesen segítek, ha hozzám fordulnak — és tudom, nem könnyű kérdezni... — Mióta a pályán vagyok, mindig voltak képesítés nélküliek a kollektívában és mindig örültem, ha tanácsot adhattam akár az óravázlat-készítésben, akár nevelési gondokban — ad választ az igazgatóhelyettes is. — Sok megértés és türelem kell, hiszen az első időszak a legnehezebb. Arra gondolok, mit éreztem pályakezdő koromban: ha egy évet kibírok, akkor biztos már, hogy a pályán maradok. A kötődésben az anyagiak mellett a kollégák közötti légkör rettentő sokat jelent, az előttünk álló nem csekély feladatot csak együtt tudjuk megoldani. G. Kiss Magdolna /■ műsor KOSSUTH RADIO: *.27: Elet és Tudomány-est 8.57: Népdalok, néptáncok 9.44: Rímek és ritmusok 10.05: Kézfogások. 10.35: Szimfonikus zene 11.05: Muszorgszkij operáiból 11.40: A csúnya hercegnő XV/14. rész 12.35: Törvénykönyv 12.50: Kapcsoljuk a Magyar Nemzeti Galériát 13.55: Daloló, muzsikáló tájak 14.12: Történelmi indulók 14.21: Kórusainknak ajánljuk 14.ll: Arcképek a cseh irodalomból 15.05: Haydn: Esz-dúr vonósnégyes • 15.28: Nyitnikélc — 16.05: Nótacsokor 17.07: Mozgásterek 17.32: Egy amerikai Párizsban 17.45: A Szabó család 19.15: Régi hires énekesek műsorából 4 NÓGRÁD - 1982. 19.40: Lélek és test 20.10: Üj magyar zene a Rádióban 21.05: A Válás(s)z! melléklete 21.35: Nem zavarok? 22.20: Tíz perc külpolitika 22.30: Beethoven: A-dúr szonáta 22.50: Késő este 23.00: Zenekari muzsika 0.10: Virágénekek PETŐFI RÁDIÓ: X.05: Radnai György énekel S.20: Tíz perc külpolitika 8.33: Társalgó 10.00: Zenedélelőtt 12.25: Gyermekek könyvespolca 13.30: Éneklő ifjúság 14.00: Kettőtől hatig. .. 18.00: Tipp-topp parádé A Spotnick együttes felvételeiből 18.33: -Moszkvából érkezett 19.03: A hanglemezbolt könnyűzenei újdonságai 19.23: Fejlődés és genetika 19.33: Csak fiataloknak! 20.33: Színház XII/6. rész 20.57: Bojtor Imre. Boross Jolán és Dóry József nótákat énekel 22.00: A tegnap slágereiből 23.20: A mai dzsessz MISKOLCI STÜDIO: 17.00: Hírek, időjárási elentés, tartalomismertetés. 17.05: Fiatalok zenés találkozója. Szerkeszti Bély február 14., kedd Katalin és Zakar János. 17.45: Művészportrék, színháztörténeti érdekességek. Mabrus Zoltán életműve, színházi kapcsolatát.. Dr. Gyárfás Agnes előadása. 18.00: Bszaakmagyarországi krónika. (A Sárospataki városi Tanács VB köz- művelődési feladatokról tárgyal. — Feladat-egyeztető megbeszélés a MÉM-mel a Borsod megyei tanácson. — A XXII. miskolci tévéfesztivál intéző bizottságának 3. ülése Miskolcon). 18.25—18.30: Lap- és műsorelőzetes. televízió: 8.80: Tévétoma (SZ.) (ism.) 8.05: iskolatévé. Kémia (ált. isk. 7. oszt.) 8.35: Magyar nyelv (ált. isk. 3. oszt.) 9.05: Orosz nyelv. (ált. isk. 9. ©szt.) 9.30: Bélyegvilág (SZ.) (ism.) 10*05: Magyar irodalom (ált. isk. 7. oszt.) 10.30: Csak gyerekeknek! 14.00: Iskolatévé. Magyar nyelv (Sz.) (ism.) 14.15: Környezetismeret (SZ.) (ism.) 14.35: Magyar irodalom (ism.) 15.00: Orosz nyelv (ism.) 15.10: Kémia (SZ.) (ism.) 15.40: Napköziseknek — szakköröknek. Felső Tiszavidék m. (sz.) 16.05: Hírek 16.10: Miniatűrök Mozart életéből. Magyarul beszélő csehszlovák iévéfilm. (SZ.) 17.15: Gólyavári estek 17.55: Reklám 18.00: ..Emlékszel még?” Rátonyi Róbert operettmö- wra (SZ.) 18.30: Kötelező gondolkodni! A szegedi körzeti stúdió műsora. 19.00: Reklám 19.10: Tévétorna (SZ.) 19.15: Esti mese 19.30: Tv-híradó (SZ.) 20.00: Nem kell mindig kaviár. Magyarul beszélő NSZK tévéfilmsorozat X/7. rész. (SZ.) 20.55: Stúdió ’82. 21.55: Pszi-fi. Ádám György műsora. 22.35: Tv-híradó 3. (SZ.) 2. MŰSOR: 16*25: Csehszlovákia—Szovjetunió jégkorongmérkőzés 18.45: Balthazór professzor. Jugoszláv rajzfilm (ism.) (SZ.) 18.55: Kempingrandevú északon. Riportiilm. (ism.) (SZ.) 19.30: Tv-híradó 20.00: Kertünk-udvarunk Riportfilm (ism.) 20.20: Periszkóp. A külpolitikai szerkesztőség katonapolitikai műsora (SZ.) 20.50: Tv-híradó 2. (SZ.) 21*10: Reklám 21.15: A negyedik. Magyarul beszélő szovjet film. BESZTERCEBÁNYA : 14.50: Hírek 14.55: Iskolatévé 15.15: Kelet-szlovákiai magazin 15.45: Matematika — mindenkinek 16.25: Csehszlovákia—Szovjetunió j égkorongliga-torna 18.45: Gazdaságpolitikai magazin 19.20: Időjárásjelentés és műsor- ismertetés Tv-híradó 20*00: Halálsziget. 2. rész 22.00: Ez történt 24 óra alatt 22.15: Musica Viva 23.00: Hírek MOZIMŰSOR: Salgótarjáni November 7.: fél 4 és 7 órától: Feltámadás, I—II. Szinkronizált szovjet film. — Kohász: Jöjjön el egy kávéra hozzánk (16). Színes olasz filmvíg- áték. — Tarján vendéglő: ágúnál Amerikai film. — Balas" sa^yarmati Madách: Az összekötő jönni fog. Színes szovjet par- tizánfilm. — Pásztói Mátra: Mephisto, I—n. Színes magyar— NSZK film. Este 8 órától: Éjszakai vonat (14). Lengyel filmdráma. Mesemozi: A dzsungel i könyve. — Rétsági A 3. számú űrbázis (16). Színes angol fantasztikus kalandfilm. — Nagybátonyi Petőfi: A herceg és aa csillaglány. Színes, szinkronizált csehszlovák mesefilm. — Bányász: Hotel a Halott Alpinistához. Színes szovjet fantasztikus film. — Kis“ terenyei Petőfi: Fészek a szélben (14). Színes szovjet kaland* film. — Jobbágyi: Jesse James balladája (14). Színes USA western. Február 16., kedd: 20.00: Nem kell mindig kaviár Magyarul beszélő NSZK tévé filmsorozat X/7. réas.