Nógrád. 1982. január (38. évfolyam. 1-26. szám)
1982-01-14 / 11. szám
vflL'ÄG PROfFTÄR'fÄI FGVFcnf jFTF^ Kábel viszi hírüket Nógrádiak pénztárcája Az év elején 'aligha akad Izgalmasabb kérdés, mint annak számbavétele: a szűkebb, NŐGRÁD AZ MSZMP NÓGRÁD MEGYÉI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS LAP.JA vagy tágabb közösség a lehetőségek ismeretében mire vállalkozhat, mire futhatja ereXXXVIII. ÉVF.. 11. SZÁM ARA: 1,40 FORINT 1982. JANUAR 14., CSÜTÖRTÖK jéből? A Nógrád megyei Tanács a közelmúltban izgalmas vitában döntött arról, milyen célokra használják fel a rendelkezésire álló anyagiakat a VI. ötéves terv második esztendejében, tanácsaink pénztárcájából mire és mennyi kerülhet. fi munka- és üzemszervezés eredményei a gazdaságokban A tanácsok a településfejlesztésre, a lakosság életkörülményeinek javítására, a folyamatban levő beruházásokra, újak kivitelezésére az idén 800 millió forintot költhetnek. Sok ez, vagy kevés? A kérdés megfogalmazódott a testületi ülésen is. Összecsengő vélemények szerint, kevesebb, mint amit a városokban és falvakban szeretnének, de több, mint például az elmúlt évben volt. S, ha valami kevesebb, mint ami az égető és jogos igények kielégítésére elegendő lenne, még inkább fokozza a döntésthozók felelősségét és a különböző feladatok okos rangsorolására irányítja a figyelmet. Ezt a munkát végezte el a Nógrád megyei Tanács. Megyénkben az idén is a legfontosabb társadalompolitikai tennivalók közé tartozik a lakásellátás, az egészségügy feltételednek javítása, a települések egészséges ivóvízzel való ellátásának jobbítása. Emellett továbbra is tetemes összeg jut az oktatást szolgáló tantermek építésére, a működési költségvetés pedig a számítások szerint elegendő lesz a különböző intézményekben az ellátás színvonalának megtartására, esetenként némi javítására. Mindezek teljesítése az idén sem könnyebb. A megyei tanács ülésén szóba kerültek azok a források is, amelyekből táplálkozni lehet, amelyek alapot szolgáltathatnak a cseppet sem lebecsülendő tervcélok kitűzéséhez. Mindenekelőtt jelenünk és holnapunk azon múlik, az ipari, mezőgazdasági üzemek miként teljesítik kötelezettségeiket, sikerül-e folytatni azt az ütemet, amely jellemezte már'tavaly is a termelést, sd- kerül-e hatékonyabban, gazdaságosabban dolgozni, a termékeket a külföldi és hazai piacokon értékesíteni. A másik, s az előbbivel összefüggő forrás a társadalmi ösz- szefogás. A becslések szerint tavaly az egy főre jutó közhasznú munka értéke a megyében eléri az ezer forintot. Ez a szám finom barométerként jelzi: a lakosság tisztában van a népgazdaság nehézségeivel, az ország egyensúlyi helyzetének alakulásával. S tisztában van azzal is, hogy ilyen körülmények között a társadalmi összefogás megsokszorozhatja a lehetőségeket. Erre újabb alkalmak kínálkoznak, mint például a lakásépítésben való fokozott részvétel, de a hagyományos formák — Egy üzem, egy iskola, ötvenezer munkanapot Salgótarjánért, Balassagyarmat az ifjúságért — Ifjúság balassagyarmatért akciók — következetesebbé és tartalmasabbá tétele is indokolt. A helyi tanácsok ezekben a hetekben ülnek össze, s fogalmazzák meg terveiket. A megyei tanács is széles körű konzultációk után hozta meg döntését, s ez nem nélkülözhető a településeken sem. A gyáregység, a termelőszövetkezet, az ifjúsági szervezet véleménye és együttműködési készsége fontos tényezője a tervezésnek és a végrehajtásnak. A megyei tanács által elfogadott fejlesztési terv és működési költségvetés biztató esztendőt sejtet, s szigorú követelményeket támaszt valamennyiünkkel szemben. Meglehet, a fejlődés kevésbé lesz látványos, de minden felújított út, elkészült járda, átadott tanterem, lakás, törpe vízmű közös öröm. » Akkor is, ha a nagy pénztárcából egyidőben mindenre nem juthat. M. Sz. Gy. Az új feltételek, a megnövekedett követelmények mind nagyobb feladatokat rónak termelőszövetkezeteink, állami gazdaságaink munka- és üzemszervezőire, üzemgazdászaira. Számos tsz-ben a vezetőség tagjai sorába hívta az üzem- szervezés irányítóit azért, hogy javaslataikat, elképzeléseiket késedelem nélkül vitára bocsáthassák és lehetőség szerint rövid úton megvalósíthassák. Az üzemszervezők, üzemgazdászok a mezőgazdasági termelésnek amolyan mindenesei; szinte valamennyi ágazatban vannak jó ötleteik és ezek hozzásegítik az állami gazdaságokat és a termelőszövetkezeteket a gazdaságosság fokozásához és a bevételek növeléséhez. Erről tanúskodik az MTI vidéki szerkesztőségeinek összeállítása. A Pécsi Állami Gazdaság csiperkegombát állít elő a korábban kihasználatlan belvárosi pincékben. Több évi kísérletezés után most már üzemszerűen folyik a gombatermelés, amely a gazdaságon belül önálló ágazattá vált. Az elmúlt évben 4200 négyzetméternyi területet hasznosítottak a pécsi alvilágban. A további fejlődést azonban mindeddig erősen gátolta az a tény, hogy a gomba előállításához szükséges komposz- tot 200 kilométer távolságról a csepeli Duna Tsz-ből* kellett a Mecsekaljára szállítani. A fuvar tetemesen megnövelte a termelési költségeket, csökkentette az ágazat jövedelmezőségét- Az állami gazdaság ezért — üzemszervezők tanácsára — ellátóüzemet létesített a gombatermelés számára. A Duna Tsz közreműködésével komposztkeveröt építettek Pécs közelében, itt évente 3000—4000 tonna alapanyagot állíthatnak elő. Ez az üzemszervezési megoldás kettős haszonnal járt: egyrészt tovább bővíthetik a pécsi gombapince-rendszert, másrészt lehetőség nyílik a kistermelés integrálására is. Az idén újabb pincéket telepítenek be gombával és a termőterületet 6000—7000 négyzetméterre emelik. Az előállított gombából jut más településeknek is, köztük a fővárosnak. Veszprém megyében a csaknem 10 000 hektáron gazdálkodó csabrendeki Egyetértés Tsz önálló fejlesztési osztályt hozott létre. A gyenge termőhelyi adottságú közös gazdaság műszaki fejlesztésének, az új beruházások tervezésének, a további vállalkozásoknak és az új technológiák bevezetésének előkészítését erre a 11 tagú szakembercsoportra bízták. A fejlesztési osztály ösz- szegyűjti a belső információkat, javaslatokat, ugyanakkor figyelemmel kiséri a bélés külföldi tapasztalatokat is. Itt dolgozik például az energetikai csoport, amely rövidzárlatot jelez a villamos-, a folyékonyenergia- és a vízfelhasználás túlfogyasztásánál. Ez a csoport figyeli a mindennapi munka időnormáit is és egyebek között üzemszervezési intézkedések kidolgozásával teszi haszno- sithatóvá a normatapasztalatokat. Ez a munkaközösség dolgozta ki a gyenge termőhelyi adottság ellensúlyozását szolgáló fehérjefeldolgozó üzem és a hozzá csatlakozó melléktermék-felhasználó egység technológiáját is. . A fejlesztési osztály útmutatása nyomán az idén előbbre lép a szövetkezet: 10 millió forint beruházással bélfeldolgozó üzemet létesítenek, amelyben már több állatfajta melléktermékét hasznosítják. A Bábolnai Mezőgazdasági Kombinát baromfitelepén jelentős munkaerő-megtakarítást hozott az automata jelzőrendszer alkalmazása- A kombinát' technológiai szerelő üzemében elkészített érzékelő és vezérlő berendezésekkel a korábbi 117-ről 16-ra csökkentették a délutáni és az éjszakai felügyelet létszámát. A telepek központjába vezették a műszerek jelzőegységeit. amelyek ellenőrzik az épületek hőmérsékletét és a vízellátást, valamint azt, hogy a világítási program megfelel-e az előírásoknak. Ha bármilyen eltérés adódik, azonnal jelzést adnak a vészlámpák és a szirénák. Az automatizálás költsége alig több mint egy év alatt megtérült, (Folytatás a 2. oldalon.} Gépjavítás a nagyüzemekben Jó ütemben halad a mező- gazdasági nagyüzemekben a téli gépjavítás, s már eddig lényegesen több erő- és munkagépet újitottak fel és javítottak ki, mint tavaly ilyenkor. Ennek oka elsősorban az őszi munka korábbi befejezése, valamint a műszaki szakemberek számának növekedése, a szakmai hozzáértés magasabb színvonala és az egyre több szervizberendezés és műszer, amely egyszerűbbé, gyorsabbá, jobbá teszi a fontos tevékenységet. Kedvez a gyorsabb gépjavításnak az üzemek közötti — eddiginél jóval szélesebb körű — együttműködés az alkatrészcserék területén. Sok gazt daságban szervezettebbé vált az anyagbeszerzők mindennapos tevékenysége, több üzem közösen indít útnak egy- egy járművet a különböző anyagok, eszközök beszerzésére. Javult a termelési rendszerek szervizhálózata és ennek hatása máris érződik a mezőgazdasági nagyüzemek gépjavításában. A gépek, berendezések műszaki ellátása nemcsak a garanciális időszakra, hanem egész élettartamukra kiterjed. A, szerelők munkáját segítik a konszignációs raktárak, amelyekből már a megyében is található. Sokat segítenek a diagnosztikai kocsik és a speciális szakműhelyek, amelyek révén olyan hibák is elháríthatok, amelyek egy-egy üzemben nem lehetségesek. A balassagyarmati AGROKER-től kapott tájékoztatás szerint tegnap megindult az alkatrészszállítás — tiz komplett MTZ 80-as moor érkezett sebességváltóval együtt — és elzután, előreláthatólag folyamatosan érkeznek az alkatrészek. Az AGROKER egyébként a nagyobb társvállalatokon keresztül felvette a kapcsolatot a gyártó cégekkel, mezőgazdasági üzemekkel és olyan termelőszövetkezetekkel, amelyek melléktevékenységben alkatrészeket gyártanak. Kiállítás A magyar A tervek szerint az eredeti időpontnál tovább tekinthetik meg az érdeklődők a MAFILM, a KISZ Központi Bizottsága, a Filmtudományi Intézet, valamint a FÖMO kiállítását, amely a magyar hangosfilm félévszázados történetét mutatja be. Erről tájékoztatták az újságírókat szerdán a kiállítás színhelyén: a kőbányai vásárváros B épületében. Miként elhangzott: a december 6-án nyílt bemutatónak eddig csaknem ötezer látogatója volt, a rendezők ennél azonban többre számítottak. A vártnál szerényebb érdeklődés oka valószínűleg az, hogy. kevesen veszik a fáradságot, hogy felkeressék a városközponttól meglehetősen távoleső BNV-területet, s a téli időszak sem kedvezett a látogatottságnak. Pedig — szakemberek szerint — a kiállítás sokirányú \épet ad hangosfilm filmművészetünk fejlődéséről, az öt évtizedes út jelentős állomásairól, s bepillantástenged a filmgyártás kulisszatitkaiba is. Hasznos volna ezért az összegyűjtött, s itt közzétett emlékeket a továbbiakban is hozzáférhetővé tenni a művészeti ág barátai számára. Egyelőre azt tervezik, hogy az eredetileg január 31-én esedékes zárás helyett február végéig fogadják az érdeklődőket, s a rendezők már most keresik annak lehetőségét, hogy az anyagot, vagy annak javát a fővárosban másutt is kiállíthassák majd. A pavilon alsó szintjén díszletvárost építettek fel, ahol a 30-as évek elejétől, s a későbbi évtizedekből származó rek- vizitumok láthatók. Számos egykori filmplakátot, szcenikai tervet is őriznek a tárlók. A filmgyártás emlékeztes produkcióit, a művekben felcsenöt ven éve dűlt slágereket diaképek, a videoszoba képernyői és a hangterem berendezései idézik fel. A pavilonban létrehozott mo zite rém ben továbbra is rendszeresen — naponta két .alkalommal — tartanak vetí- téséket, csütörtökön és pénteken délelőtt például Radványi Géza egy-egy filmje szerepel a programban, szombaton délután pedig Szőts István Embereit a havason című műve látható. ■ A sajtótájékoztatón bemutatták azt az 1931-ben készült, hangfelvételekre alkalmas han'glemezvágó berendezést is, amellyel most gyarapodott a kiállítás anyaga. A gép nem csupán értékes tárgyi emléke a filmgyártásnak: ma is működőképes, s az 1970-es évek elejéig használta is a filmgyár. Megyénk egyik legnagyobb exportőre a Magyar Kábel Művek balassagyarmati kábelgyára, ahol 1981-ben összesen 909 millió forint értékben küldtek termékeket határainkon túli megrendelőkhöz. Külön figyelemre méltó, hogy ebből az összegből 897 millió forintot ért a nem rubelelszámolású piacokon értékesített áru. Ebben az esztendőben már 1 milliárd 200 milKó forintért gyártanak exportvezetéket és -kábelt az Ipoly- parti városban, ahol a következő hármas követelménynek tesznek eleget minden körülmények között:, kiváló minőség, programszerű szállítás, esztétikus csomagolás. A fenti szempontok betartása mellett érték el. hogy az utóbbi négy esztendőben egyetlen egy minőségi reklamációt nem kaptak, pedig a földkerekség sok országába szállítanak. — kulcsár — Egy kis leltár a könyvekről Hatmillió forintot egy üzletben A megyeszékhelyen lakók és dolgozók közül sokan jól ismerik a Művelt Nép Könyv- terjesztő Vállalat pavilonsort könyvesboltját, amely immár nyolcadik éve várja a könyvek szerelmeseit. A csupa üveg kis bolt forgalma —, mint Simkó Jenő boltvezetőtől megtudtuk — 1981-ben 5 millió 742 ezer forint volt. Ez 3 százalékkal több a tervezettnél és csaknem két és félszerese a négy évvel ezelőttinek. S, hogy mit olvasnak szívesen a salgótarjániak? Nos, a statisztika erre is pontos választ ad. Az eladott könyvek több mint egyharmadát a szakkönyvek teszik ki, a szép- irodalom, valamint a természettudományi és ismeretterjesztő könyvek egyaránt 15, az ifjúsági könyvek pedig 18 százalékkal részesednek a forgalomból. A többit a lexikonok, szótárak, politikai és képző- művészeti kiadványok teszik ki. A könyvek iránti érdeklődés egyre növekszik Salgótarjánban, s ezt jól szemlélteti, hogy csupán ebben az egy boltban mintegy 200 ezer könyv talált gazdára a múlt évben. Az egyéni vásárlókon kívül 30 bizományosi terjesztő árulja portékáit, nemcsak a városban, de a salgótarjáni járásban is. A Centrum Áruházban, a Csemege Vállalat valamint az ÁFɧZ-ek ÁBC-áru- házaiban a viszonteladók biztosítják a kultúra terjesztését. Nem kis sikerrel. Sokat jelentett, hogy a városi tanács véglegesen engedélyezte az utcai könyvárusítást, így — főként kellemesebb időben — a járókelők szinte belebotlanak a könyvet árusító helyekbe. Az idei tervekben természetesen a forgalom, a választék további növelése a fő cél. Ennek érdekében arra törekszenek, hogy még szorosabb kapcsolatot alakítsanak ki a vásárlókkal, időben tájékoztatva őket a megjelenő újdonságokról. Mert az magától értetődik, hogy a könyvből is az új a legkelendőbb.
