Nógrád. 1982. január (38. évfolyam. 1-26. szám)
1982-01-07 / 5. szám
VOÖ PRO»FTÄPTAI FGVFSÖlJETFR7 X!£6őta££ NOGRÁD AZ mszmp.nogr'ad. megyei bizöttságá és a megyei: tan ács lapja Balassagyarmati munltásgvűlés Nagyobb gyár, nagyobb felelősség XXXVIII. ÉVF., 5. SZÁM ARA: 1,40 FORINT 1982. JANUAR 7., CSÜTÖRTÖK Többségben vannak az elfogadottak tavalyi „ötlettermés'* a gyárakban Megyénk üzemeiben tavaly számos jó újítás született és megvalósult. Az ötletemberek 'foglalkoztak mind a termelést segítő, mind a biztonságot fokozó témákkal, s többségben voltak az elfogadható, változtatás nélkül, vagy kisebb- nagyobb módosítással a gyakorlatba átültethető javaslatok. Timföld polírozásra Hatvanhárom újítással álltak elő a múlt esztendőben a salgótarjáni öblösüveggyár dolgozói; ez a mutató nagyjából a korábbi évekének megfelelő. Negyvenegy indítványt találtak elfogadhatónak az illetékesek, ezekért együvé számolva: több mint százhetvenháromezer forintot fizettek ki díjként. Megemlítendő, hogy az 1981-es díjak summája csaknem kétszerese az előző évinek. Az újításokból származó gazdasági eredmény viszont több mint két és félszeresére ugrott 1980-at és ’81-et alapul véve: tavaly 2 millió 613 ezer forint volt a kalkulált összeg. A helyi szakemberek szerint a legjelentékenyebb újítás Varga Oszkár laborvezető és Herczeg Sándor technológus nevéhez fűződött 1981- ben. ök a timföld polírozáshoz történő fölhasználására találtak ki eljárást a gyári körülmények között. Elfogadott számítás alapján ez az egy műszaki ötlet valamivel tpbb mint egymillió forint hasznot hozott az üzemnek. Hétmilliós haszon A salgótarjáni ötvözetgyárban negyvenhét újítást tettek az illetékesek asztalára tavaly az ötletemberek. Többnyire kollektív kezdeményezések voltak: a javaslatokat összesen nyolcvanegy újító dolgozta ki; a gárdának valamivel kevesebb, mint a fele fizikai dolgozó, s egy nő is akadt a sorban. A mérlegelések után harmincegy újítás" bizonyult a helyi körülmények közt hasznosíthatónak. Ezekért eddig több mint száz- húszezer forint díjat vehettek föl a műszaki kezdeményezők. A gazdasági eredményt tekintve csúcs volt 1981. Előzetes számítás szerint több mint hétmillió forintra rúg a summa! A napokban állt össze a felsőbb szervhez Kiváló újító címre fölterjesztendő szakemberek kilenctagú listája; köztük található a legsikeresebb — lapunkban korábban taglalt — újítás szerzője: Zolnai Sándor kemencekezelő is. Elbírálási stádium Az előző esztendei ötvenhat darab után 1981-ben ösz- szesen harmincnégy újítást nyújtottak be elbírálásra a BRG salgótarjáni gyáregységében. Az illetékesek tizennégy javaslatot ítéltek megfelelőnek az érvényes szempontok alapján. Egy indítvány gyakorlati próbának van alávetve jelenleg. További tíz műszaki kezdeményezés még a hivatalos elbírálás szakaszában van. Minden elfogadott újítás olyan munkaterületeken alkalmazható, ahol gazdasági haszon kiszámítása nem célszerű, így eszmei díjjal jutalmazták az ötletembereket. A december végi sikeres próbaüzem után január első napjaiban már szerződéseik teljesítése érdekében megkezdődött a szigetelt vezetékek és kábelek gyártása a balassagyarmati kábelgyárban, az új erősáraifaú csarnokban. A hazai igények. kielégítésén túl új termékeikkel be akarnak törni a tőkéspiacokra. Ennek érdekében már bemutatták a mintakollekcóikat az érdekelteknek. Liechtensteinnek pedig már le is gyártottak 30 kilométeres mennyiséget szigetelt kábeljükből. Képünk az új erősáramú csarnokban készült. — kulcsár — Dczél György Györ-Sogren megyében Aczél György, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Minisztertanács elnökhelyettese látogatást tett Győr- Sopron megyében. Kedden délután Győrött a megyei párt- bizottság székházában Háry Béla első titkár és Lombos Ferenc megyei tanácselnök, valamint a megye és a város más vezetői fogadták, s tájékoztatták a megye életéről. Aczél György ezután a Kisfaludy Színházban aktívaülésen vett részt, s időszerű politikai és ideológiai kérdésekről tartott tájékoztatót, pártmunkásoknak, gazdasági vezetőknek, a társadalmi szervezetek aktivistáinak. Találkozott a színház és a balett vezetőivel, akikkel művészeti kérdésekről folytatott eszmecserét, majd megtekintette a balett egyik nagy sikerű produkcióját, Az igazság pillanata című darabot. Aczél György programja szerdán a győri Rába Magyar Vagon- és Gépgyárban folytatódott. Itt Horváth Ede vezérigazgató a gazdasági munkáról, Bangha László pártbizottsági titkár pedig a pártós a mozgalmi szervek munkájáról számolt be. Tájékoztatójukban elmondották, hogy a magyar gépipar egyik legnagyobb vállalata sikeresen teljesítette 1981-es — több mint 17 milliárd forint termelési értéket előirányzó — tervét. A gyár 1982-ben tovább kívánja növelni termelését és exportját. Aczél György útja a Rába gyárból a győri várba, Borsos Miklós állandó kiállítására vezetett. A kétnapos látogatás záróeseményére a Győr közelében levő Töltéstava községben került sor, ahol a Minisztertanács elnökhelyettese megismerkedett a 3650 hektáros Aranykalász Termelőszövetkezet életével és munkájával. A termelőszövetkezet vezetői — Kosa László elnök és Vajda Imre párttitkár — büszkén szóltak arról, hogy 1981-ben a legjobb eredményt érték el a Győr-Sopron megyei közös gazdaságok közül. Németh Károly és Franz Huhri megbeszélése Németh Károly, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Központi Bizottság titkára január 6-án Budapesten a Központi Bizottság székhazában megbeszélést folytatott Franz Mnhrival, Ausztria Kommunista Pártjának elnökével. A szívélyes, elvtársi légkörű találkozón Németh Károly és Franz Muhri kölcsönösen tájékoztatták egymást pártjaik tevékenységéről, véleménycserét folytattak a nemzetközi élet, a nemzetközi kommunista és munkásmozgalom időszerű kérdéseiről. Hatvan országból a békéért A dán fővárosban szerdán megnyílt a Béke-világtanács elnöksége irodájának ülése, amelyen több mint 60 ország képviselője vesz részt. Az értekezleten megvitatják a nemzetközi biztonsággal Összefüggő kérdéseket, valamint a leszerelésért, az enyhülés megszilárdításáért küzdő békeszerető erők előtt álló feladatokat. Különösen nagy súlyt helyeznek az összefj- gásra, az új amerikai középhatótávolságú nukleáris rakéták nyugat-európai telepítése ellen. Munkásgyűlést tartottak tegnap a Magyar Kábel Művek balassagyarmati kábelgyárában. jAz eseményen a gyári dolgozókon, vezetőkön kívül vállalati irányítók is jelen voltak. A tavalyi munkát értékelte és az idénre [vonatkozó terv legfőbb pontjait foglalta ösz- sze Géczi Imre igazgató a munkásgyűlésen. Mint elmondta a múlt esztendőben két területen is helyt kellett állni az üzemi kollektívának: a termelésben — ezen belül főként a kivitelre szánt gyártmányok előállításában — és a beruházásban. Ami a termelést illeti: az egységre rótt teendőket teljesítették a dolgozók; kiszállítási és értékesítési fennakadások okoztak nem várt bonyodalmakat. A beruházással kapcsolatban az előbbre hozott határidő késztette tartalékok mozgósítására a gyáriakat. Mind az erők összpontosítása, mind a külső partnerekkel való együttműködés úgy sikerült, hogy a korszerű üzemrészt még 1981 végén elkészítették, átadták. Sikerült bővíteni a munkáslétszámot is; még nem a tervezett mértékben. Várhatólag belső átcsoportosítással és átképzéssel is megpróbálkoznak az új technika teljes kihasználása érdekében. Hozzávetőleg negyven százalékkal növelte a termelésbővítést az új gyárrész. In- • dításával egyidőben tértek át az ötnapos munkahétre: e két körülmény együtt erőteljesen ösztökél a szervezésben rejlő — eddig parlagon maradt — lehetőségek kihasználására. A hozzászólók közül Arminiczfci István munkás arról beszélt, hogy 1981-ben igen alapos és őszinte volt a gyári kollektíva tájékoztatása a gyakorlatilag lényeges gazdasági körülményekről, gondokról, lehetőségekről. A termelési siker nagyrészt ennek- köszönhető, ezért a tájékoztatás e bevált módszerét továbbra is alkalmazni kell. Szász József üzemvezető és Puszta István osztályvezető az anyagellátási nehézségekre hívta fői a figyelmet, konkrét esetéket említve. Csesznék Pál csoportvezető a vagonhiányt tette szóvá; mondván, előfordult, hogy heti 30—40 vagon helyett 3—4 érkezett, s ez nagy megterhelést akozott utóbb. Juhász Lajos munkaügyi osztályvezető a bérnövekedés lehetőségeiről ejtett szót. Tavaly csaknem 12 százalékos volt a tényleges gyarapodás, idénre 3,1 százalékot terveznek. Két év alatt 15 százalékos béremelés a mostani viszonyok közt megbecsülendő. Urbán Lajos vezérigazgató — egyebek közt — megemlítette, hogy a beruházás befejeztével a gyarmati gyár lett a kábelművek legnagyobb üzeme; ez egyben a legnagyobb felelősséget is teszi a gyáriak vállára. Közművelődésért — közösen Játási fórum Magyarnándorban A balassagyarmati járási pártbizottság és a járási hivatal egy kissé rendhagyó, ám igen hasznos rendezvényt szervezett a minap Magyarnándorban. Vitafórumra hívták meg a járás tanácsi körzeteinek vezetőit, párttitkárokat, művelődésiház-igaz- gatőkat és a terület gazdasági egységeinek vezetőit. A téma a művelődési házak közös fenntartása volt. Dr. Győri Sándor, a járási hivatal elnöke bevezetőjében elmondta, milyen céllal hívták össze a tanácskozást. Értékelni az eddigi tapasztalatokat — jelenleg 11 körzeti tanácsnál működnek közös fenntartásban a művelődési házak és klubkönyvtárak, egy- harmad részben még nem támogatják sem anyagiakkal, sem az együttműködési szerződésben megfogalmazott tartalmi feladatokban a gazdasági egységek a művelődési intézményt. Antal József, a járási hivatal művelődési osztályának vezetője tájékoztatást adott arról, miben sikerült előrelépni az eltelt évek alatt e téren. A „hiányzó” öt körzetben úgy szeretnék megvalósítani az együttműködést, hogy a meglevő lehetőségek koncentrált kihasználását segítsék ezzel is. A mostani gazdasági helyzetben a korábbinál is jobban kell törekedni a rendelkezésre álló eszközök, anyagi és szellemi kapacitás minél hatékonyabb működtetésére a közművelődésben "is. A referátum után kibontakozó vitában szói kért a „házigazda”, dr. Kecskemé- thy Gyuláné; a magyarnán- dori Radnóti Miklós körzeti Művelődési Ház igazgatója is. Korreferátumában a helyi tapasztalatokról beszélt. Ami a tanácskozás résztvevőit leginkább megfogta beszámolójában: a nyitott intézmény, a „nyitottház”-akció ma már nem kísérlet, hanem kívánalom, szükségszerű. Az emberek megnövekedett szabad idejükben a. kisegítő gazdaság, a hobbik mellett több időt szánnak a művelődésre is. A ház nem csupán a hagyományos kulturális programokkal szolgál: segíti a kistermelőket, az utazni vágyókat, a barkácsolókat, a fészekrakó fiatalokat, a varrni szerető nőket és még sorolhatnánk az előtérben fellelhető kínálatot. Mindezt azonban a művelődési ház dolgozói maguk nem tudnák nyújtani, ha a gazdasági egységek szakemberei, az agrárértelmiség például nem segítene. Számos igényes program nem valósulhatna meg az anyagi támogatás és az üzemek dolgozói körében felkeltett igények nélkül. Hozzászóltak a leginkább érintettek, a gazdasági egységek vezetői közül is többen. Egyetértettek azzal, hogy közösen kell dolgozni, át kell gondolniuk, mivel támogathatják a művelődés ügyét. Remény van rá, hogy a hiányzó öt körzetben is közös fenntartásúvá válnak a jövőben a közművelődés intézményei — és ez nemcsak forintokban nyilvánul meg. Hövekvő exportérdekeltség a vágómarha-értékesítésben Megváltozott a nagyüzemek vágómarhatartásának és -értékesítésének ösztönző rendszere. A korábbihoz képest módosultak az átvétel után kifizetett összegek: a meghatározott feltételek teljesítése esetén a nagyüzemekben hizlalt állatok minden kilója után 6 forinttal többet adnak a felvásárlók. Ezt a többletárbevételt azonban nem valamiféle újabb központi forrásból biztosítják az üzemeknek; az összegeket a csökkentett mértékű tejprémium keretéből csoportosították át, ami ugyan némileg hátrányos helyzetbe hozhatja a speciálisan tejtermelésre szakosodott üzemek egy részét, ám a kiesett árbevételt a termelés fokozásával viszonylag gyorsan ellensúlyozhatják. Ugyanakkor egyértelműen kedvezőbb lett a marhahústermelés jövedelmezősége, a többletbevétel várhatóan felkelti majd az üzemek érdeklődését, és tovább növekszenek a marha- hústermelésben is a hozamok. Ezzel azonban nem merültek ki a kedvezmények. Az exportvágómarha-értékesí- tés szerződéses rendszerét szintén módosították, mégpedig a mezőgazdasági nagyüzemek előnyére. Növekedett az exportárnyereségben való termelői részesedés. A meghirdetett exportfelárak a piaci helyzettől függően számottevő többletbevételt eredményezhetnek a meghatározott felvásárlási áron felül, s ez mindenekelőtt a hústermelés szakosítását segítheti. Külföldön meghatározott fajtájú állatok, illetve azok keresztezései értékesíthetők a legelőnyösebben. Nyilvánvalóan azok az üzemek részesülnek majd nagyobb arányban az export hasznából, amelyek a kívánt típusú állatokat adták exportra. Ezért differenciálták az exportmarha után fizetett prémiumot. Igen jól értékesíthetők például a hazánkban honos magyartarka fajta és a külföldi eredetű limousin és charolais kereszteződésből származó utódok, ameiyek kiváló húsformákat mutatnak.
